Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-10-11 / 40. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Thursday, October 11, 1962 1 Magyarország j N0«EBERTŐL VILLAMOS MOZDONY JÁR MISKOLCIG Nyékládháza és Miskolc között a bal oldali sín­páron néhány órás vágányzárt rendeltek el. A le­zárt vágányon több mint száz ember dolgozik, így szemre egyszerű a munka. Elől két apró mo­torvonat hatalmas kábeldobokat húz, utána létrás szerelőkbcsikon munkások rögzítik a huzalokat, kábeleket. Ha folyamatos, jól előkészített a mun­ka, naponta háromezer méter rézvezeték és hat­ezer méter hosszúságú acél tartósodrony kerül fel az oszlopokra. Gyorsan dolgoznak a MÁV Kő­bányai Villamosfelsővezeték-épitési Főnökség em­berei. — Már csak három kilométer hosszúságú veze­ték hiányzik Nyékládháza alatt, s azután meg­kezdődik a munka java — mondja Sugatagi Béla miivezető. — A vonalon viszonylag gyors és köny n.vü a munka, de bent, a miskolci rendező pályáiul .varon sokkal nehezebb és bonyolultabb lesz a tar­tóoszlopok felállítása és a villamos vezetékek ki- feszitése. Bízunk benne, hogy nem lesz fennaka­dás, és teljesítjük a Vili. kongresszusra tett vál­lalásunkat: november 20-ára befejezzük a miskol­ci vasútvonal villamosítását. A vonalépitők kongresszusi vállalása jelentős, hi szén több mint egy évtizedes munkára tesznek pontot. A miskolci vasútvonal villamosítása még az első ötéves tervben szerepelt, de ez az elgondo­lás nem volt eléggé megalapozva. Az első ötéves Egy hónap előny a borsodi vegyikombinit építkezésén Egy hónappal a határidő előtt elkészül a Bor­sodi Vegyikombinát földgázbontó üzeme, s ezzel befejeződik a BVK százszázalékos bővitése. A nit­rogénműtrágya termelését kokszalapanyagról földgázbázisra állítják át, lényegesen csökkentve a gyártás költségeit. A határidő megrövidítését egy 19-tagu kom- plexibrigád segítette elő a kongresszusi verseny­ben, amelynek tagjai, a tervezésben, gyártásban, szerelésben érdekelt vállalatok szakemberei. So- mosi Gézának, a BVK gépészeti beruházási osz­tályvezetőjének kezdeményezésére fogtak , össze, és a maguk területén szorgalmazták, hogy a ké­sőbbi időpontra Ígért gépek, berendezések előbb elkészüljenek. A 4,000 köbméteres gömbgáztartó már készen áll a román földgáz fogadására, s a földgázbontó üzemen is “az utolsó simításokat” végzik az Április 4. Gépgyár szerelői. A határidő előtti üzemeltetéssel a komplexbrigád két és fél millió forint megtakarítást ért el, lehetővé téve, hogy már ez év végén olcsóbb műtrágyát állíthas­son a gyár elő. Amint azonban a gyorsarf növő kamaszgyerek is egykettőre kinövi uj ruháját, a mezőgazdaság mütrágyaigénye is sokszorosan túlhaladja a gyár bővítését. Ezért olyan döntés született, hogy a A borsodi hidrogén-műtrágya üzem terv'végére csak Gödöllőig jutottak el, Í956 dere­kán indult meg a villanyvonat-közlekedés Buda­pest és Hatvan között, s ez év elején hosszabbí­tották meg a vonalat Füzesabonyig. A második Ötéves tervtörvény szerint a vonal villamosítását 1964 január elsejére kellett volna befejezni, s már az is merész elhatározás volt, hogy ezt a ha­táridőt egy évvel előbbre hozták. Gyorsan haladt a munka, s a vasútépítők elhatározták, hogy a megadott határidőt tovább csökkentik, és a párt-, kongresszus tiszteletére november 20-án befejezik a munkát. Az építők vállalalása lehetővé