Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-10-18 / 41. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 18, 1962 { Magyarország | »•••••••••••••••••••«•••••••••••••••••••••••••••••••»••••••••••••••••••••••••••a*« Elkészüli az Oroszlányi Hőerőmű 50 megawattos turbinája A Láng Gépgyárban az Oroszlányi Hőerőmű részére elkészült egy újabb 50 megawattos óriás turbina, amelynek hatásfoka nagyobb, mint az eddigi hazai gyártmányú erőgépeké. Különféle műszaki változtatások eredményeként az erőmű az uj turbinával olcsóbban termeli az áramot, és évente egymillió forint értékű fűtőanyagot taka­rít meg. Sok műszaki nehézséget kellett leküzdeniük a Láng-gyáriaknak, amig az óriás gép mintegy hetvenezer alkatrésze elkészült. Az alkatrészgyár­tás torlódása miatt a gép készítői az év közepén, tervükhöz képest, még másfél hónappal el voltak maradva. A szerelde dolgozói azonban kongresz- szusi felajánlásként vállalták, hogy az alkatrész- gyártásnál elszenvedett időveszteséget pótolják, és az előirt határidőre átadják a turbinát. Seres Jenő szerelőcsoportjai az utóbbi hetekben egy­mást váltva éjjel-nappal munkában voltak, s igy valóban el is készült határidőre a turbina. Már megkezdték a turbina szétszerelését, a ha­talmas alkatrészeket rövidesen vagonokba rak­ják és elszállítják rendeltetési helyére, Orosz­lányba. Az Oroszlányi Hőerőmű harmadik gépegységét decem­ber 1. helyett november 7-ére üzembe helyezik. Előtérben a szabadtéri alállomás Falat bontottak a Klement Gottwald Villamossági Gyárban. Hogy miért? Ekkor szállították ki az Orosz- lé nvi Hőerőműnek készült 50 megawattos, hidrogén- íiütésü turbógenerátort. A 78 tonnás óriást nagy tel­jesítményű hidraulikus emelőkkel helyezték egy különleges szállítókocsira 1985-re 600,000 tonnával növekszik Magyarország évi olajtermelése A kőolajipar szakemberei jubileumi tanácsko­zásokat, szakmai vitákat tartanak abból az alka­lomból, hogy 25 évvel ezelőtt, 1937-ben helyezték üzembe Budafán az első magyar olajkutat. Huszonöt év alatt 16 millió tonna olajat termel tek Magyarországon, ennek túlnyomó részét az el­múlt nyolc-tiz esztendőben. A felszabadulás idő­pontjában még mindössze nyolc olaj- és gázlelő­helye volt az országnak, a nagyarányú kutató- és feltárómunka hatására azonban jelenleg már 45 körzetben nyernek olajat vagy földgázt. Különö­sen jelentősek az elmúlt öt-hat évben elért ered­mények. Lényegesen növekedett a nagylengyeli olajmező termelése és sok fűtőanyagot adnak a nemrég feltárt demjéni, pusztaföldvári, szolnoki, nagykőrösi telepek is. Külföldről — elsősorban a nemrég üzembe helyezett Barátság olajvezeté­ken a Szovjetunióból — is beszereztek fűtőanya­got. A kőolajbányászat tervei az eddiginél is na­gyobb fejlődésről szólnak. 1965-ben már 2.2 mil­lió tonna olajat nyernek 600,000 tonnával többet, mint az idén, a 190 millió köbméteres gázterme­lés pedig majdnem nyolcszorosára, másfél milli­árd köbméterre növekszik 3 év alatt. Az 1965-öt követő esztendőkben a fejlődés még gyorsabb lesz. 1970-ben már — előreláthatólag — Magyar- országon felhasznált tüzelőanyagnak mintegy 60 százaléka olaj és gáz lesz, s csupán 40 százaléka szén, a szénhidrogénvegyületek aránya a jelenle­gihez képest mintegy kétszeresére növekszik. £z európai országok között aránylag Magyarország emelte legtöbbe! vastermelését GENF, október 11. — Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága jelenti, hogy a nyersvas termelésül962 első felében az acélterme­lő szocalista országokban átlagban 7.5%-kal emel­kedett, míg a nyugati államokban 4.9'' -kai csök­kent a tavalyi első félévi termeléshez viszonyítva. A Bizottság szerint Csehszlovákiában 8.7%-kal, a Szovjetunióban 7.7" -kai és Magyarországon 14.4%-kal emelkedett a termelés. Anglia, Nyugat-Németország és Franciaország csökkent termelésről jelentettek. A legnagyobb arány Angliában mutatkozott, ahol a nyersvas termelése 14.2%-kal volt kevesebb, mint 1981- ben. Nemzetközi konferencia Budapesten az épületelem-gyártás fejlesztéséről Az építőipari Tudományos Egyesület három­napos nemzetközi konferenciát í'endezett Buda­pesten