Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-01 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ _ HUNGARIAN WORD Thursday, March 1, 1963 SEGÍTSÜK A SZTRÁJKOLÓ SZÉNBÁNYÁSZOKAT Kentuckyban éheznek és mezítláb járnak a gyermekek. Tömeges munkanélküliség sújtja a bányavidéket Kentucky szénmezőin elszomorító állapotok uralkodnak. A “Nation” folyóirat január 26-i számában Don Marsh részletesen foglalkozik a nyomorral, amely Hazard, Ky.-ban, egy 36,000 lakosú városban, 14,000 embert kényszerít arra, hogy a kormány élelmiszerfeleslegéből juttatott adományra szoruljon. Perry járásban szénbányászok sztrájkolnak olyan bányatulajdonosok ellen, akik a szakszervezeti szabályokat megszegve dolgoztatnak és megtagadják a bányászoknak kijáró fizetést, munkaviszonyokat és jóléti juttatásokat. A sztrájkoló bányászok vezetője Sherman Gibson, aki segélymozgalmat is szervez a súlyos nyomor enyhítésére. Felhívással fordul a szakszervezetekhez, társadalmi intézményekhez és jószivü egyénekhez, hogy küldjenek pénzt, élelmiszert, ruhaneműt, amit tudnak. Marsh úgy Írja le ezeket a bányászhelységeket, hogy kevés kivétellel, valóságos nyomortanyák. A bányászok a bánya tulajdonát képező kunyhókban laknak, amelyek egymáshoz közel építve még egy kis kerthelyiséget sem juttatnak lakóiknak. Éppenhogy egy árnyékszékre jut hely a ház mellett. Az ottlakók maguk nyilatkoznak azokról az állapotokról, amelyek Kentucky szénbányavidékein jelenleg uralkodnak. Egy sztrájkoló bányász felesége mondja: “Az itteni iskolákban nincsen ingyenes élelmezés. Ha a gyerekeknek nincs pénzük fizetni, akkor nem kapnak lunch-ot. Mr. John Adams (iskolaigazgató) 40 gyermek számára vásárol lunch-ot. Ezt mások is megteszik. Az egyik tanító elmondta, hogy a gyerekek olyan kiéhezve jönnek az iskolába, hogy már 10 órakor enni adnak nekik, semhogy elgyengülve délig várni hagyják őket.” Egy tanitó ezt mondta Marsh-nak: “Egy vidéki iskolában tanítok, ahova csak bányászok gyermekei járnak. Talán el sem hiszi ezt, de a legtöbbnek közülük nincs cipője, s még a leghidegebb télidében is anélkül jönnek iskolába.” Bányász szülőket idéz: “Hogy gyermekeink a jövőben foglalkozáshoz jussanak, ahhoz oktatásra volna szükségük. Manapság még a szeméthordáshoz is középiskolai diploma szükséges. De hogyan mehetnek gyerekek iskolába, ha nincs mit viselniük és nincs mit enniök ?” Egy sztrájkoló bányász: “Hol másutt lehet most munkát kapni? A sógorom elment Detroit- ba. Rövid ideig dolgozott, azóta elvesztette bútorait, mindenét.' Többünknek vannak rokonai, barátai más városokban. Mindenütt ugyanaz a helyzet. A bányászoknak nincs hová fordulniok munkáért. Itt kell hogy maradjunk és harcoljunk.” A bányászoknak sürgős segítségre van szükségük. Csekket, money ordert és csomagot Sherman Gibson cimére lehet küldeni, 312 Broadway, Hazard, Ky.-ba. A SZAKSZERVEZETI SZÖV. SZERVEZÉSI KAMPÁNYA A szakmunkások és a gépkezelő munkások szervezetei közötti ellentétek a szakszervezeti mozgalom fellendülését segíthetik elő Az “IUD Bulletin”, az Industrial Union De- partmentnek a kiadványa, januári számában nagy szervezési kampány megindulását jelentette be. A bulletin szerint, a kampány gazdasági alapjáról is gondoskodtak már és ez eléri a “hétjegyű” számot. A szakmunkások szervezetei vállalták a milliós összegnek az előteremtését, amelyet először Walter Reuther jelentett be az IUD végrehajtó bizottságának december 12-i ülésén. Reuther szerint, ez az uj szervezési kampány, amely a még szervezetlen szakmunkások megszervezéséért folyik, lesz a “legátfogóbb, amelyet az amerikai munkásmozgalom elindított az utóbbi jó pár év folyamán.” Az IUD kiadványa szerint Reuther még azt is kijelentette, hogy a “kulcsiparok” munkásainak a megszervezése mellett, bizonyos helyeken a fehérgallérosok, a technikusok és a műszaki értelmiség beszervezését is célul tűzték ki. Az