Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-07-05 / 27. szám
Thursday, July 5, 1962. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Levelek a Szerkesztőhöz tfWWVWWWWWWWWWWWUWWWWyWAW/WW/WWW/VWWWWWWXVW Az ebben a rovatban kifejtett nézeA j OLVASÓINK lek nem szükségszerűen azonosakjí HOZZÁSZÓLNAK a szerkesztőség álláspontjával jj A KÖZÜGYEKHEZ Szántó Karola óhazai levele Tisztelt Szerkesztőség! Már napok óta készülök Írni, de most már nem is halasztóm tovább. Párizsba érve nagyon hiányzott a vezető, de azért minden simán ment. A Keleti pályaudvaron igen sokan vártak bennünket, ami nagyon megható volt. A fiammal, rokonokkal, barátokkal való csókolózás után a Magyar Világszövetségének egyik tagja gyönyörű rózsacsokorral köszöntött. Már másnap megkezdtük a túrát és mondhatom nagyon is megérte azt, amit fizettünk érte. Elvittek Dunaújvárosba, a halászcsárdába, ahol a jó halleves mellé finom magyar bort kaptunk. Voltunk bölcsődében, legény-otthonban. Megnéztük az utolsó tiz évben épített munkáslakások illetve házak tömkelegét. Tihanyban is gyönyörű látványosságban volt részünk. Voltunk a Gellért hegyen, a Várban, a Margitszigeten, stb. Egy estét színházban töltöttünk, egy másik este elvittek sétahajózásra a Dunán ott is vacsoráztunk. A hatodik nap a Magyarok Világszövetsége vendégelt meg bennünket. Elmentünk Esztergomba, ahol megnéztük a hires temlomot és elmagyarázták annak történetét. Visszafelé Visegrádon ebédeltünk, az ebéd nagyszerű volt, a finom magyar borok kíséretében. A hetedik napon elhagytuk a szállodát, amely igazán kiváló volt minden tekintetben. A következő csütörtökön ismét a Magyarok Világszövetsége palotájában jöttünk össze, ahol hideg büffet- és borral vendégeltek meg bennünket. Itt találkoztunk mindazokkal, akik Amerikából visszatelepedtek Magyarországra. örömmel láttam, hogy ’56 óta mennyivel több az uj lakóház. Az élelmiszerek sokkal olcsóbbak és választékosabbak. Meglepően jól öltözöttek a gyerekek, nem lehet észrevenni, hogy ki szegény, ki nem. A leányok, férfiak mind divatosan öltözködnek. i Voltunk a Margitszigeten fürödni. Még ilyen gyönyörű uszodát nem láttam. Hideg, meleg uszoda a szabadban. No meg az a sok gyönyörű rózsabokor, még Floridában sincs annyi virág mint Pesten az utcákon. A népi kormány nem sajnálja a sok virágnak és fűnek gondozásával járó kiadásokat. Meglátogattam Molinári Bertát Miskolcon. Mondhatom nagyon örült látni. Nagyon szép lakása van és elvitt Lilafüredre és Tapolcára. Azt a gyönyörű látványosságot, amit ott látni lehet, nem tudom szavakba kifejezni. Mindkettő munkások üdülője uszodákkal. Sok a szabadbani étkező. Ott órákon át ülnek az emberek szép zene mellett és senki sem zavarja őket. Mondhatom, hogy nagyszerűen érzem magam. Sok szeretettel üdvözlöm mindnyájukat. Szántó Karola KRITIKA ÉS VÁLASZ Tisztelt Szerkesztőség! Lapunk május 10-iki számában “Izrael Nagy Problémái” cimü cikkben megjelenése után régi ismerősöm telefonon rosszalásának adott kifejezést azért, amit a cikkben ismertettem, ő maga is volt Izraelben és az ott tapasztaltak alapján mondotta, hogy “minden igaz, amit Írtam, de nem kell mindig megirni az igazat.” Néhány nappal később találkoztam VVeisz József munkástársunk fivérével, aki izraeli farmer és jelenleg látogatóban van los angelesi rokonainál. Az említett cikkel kapcsolatban ezt mondotta: “Meglepett, hogy csak négy hetet töltött Izraelben és ilyen tisztán látja az ország problémáit. Első benyomásom az volt, hogy a cikket' izraeli benszülött irta.” Egy harmadik véleménv-nyilvánitás Louis Hoff man, new yorki olvasónk részéről történt, aki terjedelmes