teszi, hogy Miskolcról az eddiginél több tehervonatot tudnak gépcsere nélkül, villamos mozdonyokkal továbbítani a főváros felé, ez másfél hónap alatt hozzávetőlegesen hatmillió forint megtakaritás. A felsővezeték-épitők hét brigáddal dolgoznak. Nehéz lenne megállapítani, hogy melyik a jobb, de talán Fekete László szerelőbrigádját és Simon József KISZ-brigádját ki lehet emelni. Jól, szer­vezetten végzik feladatukat; nehéz a munka, mert közben igazodni kell a menetrendszerinti vasúti közlekedéshez is. A villamosvonal-épitők kongresszusi vállalását segitik a csepeli, a kisvárdai, az esztergomi, a salgótarjáni gyárak is. Igv az ipari üzemek és a posta segítségével november 20-án tehát begör­dülhet az első villamos mozdony a miskolci ren­dező pályaudvarra. BVK-t az eddigi beruházási előirányzaton felül, 1965-ig újabb 100 százalékkal bővitik. A BVK újabb bővitése a második ötéves terv végére 170,000—180,000 tonnás többtermelést eredmé­nyez. Felsőfokú élelmiszeripari technikum ntfül Budapesten és Szegeden / « Október 1-én ünnepélyesen átadták rendelteté­sének az ország két felsőfokú élelmiszeripari tech­nikumát. A megnyitón mondott beszédében Kovács Imre élelmezésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az élelmiszeriparra nagy feladatok várnak, ebben az iparágban is mind nagyobb szerepet kap a mo­dern technika, tehát magas képzettségű irányitó apparátusra van szükség. E főiskoláknak az a feladatuk, hogy általános műveltségű műszaki szakembereket neveljenek a gyorsan fejlődő, kor­szerűsödő élelmiszeriparnak. Az ünnepség után a részvevők megtekintették a budapesti intézet Izabella u. 46. szám alatti épü­letét. Itt száz, Szegeden pedig 60 hallgató kezdi meg az idén tanulmányait a nappali tagozaton. Ezenkívül az élelmiszeriparban dolgozó műszaki vezetőknek esti és levelező tagozat indult. A fel­sőfokú technikumban végzettek évbeszámitással folytathatják tanulmányaikat az egyetemen. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegye­tem díszudvarán ünnepélyes doktorrá avatást rendeztek. A Debreceni Orvostudományi Egye­tem végzett hallgatói közül 126-an kaptak dokto­ri oklevelet. Az avatottakat dr. Kesztyűs Loránd, az egyetem rektora köszöntötte, majd \ilmon Gyula egészségügyi miniszterhelyettes intézett hozzájuk beszédet. A doktorrá avatás után, délután ünnepélyesen adták át rendeltetésének a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem uj kollégiumát. A tízmillió fo­rint költséggel létesített, 216 személyes, korsze­rű kollégium megépítésével lehetővé vált, hogy a Debrecenben tanuló orvostanhallgatók fele kol­légiumi ellátást kapjon. Debrecen uj városrészében, az Uj Élet Parkban, ahol már több mint félezer lakás épült fel, átad­ták rendeltetésének a város legkorszerűbb általá­nos iskoláját. Az iskola 12 tantermében mintegy 609 fiatal tanul. NAGYKŐRÖS vidékén mindenki ismeri a volt Bagó-tanyán nőtt ijjas-fias fát. Az óriás hárs 23 méter magas, törzsének kerülete 5.5 méter, lomb­sátráé pedig 70 méter. A környékbeliek most is ebben az óriási “zöld-bálteremben” tartják a ma­jálisokat, táncmulatságokat. Hol tart a tiszai vegyi-kombinát? Ha csak annyit mondunk, hogy évi 210 ezer tonna ammonnitrátot és tízezer tonna karbami- dot gyárt 1964 évi próbaüzemeltetése után a Ti­szai Vegyikombinát hidrogénmütrágyaüzeme — még nem biztos, hogy az olvasó