Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-10-18 / 41. szám
Thursday, October 18, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 1 FÖLDBE ÉPÍTETT SZÁZMILLIÓK Az év végére újjáépül a Dohány utcai főcsatorna. — Három uj főnyomóvezeték a főváros vízellátásának javítására. — Lovas kocsival a Rákóczi Ut alatt. — Regionális vízellátási rendszer vidéken A fejlődés olyan szakaszához érkezett Magyar- ország’ amelyben az ipar további fejlesztése, a lakótelepek bővítése már nemcsak uj gyárakat, üzemépületeket és uj házakat igényei, hanem az eddiginél nagyobb összegű beruházás “földbe sü- lyesztését” is. A kifejezés ugyan bizarr, de majdnem pontos, mert a viz- és csatornahálózat korszerűsítése fejlesztése nem tartozik a “legolcsóbb mulatságok” közé. A magyar fővárosban egy évtizeddel ezelőtt a vízszolgáltatás 60 százalékát a lakosság igényelte. az ipar akkor még 40 százalékkal is megelégedett. Azóta megfordult az arány. Most az ipar nyeli el a GO százalékot, a háztartások pedig a 40 százalékot. A lakosság vízfogyasztása egy évtized alatt 25—30 százalékkal növekedett, az iparé ugyanakkor megháromszorozódott. S mivel a folyamat nem lassul, hanem inkább gyorsul, a következő években százmilliókat kell — a szó szoros értelmében — a föld alá süllyeszteni csatornázásra és vízvezeték építésére, hogy végre zavartalan legyen a főváros vízellátása. S00 mdliméteres csövek. A közelmúltban már jelentősen javult a. főváros vízellátása, elsősorban a káposztásmegyeri nagy felszipi vizmü létesítése bővitette a forrást. Önmagában ez sem oldotta meg a gondot, mert a vizet be is kell vezetni a városba. Ezért most a főnyomóvezeték korszerűsítése, illetve bővítése a következő feladat. A régi vezetékek nem tudják a jelenlegi nagyobb mennyiséget átbocsátani, a vízellátás további javitása uj főnyomóvezetékek építését teszi szükségessé. A most elkészült tervek szerint a következő években három korszerű főnyomóvezeték épül a fővárosban. Mindhárom Káposztásmegyerről indul, és legyezőszerüen fogja át a pesti oldalt. A vezetékeket 800 milliméteres átmérőjűre tervezik, és ha ekészülnek megoldódik a főváros vízellátása. A végleges döntés a közeljövőben várható, és így előreláthatólag még az idén megkezdik az első főnyomó- vezetók építését. 167 millió köbméter szennyvíz! A vízhálózat korszerűsítésével párhuzamosan előtérbe kerül a főváros csatornahálózatának felújítása is. Budapest csatornahálózatának nagyobb része eléggé elavult, nem is egy szakasz 80—100 évvel ezelőtt épült. Pedig a terhelés mind nagyobb, hiszen a háztartási szennyvizek meny- nvisége az 1946. évi 23 millió köbméterről több mint 64 millió köbméterre, az ipari szennyvíz á mintegy 64 millió köbméterről 103' millió köbméterre emelkedett. Nagy-Budapest kialakításával még inkább rosszabbodott a helyzet, hiszen a munkáslaikta peremkeiüileteket a múltban is elhanyagolták, és igy még ma is jelentős beépített terület csatornázatlan. A helyzet tehát sürgős intézkedéseket követel. Mindenekelőtt a jelenlegi csatornázási berendezések folyamatos karbantartását és felújítását, valamint fejlesztését a közegészségügyi követelményeknek megfelelően. A Csatornázási Müveknek eddig nem volt távlati fejlesztési terve, s csak a pillanatnyi igények szerint dolgoztaik. A fővárosi tanács eh-endelte a csatornázás távlati tervének elkészítését, szoros összhangban a főváros fejlődésével. A távlati terv figyelembe veszi az ut- és közlekedési hálózat korszeiiisité- sét, az ipari- és ivóvízhálózat növekedését, a lakásépítés ütemét, a jelenlegi csatornázási rendszer és szennyviztermelő telepek korszerűsítését és a ma már elkerülhetetlenül szükséges szennyvíz tisztítását is. A jövő évtől a távlati fejlesztési terv szerint dolgoznak a főváros általános fejlődésének megfelelő és műszakilag- is kifogástalan csatornázási rendszer kialakításáért. Mi a helyzet a Dohány utcai csatornaépítésnél? Pillanatnyilag a Rákóczi úti főgyűjtőcsatorna látszik a legfontosabbnak. A 102 éves dongaboltozat megéi-ett a felújításra, de ahhoz, hogy a javítás idejére kivonhassák a forgalomból, előbb a Dohány utcai csatornát korszerűsítik. Ha e munkával elkészülnek, a Dohány utcai csatorna veszi át a Rákóczi úti főgyűjtő szerepét. A Dohány utcai korszerűsítés nem halad ugyan a kívánt ütemben, mei*t a nyári munkaerőhiány miatt egyhónapos késés mutatkozik, de a következő hetekben nagyobb erővel folytatják a munkát, és igy december végére elkészülnek. Utána kezdődik majd a Rákóczi úti főgyűjtőcsatorna korszerűsítése, aszfaltbontás és minden más “felszíni tünet” nélkül, mert a főgyűjtőcsatorna átmérője még azt is lehetővé teszi, hogy lovas kocsi megforduljon benne. Tehát belülről javíthatják. A régi dongaboltozatot