Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-07-26 / 30. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 26, 1962 JL A King-Anderson (Medicare) javaslat veresége A szenátus megadta a kegyelemdöfést erre az évre az idős polgárok egészségügyi megsegélye- zését célzó adminisztrációs javaslatnak, amely King-Anderson Bili néven volt ismeretes. Az egészségügy törvényes támogatása a társadalmi biztosítási törvények keretén belül működött volna, amelyhez minden kenyérkereső hozzájárult! volna fizetéséből rendszeresen levont bizonyos összeggel. A törvényjavaslat nyakát úgy törték ki, hogy a szenátusban 52 szavazattal 48 ellenében elfogadtak egy módosítást, amely a javaslat elnapolását ajánlotta. A republikánus-demokrata párti reakciós koalíció ez esetben is összefogott, hogy e nép érdekét szolgáló és az amerikai nép nagy többsége által támogatott javaslatnak elfogadását meggátolja. Az adminisztráció s elsősorban Kennedy elnök vereségének is tekintik a szenátusban történteket, mennyiben pártja, a demokrata párt sze nátorai ellene fordultak. A népellenes Orvosszö- vetség és más monopolisztikus szervezetek nyomása, valamint különféle politikai konsziderációk a közelgő választások tekintetbevételével, voltak azok a hatások, amiket a szenátorok szem előtt tartottak és nem a nép szükségletét. Nagyon helyénvaló volt Kennedy elnök méltatlankodó felszólítása az amerikai néphez, hogy a novemberi választáson jól válogassa meg, hogy kire adja szavazatát. Ez a vereség és a republikánus és demokrata törvényhozók gyakori összefogása a nép érdekeit sértő törvényhozás előmozdításában, élesen kidomborítja azt a valóságot, hogy.a két párt között alapjában nincs sok különb ség. A munkásságnak a szakszervezeteken keresztül kell aktivan a politikai porondra lépni, saját pártja megalakításával és érdekeit képviselő munkás képviselők és' szenátorok megválasztásával. Az Egyesült Államok az egyetlen a nyugati országok között, amelynek parlamentjében a munkásságnak nincsen egyetlen képviselője sem. Már ideje ezen a helyzeten változtatni. Tisza-eszlár kaliforniai változata A San Diego State College egyik hallgatóját, a 19 éves Newton Armstrong Jr.-t szülei saját hálószobájának gerendájára felakasztva holtan találták március 31-ére virradó éjszakán. A kihívott halottkém, Robert L. Creason, balesetnek, vagy öngyilkosságnak állapította meg a fiatalember halálát. Newton Armstrong Sr., az apa, aki a John Birch Society tagja, azonban más véleményen volt. Kijelentette, hogy fia, az “Evolve” jobboldali diákújság szerkesztője, “kommunista rituális gyilkosság” áldozata. Azt állította, hogy a halott kezei össze voltak kötözve.- Don Keller kerületi ügyész hat hétig tartó vizsgálatot indított meg az ügyben. Erre máshonnan meghívott szakértőket is igénybe vett. A vizsgálat. , a halottkém előző megállapítását igazolta. A bizonyítékok azt mutatták, hogy a fiatalember az öngyilkosságot megbánva, a kötél szorítását próbálta sikertelenül enyhíteni nyakán, de kezei a kötélbe gabalyodtak. Mr. Keller azt is megállapította, hogy a fiatal Amerikai Magyar Sző 1 Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16tli Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 , Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az CSA-ban és Kanadában egy évre $10.00. félévre $5.50. Minden *uás külföldi országba egy évre $12.00, félévre $0.50. «ísÉܧ*‘’84 Armstrong változó hangulatú, önelemző, borús kedélyű egyén volt. A vizsgálat nem talált semmit, ami apja állítását igazolta volna, t. L, hogy fiát hatalmas ellenség akarta eltenni láb alól. A kerületi ügyész az ügyet május közepe táján lezártnak minősítette. Megindul a lázitó propaganda Egy héten belül országos levelezőlap áradat indult meg, amelyből Mr. Keller, más hivatalnokok és a helybeli és vidéki újságok is kaptak. Az alá- iratlan, mimeografált levelezőlapok szövege ez volt: “Dear Comrades — Did your Communist friends murder Newton Armstrong Jr.?” (Kedves elvtárs-kommunista barátai ölték meg N. A. Jr.-t?) A jobboldali diákújság különkiadásban foglalkozott az üggyel. Id. Armstrong az ügy ujrafel- vételére pénzgyüjtést indított. A kérelem ugy- látszik eredményes volt. Armstrongék ügyvédje, John T. Schall szerint, három nyomozót állítottak munkába “uj bizonyítékok” alapján. Kettő közülük jólismert alakja a kaliforniai kommunista-ellenes tevékenységek mocsarának. Ezek: Matt Cvetic és Kari Prussion. Mindketten a Federal Bureau of Investigation szolgálatában állottak előzőleg. Cvetic Pennsylvaniában és New Yorkban is szerepelt, mint fizetett besúgó. Nyomozásuk még nem sok sikerrel járt, de folytatják. Keller ügyész kevés lehetőséget lát arra, hogy az ügyet újra felvegyék. “Eddig egy vizsgálatnál sem találkoztam ilyen nyomással”, mondotta. Nemrégiben piketelték azt a templomépületet, ahol Mr. Keller, mint az egyháztanács tagja beszélt. Úgy Mr. Keller, mint Edmond G. Brown, California kormányzója ég sokan mások, akik csak közvetve vannak kapcsolatban az üggyel, rengeteg levelet, lapot kapnak más városokból és államokból is. Tartalmuk hol gúnyos, hol fenyegető. Legtöbbjük névtelen. Újabban a posta- hivatal lefoglalja mint ocsmány és rágalmazó küldeményeket. . A jobboldaliak az “Evolve” különkiadványából 24,000 példányt nyomtattak és azt igyekeztek benne bizonyítani, hogy a fiatal Armstrong nem követhetett el öngyilkosságot. Az újságot normálisan a 30 tagú Students for Freedom nevű szervezet adja ki, dr. Carlos Freitis, a politikai tudomány tanára támogatásával. Bár a csoport tagadja, hogy kapcsolata van a Birch Societyval, az általa nyilvánított álláspontok egyeznek a fasiszta szervezet közismert gyűlöletes propagandájával. A politikai szakosztály egy másik tanára, dr. Melvin Crain azt állítja, hogy a csoportnak 6, legfeljebb 10 aktiv tagja van. A fiatal Armstrong ezeknek egyike volt. San Diego megyében az a. vélemény alakult ki, hogy a jobboldali irányzat csökkenőben van. A “The Valley News” szerkesztője. Simon Cassady szerint, mig tavaly még 104 jobboldali szervezet működött, most talán még 30 sincs, mely aktivitást fejt ki. Az egyik birchista vezető kikapcsolta a telefonját. Egy másik, aki “ne adjunk repülőgépeket Titónak” mozgalmat vezetett, ugyanezt tette. A Minute Men, egy önkéntes katonai szervezet feloszlott, miután vezetőjük, William Colley, megugrott azután, hogy szövetségi tulajdon ellopásával vádolták. SOR KERÜL A RÁGALMAZÓKRA Dr. Linus Pauling, a Nobel-dijas amerikai békeharcos, aki a legélesebben száll szembe a nukleáris kísérletek híveivel és aki törhetetlen kitartással harcol az atomfegyverek eltörléséért, természetesen célpontja a hidegháború prófétáinak. Ezek az utóbbiak most azzal az ürüggyel akarták további tevékenységét lehetetlenné tenni, hogy kommunistasággal vádolták. A háború hívei el sem tudják képzelni ugyanis, hogy aki a békéért harcol, az nem szükségszerűen kommunista. Dr. Pauling újabban a bíróság előtt követel magának elégtételt azoktól az újságíróktól, akik különböző sértésekkel és vádakkal próbálták az emberiség érdekében kifejtett tevékenységét meg hiúsítani. Először a Bellingham (Washington) Herald nevű újság ügye került a bíróság elé és 16,000 dollár kái'téritésre Ítélték Linus Pauling- gal szemben. Ezenkívül bocsánatkérő nyilatkozatot kellett közzétennie és vissza kellett vonnia azokat a gyalázó és rágalmazó nyilatkozatait, melyeket 5 különböző vezércikkében tett a szerkesztőség dr. Pauling hazafiságát illetően az Egye sült Államokkal szemben. De ez csak a kezdet. Dr. Paulinának van egy millió dolláros rágalmazás! pere a Hearst Publishing Co.-val, valamint a King Features Syn- dicate-tel szemben. Az utóbbi a Hearst fiókvállalkozása. Pauling azért perelte a King Fea- tures-t, mert ennek rovatvezetője, Fulton Lewis Jr. különböző vádakkal illette a világhíres tudóst. Ezenkívül a St. Louis Globe-Democrat nevű lapot is perli 300,000 dollárra és egészen természetes, hogy a New York Daily News sem maradhatott el a listáról 500,000 dollárral. Ez az utóbbi lap szerkesztőségi kommentárjában igyekezett dr. Pauling hírnevét a sárba rántani. Ha Pauling ezeket a pereit is megnyeri, akkor ez jelentős csapás lesz azokra az újságírókra é3 rovatvezetőkre, akik legújabban a liberálisokat és pacifistákat tették támadásaik középpontjává. A szélsőséges hírlapírók között is messze kiemelkedik az említett Fulton Lewis, aki többek között Earl Warrennek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének a meglincselésére biztatta olvasóit. Szétverték a náci tüntetőket Philadelphiában a rendőrségnek kellett az Amei'ican Nazi Party tagjainak segítségére sietni, hogy megmentsék őket a járókelők haragjától. ötszázan rohanták meg a gyilkos jelszavakkal piketelő nácikat. A fasiszták előre értesítették a rendőrséget, hogy a B’nai B’rith Anti-Defarha- tion League irodája előtt fognak tüntetni. Antiszemita felirataik igy szóltak: “Gázositani kell minden zsidót”, “Az elitéit kémek 85 százaléka zsidó”, “Gázositani kell minden árulót”. Egy előző alkalommal, amikor az amerikai nácik a “Judgement at Nüremberg” cimü filmet piketelték, 150 rendőrt küldtek ki a védelmükre. A Philadelphia Inquirer napilap az általános náci- ellenes érzelmeket tükrözte vissza vezércikkében amikor azt irta: “nem érdemlik meg rendőrségünk buzgó védelmét... börtönbüntetés jobban megközelítené a valóságot ... Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának a nácik elődjei sok aggodalomra és küzdelemre adtak okot, s nem csoda, hogy a horogkereszt haragot és ellenállást kelt bennük.” Az amerikai nácik Chicagóban is a közönséggel ütköztek össze, amikor embertelen elveik cégtábláival megjelentek. A “Sergeants Three” filmet piketelték, amelyben Sammy Davis négerzsidó filmszínész szerepel, máskor meg a “Worker” chicagói irodája előtt amerikai tengerészek űztek csúfot belőlük és a hitlerista jelvényükből. *f!kégr* *$zsritik a hitleristák kivizsgáláséi A Német Demokratikus Köztársaság' súlyos vádjai, hogy a bonni kormány fontos közhivatalait volt náci háborús bűnösök töltik be. zavart okozott nyugatnémet hivatalos körökben. A közvéleményben erős visszhangot keltett a Frankel-ügy. akit mint a hitleri vérbi- róság egyik “ügybuzgó” munkatársát 17 évvel a háború után nevezték ki a nyugatnémet igazságszolgáltatás kulcspozíciójába, legfőbb államügyésznek. Fraenkel havi 1800 márka nyugdijat kapott, ami négy szerese egy nyugatnémet munkás havi fizetésének. Fraenkel kénytelen volt lemondani állásáról. A Die Welt írja: “Meg kellene tisztítani az egész igazságszolgáltatási gépezetet azoktól, akik a múltban engedelmes kiszolgálói voltak a hitleri terrornak. Sajnos azonban vannak olyan tények, amelyek megnehezítik ezt a tisztogatást. Ide tartozik mindenekelőtt Hans Globkének, a kancellári hivatal elnökének az esete. Ez maga megterhelést ró államunkba és gátat emel egy olyan tisztogatási folyamat elé, amely a Fraenkel- ügy kapcsán szükségesnek látszik.” Az a követelés hangzott el, hogy Fraenkelt 36 ártatlan ember halálba küldése miatt állítsák bíróság elé és menesszék Stammberger igazságügyminiszíert, aki Fraenkel kinevezéséért elsősorban felelős. A Tribune c. angol hetilap az üggyel kapcsolatban megállapítja: — Bizonyos, hogy a keletnémet leleplezések hozták napvilágra Fraenkel bűneit, de a nyugatnémet sajtóból — beleértve a liberálisabb lapokat is —, világosan kiderül, hogy Bonn gyűlöletesebbnek találja a keletnémet támadásokat, mint Fraenkel ösz- szes náci bűneit. Az NDK adatai szerint 1625 náci háborús bűnös foglal el fontos állásokat a nyugatnémet bíróságoknál, a rendőrségen, a hadseregben és a külpolitikai hivatalokban. Nyugat-Németországban bizottságot neveztek ki a vádak kivizsgálására. Ez a bizottság fontolóra veszi az NDK meghívását, hogy menjenek el és vizsgálják meg a náci bűnösökre vonatkozó okmányokban foglalt adatokat. . Frankfurtban a német biróság 5 évi börtönt szabott ki Ottó Hunsche volt SS kapitányra, a Gestapo volt tagjára, akit mint Eichmann Adolf volt segítőtársát, 1200 magyar zsidó meggyilkolásával vádoltak. Ebből az időből levontak 19 hónapot, amit vizsgálati fogságban töltött és további 18 hónapot, amit náci tevékenységekért még 1947-ben töltött börtönben. A tárgyalás alatt a Karzaton egy fasiszta a hitleri tisztelgéssel keltett feltűnést.
