Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-12-20 / 50. szám

Irta: GERÉB JÓZSEF Akadnak talán egyesek, akik esetleg tagadják, de én már tapasztalatból tudom, hogy az öregedő emberek olyanok, mint a már sok utat befutott automobil, amin mindig akad valami reperálni való. Azért a napokban bementem a megyei kór­házba általános felülvizsgálatra, ami két hetet vett igénybe, mert kiderült, hogy a tüdőmben kényelmesen elhelyezkedett egy kis váladék, amit a “lélegző” géppel kellett kicsalogatni onnan, hogy újra a rendes kerékvágásba — az automo­bilra gondolva —, újra “forgalomba” kerüljek. Ez a dolog nagyon hirtelen jött s sebtében ép­pen csak két szomszédomat értesítettem, mégis hazajövet már jónéhány “felgyógyulást” kívánó kártyát találtam az összegyíilemlett postámban. A jókívánságot ezúton köszönöm meg és egyben viszonzom is. Csak annyit teszek még hozzá, hogy miután a felülvizsgálat és a lélegző-pumpa hasz­nálata semmi fájdalmat sem okozott, a kétheti kórházi vakációt a szó szoros értelmében élveztem s ajánlom minden idősebb embernek, hogy idő­közönként egy-egy kórházban, vagy nagyobb kli­nikán vizsgáltassák meg magukat. Egy-egv ilyen vizsgálatnál felismernek olyan kezdő betegsége­ket is, amelyek később nagyobb szenvedéseket okoznának. Dehát mi köze van ennek a Naptárunkhoz? — kérdezheti az olvasó. Csak az — válaszolom —, hogy éppen a kór­házból hazatértem napján érkezett hozzám az idei naptárunk kézzel hajtogatott, fedél nélküli pél­dánya, hogy írjam meg róla a szokásos “Naptá­runkról” szóló bejelentést, amelyben a naptár tar­talmát szoktuk ismertetni. A kritika határai így ez a naptár lett a “mi irodalmunk” első terméke, amely a “vakációba” menésem óta a kezembe került. Gondosan átlapoztam tehát és bevallom, elég kellemes benyomást tett rám. De azután gondolkozni kezdtem: mi lenne, ha én is követném az első impulzust és azonnal tollat ra­gadva megírnám: “Csak belenéztem a naptárba és máris látom, olyan jó, hogy ennél jobb nem is lehet!” De ha első benyomás kedvezőtlen lett vol­na, akkor persze ilyen levelet kellett volna Írni: “A naptár csapnivalóan rossz, nem érte meg a rápazarolt festéket!” Ez nem túlzás ug.v-e? Hiszen eddig minden év­ben kaptunk pár ilyen levelet. Bevallom, engem mindkét véglet bosszantott. Azért most néhány m szóval utalni akarok arra, hogy mit várhat az ol­vasó JOGOSAN, illetőleg méltányosan egy ilyen évkönyvtől? És mit nem várhat JOGOSAN, vagyis mit nem követelhet, ha számításba veszi ugv az anyagi, mint a szellemi erőnket. Szeret­ném, ha az olvasók felismernék azt a minimum anyagot ugv a kvalitás, mint a mennyiség terén, amit adnunk kell; de ugyanakkor tudniok kell a TÚLZOTT követelés határait is. Mit mutat a hasonlat Egy ilyen irásmü bírálatánál mindig számba kell venni az olvasó tábor összetételét. Nálunk ez igen kevert; megtaláljuk ott a csak egy-két ele-i ' mit végzett munkástól fel a középiskolákat, sőt egyetemet végzett embereket is. A naptárt tehát úgy kell tervezni, hogy a szellemi igény minden rétege találjon benne valamit, amit érdemesnek tart elolvasni. Az amerikai újságok naptárai általában szólva csak a hirdetések gyűjteményei, amelyekben a hirdetések közötti helyeket kitöltik az olvasásra szánt szöveggel, ami rendesen csak a régi köny­vekből összeszedett szentimentális mesékből áll. Eredeti cikkeket csak a legritkább esetekben ta­lálunk bennük. Hasonlítsuk tehát azokkal a Ma­gyar Szó ezévi naptárát. Melyik amerikai magyar naptárban talál az ol­vasó nyolc olyan eredeti, értékes és érdekes cik­ket. mint az Amerikai Magyar Szó ez évi naptá­rában? Nézzük csak sorba: Ilyen maga a bevezető irás, amelyben Rév. -Gross a Magyar Szó olvasóinak elöregedett tábo­rát szinte óda-szerü cikkben üdvözli és méltatja azért, mert hosszú életen át — még veszélyekkel dacolva is — hűen