Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-07-26 / 30. szám

Thursday, July 26, 1962 J2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A magyar emigráció teljes csődje (Folytatás a 9-ik oldalról) mély esen láttam, hogy menekült külföldi zsidók magyar útlevelet kapnak ebben az országban és amikor az ajtón dobjuk ki őket, visszajönnek az ablakon... Az 1914 óta bevándorolt zsidóságot ki kell szorítani az országból, mert ebben az or­szágban kétféle tekintetben is megoldásra vár a zsidókérdés. Megoldást kell keresnünk abban a tekintetben, hogy a zsidóság tulnagy száma redu- káltassék, és megoldást kell találnunk abban a tekintetben is, hogy tulhatalma visszaszoritas- Sék. Ez az a két szempont, amelyre a nemzeti ön­védelem jogán ennek a nemzetnek igenis megvan minden oka és joga, hogy cselekedjék. “.. .Én tehát arra az álláspontra helyezkedem, hogy nem eresztek be újabb zsidót; hogy az 1914 óta bevándorolt zsidókat — mint idegeneket — kiszorítom az országból és azután kivándorlási lajstromra kell őket tenni... Az 1867 óta beván­dorolt zsidóságnál azt a posztulátumot kötném ki, hogy itt tartózkodásának közérdekű voltát iga­zolni tartozik. Akinek itt tartózkodása nem köz­érdekű, az szintén a kivándorlási listára kei'ül és a lehetőség határai között eltávolitandó az ország területéről. Az 1867 előtt bevándorolt zsidósággal szemben általánosságban csak egy megszorító in­tézkedést tennék. Azt, hogy azok. .. akik a kom­munizmus alatt kompromittálták magukat, akár pedig a nemzet gazdasági és pénzügyi érdekei el­len súlyosan vétettek, szintén rákerülnének a ki- vándorlási listára. . . A maradék zsidósággal szemben, amely nem esik bele a kivándorlásra kényszeritettek lajstromába, felállítanám az ál­talános numerus clausus (zsidókat kizáró arány) elvét... A korlátozások tekintetében legmesszebb re a szellemi élet terén mennék, ahol nyomban végrehajthatnak tartanám ezt a numerus clau- sust, A gazdasági életben a gyakorlati szükséges­ség szerint kellene szerintem foglalkozási ágan­ként felállítani a végrehajtás menetrendjét.” “...Károsnak és helytelennek tartom a távoli fajok keveredését. Foglalkoztam annyit a tudo­mánynak ezzel a részével is, ismerem elég jól Gustave Le Bon és más hires kutatók felfogását, miszerint tudjam azt, hogy ezek a keveredések nem kívánatosak. Én a fajkeveredésnél a kor­csoknak, a mislingeknek a gyártásánál a vesze­delmet abban látom, hogy diszharmonikus embe­rek születnek, cik-cakban politizáló emberek, akik nem tudnak vonalat tartani. Igenis ez káros, hely­telen, nem kívánatos, ezt meg kell akadályozni a jövőre nézve... Ha pedig fajbiológiai alapra he­lyezkedünk, ha a t. Ház többsége arra az állás­pontra helyezkedik, hogy a fajbiológiának ér­vényt kell szerezni, akkor én magam is arra az álláspontra helyezkedem, hogy ám szerezzünk an­nak yégérvényt maradéktalanul és hetediziglen.” Eckhardt tehát hasznot hozó zsidó támogatói­tól sem zavartatta magát abban, hogy ne csak elfogadja a második zsidótörvényt, hanem még sokkal radikálisabb intézkedéseket követeljen az egész zsidóság ellen. Teljesen a hírhedt nürnber­gi törvények álláspontját vallotta, sőt még a hitleri intézkedéseket is túl akarta szárnyalni, mert nem elégedett meg a dédszülők kikutatásá­val, hanem már hetedizigleni fajkutatást köve­telt. A “fajtiszta” Eckhardt féltette nemzetét a “cik-cakban politizálóktól.” Azt akarta nyilván hogy mindenki olyan “gerinces” legyen ebben a tekintetben, mint ő. A komédiának beillő eckhardti politika azon­ban tízezrek exisztenciájának, megélhetésének az elvesztését vonta maga után. A Magyar Bizott­mány tagjai mindezek ellenére sem találtak sem­mi kivetni valót Eckhardt Tibor múltjában, mert két kézzel ölelték őt a keblükre és ahogy már utaltunk rá, igen jelentős szerepet kapott közöt­tük. (Folytatjuk) A LIFE ‘ESETE’ GOMULKA NYILATKOZATÁVAL A békés együttélésre és NyiagAt-Németország fenyegető veszélyére vonat­kozó nyilatkozatai meghökkéntették a U. S. folyóirat szerkesztőségét Egy újabb példát kaphattunlc^z elmúlt hetek­ben az amerikai sajtószabadságról. Az TÍSA leg­elterjedtebb folyóirata, a LIFE elhatározta, hogy interjút készít a lengyel kömnfum^7 párt első titkárával. Ezért a múlt év novembejQjjJjeo' Varsó­ba küldte Isaac Don Levine-f, " hogy félje ér je Go- iuulkát az interjúra. A lengyel part 'főtitkára el­fogadta az ajánlatot és mégigértSf"‘ ho^y Írásban válaszol a hozzá intézett kérdésekre?'