tisztában lesz e beruházás nagyságával, eredményességével. De ha mindjárt azt is hozzátesszük — dr. Fodor Györgynek, a kombinát igazgatójának segítségé­vel —, hogy ez a mütrágyamennyiség hatóanyag­ban felér a Péti Nitrogénművek és a Borsodi Ve- gvikombinát jelenlegi összes termelésével, akkor látható: nem kis dologba vágták a fejszéjüket a TVK-sok.' A beruházás adatai is sokatmondók: a gyár tí­pustervét ;a Szovjetunióból kapták, s a Szovjet­unió szállítja az üzem gépi technológiai berende­zéseit is, hosszú lejáratú hitelre. Olyan újszerű, modern megoldásokkal és technológiával épül, amelyet a Szovjetunióban is csak most alkalmaz­nak első Ízben. A készülékek, berendezések zö­mét a szabadban helyezik el, csak olyan berende­zés kerül a 700 ezer légköbméter tartalmú magas épületekbe, amelyen az alkamazott technológia ezt elengedhetetlenné teszi. A gyárba beépített összes vas- és acélmennyiség körülbelül 32—34 ezer tonna. A dördö nyersanyagot, a földgázt szállító ve­zeték épitese a román határtól már befejeződött. S az épitőipari munkák első fázisa is időre elké­szült. “Teljes megelégedésünkre dolgozott eddig az építőipar — ismeri el Fodor igazgató —, most azonban a szakipari munkákkal, az üvege­zéssel, a mázolással, a festéssel gondjaink van­nak. És nehézségekkel számolhatunk a technoló-' giai szerelésnél is, bár a karbantartó gyáregysé­günk is segít ebben a munkában. Jelenleg-hnsz építőipari vállalat 1,400—1,600 munkása dolgo­zik az építkezés területén, s ez a szám előrelátha­tólag még nőni fog. Az a kérésünk az építőipar vezetőihez, hogy a szakipari szakmunkáslétszá­mot biztosítsák. De van kérésünk a hazai gép­iparhoz is. Nagy gépgyárainknak kellene vállal­niuk a nagy dugattyús gépek, kompresszorok sze­relését, ez ideig azonban sem a Ganz-MÁVAG-gal, sem a Láng Gépgyárral nem sikerült erre szerző­dést kötnünk. A műtrágyagyár saját munkásgárdája jelen­leg még csak százfőnyi. De már képezik a készü­lék- és gépkezelőket, a mérnököket és a techniku­sokat, akik az 1,600-as létszámú üzem termelését irányítják. A vezetőség 120 mérnökkel és techni­kussal kötött ösztöndíj szerződést, s 150-en tanul­nak a Szovjetunió hasonló gyáraiban. S miköz­ben épül a gyár, s tanulnak az emberek, nem fe­ledkeznek meg arról sem, hogy a kombinát dolgo­zóinak elhelyezését biztosítsák. 600 lakás épült már Tiszaszederkény újvárosi lakótelepén — itt nyertek elhelyezést a kombinát elsőszülött i ének, a már üzemelő Műgyanta- és Lakkfestékgyárnak a dolgozói — s még 400 lakást építenek. A jövő év végén, illetve 1964-ben megindul a kombinát másik komplexumának építkezése is. A tízezer tonnás, alacsony nyomású polietilén elő­állítását szolgáló gyáregység, amely a mezőgaz­daság, az elektromos ipar, a kábelgyártás prob­lémáit hivatott megoldani, 1986-ban készül el, s biztosítja az alapját annak a fejlődésnek, amely a következő ötéves terv során várható. A Zeneművészek Szövetsége zeneszerzői szakosztályá­nak tagjai államló kapcsolatot teremtettek néhány parasztkórussal. A patronálásban főként fiatal kom- penisták vesznek részt. A bárándi tsz vegyeskarának néhány tagja, a szövetség meghívására ellátogatott a Zeneművész Klubba. A képen: A vendégek a patroná­lok egy csoportjával, líjfalussy József zenetudóssal, Láng István, Soproni József és Váry Ferenc zeneszerzővel

Next

/
Thumbnails
Contents