Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-09-27 / 38. szám
Mississippi állam kormányzója, Ross R. Barnett, 20 percre -aját kezébe vette az állami egyetem felvételi iktatójának (registrar) szerepét, hogy közvetlenül élvezhesse azt a gyönyörűséget, amit egy néger ifjn beiratkozási kérelmének visszautasítása nyújthat a sötét dél legsötétebb agyú fehér fajvédőinek. Amikor J. Howard Meredith, a 29 éves néger „ „Lntkezett, hogy a Legfelsőbb Bíróság rendelkezésével felvételre beiratkozzon a fehér egyetemre, a hivatalos írnok helyett az államfővel találta magát szemben. Röviddel azután a kormányzó megelégedéstől sugárzó arccal lépett ki az irodából és jelentette: “James Meredith .kérelmét visszautasítottuk. ” Nem elég a szégyenpir és a kétségbeesés, hogy mit gondol rólunk az emberiség, amely előtt a mi politikusaink, mint a demokrácia és az emberiesség díszpéldányai és tanitómeste- .... rei tetszelegnek, igaz, hogy hamis köntösben és állig fagy-! _yerben. Minden amerikai polgárnak salát lelkiismeretével is j számolnia kell. Mit teszünk egyénileg, hogy hazánkban ezt a 1 szégyenteljes, a rabszolgakorba illő, az igazságot, jogot és törvényeket sárbatipró, hitlerista felfogásnak gyakorlását végre megszüntessük ? Önkénytelenül is a hatóságok, a kormányszervek felé irányul a figyelmünk. Hiszen törvényeink vannak, alkotmány unk rendelkezik, miért nem érvényesítik ezeket — erély- lvel? Közelebbről megfigyelve azonban azt látjuk, hogy a felelős kormányszerveket nem érdekli a törvények, az alkotmány betartása, mint ez számos esetben is bebizonyult. Különben nem állana fenn az a helyzet, hogy az iskolák integrálására 1954-ben hozott Felsőbirósági döntés óta Mississippiben, Alabamában és North Carolinában még egyetlen iskola sincsen integrálva és a többi államokban is csiga- lassussággal engednek csak tért a haladásnak. A haladás — ahogyan a történelem értelmezi — végképpen ellenségesen hangzik törvényhozóinknak. Politikusaink meg is tesznek mindent a gáncsolására. Nem kiméinek erre j sem erőt, időt, kétszínű szónoklatokat, hamis érzelmeket, sem az adófizetők pénzét. A sok közül kirívó példa az a határtalan erőkifejtés, amit Kuba ellen a kis ország felszaba- jlása óta zabolátlanul életbe léptettek, hogy megfojtsák a xorradalmat, a nép erőfeszítését az imperialista zsarnokság j után szabad, kulturált, tartalmasabb élet kiépítésére. Kuba | egy év alatt megszüntette az analfabétizmust, amit amerikai nagytőkések segítségével évtizedekig a népre kényszeritet-; tek. de a száz éve “felszabadított’’ amerikai négernek ma i sem adnak egyenlő alkalmat a tanulásra. Az igazságügyi miniszter. Mr. Kennedy, úgy mutatná - meg, hogy átérzi állásával járó felelőssségét, ha az azzal jábatalmát a mississippi-i törvényszegőkkel szemben alkalmazná, nem pedig az alkotmányellenes McCarran-törvény nek demokráciánkat és országunkat sérelmesen érintő végrehajtásával. Kormányunk és kongresszusunk az 1823-ban kiadott imperialista jellegű Monroe elmélettel akarja visszatartani Latin-Amerika haladását. Ezekkel a megsárgult paragrafusokkal fenyegetik Kubát, amiket pedig saját maguk naponta megszegnek Európában, Afrikában, Ázsiában, ők azok, akik ezeken a helyeken beleavatkoznak más országok belügyeibe és ha a dollár nem segít, akkor fegyverrel erőszakolják rájuk a maguk rendszerét. Egy Franco, Chiang Kai-shek féle diktatúra, egy koreai j háború és zsarnokság, a laoszi polgárháború és most a piszkos, kegyetlen vietnami vérengzés támogatása után csak egy olyan ultra reakciós, mint a U. S. News & World Report szerkesztője, David Lawrence írhatja azt, hogy “...mi a demokráciát akarjuk biztosítani a világon. A népek önrendel- dezése a csatakiáltásunk. . . azért tartunk hadsereget Európában, hogy megvédjük a Nyugatot a támadástól és hogy a megfelelő pillanatban segítsük azokat az országokat, ame- ’ ek fel akarnak szabadulni a szovjet elnyomás alól. Mi ellene vagyunk a gyarmatositásnak,... az elnyomásnak minde- - nütt. Mi támogatjuk a népek szabadságát, hogy külső kény szer nélkül kormányozhassák magukat. A Monroe Dokrina el ve valóban az egész világra érvényes.” Evvel a félrevezető kétszínűséggel csak Stevenson vetélkedik, aki az Egyesült Nemzetek e héten megnyílt ülésszakán minden tényezőt a valóságból kifordítva tár fel, elhárítva minden felelősséget az amerika1' katonai-tőkés érdekeltségekről, a hidegháborús, puskaporos helvzet megteremtéséért és állandó élezéséért. Amikor szemrebbenés nélkül Kubát vádolta azzal, boon veszélyezteti szomszédai, köztük a hal almas Egyesült Álla mo’ biztonságát, ugyanakkor a kongresszus olvan fényé gető bans'll határozati javaslatot fogadott el Kuba ellen amelynek kitételeit tetszés szerint ail almazhatjö’ ! hogy megtámadhassák. Törvényhozóink vérszomj'.' vmmi se tüntette fel jobban, mint az, hogv csak 1 szavazat volt a javaslat ellen, az is azon az alapon, hogy nem elég erős. Ha valaki azt hiszi, hogy nincs kapcsolat a déli államokban még mindig dúló, fasisztaszerü fajüldözés és a Kuba fegyveres megtámadását előkészítő intézkedések és kirohanások közt, annak megmutatjuk, hogy igenis van. És pedig az, hogy felelős szerveink használják fel Mississippiben és a dél többi sötét zugaiban azokat az eszközöket, amiket Kuba ellen akarnak felhasználni jogtalanul és ok nélkül annál az oknál és jognál fogva, hogy ott van rájuk szükség a felvilágosodás és előrehaladás gátjainak megdöntésére és nem Kubában. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. XI. No. 39. Thursday, September 27, 1962 NEW YORK, N.~Y~ AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS IBISBE LÉPETT Stevenson amerikai főmegbizott, Gromyko szovjet kuliig yminisz• tér és más országok megbízottai jelentettek. — Uj szovjet engedmény az általános leszerelés megkönnyítésére Az ENSz 17. közgyűlése első hetében történt felszólalások a megoldásra váró prob- j lémák sorozatát hozták fel- i színre. Az előkészítő bizottság 93 ügyet tűzött napirendre megtárgyalás végett az i ülésszak folyamán, amely de- j oember közepéig tart. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megbizottainak felszólalásaiból az tűnt ki, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a két vezető nagyhatalom eltérő nézetei továbbra is fennállanak. Adlai Stevenson “puskaporos hordó”-hoz hasonlította a világot. A szokásos szólamokkal j ítélte el “a tékozló fegyver- j kezési versenyt, amely vészé- j delmes és halálos oktalan- j ság”, de azért ragaszkodott | ahhoz, hogy az általános le- j szerelést csakis “praktikus! felülvizsgálással” lehet életbeléptetni, mert “nem bizhat- j juk vak bizalomra nemzeti lé-! tünk biztonságát.” Az atom-1 fegyver kísérleti robbantásokkal kapcsolatban Stevenson kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó beszüntetni a további kísérleteket, hogy — amint Kenne-j dy elnök előzőleg mondotta — I a fegyverkezési versenyt béke versennyé változtassuk. De I ennek ára a szigorú ellenőrzés egy, az ENSz által kinevezett szerven keresztül. Kubát meg vádolta, hogy “felforgató és j gyalázkodó” kampányt folytat az Egyesült Államok ellen és külföldi segítséggel készül megtámadni szomszédait. Gromyko megismételte a j már nyilvánosságra hozott j szovjet álláspontot, hogy az j amerikai i m p eríalizmusnak Kuba ellen folytatott támadásai végzetes háborús helyzetet teremtenek. Az ENSz nem tűrheti szó nélkül, hogy j egyik tagja jogot formáljon magának ahhoz, hogy megtámadhasson a szintén az ENSz-hez tartozó másik tag-j államot csak azért, mert az más gazdasági rendszerre tért | Gromyko a NATO-államo- j kát okolta azért, hogy a 16 | éve folyó tárgyalások az álbTlletB NEW ORLEANS, szept. 