Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-09-13 / 36. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 13, 1962 Ifi. i Magyarország KÖRSÉTA A PATIKA TISZTASÁGÚ BUDAPEST! MARHAVÁOgHIOON BUDAPEST, aug. 29. — Az ember megilletőd- ve forgatja kezében az 1867. szeptember 20-án keltezett alapítólevelet, amely a “pestvárosi közvágóhíd’' felépítéséről intézkedik. Ez az érdekes okmány — amelyet egy 1944-ben a vágóhidra hullott bomba légnyomása vetett ki az egyik falrészből — elárulja számunkra azt is, hogy a közvágóhíd alapítását “tizenkét esztendőkön át tartó tárgyalások előzendték meg...” Az azonban figyelemre méltó, hogy nem egészen két esztendő alatt teljes egészében felépült, és — néhány, a második világháborúban elpusztult épület híján — ma is all a vágóhíd, jelenlegi nevén: Budapesti Marhavágóink! és Húsfeldolgozó Vállalat. Az első teherautók hajnali 5—6 óra között indulnak innen a budapesti üzletekbe, hogy a friss marhahúson kívül kolbásszal, parizerrel és egyéb hentesáruval lássák el a boltokat. Nemrégiben hivatalosan is megszámolták: egyetlen napon 357 teherautó fordult meg a marhavágóink! 20 hektáron fekvő telepén. A vágómarha természetesen nem teherautón, hanem vonaton — vagonokban ■— érkezik a telepre az ország minden tájáról, naponta mintegy 500 állat. A szállítmányok nagy részét a termelőszövetkezetek küldik. Ottjártunk- kor Kisújszállás, Dunapataj, Kecskemét, Nagyiéta, Kunszentmárton, Öreglak, Nagykanizsa, Len gyei tóti, Devecser és Veszprém termelőszövetkezeteiből érkeztek állatok. Kivagonirozás után a pihentető istállóba kerülnek a jószágok s legkevésbé 12 óráig tart, annig kiheverik a “szállítási felheviilést.” Levágni Ugyanis csak azt az állatot szabad, amelyik kipiWUIAAlMAAMlUUlMMMAAMUUUlfUUllUUUUllUUUUli hente magát, mert különben a hús veszítene értékéből. A pihentető istállókban 30 állatorvos vizsgálja és tartja szemmel az állatokat s ugyancsak ők ellenőrzik vágás után a húst is, hogy egészségügyi szempontból fogyasztásra alkalmas- e vagy sem. A vágás technikája és a feldolgozás menete az utóbbi években korszerűsödött. A szarvasmarhák élete végére ma már nem a tagló, hanem a kábi- tópisztoly tesz pontot s a feldolgozást szalagszerben az ember irányításával a gépek végzik. Ennek eredményeként a dolgozók létszáma csökkent, jelenleg alig haladja meg a 900 főt. Bármelyik üzemrészben fordul is meg a látogató, mindenütt patikatisztaság fogadja. A munkásokon fehér vagy kék köpeny, egyik másik “kényesebb” munkahelyen óit- és szájkendővel az arcukon dolgoznak. A köpenyeket 24 óránként váltják. Naponta fertőtlenítenek, sőt, vannak olyan üzemrészek, amelyek helyiségeit óránként fertőtlenítik. Amint elmondották: csak a prágai, a drezdai és a berlini marhavágóhid hasonlatos a budapestihez, dé kapacitásban — a Szovjetunió hasonló üzemeit leszámítva — Európa-szerte az első helyen áll, évi 140 ezer állat vágási teljesítményével. A marhavágóhid bővítése, korszerűsítése jelenleg is tart: uj hütőházak, feldolgozók épülnek. A teljes rekonstrukció öt év múlva fejeződik be. Ez pedig azt eredményezi, hogy 500 helyett naponta 900 állatot vághatnak le, és a jelenlegi napi 4—5 vagon hentesáruval szemben 8 vagont állíthatnak elő. Parasztnagygyülés a pusztaszeri Árpád-emlékműnél SZEPT. 