IUD által megindított szervezési kampánynyal egyidőben az AFL-CIO is megindított egy szervezési mozgalmat január 2-án a los-angelesi körzetben. Reuther utalt is erre a beszámolójában és kijelentette, hogy az IUD támogatni fogja ezt, tehát nincs ellentét a két program között. Nyilvánvaló azonban, hogy az IUD fő erőfeszítése a saját programjának az elősegítését fogja szolgálni. Ha a két tervezetet összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy az IUD által meghirdetett program igényesebb, mint az AFL-CIO programja Los Angelesben. Az utóbbinál, a kitűzött kezdeti cél 38 üzem 28,000 munkásának megszervezése. A kampányban résztvevő szakszervezetek 250.000 dollárt ajánlottak fel erre a célra és az AFL.CIO megígérte, hogy 150,000 dollárral egészíti ki ezt. Ha ez a kezdeti mozgalom sikerrel jár, akkor remény van arra, hogy a kampány folvamán jelentősen leapasztják Los Angeles 3,000 üzemében levő 750,000 szervezetlen munkás számát. Nem kell különösebben éles szem ahhoz, hogy észrevegyük a versengést a két szervezési kampány között. Az ellentét az AFL-CTO szervezetén belüli helyzetet tükrözi, amely az ipari szakszervezetek és a gépkezelők szakszervezetei között áll fenn. Az ipari szakszervezetek a legsúlyosabb veszteségeket szenvedték az utóbbi években, az antomáció- következtében. Az uj technikai eliárá- S"k és az uj találmányok jelentősen meggyengítették a soraikat és csökkentették horcVészségü- két a vállalatok vezetőségével és a gépkezelő munkások szakszervezeteinek támadásaival szemben. Ugyanaz az IUD kiadvány, amelyben a tag- szerzési kampányról olvashattunk, sürgeti az Industrial Union Councilok megalakítását, amely a városok, countyk és az államok helyi lUD-szer- vezeteit egyesítené magában. Legutóbb Oregon államban hoztak létre egy Industrial Union Coun- cilt 42 szakszervezet 80 képviselőjének az összejövetelén. Az IUD tagadja, hogy ezek az uj testületek “versenytársai” lennének az AFL-CIO-nak. Szerintük ez csak azt a célt szolgálja, hogy a szervezési kampányt koordinálja s az ipari szakszervezetek politikai tevékenységét közös nevezőre hozza. Az amerikai dolgozók számára azonban nem érdektelen, hogy fennáll az ellentét a két szervezet között. Ha ez az ellentét segít a szervezetlenek megszervezésében, akkor sokkal hatásosabban viheti előre a munkásság ügyét, mint amikor még teljes egyetértés uralkodott közöttük az AFL-CIO egybeolvadása alkalmával. A harmincas évek vége felé is ennek a két nagy szervezetnek a versengése és ellentéte segítette elő a szervezési munka fellendülését. Akkor a CIO gyors és elsöprő lendülete kén.yszeritette az AFL konzerva- tivjait a kampányban való részvételre. A hidegháború megszakította ezt az előnyös versengést azáltal, hogy az AFL-CIO vezetői között fennálló ellentétet a baloldal ellen fordította (a State Department együttműködésével). Milliókat költöttek arra, hogy tönkretegyék a legéletképesebb szakszervezeteket, különösen azokat, amelyeket a CIO kizárt, és igy nem jutott pénz és energia arra, hogy a szervezetleneket megszervezzék. Reméljük, hogy az AFL-CIO szervezetén belüli újabb versengés ismét egészséges iránvba fordítja a vezetők becsvágyát és növelni fogja a szervezetek taglétszámát. Ez a remény mindaddig csak remény marad, amig nem látjuk majd világosan, hogy mindkét tábor teljes energiáját és befolyását valóban ennek a nemes célnak a szolgálatába állítja. összevesztek a sztrájktörők QT. AUG-USTTNE, Fia. — A Florida East Coast Raüwav 1350 nem-vasutvezető (teherszállító, rakodó. stbl munkása, akik a szakszervezet 11 ipari-csoportjának tagjai, január 23 óta sztrájkolnak 10.2 cent órabéremelésért. Az 572 mérföld vasútvonalon működő társulat a felügyelői és irodai személyzetét állította be sztrájktörőknek a csökkentett forgalom lebonyolítására. Ebből keletkezett az az éles összeszólalkozás a vállalat két aligazgatója