24. — A Mississippi Egyetem gondnokságának tagjai, kiket a szövetségi törvények iránti tiszteletlenség vádjával a szövetségi fellebbviteli bíróság elé idéztek, ígéretet tettek arra. hogy James Meredith néger hallgatót kedden, szept. 25-én, még d. u. 4 óra előtt felveszik az egyetemre. OXFORD, Miss, szept. 24. — Ross Barnett kormányzó rendeletet bocsájtott ki minden szövetségi ügynök azonnali letartóztatására, ha az ő rendelkezéseit (a beiratkozás meggátlását) követő állami tisztviselőt meg akarná gán-1 csolni kötelessége teljesítésében. talános leszerelés kérdését nem hozták közelebb a megoldáshoz. A Szovjetunió most módosítást ajánl az általa előterjesztett leszerelési tervezet első szakaszához, amely a nukleáris fegyverek szállító eszközeinek megsemmisítését írja elő. A módosítás megengedné az atomhatalmaknak, hogy korlátolt és előre megállapított menyiségü rakétafelszerelést megtarthassanak egy bizonyos ideig, amig eltűnik az egyesek által gyanított veszély, hogy a leszerelési egyezményt némely ország titokban megsérti. Az atomrobbantásokra vonatkozóan is módosított ajánlatokat készül előterjeszteni. Stevenson felszólítására, hogy az ENSz költségeinek fedezéséhez minden állam járuljon hozzá, Gromyko kijelentette, hegy azok az ‘államok, amelyek ezt vonakodnak megtenni, nem hajlandók támogatni az imperializmus tervét, amely az ENSz-en keresztül Kongóban és másutt is uj-imperialista módszerekkel akarja tovább kizsákmányolni a függetlenségre törekvő országokat és népeket. A német békeszerződés aláírását s a berlini kérdés megoldását ellenző nyugati álláspontot úgy jellemezte Gromykc, hogy nem akarják befejezetirck tekinteni a háborús helyzetet és ennek alapján az újból hatalomra került és felfegyverzett német militarizmus támadásra készül, hogy visszafog!? ■ régi területeit. A University nf Mississippi elutasította a felv':: ölre jelenti néger diákot. Bernéit kormányzó semmibe veszi cövetseg" óságok integrációt elöiró döntéseit A Mississippi államban fekvő Oxford városka álmos nyugalmát szenzációt keltő világbotrány eseményei verték fel az utóbbi napokban. A nagy, Nobel-dijas amerikai Írónak, William Faulknernek, a sir- : • magú'-; foglaló 5,000 Léc.-!! holy-év. a fajgyűlölet i .•<!( íné. i májától vissz hangzik az utóbbi időben. Oxford kiváló fiának, sudár tölgyfákkal övezett örök nyug vóhelyétől nem messze terül el a University of Mississippi campusa. A 114 éves egyetem hires, vagy ipbhr.n mondva, hírhedt arról, hmy. eddig még nem fogadott he alai közé néger hall"«'•': A látogatók a kis ország hatalmas iramú fejlődéséről számolnék be Az utóbbi hetekben Kuba ismét az érdeklődés homlokterébe került, a floridai ellenforradalmárok támadása, majd kormányunk tagjainak harcias, Castro-ellenes nyilatkozatai miatt. Lapjaink sokat írtak azoknak a hajóknak a rákomé nvairól is, amelyek árukkal megterhelten futottak be a szigetország kikötőibe. Ezek a hajók a szocialista országokból érkeztek Kubába, mert az amerikai bojkott miatt, a Castro-kormány a kelet-európai országokkal s a Szovjetunióval építette ki kereskedelmi kapcsolatait. A sok rosszindulatú cikk és tudósítás után. jól esett elolvasni olyan emberek beszámolóját, akik a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján vetették papirra mondanivalójukat. Joseph North, a Worker-ben Írja meg élményeit. A nép körében tartózkodva figyeli meg az ország lakóinak mindennapi éle+'f. (Folytatás a 2-ik oldalon) ; AZ EMBERI mHHTAIIIWr f--------SZÁZ MR hmÉMKiB UTAH Ezt a több mint egy évszázados múltra visszatekintő, fajgyűlölő szellemet akarta áttörni James Merőd áh, 29 éves néger férfi, a é , ai háború veterán repül Egy évvel ezelőtt kérv adott be a University of ’ űppi vezeiö hsz és felv érié (1 ->!>• tatás az ’ on) SZEMT v mm.