4. — A Csongrád megyei Sövényháza és Pusztaszer határának találkozásánál levő Árpád emlékműnél a Hazafias Népfront környékbeli bizottságainak szervezésében parasztnagy- gyülést tartottak. Nyolc község harminc tsz-éből több ezer ember jött össze a honfoglaló fejedelem nevét viselő ligetben, hogy az évről évre megismétlődő ünnepségen emlékezzék meg a magyar nép honfoglalásáról, s arról, hogy Pallavicini őrgróf egykori zsellérei 1945-ben Magyarországon először itt osztották fel maguk között a nagybirtokot. A legutóbbi években jórészt társadalmi munkával parkosították a környéket, fákat ültettek az emlékmű köré, fedett csarnokot, nagy éttermet építettek a ligetben, igy az idei ünnepségre már megszépült környezetben kerülhetett sor. Rózsa Istvánnak, az MSZMP Szegedi Járási Bizottsága titkárának megnyitó szavai után Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai Csongrád megye országgyűlési képviselője tartott beszédet. A nagygyűlés után a Kisteleki Földmíivesszö- vetkezet művészeti együttese adott szórakoztató műsort, majd az ünnepség részvevői a késő .esti órákig együtt szórakoztak a ligetben. Szovjet mezőgazdasági szakemberek látogatása a Viharsarokban Nagy vasúti szerencsétlenség Aszódon Szept. 2-án reggel súlyos vasúti szerencsétlenség történt Aszódon. A helyi vasútállomás hangos bemondója 9 óra tájban két áthaladó vonat érkezését jelezte: a Budapest felől közlekedő Borsodi expresszét és a Budapest felé tartó gyorsított személyvonatét. Ugyanekkor utasok várakoztak egy harmadik vonatra, amely Budapest felé közlekedik. Az utasok egy része nem a peronon hanem a vágányok között várakozott. Amikor a ,két áthaladó vonat szinte egyszerre keresztülrobogott az állomáson, a veszélyes zónában levő emberek valamitől megriadtak, pánik tört ki, s a nagy sebességgel átrobogó vonatok halálra gázolták Gaál Sándor 60 éves és Gaál Sándorné 50 éves domo- nyi, Iván Cecilia 36 éves és Abonyi Erzsébet 18 éves ikladi és Sziráki József 28 éves vérségi lakosokat. A 18 éves Angéli Sándort pedig súlyos sérülésekkel kórházba szállították. A szerencsétlenség körülményeit a Pest megyei Rendőrkapitányság vizsgálja. Megállapította a rendőrség, hogy — az előző feltevéssel szemben — nemcsak a Borsodi-expressz, hanem a gyorsított személyvonat is gázolt. A két vonat mozdonya a vasútállomás előtt találkozott és ezekben a percekben történt a súlyos szerencsétlenség. A vasútállomás hangosbemondója többször felszólította a sínek között várakozókat, hogy a személyvonat érkezéséig térjenek vissza a peronra. A szerencsétlenül járt emberek nem hallgattak erre. A vizsgálat tovább folyik. Szept. 2-án kétnapos látogatásra a Viharsarokba érkezett a Szovjet—Magyar Barátság Társasága képviseletében Vaszilij Tyimofejevics Makarov, a mezőgazdasági tudományok doktora, a moszkvai Lomonoszov Egyetem professzora és Vlagyimir Makarov, a Moszkva közelében levő Lenin-kolhoz elnöke. A megye vezetői részletesen tájékoztatták a szovjet szakembereket a mezőgazdasági eredményekről. Délután a szovjet vendégek az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetbe látogattak el. Itt Gönczi István tsz-elnök ismertette a 13 éve gazdálkodó, jó hirü termelőszövetkezet eredményeit és terveit. A vendégek megyei, járási, városi és termelőszövetkezeti vezetők társaságában megtekintették a Dózsa Tsz központi majorjait, állat- állományát, kertészeti, cukorrépa- és kukoricaföldjét. Megtalálták Visegrád ősét A Várkert-dülőben — Visegrádtól északkeletre — július végén, a rnüut építése közben egy római őrtorony maradványait találták meg. A II. század végéről származó katonai épület udvarán eddig páratlan kultikus tárgy bukkant fel: egy idősebb nő arcvonásait viselő bronz álarc. Közvetlenül a torony árka mellett IX.