a helyén hagyják, csak egy vasbeton köpenyt kap, ezáltal megszilár dúl, ,mert a belülről körbefutó vasbeton gyűrű újabb évtizedekre hosszabbítja meg élettartamát. A jövő évre előirányzott munkák közül kiemelkedik még a Könyves Kálmán körúti főgyűjtőcsatorna megépítése, a dél-pesti szennyvíztisztító telep részleges üzembe helyezése, a Komáromi úti főgyűjtő elkészítése és az újpesti magas zóna főgyűjtő valamint a kőbányai Vaspálya utcai főgyűjtő tervezése. A viz- és csatornahálózat bővítése azonban nemcsak fővárosi gond. Mint az Országos Tervhivatalban Papp Sándor. igazgató elmondotta : számos vidéki város — elsősorban Debrecen, Pécs, Kaposvár és Salgótarján — hasonló cipőben jár. A következő időkben nagyobb gondot kell fordítani a vidéki városok közművesítésére is., mert enélkül már elképzelhetetlen az ottani ipar fejlesztése s az uj lakótelepek építése. Egyes városok — mint például Debrecen — a viznyerés szempontjából szerencsés adottságokkal rendelkeznek, másutt azonban — mint például Pécsett — a talajviszonyok nem kínálnak közeli lehetőséget a vízfogyasztás növelésére. Ilyen helyeken mindinkább a távolabbi viznyerési lehetőségek felkutatása kerül előtérbe, ami viszont a regionális vízellátási rendszerek kidolgozását kövételi meg. A Mohácsról Pécsre vezető 700 milliméteres csőrendszer néhány év múlva már szűkösnek bizonyul a gyorsan fejlődő város igényeihez, tehát ■ a megoldás komplex vizsgálatot követel a szak- em berektől. Közeli és távoli feladatok A fejlődés pontosan kidolgozott vízgazdálkodás tervet igényel, és nem is egy helyen nagyszabású víztárolók létesítését teszi szükségessé. A rakacai víztároló például már szerves része a bor sodi vízrendszernek. Hasonló megoldás nélkül elképzelhetetlennek látszik Salgótarján vízellátása, amely viszont szorosan kapcsolódik az észak-magyarországi vízellátási rendszerhez, és összefügg az Ipoly rendezésével is. Salgótarján vízigényei nek kielégítése egyben a környék gondjait is megoldja. A szakemberek szerint hasonló vízrendszert igényel a Mátra-vidék és Komárom megye is. Mindez természetesen hosszú évek gondja és feladata lesz, és a következő ötéves tervekben jut el a megoldásig. Az előkészittés azonban már napjaink feladata. A regionális vízellátási rendszerek, víztárolók terveinek és a különböző közmüvesitési tei’vek- nek az elkészítése többé nem lehet másodlago- feladata a tervezőintézeteknek. A fejlődés megköveteli, hogy a Vízügyi Főigazgatóság nagyobb- hatáskörrel irányíthassa és ellenőrizhesse a tervezést, majd a kivitelezést is. A vizvezeték-hálo- zathoz és az uj csatornákhoz szükséges csövek, szivattyubeiendezések gyártása nem kis feladat elé állítja az alapanyaggyártó iparágakat az építés pedig a kivitelező vállalatokat. Tehát nem mellékes, hogy a nagy munkákra mindenütt időben felkészüljenek. Lovászi Ferenc Megtörtént a próbanyomás az első magyar gyártmányú rotációs gépen Már évekkel ezelőtt felmerült egy uj, korszerű nyomda építésének gondolata Fejér megyében. Ezt elsősorban az indokolta, hogy a régi nyomda nem tudott eleget tenni a megnövekedett megrendeléseknek. Több millió forintos költségből, tavaly ősszel kezdték el a Fejér megyei Építőipari Vállalat dolgozói az uj nyomda építését Székesfehérvárott és egy hónappal ezelőtt már rendelkezésre bocsátották a rotációs termet, amelyben megkezdték az első magyar gyártmányú, kétszinnyomó,. rotációs nyomdagép szerelését. A Nyomdagépjavitó Vállalat dolgozói határidő előtt végeztek a szereléssel, és megtartották a próbanyomást. Több mini 1 £3,000 kisgyerekkel foglalkoznak az idén az óvónők Magyarország csaknem háromezer óvodájában megkezdődött az uj ‘tanév“. A Művelődésügyi Minisztériumban ezzel kapcsolatban elmondták, hogy az óvodai munka fő célja: már hároméves koruktól ugv nevelni a gyermekeket, hogy mire elérik az iskolaköteles kort, lehetőleg azonos értelmi nívón legyenek. Ezzel megkönnyítik a pedagógusok munkáját. A jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak az óvodai vezetésre, a vezető óvónők irányítására. így például összegyűjtik a vezetésben, a nevelésnél szerzett legjobb gyakoi’lati tapasztalatokat, s ezek felhasználásával útmutatót készítenek. A tanácsi és az üzemi óvodákban a gyermekek száma az elmúlt évhez képest több mint kilencezerrel növekedett, s meghaladja a 185 ezret. UTTÖRÖPARAMCSOM BÖRZSÖNYLIGETEN Hetvenöt vidám úttörő- lány — a Hegedűs, Gyula utcai általános iskola Zrínyi Ilona úttörőcsapat tagjai — tölti ebben a gyönyörű kör nyezetben nyári szünetének egy részét. Képeinken: Kollektiv munkával készül a rántott szelet az ebédhez. — “Szobrok” a “fíacago- őrs” sátra előtt. — Egy kis délutáni terefere Maria nénivel, a tábor egyik tanár-vezetőjével.
