Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-07-12 / 27. (28.) szám
Thursday, July 12, 1962 AMEKtKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD 3 A magyar emigráció teljes csődje ii. A Magyar Bizottmány szerepe A múlt számunkban ismertettük a Szabad Európa Rádiónak- a szerepét és célkitűzését. Most viszont az ennek keretében működő Magyar Bizottmányt és propagandaszerveit fogjuk bemutatni. A Szabad Európa Rádió célkitűzése, ahogy Jackson nyíltan elárulta már 1951-ben, csak felforgatási célokat szolgált. Aki tehát részt vállalt ebben az világosan láthatta, hogy ezzel csak kárt okozhat szülőföldjének, anélkül, hogy ott valamilyen változást idézne elő. Hisz minden felelős politikus tudta, hogy a kelet-európai államok rendszerét világháború kirobbantása nélkül nem lehet megváltoztatni. Miért vállalkoztak hát jó képességekkel rendelkező politikusok arra, hogy vakon kövessék ezt az irányt? A Magyar Bizottsággal kapcsolatban Sulyok Dezső már ismertetett “A Magyar Emigráció Szerencsétlensége (1962)), c. brosúrájában a következő magyarázatot adja: “Azt természetesen senki nem volt hajlandó beismerni a Jackson-politika végrehajtására vállalkozott magyarok közül, hogy a Münchenben 1951 november 24-én elhangzott politikai irányt kijelölő nyilatkozatnak nem volt semmi reális alapja. Mert rendkívül kellemetlen lett volna ezt beismerni, sőt még elhinni is azoknak, akik politikai szolgálataikért pénzt kaptak. Aki ugyanis politikai szolgálatait pénzért bocsátja egy idegen hatalom rendelkezésére, az — bármennyire csak a pénz is legyen nála a fontos és döntő tényező— mindig azt akarja magával elhitetni, hogy ő a pénzt erkölcsileg és jogilag kifogástalan alapokon kapja. Ez a prostituáltság zsongitó ellenszere mindenfajta prostituáltnál. Ez a kis narkotikum kell még a legcinikusabb lélek számára is. He pedig a müncheni nyilatkozat fedezet nélküli csekk és lelkiismeretlen ugratás volt — amint hogy az volt —, akkor az arra épült politika is szélhámosság volt csupán és az annak szolgálata fejében kiutalt fizetésekhez nem lehetett tisztességgel megkonstruált alapot találni. Ezért tartott ki a magát áruba bocsátó sereg mindvégig egy teljesen hamis és alaptalan ‘felszabaditási” teória mellett.” Ez világos beszéd. Ehhez még magyarázat sem szükséges. De felmerül a kérdés, hogy mi állította a fenti sorok Íróját olyan hevesen szembe emigráns társaival, hogy még leleplezésükig is elmegy? Csakhamar fény derül erre is a továbbiakban. A Magyar Bizottmány elnöke A Szabad Európa Bizottság részlegének, vagy ahogy röviden nevezik Magyar Bizottmánynak az elnöke Varga Béla, aki 1946február 7-től 1947 május 31-ig a Nemzetgyűlés elnöke volt Magyar- országon. Ezen az utóbbi cimén magát jelenleg is “államfőnek” tekinti. Nyilatkozataiban többször célzott arra, hogy a Magyar Bizottság menekült kormány szerepét tölti be, amelynek ő a feje “jog” szerint. Ezek szerint az ami Magyar- országon az utóbbi 15 évben végbement az mind nem számit. A lényeges csak az ami az ő parlamenti elnöksége alatt történt 14 hónap alatt. Ez a látszólagos “donkihóttei” álláesfoglalás azonban jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket eredményezett hirdetőjének. Ezt maga Varga Béla az Amerikai Magyarság c. (máma már nem létező) bridgeporti (Conn.) lapnak 1950 május 12-i számában megjelent nyilatkozatában következő szavakkal fejezte ki: v "... Amerikai felfogás szerint a magyar nép a maga összeségében 1947 május 28-a óta nem felelős az országban történtekért. Én magam is ezután az időpont után hagytam el az országot anélkül, hogy helyettes államelnöki tisztségemről valaha is lemondtam volna. Ez teszi jogi vonatkozásban pozíciómat szilárddá a Magyar Bizottmány élén.” Ez az utolsó mondat persze pontosan megmagyarázza, hogy miért tekinti ő hazája életében fontosabbnak a 15 hónapot az elmúlt másfél évtizednél. A Magyar Bizottmány élén állni számos előnnyel jár... Éppen ezért többen is pályáznak erre a pozícióra. Szörszállhasogató vittáinak hogy “törvény” vagy “jog1 ’szerint kit illet meg az emigráció eme fontos szervében a vezetés, szerencsére nem sok jelentősége van Magyarországra nézve. Az emigrációra nézve is csak személy.