—X. századi szláv falu öt, sarkában kőkemencés, nyeregtetős lakóházát sikerült feltárni. A falu jelentőségét mutatja a szintén megtalált fémolvasztó kemence; ebben a salakmaradványok tanúsága szerint ezüstöt és rezet olvasztottak. A visegrádi Sibrik-dombon a IV. században római katonai tábor állt. A tábor falait a IX. században a szlávok újból felépítették, s igy szüleA fővárosi gázszolgáltatás javítására a dunaújvárosi kokszolómüben keletkező gáz egy részét távvezetéken a fővárosba szállítják. A gáz finomtisztitására és a távvezetéken való továbbítására külön gázinditó állomást építettek a Dunai Vasműben. Júliusban megindult a fővárosba a gáztovábbitás. Itt építik a nyolcvanhárom méter magas gáztartályt, amelynél már a hetvenedik méternél tartanak. Képünkön: Az óriási gáztartály tett meg a visegrádi fellegvár őse. Ez a vár a régészek előtt egy ideje már ismeretes volt, de hiányzott a hozzátartozó falu. Ennek feltárása folyik most. Valószínű, hogy a falu egy időben az I. Endre által a XI. században alapított bazili- ta kolostorhoz tartozott. A kolostorban az I. Endre felesége, Anasztázia kijevi fejedelemlány által letelepitettt szerzetesek laktak a tatárjárásig. A falut a várral és a kolostorral g.vütt, a XIII. században — feltevések szerint — a tatárok pusztították el. A megmaradt lakosság alapította a mai Yisegrádot, s a romba dőlt Sibrik-dombi vár helyett emelték a fellegvárat. A feltárás jelentőségét bizonyítja, hogy a honfoglalás korából ez az első nagyobb szláv település, amelyet Magyarország területén találtak. A feltárás a Nemzeti Muzeum régészei, Méri István és Soproni Sándor vezetésével tovább folyik. Mezőgazdasági kiállítás Budapesten Sok látogató kereste fel a mezőgazdasági kiállítást. Az ország különböző részeiből különvona- tokkal érkeznek a falvak dolgozói. A termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyező csoportjának szervezésében mintegy tízezer tsz-tag látogat Budapestre, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére. De rajtuk kívül a szövetkezetek maguk is szerveznek csoportos látogatásokat. A tapasztalatcserék során Szabó János, a Sátorhelyi Állami Gazdaság főagronómusa a növénytermesztés és az állattenyésztés üzemszervezési tapasztalatairól, dr. Kovács Zoltán, a Kertészeti Kutató Intézet osztályvezetője a disznö- vénytermesztésről, dr. Vince László, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munkatársa a nagyüzemi sertéstartás megszervezésével kapcsolatos tapasztalatokról tartott előadást. Az Országos Kisipari Szövetkezet pavilonjában sajtótájékoztatót tartottak. A pavilonban 160 kisipari szövetkezet több mint 800 terméket állított ki. Különösen figyelemre méltó a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz pneumatikus szállítója, amellyel a szemes terményeket egyik helyről a másikra lehet továbbítani. Ezzel a mezőgazdaság egyik legnehezebb munkáját, a rakodást gépesíthetik. Bemutatták a Kiskőrösi Vegyes Ktsz-ben készült hidastraktort, a Makói Vas- és Fémipari Ktsz zsáktisztitó gépét, a zalaegerszegiek méhészkocsiját is. Érdekes az uj, vadriasztó vegyszer és a sok különböző műszaki árti is. A kiállításra megérkeztek a múlt héten kezdődő nemzetközi lovasverseny részt vevő lovasok, lovaikkal együtt. Ausztriából, az NSZK-ból külön versenyszállitó tehergépkocsikkal hozták az értékes állatokat. A nemzetközi szervező iroda által meghirdetett lovasversenyre tiz országból 160 lóval neveztek be. Az ünnepélyes megnyitón 70 lovas versenyez.
