Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-07-12 / 27. (28.) szám
I AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 12, 1962 12 HOZZÁSZÓLÁS DR. SZENTGYÖRGYI BESZÉDÉHEZ A béke fenntartásáért és az embei'iség megmentéséért vívott s az egész világot felölelő küzdelemben a legelső sorokban harcolnak a tudósok is. Mi. amerikai magyarok jogos büszkeséggel tekinthetünk e téren dr. Szilárd Leo és dr. Szent- györgyi Albert működésére. Lapunk nemrég részletesen foglalkozott dr. Szilárd, a világhírű atomtudós nagyjelentőségű békeakciójával. E cikk keretében azzal a beszéddel foglalkozunk, amelyet a másik nagy amerikai tudós honfitársunk, a nobeldijas dr. Szent- györgyi mondott a junius 15-ikén New Yorkban tartott kongresszuson (Congress of Scientist on Survival). Véleményünk szerint dr. Szentgyörgyi beszéde komoly hozzájárulás volt a béke ügye védelméhez, az amerikai népnek a háborús hisztéria elleni mozgósításához. Alant ismertetjük dr. Szentgyörgyi beszédét és érvelésmenetét rövid idézetekben és összefoglalásban : “Egy demokráciában mint a miénkben, a kormány kiil- és katonai politikájának a nép alapvető jellegzetességét kell visszatükröznie. Az amerikai népet tiszta, egyszerű és becsületes gondolkozás, az emberjogok tisztelete, az idealizmus és realizmus egyesítése jellemzi. Külpolitikánk és katonai terveink pontosan az ellentétes jellegzetességeket mutatják. “Mi (mármint az amerikai imperialisták) azt állítjuk, hogy ellenezzük a diktátorokat de segítjük Francot. Azt állítjuk, hogy akarunk egy erős Egyesült Nemzeteket, de nem engedjük, hogy a világ legrégibb és legnagyobb nemzete (Kina) beletartozzon. Azt állítjuk, hogy nem a 700 milliós kínai nép az igazi Kina, hanem az a fickó, (Chang Kaj-sek— Szerk.) aki hadihajóink mögött búvik meg. Csak úgy csöpög ajkunk Isten nevének említésétől, de valójában tagadjuk létezését, mert minden hitünket a bombáinkba helyezzük. Azt állítjuk, hogy keresztények vagyunk, de állandóan a “tulgvilkolásról (over-kill) beszélünk. Szerte az országban raktárak ezrei szinte szétpattannak a felhalmozott gabonától, miközben az emberiség: milliói éheznek. Más népek gyermekeinek ezreit áldozzuk fel fegyverraktárunk tökéletesítése céljából, miközben állandóan hangoztatjuk, hogy több fegyverünk van az ellenfeleinknél. “A világűrrel úgy bánunk, mintha saját tulajdonunk volna és beszennyezzük azt, ami az egész emberiség tulajdona. “Annak ellenére, hogy az emberiség túlnyomó többsége kétségbeejtő helyzetében támogatásunkra szorul, megszámlálhatatlan ezermilliókat költünk arra, hogy —megvásároljuk jegyünket a teljes pusztulásra. Ma az egész emberiség léte vagy nem léte egy sereg elektronikus gomb és egy sereg emberi kéz tökéletes működésétől van függővé téve, pedig köztudomású, hogv ugv az elektronikus gépek mint emberek tévedhetnek. A bombák ama rettentő halmaza, amelyeket mi tartunk raktáron, ép akkora veszélyt jelent népünkre, mint ellenfeleink bombahalmazai. Soha magasrangu politikusok oly felelőtlen hazárdjátékban nem tették még kockára népeik és az emberiség életét mint ma. “Az erkölcsiséget csak vasárnap emlegetjük, amikor templomba megyünk. Hétköznap, amikor cselekvésre kerül a sor, sutbadobjuk az erkölcsöt és a malasztot.’ A beszéde végén azonban dr. Szentgyörgyi a következő a fentiekkel látszólag ellentmondásban levő kijelentést teszi: “Egy demokráciában a nép az, amely megváNEM KELL CSOMAGOLNI! " » NEM KELL VÁMOT FIZETNI! k A legrövidebb időn belül segithe-< ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! < ► < , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” < K megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- ^ veit Magyarországból kihozhatja általunk ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET < i JOSEPH BROWNFIELD ! ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < * Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < ► Telefon: BA 7-1166-7 < ’ «*■ ■+• <*> * * * *. ■*■■*. A. A, lasztja a maga képviselőit megválasztja pedig őket önmaga arculatára. Nem a politikusok vezetik a népet, a nép vezeti a politikusokat.” De ha a nép maga arculatára formálja a vezetőit és a vezetők fasisztabarát, reakciós háborús politikát folytatnak, akkor dr. Szentgyörgyi azt látszik bizonyítani, hogy az amerikai nép fasisztabarát, reakciós és támogatja a háborús politikát ! Ez azonban ellentmond annak amit beszéde elején állít dr. Szentgyörgyi. Honnan az elletmo>/dás? Vitán felül áll, hogy az amerikai nép alapjában véve jóravaló, szorgalmas, dolgos, törekvő, nagyenergiájú, becsületes nép. De minden nép, melynek társadalmi tagozódása a termelőeszközökhöz való tulajdonviszonya szerint van meghatározva, az erkölcsi jellegzetességek széles skáláját mutatja. Nyilvánvaló, hogy az amerikai nép ama kisebb hányada, amelynek birtokában vannak az összes gyárak, hadiüzemek, amelynek 50 milliárd dollárnyi befektetése van más világrészeken, annak er- kölcsiségét nem lehet “egyszerű becsületes gondolkozással” vagy “idealizmussal” jellemezni. Nyilvánvaló, hogy a déli nagybirtokosokról, olaj, gyapot- és dohány bárokról, akik sok millió négert fosztanak meg alapvető polgári és emberi jogaiktól nem lehet azt állítani, hogy tisztelik az emberi jogokat. Mi a tényállás? Nem az amerikai nép tehát az, amely a vezetőit a maga arculatára formália s annak megfelelően választja, hanem az amerikai /pari, katonai komp lexum, a nagytőke, Wall Street, Pentagon az, amely a birtokukban vagy kontroljuk alatt levő sajtó, rádió TV, közoktatási rendszer lelketlen, felelőtlen alkalmazásával, az amerikai nép jelentékeny rétegét a maga reakciós arculatára igyekszik megformálni. És e folymat közepette és ennek következtében történik az hogy olyan kongresszusunk - van, amely túllicitálja a tábornokokat a háborús költségvetés fokozásában, a háborús hisztéria fenntartásában ! • . . Az emberi agy és a hidegháború Dr Szentgyörgyi ezután rátér annak taglalására, hogy hogyan lehetséges ez, hogy egy ilyen népnek, mint az amerikai ilyen reakciós kormánya, ilyen háborús külpolitikája legyen. Dr. Szentgyörgyi az emberi agyat teszi felelőssé ezért az anomáliáért. “Miután mindent, amit az ember csinál (beleértve természetesen jelenlegi reakciós külpolitikánkat — Szerk.) először az agyában, a fejében csinál, meg kell értenünk hogy mi is az emberi agy.” ; A,z agy, dr. Szentgyörgyi szerint a fajfentar- tás, létért való küzdelem (survival) szerve. Mig a többi szerves lények fogakat, agyarakat, karmokat fejlesztettek ki a létért való küzdelemben, addig az ember agyát fejlesztette ki, amely hatásosabbnak bizonyult minden más állat, szerveslény hasonló jellegű szervénél. Az agy, hangsúlyozza dr. Szentgyörgyi csak arra jó, hogy vele a ember élelmet, lakhelyet, előnyt szerezzen, de az igazság megismerésére, kikutatására nem alkalmas! Az agy ugyanakkor segit bennünket abban, hogy igazoljuk módszereinket amelyeket a fenti előnyök elérésére használunk. Az emberi faj több százezer év folyamán érte el jelenlegi fizikai és biológiai jellegzetességeit, állítja dr. Szentgyörgyi Az utóbbi pár tízezer év folyamán nem sokat változott. Biológiailag tehát még most is azzal a szervvel (aggyal) rendelkezünk amellyel mondjuk 50,000 évvel ezelőtt rendelkezett ősember elődünk, mondjuk a neandaer- thali barlangodban. Mint laikus azon a véleményen vagyunk, hogy az agy ilyetén meghatározása nemcsak leszűkíti az agy jelentőségét, hanem akaratlanul is tápot ad a militaristák ama régi propagandájának, amely az embert természeténél fogva agresszív lénynek minősiti. Az agy, a mi meglátásunk szerint, nemcsak élelmet, lakhelyet és más előnyt szerző szerve az embernek. Az agy az emberi öntudat székhelye, az ösztönök, vágyak érzelmek, hangulat, akarat, beszéd, gondolkodás, megfontolás, elhatározás, értelmi működések, tehát mindama szellemi funkciók szerve, amelyek kiemelnek bennünket az agyukat csupán a létért való fizikai küzdelemre használó alacsonyabbrendü szerves élőlények osztályából. Szentgyörgyi szerint az emberi agy jelenlegi formájában (és ez a fonna szerinte nem változott az utóbbi néhány tízezer év folyamán) azon természeti és társadalmi viszonyok közepette való fennmaradásra van alakítva, amely viszonyok kb. 50,000 évvel ezelőtt tehát a barlanglakó ősemberek korszakában uralkodtak a földön. Ez nyilvánvalóan túlságos leegyszerűsítése a tényállásnak. Ha ez a meghatározás helyes, azaz, ha szószerint vesszük — és mi biztosak vagyunk abban, hogy dr. Szentgyörgyi nem ily célzattal tette a megállapítását — akkor mindjárt legelső megállapításában bizonyos pontatlanság van, amelyben az amerikai népet — nagyon is helyesen — tisztán, becsületesen gondolkodó, az emberjogokat tiszteletben tartó idealista-realista népnek minősitette. Nyilvánvaló, ha az agyunk nem fejlődött volna sokat, de nagyon sokat 50,000 év folyamán, akkor civilizációnk mai formája elképzelhetetlen lenne. Amit teljes egészében aláírhatunk ezzel kapcsolatban az, hogy igenis vannak társadalmunkban egyesek akik egyéni, önző érdekeik szolgálatában olyan magatartást tanúsítanak, olyan politikát folytatnak, amely valóban hasonlít a barlanglakó vademberek magatartásához. A tudomány szerepe Tudósok kongresszusán mondván el beszédét, dr. Szentgyörgyi végül a tudomány szerepére is kitért néhány mondatban. “Teljesen ésszerű annak feltételezése, hogy a tudomány, amely létrehozza a technológiát és a pusztulás szélére sodort bennünket, egyben segíthet is bennünket. . . Dehát mi is a tudomány és mit várhatunk attól? “A tudomány segíthet benünket némileg abban, hogy megmagyarázza mily félelmetesek azok az erők, amelyek pusztulással fenyegetnek bennünket és amelyek csak öngyilkosságba, de nem győzelemre vezethetik az emberiséget. “A modern tudomány a gondolkodás uj módja. A tudomány azt mondja, hogy ha van egy megoldásra váró probléma, akkor azt aként kell megközelíteni: össze kell gyűjteni az adatokat és meg kell találni a megoldást.. .stb.” Dr. Szentgyörgyi itt egy, a reakció által gondosan megépített és gyakran használt csapdába esik. Az atomenergia felfedezése és az atomháború veszélye óriási kérdéseket állít az emberiség elé. Az egész világ latolgatja a kérdést, hogy képesek leszünk-e megakadályozni az atomháború kitörését, amely pusztulással fenyegeti az emberi civilizációt. Ezt a kérdést az imperialisták hivatásos propagandistái úgy állítják be, hogy eltereljék a gondolkodó emberek figyelmét a kérdés lényegétől. Ezek a “szakértők” abban látják a veszélyt, hogy az atomerő felszabadítása következtében “a természet vak, romboló erői” úrrá válnak az ember felett és megismétlődik világ- történeti méretekben Goethe bűvészinasának esete. “Di ich rief, di Geister, werd ich nun nicht los!” (A szellemektől, amelyeket hívtam nem tudok most megszabadulni.) Valójában nem az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy a természet felszabadult erői válnak úrrá hanem egyesegvedül az, hogy az imperializmus meg nem fékezett társadalmi erői válnak úrrá a társadalom felett és a technikát az emberiség jelentékeny részének könyörtelen elpusztítására használják fel abból a célból, hogy a megmaradó részét a féktelen kizsákmányolás és elnyomás eszközévé és tárgyává tegyék. Nem gépekben, nem tudományban, nem az atomokban, nem az ember/ agy fejlettségében vagy fejletlenségében van a veszély, hanem a társadalmi rendszerben, az imperializmusban! És egyedül a társadalmi erők mozgósítása menthet meg bennünket. FIGYELŐ ► RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < ► 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK. N. Y. < ► (A 81-ik Street sarkán) Telefon: LE 5-8484 , * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- •< ► Mitzvah-torták. — Postán szállitunk az ország < ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva , Jk A. M. A.