-,:. jellegű ’ehet a különbség, hisz bárki is tölti be ezt a szerepet, az úgyis csak a Szabad Európa Bizottság valódi urainak az utasításait fogja végrehajtani. Mert ezen van a hangsúly. A Magyar Bizottmány tagjainak az a szerepe, hogy a SzEB célkitűzéseit végrehajtsa és ezt a feladatát készségesen be is tölti 13 év óta, annak ellenére, hogy tevékenysége már rengeteg kárt okozott a magyar népnek. Az utóbbi igazolására jellemző példaként most csak az 1956-os október-novemberi eseményeket említhetjük meg, amikor a SzEB propaganda szervének a Szabad Európa Rádiónak sikerült beugratni egy pár ezer fiatalkorú fiút és leányt a fegyveres harcokba azzal, hogy célzásokat tettek segítség nyújtására és fegyveres támogatásra árrészükre, amikor úgyis tudták, hogy az egésznek csak propaganda célja van. A Magyar Bizottság vezetője és tagjai olyan hűen töltik be szerepüket, hogy néha még túl is játszák ezt. Ennek jellemző példáját láthatjuk Varga Béla már említett nyilatkozatában, amelyet 1950-ben adott az Amerikai Magyarság c. lapnak. Az 1945 november 4-i választással kapcsolatban a következőket mondta: “Arról nem is beszélek, hogy a választáson Lengyeltóiban az orosz parancsnokság háromszor lefogatott, egy istállóba záratott, szuronyokat és géppisztolyokat szegeztetett a mellemnek, mindenfaja szovjet-demokrácia nagyobb dicsőségére. De mi nem tágíthattunk, meg kellett mutatnunk a magyar nép valódi akaratát.” “Talán most nem szomoritalak el benneteket azzal, hogy hány ember életébe került a magyarságnak ez az utolsó szabad választása. Több mint 3,000 virágzó magyar életet oltottak ki a szovjet szuronyok és géppisztolyok és csak azért nem 10,000-et mert a korlátolt oroszok nem látták át a helyzetet.” Sulyok Dezső, aki azokban a napokban egy pártba tartózott Varga Bélával, a következőket mondja ezekről a nyilatkozatában említett atrocitásokról : “Ez a szöveg megdöbbentő valótlanság és el- mondóját alkalmasint egyszer és mindenkorra diszkvalifikálja arra, hogy bármely magyar mozgalom élén szerepelhessen. Az első részben csak emlékezetkihagyásról van szó, de a másodikban sokkal többről. Varga Bélát ugyanis a választás napján Lengyeltóiban semmiféle kalamitás nem érhette, mert ő ezt a napot Budapesten, a Kisgazdapárt Szemelweisz utcai párthelységében töltötte a párt vezérkarának többi tagjaival együtt. Itt él New Yorkban az a személy, akit oda magához kéretett és megkért, hogy szervezzen a ház védelmére erős, felfegyverzett kapuőrséget, mert az a gyötrő fixa ideája volt, hogy a kommunisták be fognak törni a pártközpontba és le fogják a vezetőséget gyilkolni. Ennek a rögeszmének akkor nem volt semmi alapja, de a kapuőrség megszervezése megtörtént. “A nyilatkozat második része azonban értelmetlen és megmagyarázhatatlan valótlanság. Az oroszok Magyarországon 1945 november 4-én egyetlen embert sem öltek meg nem háromezret...” A nagy világlapok képviselői — köztük az azóta meghalt John McCormack, a New York Times tudósítója — beszáguldozták az egész Magyarországot és beszámolóikban a legteljesebb nyugalomról tudósitották a világot. E tanulmány szerzője a Kisgazdapárt Veszprém megyei listájának vezetője volt és a választás napján Pápán tartózkodott. Az előző este magához kérette őt az orosz város parancsnok és kérte, hogy fokozottan ügyeljen rá, hogy pártja fegyelmezett magatartást tanúsítson, mert a szovjethaderő