az épületelemek gyártásának fejlesztésé­ről. Dr. Rados Kornél, az egyesület elnöke, Kato­na József főtitkár és Kordik László szakosztály- vezető, a konferencia szervező bizottságának el­nöke elmondotta, hogy ez a tanácskozás nagy se­gítséget nyújt majd a népgazdaság 20 éves táv­lati tervének előkészítéséhez. Az épitőipar terme­lését többszörösére kell növelni ebben az időszak­ban és az épületszerkezetek előregyártásának nagyarányú fejlesztésével alapozzák meg ennek a •feladatnak a Valóraváltását. A következő években sok uj előregyártó üzem épül, s az uj faelem- gyárak magas műszaki színvonalú felszerelésére dolgozott ki javaslatot a konferencia. A tanácskozáson részt vett a baráti szocialista országok, valamint Ausztria, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és más nemzetek mintegy hatvan tudósa és szakembere, s ismer­tették a legújabb külföldi módszerek tapasztala­tait, A LEGUTÓBBI felmérések szerint a Halász- bástya a főváros leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága. A külföldi turisták második leg­népszerűbb kirándulóhelye a Citadella (kazamata borozójával), harmadik helyen pedig a Margit­sziget áll. Egyre népszerűbb a modern bútor ­Megkezdik a szétszedhető bútorok gyártását A nagy lakás- és családiházépitési program kö­vetkeztében a butorellatás pi’oblémái, a javuló el­látás ellenére is, foglalkoztatják az embereket. A kereskedelem butorforgalma 1957 óta két és félszeresére emelkedett. Az ipar az évek során megfelelő intézkedéseket tett a termelés növeke­désére; bővült a bútorok választéka, csökkent a kárpitozott bútorok hiánya. A termelés — a la­kosság igényei alapján — a festett bútorokról mindinkább a fényezett bútorokra tér át. A kereskedelem adataiból megállapítható, hogy elsősorban a fővárosban és néhány nagyobb vá­rosban kedvelt a könnyű, világos, modern terve­zése buter. Az 1961-ben e 1 a d ot t b u toro k 16 százaléka volt modern. Az idén ez az arány eléri a 25 százalékot, az ötéves terv végére pe­dig 50 százaié < lesz. A várhafó igények kielégítésére az ipar és a kereskedő,em megállapodása alapján a jövőben változatosabb, variálható, modern bútorokat hoz­nak forgalomba. Rövidesen bemutatják majd pél­dául a szétszedhető, csomagoltan szállított buto- rokot. Az üj, modern bútorok népszerűsítése a keres­kedelem feladata. A modern bútorok forgalmá­nak növekedésével egy időben újabb szolgáltató tevékenv-Gg vár a kereskedelemre. A szétszedhető bútorok házhoz szállítása és a lakásban összesze­relése KÜlon szakembereket igényel majd. A mó­dén) bútorok bemutatására mintatermeket létesi- nek. A kereskedelem úgy tervezi, hogy a minta utáni árusítás a leghelyesebb kereskedelmi for­ma, s a második ötéves terv végéig megyeszékhe­lyenként legalább egy mintatermet nyit. Megszer­vezik az árjegyzék szerinti árusítást is. Bár az ellátás a fényezett bútorból javult, még mindig gond az úgynevezett apró bútorok hiánya. A vevők kifogásolják például azt, hogy kicsi a v asztalból. Az ipar Ígéretet tett, hogy 1963 végére ezt a problémát megoldja. Ugyancsak leves a butorkárpitozáshoz szükséges szövet, il­letve szűk a választéka. Az ipar még nem gyárfia mindig azt, ami a vásárlóközönségnek leginkább megfelel. A gyáraknak nincs elegendő tartalékuk, s íVv előfordul, hogy a bútorokra azt a huzatot kell rátenni, ami a textilgyárból éppen érkezik. Ezért látható az üzletekben modern bútor, egy­színű szövettel bevonva, de az is előfordul, hogy a régi, úgynevezett hagyományos bútorra modern mintájú anyagot kénytelenek tenni. A sajtó már sokszor foglalkozott azzal, hogy mennyi gond, baj származik abból, ha a gyárak testetlenül szállítják a konyhabútorok és a külön­böző szekrények egy részét. Eddig ezeket very a kereskedelem festette be, vagy pedig', főként vidéken, testetlenül hozták forgalomba. Az mar­ral történt megállapodás alapján a kereskedőim 1964-től már nem vesz át a gyáraktól testetlen bútort. A kereskedelmi szakemberek határozatot hoz­tak arról is, hogy a lakosság érdekeinek védelmé­ben tovább szigorítják a bútorok minőségi álm­át vételét.

Next

/
Thumbnails
Contents