ragaszkodtak a közösségi esz­mékhez. Weinstock Lajos az amerikai munkás- mozgalom mai állásáról nyújt igen világos képet, rámutat, hogy a szakszervezetek mennyire eltér­tek erédeti rendeltetésüktől. Ezt a képet nagy­szerűen egészíti ki Rácz László cikke, amelyből láthatjuk, hogy az amerikai tőke hasonló módon karmai közé kerítette a mexikói szakszervezete­ket is. Az én írásom az imádkozás név alá vett babo­nával foglalkozik, de rámutat arra is, hogy mi a célja a Rómában tartott nagy “Ecumenical Coum eil” (Egyetemes Zsinat) tanácskozásnak, amely­nél megválasztották a bizottságokat, hogy azok 9 hónap alatt okoskodjanak ki valamilyen csalafin­taságot, amivel a babonának a tudomány feletti uralmát továbbra is biztosíthatnák. Eörsi Béla cikke az amerikai farmerek régebbi harcait is­merteti, ami érthetővé teszi a jelenlegi kis far­merek felszámolását. A boszorkányüldözés E. H Neuwahl írása a professzionális anti-kom- munista férgek undorító munkáját tárja elénk. Ez az irás természetesen még a választások előtt készült, azóta a “férgek” alapos rúgást kaptak, noha igaz, még többet is kiérdemeltek. A kerék fordul egyet és a férgek odakerülnek, ahová va­lók — a posványba. Bódog kolléga még a lapban már megjelent sok hazai beszámoló dacára is na­gyon érdekes dolgokat mond otthoni látogatásá­val kapcsolatban, igen eredeti módon figyelte az otthoni dolgokat. Kiegészítik a cikkeket a nap­tári rész alá helyezett kis versikék, amelyek Olexo Endre költői tehetségét dicsérik. Ezek után következnek az úgynevezett “vá­gott”, vagyis átvett cikkek, amelyek igen széles kört ölelnek fel. Találunk ott egész csomó egészen rövid, humoros kis elbeszélést, majd hosszab­bakat, mint például Lengyel József: Kicsi, mérges öregur” cimü írását, amely a Horthy-korszak borzalmait tárja elénk. Találunk ott a mai Ma­gyarországot ismertető számos cikket, verseket* dokumentumokat, sőt még ó-görög mintára ké­szült logikus okoskodást is, mulatságára azoknak, akik olyasmikben találják kedvüket. A Szeptembertől szeptemberig cimü cikk a na­gyobb világeseményeket foglalja össze, mig egyes cikkek Afrikáról, az egészségről, a sportról, a le­szerelésről, stb. adnak ismertetést., Mindezeket összefoglalja Gellért Hugó rajzoló művészünk kitűnő fedélrajza, amelyben a béke­galamb a sputnikokkal békés versenyben repül az Északi-sark felett. így átnézve a naptárt, merem állítani, hogy messze felülmúltuk a minimális követelményt, amire nemcsak mi, hanem az olvasótábor is büsz­ke lehet. De viszont nem szabad elvakultan azt mondani, hogy ennél jobb naptárt nem lehetne készíteni. Igen is lehetne! De jelen esetben sem anyagiakban, sem szellemi erőben többre nem telt. És talán nincs is szükség többre, mert az a pár olvasó, aki naptár helyett valami könyvet akar, a kiadóhivatal utján egész olcsón megren­delheti a Magyarországon megjelent legjobb könyveket is. A fontos most már az, hogy ezt a naptárt mi­nél több olyan ember kezébe adjuk, akik NEM OLVASÓI lapunknak. Lehet, hogy szép ajándék hazai küldésre is, de én inkább szeretném egy amerikai magyar, mint két hazai olvasó kezébe adni ezt a naptárt. Mint emlitettem, a kerék for- dulóban van, a boszorkányüldözés végefelé jár, a megfélemlített, az elbolonditott olvasók újra felénk fordulnak. Azoknak a kezébe kell adni ezt a naptárt. A naptárt úgy is vehetjük, mint a szerkesztő­ség, a kiadóhivatal és a külmunkatársak össze­fogását arra, hogy az évzáró ünnepek alkalmával szórakoztató és egyben tudást is gyarapitó olvas­mányt adjanak olvasó táborunknak és egyben ily módon fejezzék ki a szezonnal kapcsolatos jókí­vánságokat, ami röviden mondva igy hangzik: Kellemes szórakozást az ünnepekkel kapcsolat­ban; örömöket, boldogságot, jó egészséget, de fő­leg BÉKÉT HOZÓ ÚJÉVET kívánunk olvasóink­nak ! A. A. A A. A Jk. Jk, Jk.M, A. A dk.« GREENSBORO, N .€. — Az étkező helyeken és színházakban fennálló faji elkülönítés meg­szüntetéséért tömegtüntetések és “sit-in” de­monstrációk voltak ebben a kisvárosban. A ható­ságok tömegletartóztatásokkal feleltek. Thanks­giving napján 60-at vittek börtönbe a tüntetők közül. Előző héten 50 ember tartóztattak le két cafeteriában, mert leültek enni. A FÖLD GÁZCSÓVÁJA Elméleti megfontolások alapján már régebben feltételezték, hogy bolygónkat gázcsóva kiséri; erre utaltak az állatövi fénnyel és az állatövi el­lenfénnyel kapcsolatos megfigyelések, ezekről a feltevésekről azonban korábban nem sikerült dön­tő bizonyítékokat szerezni. A rakétákról készített ibolyántúli fényképfelvételeken azonban egyönte­tűen diffúz, minden oldalról érkező hidrogénsu­gárzást észleltek. E megfigyelések alapján Sklovszkij szovjet csillagász arra a következte­tésre jutott, hogy a Földet nagy kiterjedésű hid­rogénburok veszi körül. Ez a hidrogén talán a fel­színi vizek elpárolgásából származik, s atomjai a nagy magasságban uralkodó magas hőmérsék­leten annyira felgyorsulnak, hogy elillanák a Föld légköréből. A Nap sugárnyomásának hatására ez a hidrogénburok eltorzul, s a Föld végső soron üstököshöz hasonlatos, feje, kómája, s a Nappal ellentétes irányban hosszú csóvája van. Brandt amerikai kutató elképzelése szerint a Földet övező semleges hídrogénburok, a geokoma sűrűbb része, mintegy 50 ezer kilométer távolságig terjed, de nyomai még 700 ezer kilométer távolságban is ki­mutathatók, a gázcsóva pedig még ezer földsu- gárnyi távolságban is észlelhető. A gázburok sű­rűsége a Föld közelében átlagosan tiz hidrogén­atom, távolabb 1 atom köbcentiméterenként, a több millió kilométeres csóvában pedig 10—1 hid­rogénatom köbcentiméterenként. A szakértők sze­rint ezek a számadatok egyelőre csupán becslé­sekre alapulnak s igy bizonytalanok. A Föld gáz­burkának részletes felkutatásához még további beható vizsgálatokra van szükség. A néppárt magánkézbe akarja adni az ausztriai állam iparát A szakításig feszült légkörben uj fordulatot vett az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocia­lista Párt koaliciós kormányalakítási alkudozá­sa. A néppárt ugyanis meglepetésszerűen állást foglalt az osztrák burzsoázia évtizedes vágya: az államosított osztrák nagyipar részbeni repri- vatilázása mellett és ezt a követelést a koalíció alapvető feltételének nyilvánította. A koaliciós megbeszélésen részt vevő szocialista megbízottak határozottan visszautasították a néppárti követelést és félbeszakították a tárgya­lást. A szocialisták álláspontját egyhangúlag tá­mogatja az Osztrák Kommunista Párt, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség és az osztrák közvéle­mény túlnyomó többsége. A néppárti követelések leglényegesebb'pontjai a következők: Valamennyi állami iparvállalat magáncéghez hasonló részvénytársasággá alakuljon át, s rész­vénytőkéjének 49 százalékát adja el magántóké- seknek. Meg kell szüntetni az állami ipar eddig Pittermann szocialista alkancellár vezetése alatt álló minisztériumát, és az irányítást egy olyan szükkörü bizottságnak kell átadni, amelyben a néppárti képviselők többségben vannak. Meg kell szüntetni az államosított ipar központi beruházá­si alapját, a vállalatok beruházási igényeinek kérdésében a népárti pénzügyminiszter az állami költségvetés keretei között dönt. Gazdasági szakemberek megegyeznek abban, hogy a néppárti terv, megvalósulása esetén, rö­vid idő alatt részben a magántőkének szolgáltat­ná ki, részben pedig tönkretenné a ma virágzó ál­lamosított osztrák ipart. HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton és vasárnap előadások. CIGÁNYZENE, TÁNC! • Egész héten nyitva, hétfő kivételével Telefon: PL 1-9453 Naptárunkról Az olvasók mit várhatnak és mit nem a Magyar Szó évkönyveitől?

Next

/
Thumbnails
Contents