íl? meg is történt a múlt hónapban, de a ‘fóly_ÓÍrá’t .nem kö­zölte az interjút. A Life szerkesztősege szerint azért nem, mert Gomulka nézetéi csak'“papagály- szerü“ ismétlései voltak az orőSZ Vöhaínák. “Éve­ken keresztül”, Írja a folyóirat"vézétő$éím. “első­nek közöltök a világ vezetőinek a 'személyes nyi­latkozatát” (itt idézték Eisenhowert, Churchillt, Nássert, Be Gaullet, Trumant és Van -Fleet tá­bornokot),-de mindegyik megfelelt' “a' szerkesztő­ség megalkuvást nem ismerő, ntaga^ színvonalá­nak. amelyet kultúránk szabadsága tétVlehetővé a Számunkra.” ->J - ­A Trvbuna Ludu julius 1-i száma leközölte Go- mulka-'nyilatkozatát. A nyilatkozatból kitűnik, hogy a Life nem a “szerkesztőségi magas színvo­nal” miatt nem hozta a lengyel párt első titkárá­nak megjegyzéseit, hanem sokkal inkább azért, mert nem egyeztek a folyóirat tulajdonosainak nézeteivel/ Itt Amerikában ugyanis sokan úgy értelmezik 'a sajtószabadságot, hogy-szabad ki­nyomtatni ami megfelel bizonyos- körök érdekei­nek és “szabad” elnyomni az. ellepjék,.hangját. A lengyel párt első titkára,, rámutatott arra, hogy a, békés együttéléssel szemben csajé az egész emberiség pusztulását maga után. vonó atomhá­ború lehetséges. “A mi időnkben csak-ez a két lehetőség áll előttünk.. . Nincs más választá­sunk-. . ” “Árpolitikát bizonyos értelemben a technoló­giához lehet hasonlítani. Ha egy bizonyos politi­ka konstruktiv, akkor számításba kell,, hogy ve­gye a, fennálló világhelyzet realitásait... . De van­nak országok, amelyek befagyasztották külpoliti­kájukat és úgy vezetik vagy próbálják vezetni azt századunk hetedik évtizedében, ugyanolyan eszközökkel, mint amelyet századunk első évtize­deiben alkalmaztak...” “Hosszú éveken keresztül az Egyesült Álla­mok volt a legerősebb ország az. egész világon, és igy uralmi helyzetet teremtett magának. Ma már van egy másik hatalom is, amely legalább olyan erős és ez a Szovjetunió. Ebből a tényből az Egye­sült Államok nem vonta le a megfelelő következ­tetést és nem ismerte el a Szovjetuniót egyenlő társnak, amellyel szükséges megegyezést keresni olyan formában, hogy egymás kölcsönös érdekeit szem előtt tartják. ..” “Néhány évvel ezelőtt az általános és teljes le­fegyverzés pacifista jelszónak tűnhetett csak. Ma már Szovjet kommunista pártjának programjá­ban is megvan a helye és. . . az Egyesült Nemze­tek Szövetségének egyhangú határozata szól róla.” “Felteheti-e valaki komolyan, hogy a Szovjet­uniónak és a világ kommunista mozgalmának az uj és alapvető elveit, amelyek az uj világháború elkerülésének a lehetőségét nyilvánítják ki, vala­mint az államok közötti békés együttélést és az általános lefegyverzés lehetőségét, a kommunis­ták csak más népek félrevezetése céljából fogad­ták el?...” “A Szovjetunió, más szocialista országokkal egyetemben, ténylegesen kifejlesztette politiká­ját, elfogadva a jelenlegi történelmi helyzetet. . . és azokat a kémény követelményeket, amelyeket minden államra a nukleáris fegyverek és a táv­rakéták kényszeritettek rá. Mihelyt a Nyugat is hasonlóan cselekszik... úgy a kölcsönös bizal­matlanság és a nukleáris háború veszélye szét- foszlik...” Hasonlóan kemény szavakkal birálta meg a Nyugat politikáját Gomulka, a német kérdéssel kapcsolatban. ’ “Azok a biztosítékok, amelyeket egyes nyugati államférfiak adtak, hogy a Bundeswehr (a nyu­gatnémet hadsereg) bevonása a NATO fegyveres erői közé, a szocialista államokat védi a német militarizmus támadásától, semmi mások, mint politikai tündérmesék. Mikor a Német Szövetségi Köztársaságot beengedték a NATO-ba. akkor még gyenge állam volt. A szövetségbe tartozó erősebb társai rákényszerithették akaratukat. Ma már fordítva áll a helyzet. Nem túlzás azt állítani, hogy a NATO kötelékén belül a Német Szövetségi Köztársaság ténylegesen rögtön az Egyesült Ál­lamok után következik. A Bundeswehr a NATO leglényegesebb hadereje lett Európában. És ez a lényeges. Az erős keresztülviszi az akaratát...” “Jelenleg a NATO-n belül van egy olyan törek­vés, hogy a szervezeten keresztül bocsássanak nukleáris fegyvereket a Német Szövetségi Köz­társaság rendelkezésére és igy a NATO-t ‘negye­dik atomhatalommá’ alakítsák át. . . Ha létre­hozzák ezt a helyzetet, akkor sokkal körülménye­sebb lesz a világot visszavezetni az atomkatasz­trófához vezető útról.” “A Bundeswehr ujja az amerikai nukleáris fegyverek kapcsolóján. . . növelni fogja ennek befolyását a NATO politikájára és még jobban felbátorítja a német militaristákat és revansis- tákat, fellendíti támadó szellemüket...” Gomulka nyilatkozata Laosszal. Vietnammal és Kubával kapcsolatban y Nem nyerte meg a Life szerkesztőinek a tetszé­sét Gomulka nyilatkozatának az a része sem, amely jelenleg a világ érdeklődésének á közép­pontjában.; álló országok kérdéseire vonatkozott. A lengyel párttitkárhoz intézett kérges a követ­kezőképpen hangzott: “K.: Pártolja-e azt, hogy az USSR és szövet­ségesei szüntessék be a gyújtogató elemek fegy­verrel való ellátását Laoszban, Vietnamban és különösen Kubában, s igy kioltható legyen eze­ken a területeken a füstölgő tűz, amely az egész emberiség nukleáris tűzvész általi elpusztításával fenyeget ? ''? “V.: Nem csak én pártolom ezt, hanem. .. a Szovjetunió ismételten javasolta... hogy mind­két oldalról szüntessék be a világ bizonyos része­in a fegyverellátást, amelybe nyugati részről nem egyeztek bele. Az is figyelemre méltó, hogy a szocialista államokból érkező fegyverszállítás, szabályszerűen az amerikai fegyverszállításokra csak mint válasz érkezett.” “Úgy tűnik, hogy különbség áll fenn a ‘gyúj­togató elemek’ kifejezés értelmét illetően köz­tem és a Life között. Az önök kérdése alapján úgy tűnik, hogy az USSR és a szocialista orszá­gok látják el fegyverekkel a felforgató elemeket más országokban, beleértve Kubát is. A való­ságban, az Egyesült Államok az, amely ellátja fegyverekkel a kubai ellenforradalmárokat... Fi­del Castro kormánya kapott fegyvereket bizo­nyos szocialista országokból, amikor a kapitalis­ta országok megtagadták a részükre a fegyver- vásárlást, miközben szervezték ellenük az ellen- forradalmi osztagokat... “A laoszi polgárháború a megelőző US adminisz tráció politikájának a következménye. . . Az ame­rikai intervenció Dél-Vietnamban folyamatosan erősödik és szélesedik, amely növekvő aggodal­mat vált ki az egész világon. Mivel a helyi kor­mányzat nem talál támogatásra Dél-Vietnam né­pe körében, tömegterrorral tartja magát hatal­mon ...” Gomulka nyilatkozatának az elolvasása után nem csodáljuk, hogy nem jelenhetett meg ez a Life-ban. Az őszinte hang elrontotta volna a meg- szokott összhangot. __________________________ LELEPLEZTÉK Vörösmarty Mihály emléktáb­láját a Balatonfüredi Pantheonban, a SZOT-sza- natórium árkádjainak falán. A költő 1855 nyarán járt utoljára Balatonfüreden, s ott töltötte életé­nek utolsó napjait. NEM KELL CSOMAGOLNI! " » 1 NEM KELL VÁMOT FIZETNI! ] |, A legrövidebb időn belül segithe- i ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! < , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” < megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- t veit Magyarországból kihozhatja általunk ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET < ; JOSEPH BROWNFIELD ‘ ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < ► Telefon: BA 7-1166-7 < Ellentmondás: Egy hátralékos előfizetői I MAGYAR SZÓ KIADÓHVATALA í í 130 East 16th Street <>NeW York 3, N. Y. ;; Tisztelt Kiadóhivatal! ;! íj Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt;; <>az előfizetésem. Itt mellékelek $........................-t<; Í Név: ........................... !> Cim: ...................................................................;; Vmros^ ^..............................Állam: ....; j

Next

/
Thumbnails
Contents