levélben és erős szavakkal Ítélte el a cikket “hamis- tények beállítása és az igaz tény elgáncsolása” miatt. Ismételten “tiltakozik a cikk ellen”, rossz néven veszi, hogy “EHN megfontolás nélkül gyaláz egy szegény népet, amely hadiállapotnak van kitéve az arabokkal sezmben... és teljesen tájékozatlan, de ha nem, akkor tudattal gáncsolja az igazságot.” Hoffman olvasónk ezen kivül rosszalja, amit az israeli szennyről, koldusokról irtani és hogy a spanyolországi tisztaságot kihangsúlyoztam, mert Ne wYork is szennyes, Amerikában is vannak koldusok és részegek és a spanyol népet rabláncon tartják Franco fasiszta országában. Ama nézetének ad kifejezést, hogy Spanyolországban “nem a munkások között jártam.” Amikor az “Izrael Nagy Problémái” cimü cikket írtam, természetesen nem a newyorki szennyről, nem az amerikai koldusokról, részegekről írtam; nem is Franco fasiszta országáról, hanem arról, amit Izraelben tapasztaltam. Megírtam, hogy Izrael nagy problémái közé, — nézetem szerint, — a következők tartoznak: 1. ) A hadsregre, a militarizmusra alapított politikáról béke-törekvő politikára való áttérés; 2. ) A gettóban lakó, erőszakos, múltban élő, bigott és haladást megvető ortodoxok; 3. ) A koldusok elhelyezése, a róluk való emberséges gondoskodás, a szenny feltakaritása és megszüntetése; 4. ) Az osztály- és faji különbség megszüntetése; i 5. ) A nyersanyag és nehézipar hiánya, a külkereskedelem háti’ányos mérlege, a bevándorlók ellátása és nagyrészük vonakodása, hogy a városi életet a kevésbé kényelmes “kibuc”-élettel cserélje fel, a lakáshiány. Ma csak úgy, mint a cikk megírásakor, megismétlem, hogy igenis, ezek Izrael nagy problémái .. . Hoffman munkástársunk levelében hangsúlyozza, hogy “nem helyesli és nem egyezik Izrael politikájávalnem vallási szempontból.” Úgy látszik, hogy minden tiltakozása ellenére mindenben megegyezik a cikk tartalmával mert a terjedelmes levél egyetlen sorával, egyetlen szavával sem próbálja megcáfolni állításaimat. Izrael problémáira, a hibákra és a mluasztá- sokra nem lehet elfogadható válasz, nem lehet orvoslás, hogy New York is szennyes és Amerikában is vannak koldusok, mert az utóbbiak Amerika problémái és minden országnak asaját problémáit kell megoldani. Hangsúlyoznom kell, hogy NEM “gyaláztam egy szegény népet”, már csak azért sem, mert a Magyar Szóban tűrhetetlen lenne bárki részéről bármelyik NÉP gyalázása. Ellenkezőleg: cikkemben meigrtam, hogy “külföldi segitséggel a je- menita zsidók áldozatkész munkájával, az úttörők önfeláldozó törekvésével és a kibucok honalapító lelkesedésével komoly eredményeket ért el a -4 éves Izrael.” És április 23-ikán közölt cikkemben részletesen Írtam a ‘kibucok” munkájáról. fejlődéséről. Ugyancsak hangsúlyoznom kell, hogy Spanyol- országban igeni sok időt töltöttem el munkások között. Ezért módomban volt az országból való távozásom után megirni a Magyar Szó 1961, június elsei számában megjelent cikket. Abban kis- hivatalnokokról, parasztokról, cselédekről, napszámosokról, birkapásztorokról és azok nvomoru- sácns helyzetéről számoltam be. Az 1961. julius 27-ikén megjelent cikkben barlanglakok közötti látogatásomról Írtam, amely cikk előzőleg a budapesti ifjúsági újságban is megjelent. A spanyol nép érdeme, hoev minden sanvarga- tás és nélkülözés ellenére példát mutató tisztaságot teremtett az országban: hogv az asszonvnk nemcsak a lakásokat mossák fel minden áldott nap. hanem térden csúszva még a húzzuk előtti járdát is ragvogó tisztára suroliák, városokban csak ugv. mint falvakban, — amit sem Izraelben, sem Magyarországban, sem Európa más országában nem láttam. EZT mutattam példának, NEM “Franco munkásnyuzó uralmát.” őszintén remélem, hogy Hoffman munkástárs a fentiek figyelembe vételével megváltoztatia a cikkről és Írójáról alkotott véleménvét. Tekintettel arra, hogy levélben címét is közölte, kü- lönlevélben informálni fogom olyan izraeli epizódról,: amelyet NEM írtam meg, mert figyelembe vettem a kis ország nehéz helyzetét és irá» saimban elnéző igyekeztem lenni. E. H. Neuwald Több munkanélkülH szorul közsegélyre Minden hónapban százezrekkel nő azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik kimerítették az állami munkanélküli biztosítási járulékot és a közsegély intézményekhez fordulnak, hogy éhen ne haljanak. Az elmúlt évben 12 hónapig tartott az a kongresszusi rendelet, amely 13 heti pót-biz- tositásra jogosította fel a munkanélkülieket. Ez a rendelet ez év április 1-én lejárt. És mivel a hosszú ideig tartó munkanélküli állapot nem enyhült, az adminisztráció javaslatot nyújtott be a kongresszushoz, hogy a pót- biztosítási rendelet érvényességét hosszabbítsa meg még egy évre. A javaslat a House Ways and Means Committee- nél fennakadt. Kennedy elnök junius 7-iki sajtó- konferenciáján újra szóvá tette az ügyet éa sürgette a kongresszus tagjait, hogy “mielőtt hazamennek” vakációra, intézkedjenek a munka- nélküliek érdekében. A 12 hónap alatt, mig a rendelet érvényben volt, 2,740,000 munkás kapott további 13 heti munkanélküli biztosítást. Ezzel 740,000,000 millió dollárral nőtt a fogyasztóközönség vásárló ereje. Áprilisban 162,0000 munkanélküli került le az állami munkanéküli segélylistáró, májusban pedig további 150,900, s ezek tovább is munkanékül voltak. Várható, hogy a hosszú ideig munkanél- kül levők és segélyben nem részesülők száma 4 hónapon belül félmillióra emelkedik, vagy még többre. Az AFL-CTO központi bizottsága is sürgette a kongresszust, hogy intézkedjen és enyhítsen a sokáig munkanékül élők szerencsétlenségén. Hasonló levélirási kampányra szólította fel tagjait a National Council of Churches, hogy Írjanak a törvényhozóknak a szövetségi rendelet meghosz- szabbitása érdekében. Művészek a békért ' Több mint 420 művész aláírásával hatalmas hirdetés jelent meg a NY Times jun. 26-iki számában. Az Emberiségért emelik fel szavukat, amelynek “formálásában részesek vagyunk”, de amelynek létét veszély fenyegeti. Vannak nézeteltérések, hogy mit kell tenni, mondják a művészek, “de hogy a kísérleti robbantások ártalmasak és hogy a katasztrófától egy téves számítás választ el bennünket, abban mindenki megegyezik. KÉRJÜK utódaink nevében, a meg nem született nemzedék s a meg nem született alkotások nevében, hogy a robbantásokat szüntessék meg, hogy soha fel ne újítsák. KÉRJÜK, ne kíméljenek semmi fáradtságot a nemzetek tagjai, hogy a kísérleti robbantás tilalmát és a keresztülhajtható leszerelési egyezményt létrehozzák. KÉRJÜK a népeket és vezetőit, kezdeményezzenek határozott önálló lépéseket a leszerelésre. “Megerősítjük hitünket, hogy az Emberi Élet minden más ügy és ellentét felett áll és hogy nemcsak a vezetőknek, hanem a népeknek is joguk és hatalmuk van ezt a hitet megvalósítani, ha egyszer bátorságot nyernek a cselekvésre.” A nyilatkozatot elküldik az országok vezetőinek, vezető országok újságjaihoz és kiosztással terjesztik a nép között. , > \*V\V\XX%'VWVVVXNWVVVVVV*.VVVVVVVVVX*** ; LÁTOGASSON f | MAGYARORSZÁGBA! j Csoport-indulás repülőgépen: Julius 1, Sabena Julius 15, K.L.M. Aug. 5, S.A.S. EGYÉNI UTAZÁS MINDEN NAP írjon, telefonáljon, keresse fel a j l RENNER & GROSS \ ; MAGYAR UTAZÁSI IRODÁT I J j jj: 1666 Fairfield Avenue. Bridgeport, Conn. \ $ Telefon; ED 5-6902 _____
