Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-07-19 / 28. (29.) szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Thursday, July 19, 1962 _2________ Injekció a beteg tőzsdének Az adminisztráció azzal járult hozzá a Wall Street tőzsdei forgalmának megerősítéséhez, hogy a részvényvásárlásnál eddig kötelező 70 százalé- los készpénzfizetést leszállította 50 százalékra. A multhónapi súlyos áresés óta a tőzsde még mindig bizonytalan hullámzással küzd. A részvényvásárlást ezzel könnyebbé akarják tenni, mert kevesebb készpénz lefizetéssel lehet majd vásárolni. Ez a lépés nagyjában a kisemberek felé irányul, akik a veszteséget jobban megszenvedték és akikben a “spekulációs pszichológiát” akarják ezzel ■jra megerősíteni. Mig a tőzsdeügynökök egvré- rze örömmel vette az uj rendeletet, mások annak a félelmüknek adtak kifejezést, hogy ebből a lépésből a részvényvásárlók a tőzsdei árak újabb esésére fognak következtetni. 1,500,000,000 dollár adóengedmény a korporációknak A “U.S. Big Business” most meggyőződhetik, hogy a Kennedy-adminisztráció nem üzletellenes, mondotta Douglas Dillon, pénzügyi államtitkár, midőn sajtókonferencián bejelentette az uj adórendeletet, amely szerint az üzleti és ipari berendezések értékcsökkenésének visszatérítése fejében a kormány évi egy és félmillió dollár a-dó- engedményt biztosit a monopóliumoknak. Az adóelengedés azt szolgálná, hogy ezen a pénzen uj gépeket és, berendezéseket vásároljanak, amely uj fellendülést hozna az iparban, a termelésben, a munkaalkalmakban, a jövedelemben, a kereskedelmi forgalomban és közvetve az állam adójövedelmében is, valamint a külfölddel való versengésben. Egyes korporációk már az e hónapban esedékes adóbevallásnál igénybe vehetik az uj rendelkezéseket, az 1961 május 1-re visszamenőleg terjedő naptári évre. Az értékcsökkenés nagyobb arányú leírásával, a berendezések és gépek ára visszatérül jóval előbb, mintsem azok használhatósága végetérne. s Az AFL-CTO gazdasági szakértőinek véleménye az, hogy az i]5ar nagyrésze a jelenlegi termelő kapacitását sem használja ki. azokat a gépeket, amelyeket 1957-ben 37 milliárd dollár befektetéssel vásárolt. Azonkívül a korporációk elég felhalmozott tökével rendelkeznek, amit modernizálásra felhasználhatnálak, mert 1961-ben az adóle- irások 15 százalékkal meghaladták az 1957-es szintet. A gyári felszerelésekbe való befektetés mégsem mutatott jelentős emelkedést. Ami a fellendüléshez hiányzik, az a tömegek vásárlóerejé- »ek az emelése, mondják az AFL-CIO szakértők és ezért az alacsonykeresetüek számára ajánlják uz adólevágás életbeléptetését. A JOURNAL OF COMMERCE junius 14-iki számában aggodalmát fejezi ki afelett, hogy tengeri kereskedelmi forgalommal rendelkező országok atomhajtóerőre berendezett hajókat építenek, ami kihívást jelent az amerikai kereskedelemnek. Nálunk ugyanis a Polaris távlövegeket szállító tengeralattjárók atomerejére fektetik a súlyt. Az automatizált hajók nagyban csökkentik a hajó- munkás személyzet számát. Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Inc. 136 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00. félévre $5.50. Minden wá« külföldi országba egy évre $12.00, félévre $0.50. 84 Miért akarják az “American Life”-ot felszámolni (Folytatás az első oldalról) 3. A delegátusok megválasztására alig adtak két hetet és semmi időt arra, hogy a tagok a problémákat velük megbeszéljék. 4. A rendkívüli közgyűlés időpontja nincsen meghatározva. 5. A tagságnak fogalma sem volt a vezetőség szándékáról és arról sem, hogy az utóbbi hosszas tárgyalásokat folytatott az 1LICA igazgatóságával erről. 6. A jelentésben az igazgatóság nem ad felvilágosítást arról, hogy. miért tartja szükségesnek változást hozni létre az “American” életében. 7. Az igazgatóság nem ad jelentést az “American” általános helyzetéről, hány tagja van, hány osztály működik, milyen a pénzállománya, bankbetétje, befektetése, kinlevősége, tartozása? 8. Nem ad felvilágosítást arról sem, hogy mi az ILICA háttere, pénzügyi helyzete, működési szabályzata. Nem magyarázza meg, hogy miért éppen ezt a kis céget választotta ki, vagy próbál- kozott-e más vállalatnál is? 9. Az igazgatóság erre a célra rendezett rendkívüli igazgatósági gyűlésen “helybenhagyta, elfogadta és jogerőre emelte” az Egyezmény végrehajtását, amelynek összeállításában saját maga résztvett. Ezzel bizonyos végérvényességgel ruházta fel a rendkívüli közgyűlés elé kerülő egyezményt, amelyhez a delegátusoknak már nem sok hozzászólása lehet. 10. Dr. Molnár Kálmán, az igazgatóság elnöke, a záró ülésszakon feldicsérte az igazgatóság eljárását és “üdvös akció”-nak nevezte, amely előreviszi a tagok érdekeit. Mik azok a feltételek, amelyeket az igazgatóság “üdvös”-nek tart ? Mit mond az Egyezmény? Mire alapítja dr. Molnár ezen állítását? Az Egyezmény angol szövege nem ad erre felvilágosítást és sok pontban éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Hadd soroljunk fel néhányat. 1. Az “American” nem EGYESÜL az JLICA- val, hanem BEOLVAD. Megszűnnek az egyesület osztályai. A -tagságnak nem lesz többé alkalma, sem joga beleszólni, véleményt kifejteni, szavazni,'de még fellebbezni sem az ügyvezetésben. Nem lesz többé testvéries egyesület, megszűnik a társadalmi működés, s a tagok egy rideg üzleti vállalat kiszámítottál! hasznothajtó részei lesznek. Ez a haszon nem a tagoké vagy a testvéries egye sülelüké lesz, hanem az ILICA részvényeseké. 2. “Reinsurance and Assumption”. Az Egyezménynek ezzel a cimmel ellátott szakasza szerint az Egyezmény elfogadása után az ILICA át- biztositja (“reinsures”) az American (Bridgeporti) tagságot és magára vállalja (“assumes”) a kötvényekkel szembeni felelősségét. De nem minden felelősséget. Az átbiztositás azt jelent i, hogy teljesen az ILICA szabályai lépnek életbe. (Mikezek a szabályok?) Visszautasítja a tagságnak a biztosítási kötvényekben belefoglalt mindazon előnyeit és jogait, “amelyek életben maradtak volna, ha ez az Egyezmény nem jött volna létre.” Ez erősen hátrányos a tagok érdekeire. Tehát a tagság előtt egyelőre sötét titok, de a látszat azt mutatja, hogy az Egyezmény némely jogoktól és előnyöktől fogja megfosztani őket. Hogy a jogfosztás ténye fennáll, azt az Egyezménynek ezen szakasza határozottan kidomborítja. De hogy milyen előnye, vagy egyáltalán lesz- e előnye a beolvadásból a tagságnak, az az Egyezményből nem tűnik ki sehol. 3. Az “American” átíratja az ILICA-ra minden létező vagyonát, “legyen az tényleges, személyi vagy kevert, bárhol létezik.” Ez megint olyan burkolt és tisztázatlan kijelentés, amelyen a tagság nem tud azonnal átlátni. Jelentheti-e ez azt, hogy ha az osztály házzal, épülettel vagy bármilyen ingatlannal rendelkezik, amit a tagság külön hozzájárulásával szerzett, hogy ott egyleti vagy társas összejöveteleit tartsa, úgy ez is uj gazdája kezébe kerül? Az osztályok pénztárával mi lesz? 4. Mindazt a vagyont, amit az “American” átad az ILICA cégnek, az “American Fund” néven fogja kezelni és mint “teljes jogú tulajdonosa” intézkedhetik vele olyan üzletek lebonyolítására, amiket jónak tart. Az Egyezmény kiköti, hogy ILICA nem vonható felelősségre abban az esetben sem, ha ezek ráfizetéssel járnak, “feltéve, hogy ezeket a tranzakciókat jóhiszeműen kezdeményezte.” Ki fogja tudni bebizonyítani ezt vagy ennek az ellenkezőjét? Feltűnően hiányzik az Egyezményben, vagy az igazgatóság jelentésében az, hogy a beolvadás miként terjed ki az ügyvezetés területére. Az “American” jelenlegi vezetőségének egyetlen tagját sem tisztelték meg azzal, hogy bevonják az ILICA vezetőségébe? Ez szinte hihetetlen és ellentétben van a gyakorlattal az üzleti életben. Lehetséges-e az, hogy ennyire tálcán nyújtották át az “American”-t tagsággal, pénztárral, vagyonnal együtt? Mint egy súlyos terhet, amitől meg akartak szabadulni? Vagy van talán valami egyezmény errevonat- kozólag a két intézmény vezetősége között, amit nem hoztak nyilvánosságra? Semmi kétség, hogy a tagságot ez nagyon érdekli. Nagyobb fényt deríteni arra a homályra, amely az egész Egyezményt bebíirkolja jelenleg. Ezt a homályt el kell oszlatni. Felvilágosítást és magyarázatot kell adni arra a sok kérdésre és kételyre, amiket a beolvadás terve és a közölt Egyezmény szövege úgy az “American” tagjaiban, mint az egész amerikai-magyar társadalom figyelő és gondolkodó rétegében keltett. Sem az Egyezmény létrejöttének meglepetésszerü nyilvánosságra hozatala, sem a beolvadás gyors és ellenzék nélküli keresztülvitelének terve nem felel meg annak a szellemnek, amely az amerikai magyar közélet vezérfonala. Ez az eljárás a bomlasz- tást, a széthúzást szorgalmazza, amikor a megértés és az együttműködés lehetőségeit keli kiaknázni az amerikai társadalom magyar tényezőjének megerősítésére. Csak fel kell ismerni ennek a tényezőnek jelentős voltát az amerikai közéletben. 5. Amint az Egyezmény VIII. pontjából kitűnik, az American Fund fennállásának nem adnak hosszú életet. “A Fund meg fog szűnni annak a naptári évnek a végén, amelynek folyamán a biztosítási kötvények értékének az összege mulasztás (járulékok be nem fizetése =— szerk.) vagy a megszűnés más okánál fogva az érvény- belépéskor fennálló összeg felére csökken. Ez a helyzet könnyen és gyorsan előállhat, különösen az “American” régebbi magyar tagjainál, ha nem ismerkednek meg alaposan az uj biztosítási kötvények apróbetüs hosszú szövegével, amelyben az ismeretlen szabályok és büntetések tekervénye még egy ügyvédet is zavarba tudna hozni. Akkor aztán az egész Fund eggyé válik az ILICA jelen vagyonával és még nyoma sem marad többé annak, hogy volt egyszer egy Bridgeporti. 6. Az “American” jelenlegi vagyona állítólag 4 és fél millió dollár. Az ILICA a Dunn and Bradstreet kimutatása szerint 1959 április 27-én alakult 135,000 “A” osztályú és 37,000 “B” osztályú részvény eladásával. 1960 végén összvagyona és kinlevősége 289,- 031 dollár, megterhelése 27,993 dollár volt. 1961 végén, az Ohio State Insurance Department szerint, vagyona 331,603.38 dollár és tehertétele 119,708.60 dollár. Közelebbi adataink nincsenek, de azt hisszük, hogy ez is elég ahhoz, hogy a két intézmény pénzügyi keretének szembetűnő eltérését megfigyeljük. Ebben a keretben az volna a természetes, hogy a kis tőkével rendelkező ILICA olvadna be a 4 és félmillió dollárral rendelkező “American”-ba és nem megfordítva. Ismételten az “American” igazgatóságának mulasztására mutatunk rá, hogy erről nem nyújt megnyugtató magyarázatot a szervezet tagságának. Itt megint megismételjük azt, hogy az “American” öreg tagjaiban és az egész amerikaimagyar társadalomban nagyobb bizalom nyilvánult volna meg a beolvadás iránt, ha az egy másik magyar tagsággal levő, az “American”-hoz hasonló célból szervezett és hasonlóan működő testvéries intézménnyel történt volna. Miért éppen az Investment Life Insurance Company of America? Miért nem ad az igazgatóság jelentése magyarázatot erre a kérdésre? Rio de Janeiróban 25 embert agyonlőtt a rendőrség Rio de Janeiro egyik külvárosában julius 5-én heves incidensekre került sor, amelyeknek az volt az oka, hogy a rendőrség és a segitségiil hivott katonaság lövéseket adott le az üzletek előtt sorban álló és élelmiszert követelő tömegre. Az ösz- szetüzés következtében huszonöt személy meghalt, mintegy kétszázan megsebesültek. A zűrzavarban több üzletet kifosztottak és magánlakásokat is megtámadtak. Az est beálltával, amikor a hadsereg őrségeket állított az utcákon, helyreállt a nyugalom. A brazíliai szakszervezeti vezetők Brasilia fővárosából visszatérve, ahol Goulart elnökkel folytattak megbeszéléseket, bejelentették, hogy a 24 órás sztrájk után utasítást adtak a munka ujra- feh'ételére.