között, amelynek következtében William A. Baker aligazgatót elbocsátották állásából. Az a vád ellene, hogy megöléssel fenyegette C. D. Lane Jr. aligazgatót. “Ez nem igaz”, állítja Baker, “csak a katonáiknál megszokott kifejezéseket használtam vele szemben.” “Felhívtam telefonon és kértem, hogy küldjön néhány embert az irodájából kisegíteni a munkában”, mondotta Baker vice president, ki a sztrájk törő munka megszervezésével van megbízva. — “Lane vice president szemtelenkedett és azt felelte, hogy az ö emberei nem mechanikusok vagy napszámosok és túl jók ahhoz, hogy ilyen piszkos munkát végezzenek. Erre én felrobbantam.” A sztrájktörést végző fehérgallérosok segítségével a sztrájk előtti teherszállításnak csak 15 százalékát teljesiti a vonal. A felajánlott fizetés- emelést is visszavonta a munkásaitól, “üzleti veszteséget” adva okul. A szakszervezet vezetői szerint a vasútvonal szép profitról tett jelentést az elmúlt évben és Edward Ball, az igazgatóság elnöke 500 millió dolláros vagyon felett rendelkezik. Hol legnagyobb a gyermekhalandóság Mrs. Katherine B. Oettinger, a Labor Department Gyermek Osztályának vezetője, rámutatott néhány döntő tényezőre, amelyek az Egyesült Államok aránylag magas gyermekhalandóságát befolyásolják. Első tényezőként a kenyérkereső alacsony jövedelmét hangsúlyozta ki. Ezt összekötötte azzal, hogy a gyermekhalandóság legnagyobb a nagyvárosokban, éppen ott, ahol nagyobb számban élnek a kiskeresetű családok. Az alacsony jövedelemmel járó hiányos táplálkozás, alacsony életszínvonal és gondterhek mellett, a hiányos anyasági gondozás, a terhes anya egészségének elégtelen orvosi ellenőrzése is nagyban kihat a születendő gyermek egészségére. Ezek a hiányok nagyban hozzájárulnak a kora- szüléshez is. A gyengeelméjűség vagy szellemi visszamaradottság gyakoribb a koraszülötteknél, mint a rendes időben született gyermekeknél, állapítja meg a jelentés. Mig az utóbbi években életbeléptettek intézkedéseket a csecsemőhalandóság csökkentésére, a 10 városban folytatott kutatás adatai azt mutatják, hogy az elhalálozások aránya nagyobb a szi- nesbőrü népfajoknál, mint a fehér bőrüeknél. Ez visszatükrözi azt az életszínvonalat, amelybe a szinesbőriieket a velük szemben alkalmazott diszkriminálás és elkülönítés belekénvszeritette. Mig 1950 és 1960 között ezekben a városokban a fehér csecsemők elhalálozási aránya 14.6 százalékkal csökkent, addig a szinesbőrüeknél ez az arány csak 2.9 százalékkal lett kisebb. Ennek a ténynek bebizonyítására a jelentés összehasonlítja Utah állam (többségében fehér lakosú) 19.6 százalékos gyermekhalandósági arányszámát a Mississippi állam (többségében néger lakosú) 41.6 százalékos arányszámával. Mrs. Oettinger figyelmeztet, hogy a csecsemőhalandóság emelkedése várható, ha a szükséges óvintézkedéseket a hatóság nem lépteti életbe nagyobb szorgalommal. Az anyasági gondozás programszerű kiterjesztését a szülészeti klinikák szaporításával látja szükségesnek és kereszt iilvihe- tőnek. A városokban lehetőséget kell nyújtani az anyáknak és a gyermekeknek, hogy a szükséges orvosi kezeléshez, hozzájuthassanak. Az Egyesült Államok 1950 óta visszafeüődött ezen a fontos közegészségügyi téren. A gyermekhalandóság csökkentésére tett intézkedésekben 1950-ben a negyedik helvet foglalta el a nasrvobb népességű országok között, most a tizedik helyen áll. A HELYIIPARI Kutató Intézet hatásos tő- zeges alásryuitást kísérletezett ki, amelyhez nem kell aprófa, és a nagyobb tűzifákat is meggyujt- ja. ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA • 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK. N. Y. , ► (A 81 -Ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 ^ ► Mignonok, sr/ületésnapi torták, lakodalmi, Bar- ^ ► Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország „ minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva
