Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-07-12 / 27. (28.) szám

AMIKOR PROFIT AZ ÉLET CÉLJA! Kanada Saskatchewan tartományában a törvényhozás ál­tal elfogadott általános ingyenes egészségügyi szolgálat jú­lius 1-én életbelépett. A tartomány orvosszövetsége tagjai­nak többsége erre bezárta rendelőjének ajtaját és sztrájkba ment. Csak néhány kórház maradt nyitva a tartomány váro­saiban, ahol a lelkiismeretesebb orvosok megfeszített erővel igyekeztek az egészségügyi követelményeknek eleget tenni. Több mint elszomorító, hogy a kapitalista rendszerben gyökerező egyéni kapzsiság ennyire megmételyezte az embe­ri hivatás egyik legnemesebb részlegét — az orvosi kart — is. A hippokráteszi esküben, amit minden orvosjelölt meg­tesz, az emberek gyógyítására tesznek fogadalmat, nem ar­ra, hogy a határtalan meggazdagodásnak szentelik életüket és tudásukat. Mégis szövetkeznek abból a célból, hogy az emberiség javát szolgáló intézkedések ellen foglaljanak ál­lást és meggátolják, hogy közös összefogással a társadalom minden tagjára kiterjeszthessék az orvostudomány áldásos működését. A saskatchewani törvény nem fosztja meg az rvosokat a megélhetésüktől és működési szabadságuktól, csupán emberek aránylagos megadóztatásával pénzalapot te­remt arra, hogy biztosítsa mindenkinek az orvosi ellátást, amikor arra szüksége van. Milyen ál-szabadság az, amelynek nevében a saskatchewani orvosok megtagadták esküjüket, társadalmi hivatásuk teljesítését? Olyan sokat hallunk mostanában a “közérdek iránti kötelezettség”-ról, amit különös előszeretettel használnak a szakszervezetekkel szemben, amikor a munkások jogaik és megélhetésük érdekében sztrájkra kényszerülnek. Az orvosok megélhetését a társadalmi biztosításra alapozott egészség- ügyi ellátás nem veszélyezteti, legfeljebb a vagyongyüjtési lehetőséget korlátozza. Mi lehet nagyobb közérdek, mint a társadalom tagjai egyé­ni és kollekiv egészségének megvédése? Az egészségügyi szolgálat állami kezelése van olyan fontos, mint pl. a posta- szolgálat, de még annál is fontosabb. Ennek meg nem értése máris tragikus következményeket vont maga után Saskat- chewanban. Eddig négy halálesetről számoltak be, amelynek áldozatai nem voltak képesek idejében orvosi segélyhez jut­ni. Elbirja-e a sztrájkoló orvosok lelkiismerete azt, hogy köz­vetlenül okozója volt egy kilenc hónapos csecsemő és mások halálának? A tartomány egyik helységében “Citizens Safety Commit­tee” alakult, amely erélyesen felszólította az orvosokat, hogy térjenek vissza a rendelőkbe, különben megtorlásban része­sülnek. A hatóságok rendőri védelmet nyújtanak az orvo- oknak az elhangzott fenyegetéssel szemben. Erőszakos meg­torlásnak nem vagyunk hívei, de a nép haragja jogos. A ha­tóságok mindig találnak eszközt amivel a munkásokat visz- szakényszeritsék a gyárakba, amikor a sztrájk a profitra érezhető hatással van. A nép tehát jogosan követelheti, hogy hatósági közegek a lázadó orvosokkal szemben erélyesen jár­janak el, emberi életek megmentésére. Szerencsére a harácsolás mételye nem ölte ki az emberies­séget mindenkiben. Saskatchewan néhány kórházában is ma­radtak orvosok, akik éjjel-nappal dolgoznak a disszidáltak helyett. Mások önkéntesen felajánlották segítségüket. To­rontóból 15 orvos saját költségén repült oda és ingyen haj­landó kisegíteni, mig a szükséghelyzet tart. Még Angliából is érkeznek orvosok kisegíteni a cserbenhagyottakat. Angliá­ban már évek óta államosított egészségügyi szolgálat műkö­dik. A szocializmustól rettegő társadalomellenes elemek pro­pagandát indítottak az angol rendszer ellen, de ezt a hazug­ságot Angliából tényekkel gyorsan megcáfolták. Az amerikai Orvosszövetség is mindent megtesz, hogy a King-Anderson törvényjavaslat elfogadását megakadályoz­za. Ajánlatos, hogy az amerikai nép legalább olyan nyoma­tékosan értesítse képviselőit, hogy a javaslat mellett van, mint az orvos-lobby teszi az ellenkezőjét. Snt. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y, N. T, Vol. XI. No. 27. Thursday, July 12, 1962 NEW YORK, N. Y. Szembeszállva a világ kérésével Az Egyesült Államok végrehajtotta tervezett magasür kísérleti nukleáris robbantását Hétfőn, amikor Moszkvában több mint 1(K) országból ér­kezett 2,000 delegátus részvé­telével megnyílt a nemzetközi béke és leszerelési konferen­cia, az Egyesült Államok kor­mánya felrobbantotta a ma- gasürben a nukleáris robban­tások történetének eddig leg­nagyobb erejű atombombáját. A robbantást megelőzően a világ minden tájáról — ha­zánkból is — tiltakozások és a tudósok kérelme érkezett a Kennedy-kormányhoz, hogy halassza el a kísérletet a bé­ke, a leszerelési tárgyalások sikere, a jövő nemzedék egész sége és a természet megboly- gatásából keletkezhető még ismeretlen veszélyek elkerü­lése szempontjából. A fegy­verkezési verseny szorgalma­zóit a kérelmek hidegen hagy­ták. Kennedy elnök még már­cius 2-án kijelentette, hogy a magasüri robbantást “nem­zetbiztonsági” s z e mpontból fogják végrehajtani, ami le­szögezte a robbantás háborús jellegét. Titok fedi a robbantás ere­jét vagy a magasságot, mely­ben történt. Sem a State De­partment, sem az Atomener­gia Bizottság nem hajlandó a robbantásról szóló rövid hiva­talos nyilatkozatnál bővebb adatokkal szolgálni. Nem hi­vatalosan “néhány megaton” erejűnek értékelik a felrob­bantott nukleáris bombát. Egy megaton 1,000,000 tonna TNT erejével egyenlő. A rob­banás fényereje 3,000 mérföld körzetre terjedt ki. A 700 mérföld távolságban levő Ha­waii szigeten éjjel 11 órakor hat percig tartó nappali vilá­gosságot hozott létre. A Johnston szigettől — ahol a magasüri kísérletet megindí­tották — 3,000 mérföldre fek­vő Uj-Zealand fölött vörösen világitó fehér fény nyalábok­kal váltakozó színjáték ke­letkezett. Az első jelentések szerint is a legszélesebb körben Ítélik el az amerikai magasüri kí­sérletet, kezdve a N. Y. Times vezércikkével, amely — eny­he hangon — kételyét fejezi ki, hogy “bölcs eljárás-e” szembeszállni a több szem­pontból kifejezett köztiltako­zással ? Moszkvában a békede­legátusok elitélték a robban­tást, mint ami veszélyezteti a békét. Ezek között volt az amerikai delegáció egyik ve­zetője, dr. Carlton E. Good- lett, sanfranciscoi orvos is. Az Izvesztia cikke “az ame­rikai atommániákusok bűne” fejeimmel közli a Tass jelen­tését New Yorkból. Tokióban Kaoru Yasui professzor “a bé­keerők elleni kihívásnak” ne­vezi a robbantást. Ghánából, K warne Nkrumah elnök Ken­nedy elnökhöz intézte tiltako­zását az “erős borzadályt kel­tő” esemény hírére. London­ban százak tüntettek az ame­rikai konzulátus épülete előtt. V WWVWWWWyWWVWWWWWVWWWWXfWVVWWWWWWVWWWWWWWVWWWWWVMlAÄÄiUMWWWÄÄÄ*#! Mi történik a Bridgeportiban? A Bridgeporti Szövetség vezetői a tagság bevonása nélkül tervet dolgoztak ki egy ismeretlen s pénzügyileg gyenge üzleti vállalatba való beolvadásra Lapunkhoz több telefonhí­vás érkezett e héten olyan ol­vasóinktól, akik a Bridgeporti Szövetségnek — ui nevén: American Life Insurance As­sociation — a tagjai. Ki két­ségbeesetten, ki felháborodva, de mind izgatottan beszélt ar­ról a cikkről, amit a Szövet­ség junius havi közlönyében olvastak, összefoglalva a cikk tartalmát a következő felvilá­gosítást kaptuk: A Bridge­porti Szövetség, az amerikai-----------------------------------------------------------------------------~ jA#WI#IAAAAAA#WIA0^VIA#VIA0l# E. H. Neuwald: Meggazdagodás ingatlan vásárlással L I A huszas évek közepén öt éven át Pittsburghban tar­tózkodtam. Egy napon az ELŐRE régi olvasójától leve­let kaptam, amelyben arra kért, hogy ha egyszer módom­ban lesz, keressem őt fel, mert nagyon fontos dolgot szeretne velem megbeszélni. Az illető bányász az egyik közeli bánya-telepen dolgo­zott és igy — tekintettel a “fontos dologra”, — módját találtam, hogy egy héten be­lül felkeressem. A bánya-telep semmiben nem különbözött a környék­beli ilyen teleptől: kopár, szo­morú vidéken, füstölgő salak dombok között húzódtak meg a testetlen, kezdetlegesen épített faházak, amelyekben a bányászok laktak. A telep még az akkor nagyon füstös, kormos, szennyes Pittsburgh után is leverő látványt nyúj­tott. A levél íróját nem volt ne­héz megtalálni és a szokásos üdvözlések után gyorsan ki­derült, hogy mi volt a “fontos dolog” amelyet velem meg­beszélni akart. Röviden el­mondom : A bányász vagy 15 évvel azelőtt New York államban két házhelyet vásárolt. 1,500 dollárért. Amikor az eladás történt, a házhelyek terüle­tén még nem voltak épületek, (Folytatás az 5-ik oldalról) magyar társadalmi élet egy régi testvéries szervezete, amelynek tagsága főleg mun­kásokból áll, beleolvadni szán­dékszik egy csupán két éve fennálló clevelandi biztositó társulatba, az “Investment Life Insurance Company of America” részvénytőke ala­pon működő cégbe. A beolva­dást rendkívüli közgyűlésen fogják végrehajtani, amely­nek dátuma még nincs és a vezetőség a közlönyön keresz­tül felszólítja az osztályokat, hogy julius 15-ig válasszák meg erre a közgyűlésre a de­legátusokat. A Bridgeporti Szövetség tagjainak izgatottsága na­gyon is érthető. Legtöbbjük már nem fiatal ember és egész életükön keresztül hű­ségesen fizették a járulékot az egyesületnek, hogy beteg­ség esetén egy kis segítség­hez juthassanak és elhalálozá­sukkor visszamaradt család­tagjuk támaszt nyerjen az életbiztosítás összegéből. Ez­ért szeretnék tudni, hogy mi az a terv, amit vezetőségük az össztagság előzetes megbe­szélése és jóváhagyása nélkül akar keresztül hajtani? Hova viszi azt az összeget, amit az évtizedek alatt az öreg tagok biztosítására összegyűjtött? Mi az az idegen szervezet, amelyről eddig sohasem hal­lottak? Mi biztosítja a tago­kat arról, hogy befizetett pén­zükért megkapják azt, amiért befizették ? Mivel a Magyar Szó mindig készen áll, hogy olvasói érde­két, a közérdeket szolgálja, igyekeztünk utánajárni a dol­goknak. Lapzártáig sok idő nem állott rendelkezésünkre, de a hiányokat a következő lapszámokban pótolni fogjuk. Magyar szervezetről és ameri­kai magyar tagságról lévén szó, az ügy bennünket is a leg mélyebb érdeklődéssel tölt el és azért telefon utján keres­(Folytatás a 2-ik oldalon) AZ MTK UTOLSÓ NEW YORKI MÉRKŐZÉSE Eredmények: Julius 4-én Be- lenenses (portugál) —MTK 2:2 (2:1), julius 8-án MTK— Elfborg (svéd) 3:3 (2:2. Jövő vasárnap julius 15-én játsza az MTK, a 20-szoros magyar bajnok csapat a ne­gyedik bajnoki mérkőzést az International Soccer Ligában a Triboro Stádiumban a 125. Street és Triboro Bridge-nél, New York városában. Az el­lenfelük az igen erős görög bajnok csapat a Panathinai- cos FC, Athén, Görögország­ból lesz. Ez lesz az MTK utolsó baj­noki mérkőzése New York­ban, mert az ötödik mérkőzé­sük CHICAGÓBAN lesz és pedig péntek este, julius 20­án amikor a spanyol Oviedo FC lesz az ellenfelük Az eddigi mérkőzéseken az MTK beigazolta, hogy a ma­gyar futball még mindig egyike a legszebbeknek a vi­lágon. Az MTK a mezőnyben gyönyörű stilusu, klasszikus futballt játszik, és úgy a bé­csi Wiener S. C. ellen, mint a (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents