Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-10-04 / 39. szám
KENNEDY HELYES UTÓN HALAD Az egész ország, beleértve a déli államok többségét, helyeselte Kennedy elnök eljárását, a fegyveres erők kirendelését, a Mississippi-i fehér fajvédők erőszakos, az ország törvényének életLeléptetését gátló ellenállásának megtörésére. A demokrácia ellenségei, a haladással és az emberiességgel szembeszálló fasiszta érzelmű hangadókba vérengzéstől sem riadtak vissza és lázitó felbujtatásuknak eddig 2 halottja és nagyszámú sebesültje van -Oxford, Mississippiben. A bírósági döntések, Kennedy elnöknek a kormányzóhoz küldött sürgönye, valamint televízión és rádión közvetített felszólítása az ország törvényeinek betartására és az ellenszegülés megszüntetésére, süket fülekre találtak. Az egyetem félrenevelt diákjai, a hadseregből kiebrudalt Edwin A. Walker ultrareakciós tábornok uszítására hallgatva, hulligá- nokhoz illően viselkedtek, amikor megtudták, hogy James H. Meredith szövetségi marshalok védelme alatt az egyetem falain belül tartózkodik. Határtalan dühvei törtek, zúztak; újságírókat megtámadtak, fényképezőgépet, kocsikat szétromboltak és elégettek. 100 esztendő íek bűnös hanyagsága a kormányszervek részéről, a rabszolgaság alól felszabadított néger nép alkotmányos és törvényes jogainak elnyomása és megtagadása terén, meghozza most keserű gyümölcseit. A polgárháború déli jelvényeit, a lázadók zászlóját és szólamait most is büntetlenül használják a délen. Ha egy déli fehér északi fehérrel házasodik össze, a szenvedélyek füzében most is “yankee Jover”-nak nevezik. Mississippinek és még néhány államnak még most is külön erkölcsi törvényei vannak. Ezek egyike a néger nép teljes elnyomásának joga. A másik a szövetségi törvények visszautasítása, ha az megkövesedett felfogásukkal szembeszáll. 2,800,000 néger tanuló közül eddig csupán 10,000 kapott lehetőséget arra, hogy fehérek által látogatott iskolákba beiratkozhasson. James Meredith-et nem hajlandók ezek közé sorolni. James H. Meredith megérdemli az amerikai nép teljes elismerését bátor, hősies cselekedetéért, mert hiszen életét koc káztatja, amikor a Mississippi-i Egyetem területére teszi a lábát. És most, hogy beiratkozása ténnyé vált, vajon képes lesz-e tanulmányait békében, bántatlanul folytatni? A kormány az amerikai népnek és a demokratikus elveknek tartozik azzal, hogy további intézkedésekkel siettesse a Ku Klux Klan, a White Citizens Council, valamint a Barnet- tek és Walkerek fajüldöző elveinek leszámolását. Tartozik a néger népnek azzal, hogy biztosítsa számára a régen várt egyenjogúságot, amelyért évek óta irtózatos erőfeszítéssel, áldozattal és állandó kockázattal küzd. A néger nép hősiességének köszönhető az, hogy ma már az államokon átutazó vonatokon, buszokon nem kell a négernek a hátsó sorokban kuporodni és egyes déli államokban a belső közlekedési eszközökön is bevezették a közös utazást. Az étkezdékben, parkokban, uszodákban és más közszolgálati intézményekben már sok helyen a néger polgárt is — megtűrik. Barnett kormányzónak börtönben a helye. Nemcsak azért, mert mint megátalkodott fasiszta fajvédő szembehelyezkedik az ország alkotmányával és törvényeivel, hanem, mert Kennedy elnöknek és Kennedy igazságügyminiszternek személyesen, telefonon tett Ígéreteit, hogy a rendet és biztonságot az állami rendőrséggel fogja biztosítani, megszegte, az állami rendőrséget a legkritikusabb pillanatban visszavonta az egyetem területéről, s ezzel szabad kezet és biztatást nyújtott a vérengző elemeknek. Az Oxford, Miss.-ben elkövetett gyilkosságokért, sebesülésekért, rombolásokért elsősorban Ross Barnett a felelős. A kormány további ellenszegülést és vérontást lesz lehetővé, ha nem jár el vele szemben a törvény szigorával. Kennedy elnök ne álljon meg félúton. Az amerikai demokrácia teljes kibontakozása még nem befejezett tény. ! Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. XI. No. 40. Thursday, October 4, 1962 NEW YORK, N. Y. üEREDUH A FEHÉR EGYETEM TANULÓJA LETT A hét eseményei Mississippi államban, a néger James H. Meredith egyetemi felvételével kapcsolatban elkerülhetetlenül kiéleződtek. Egyrészről Ross R. Barnett, az állam kormányzója makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy fenntartsa a hagyományos fa ji elkülönítést, másrészről a szövetségi kormány nem kerülhette ki tovább kötelezettségének teljesítését, a min- denfoku bíróságokon megerősítést nyert integrációs törvény rendelkezéseinek kivitelezését. A helyzet a döntő pillanathoz érkezett. A szövetségi fellebbezési bíróság úgy a kormányzót, mint helyettesét bűnösnek találta a bírósági rendelet teljesítésének megakadályozásában, mert személyesen gátolták meg Meredith beiratkozását, de időt kaptak arra, hogy helyrehozzák bűnüket. Egyik sem jelent meg a bíróságon s a kormányzó nyilatkozatban kijelentette, hogy álláspontját nem hajlandó megváltoztatni. Elbert Par Tuttle főbíró kijelentette: “Most már a kormány végrehajtó szervén van a felelősség.” Kennedy elnök intézkedett. A Mississippi National Guard-ot szövetségi (kormány) parancsnokság alá helyezte. A szomszédos államokban állomásozó katonaság csa patait készenlétben tartotta. Oxfordba kb. 700 szövetségi rendőrt (marshall) rendelt ki arra, hogy Meredith beiratkozását elősegítsék a rend és nyugalom fenntartásával. Vasárnap este Kennedy TV és rádió adásban ismertette a helyzetet Amerika népével. Mississippi lakóit, különös hangsúllyal az egyetem hallgatóira, arra szólította fel, hogy tartsák tiszteletben az ország törvényeit és emberi méltósággal járuljanak a bé ke és rend fenntartásához. Az elnök két és fél órával későbben tartotta meg beszédét a kitűzött időnél, mert közben érintkezésben volt Barnett kormányzóval és várta ennek eredményét. Barnett telefonon személyesen biztosította Robert Kennedyt, hogy amikor Meredith marshallok kíséretében az egyetem területére lép, állami rendőrök szövetségi segítség nélkül is fenn fogják tartani a rendet. Hasonló Ígéretet tett az állami rendőrség feje, T. B. Birdsong és a kormányzónak egyik megbízottja. Kezdetben megvolt a közreműködés. Amikor Meredith a repülőtéren megérkezett, az állami rendőrség nyitva tartotta az utat számára az egye temig. Röviddel azután azonban, amikor a hallgatók Walker ex-generális vezetésével rendetlenkedni kezdtek és a főépületet körülvevő marshal- lokat kövekkel, üvegekkel, fegyverekkel megtámadták, az állami rendőrséget visszavonták az egyetemtől félmér- földnyire. Kennedy elnök telefonon követelte Barnettől, hogy tartsa be ígéretét, mire visszaküldte a rendőreit, de azok tétlenül nézték az eseményeket és újra elvonultak. Könnyfakasztó gáz bombák használata vált szükségessé a diákok fékezésére. Az órák- hosszat tartó zavargásban két ember vesztette el életét. Az egyik egy külföldi francia— angol újságíró, a másik egy szomszéd helybeli mesterember. Többen megsebesültek. A sérültek száma százon felül volt. A lövöldöző tettesek még ismeretlenek. A zendülés egész éjjel tartott. A marshallok csak éjfél után kaptak segítséget a National Guardtól. Hajnalban ér keztek meg a katonaság első csapatai Oxfordba. Reggelre a helyi zendülőkhöz a vidékről és a határos államokból érkezett Ku Klux Klan és White Citizens Council tagok csatlakoztak. A 6,000 lakosú kis várost akkor már 3,000 katona szállta meg. A zavargás az egyetem területéről a város üzleti negyedére és főterére is kiterjedt. Walker ex- generális alakja több helyen feltűnt. Végre a katonaság letartóztatta. Az ügyészségen lázitással és felkelésre való szitással vádolták és fogva tartották, mert a 100,000 dollár óvadékot nem tudta kifizetni. Ha bűnösnek találják, akkor 20 évi börtön és 20,000 dollár büntetés vár rá. Közben James Meredith beiratkozott a Mississippi egyetemre, amely 114 évig a fehér felsőbbrendűség elvének vára volt. Hétfőn már résztvett két előadáson, ahol fehér hallgatók is voltak. Az egyiknek tárgya az amerikai történelem volt. Egyelőre szövetségi marshallok vannak kirendelve épségének megvédésére. A katonaság több mint 150 embert letartóztatott, miután a zendülők egy sereg autót, katonai teherkocsit felégettek, hatósági embereket megsebesítettek. Az egyetem területe és az utcák csatatér, vagy szörnyű felfordulás képét nyújtották. A katonaság több sortüzet adott le a zendülők feje felett. BRUNSWICK. Nyugat-Német- ország. — Martin Niemöller, az Evangélikus Egyház vezetője, német pacifisták gyűlésén megismételte álláspontját Németország és Berlin semlegesítésére vonatkozóan, amit a hidegháborús feszültség enyhítése szempontjából szükségesnek tart. 75,NS RAKPMTI MUNKÁS SZTRÁJKOL Kennedy a Taft-Hartley-törvényt készül alkalmazni Az Atlanti tengerparton, Main-től Texasig, minden kikötőben sztrájkolnak a rakodó munkások. Az International Longshoremen’s ASso- ciationhoz tartozó 75,000 mun kás hétfőn reggel kezdte meg a sztrájkot, miután a munkáltatókkal a még júniusban beadott követelmények felett nem tudtak megegyezni. A szakszervezet legfontosabb követelése a hat órás munkanap a régi — nyolcórás — fizetéssel. A rakodó munka sok változáson ment át, uj emelő gépek bevezetése a munkaalkalmakat nagyban csökkentette az iparban. A munkanélküliség ellensúlyozására a munkaidő csökkentése szükséges. A munkáltatók csupán 9 cent órabéremelést hajlandók adni, a munkaidő csökkentéséről hallani sem akarnak. Vasárnap, a sztrájkot megelőzően megtízszerezték a rakodó munkások számát New Yorkban. Körülbelül 50 hajóhagyta el a' kikötőt, nehogy a sztrájk miatt vesztegelni kelljen. A hét folyamán azonban főbb hajó közel 5,000 utassal érkezik, akiknek a sztrájk problémát okoz. Ha ugyan addig a kormány nem lép közbe a Taft-Hartley törvénnyel, amelynek alapján a sztrájkot 80 napra felfüggesztené. A rakparti munkások esetében 1948 óta négyszer alkalmazták a törvényt, legutóbb 1959-ben. Ekkor a 80 nap letelte előtt megegyezés jött létre az unió és a munkáltatók között. Thomas Gleason, a szakszervezet alelnöke TV adásban úgy nyilatkozott, hogy a hajó tulajdonosok mindannyiszor a végletekig kitartanak az egyezkedés kés leltetésével, mert számítanak arra, hogy a kormány a segítségükre siet. A szövetségi egyeztető kijelentette, hogy a válságos nemzetközi helyzetre való tekintettel nem hagyhatják a hajókat tétlenül állni. “Csak akkor tekintenek bennünket fontos tényezőként az országban, amikor sztrájkba megyünk”, mondotta Gleason. A munkáltatók szószólója ugyan ezen a TV adáson azt mondta, hogy a Taft-Hartley intézkedés nem fog segíteni a nézeteltérések megoldásában. A rakodómunkások nem dolgoznak állandóan, bár ott kell lenniök a munkáselhelyező hivatalban. Napi bérük $24.16. A szakszervezet biztosított évi keresetet kér a mun kások részére és a havi nyugdíj felemelését 85 dolárról 125 dollárra. • A Taft-Hartlev-törvény alkalmazásának első lépéseként, Kennedy elnök már a sztrájk első napján bizottságot nevezett ki a helyzet kivizsgálására. Miután á bizottság megteszi jelentését, az elnök “a nemzeti érdekek megvédése” nevében 80 napos sztrájktilalmat fog elrendelni. ACÉLMUNKÁSOK A 32 ÓRÁS MUNKAHÉTÉRT A delegátusok leszavazták a tagság adóztatását célzó javaslatot A United Steelworkers of America, mult héten Miamiban megtartott konvencióján a 32 órás, négynapos munkahétért való igyekezetét tűzte ki célul, miután a központi jelentés beszámolt arról, hogy az utóbbi öt év alatt 100,000 munkaalkalommal szűkült a lehetőség az iparban. Csak a rövidebb munkahét mentheti meg sokezer más munkásnak az állását. Az acélszakszervezet az utóbbi években többször tűzte ki célul a 32 órás munkahetet, de még eddig nem küzdött érté komolyan a munkaszerződések megújításánál. Uj munkaszerződésre csak 1964-ben kerül sor, de 1963 májusában uj követelmények benyújtására van alkalma a szakszervezetnek és a tárgyalásoknál az egyeztető bizottságnak a rö- debb munkahét kérdését fi- (Folytatás a 4-ik oldalon)