parancsot kapott, hogy tagjainak ezen a napon még az utcára sem szabad kimenni. Vasárnap november 4- én többször is végigjárta a várost és egyetlen orosz katonát sem látott egész nap...” “Az egész világsajtóban egyetlen betűt sem lehetett találni, ami ezen napon elkövetett szovjet-atrocitásról számolt volna be, mert olyan ekkor valóban nem történt.” Sulyok Dezső felteszi a kérdést, hogy “mi lehet az elfogulatlan megfigyelő véleménye egy olyan egyénről, aki kitalált és el mert mondani akkora valótlanságot? Azt hisszük senkinek nem lehet eltérő véleménye ezzel kapcsolatban. De Sulyok Dezső csodálkozhat a legkevésbé azon, hogy az amerikai politika intézői még ezután a hazugságai után 12 évvel is tovább ragaszkodtak Varga Béla személyéhez. Hisz ő 1954-ben megjelent A Magyar Tragédia cimü könvvében "leleplezi” Varga Béla múltját is, De ez a múlt sem ártott neki, bármilyen kompromittáló is volt. Érdekes feleleveníteni ezt a múltat, hogy legalább világosan láthassuk honnan indult el a Magyar Bizotmány elnöke. “Héjjas Iván (a fehér terror legelvetemültebb gyilkosa, a szerk.) újjászervezett különítménye 1921 augusztusában Nyugatnémetországra tette át működése székhelyét — mint úgynevezett felkelő zászlóalj” “...Héjjas egyik alparancsnoka Budaházy Miklós százados volt és alatta szolgál! Francia Kiss Mihály tiszthelyettes. Ennek szaka* sza 1921 szeptemberében egy Ízben rajtaütésnél megsarcolta a határmenti Fürstenfeld osztrák várost. Ezt s hasonló haditetteket nem lehet kifogásolni : a párisi diktátummal szemben a nemzeti önvédelem jogos gesztusai voltak. De nem tartozott a nemzeti önvédelemhez, hogy Budaházy alakulatának 2 emberét, Sátöry Ferencet és társát törvényes eljárás nélkül halálra Ítélte, mert kiderült, hogy zsidók és emiatt kémeknek minősitette őket. Egyben elrendelte Ítéletének azonnali végrehajtását és arra Francia Kiss Mihály szakaszából, önként jelentkező fiatalemberekből kivégző osztagot jelölt ki. Sátory bajtár- sai kegyelmi kérvénnyel fordultak Héjjashoz, aki meg is tiltotta az ítélet végrehajtását. A kivégzésre önként jelentkezett fiatal felkelők azonban — bár tudtak a kegyelmi akcióról, nem várták meg a döntést, hanem sietve agyonlőtték két zsidó bajtársukat. Héjjas küldönce a kegyelmi üzenettel, Szabó József százados — már csak a kivégzés megtörténte után érkezett a helyszínre. “...1921-ben, ezen események idején ebben a felkelő zászlóaljban, Francia Kiss Mihály szakaszában szolgált mint önkéntes az akkor 17 éves VARGA BÉLA is, később kisgazdapárti képviselő,, majd 1946-47-ben a nemzetgyűlés elnöke. Ő maga 1941 julius 1-én a képviselőházban mondott beszédében igy emlékezett meg felkelői múltjáról: ‘Amikor ez a nemzet aléltan, ájultan feküdt, akkor, egészen fiatal gyerekkoi'omban fegyverrel a kezemben harcoltam Nyugatnémetországon kevesekkel együtt ezért a hazáért.’ ” Varga Béla tehát abban a szakaszban szolgált amelyik végrehajtotta a kettős gyilkosságot. Az elmondottakból nem derül ki, hogy ő maga is benne volt-e a kivégző osztagban vagy sem. De tény az, hogy 20 évvel később is büszkén emlegette ebben-az 1321-és Eáeí-fósíszts slskulntlPir. való részvételét. A horthyista parlamentben azokban a napokban kérkedett ezzel, amikor Hitler s Horthy náci-fasiszta hadseregei megrohanták a Szovjetuniót. Tehát nem csak a 18 éves suhanc felelőtlensége volt a gyilkos alakulatban való részvétel, hisz a harmincnyolc éves férfi is eldicsekedett vele. Mindezek a tények azonban nem sokat ártottak Varga Bélának a Magyar BizotS* mányban, sőt ugylátszik használtak, mert hisz ő tölti ott be most a legmagasabb pozíciót... “Merénylet” Varga Béla ellen A magas méltóság sem szerzett azonban valami nagy népszerűséget az MB elnökének, ahogy ez az “ellene tervezett merénylettel” kapcsolatban kiderült. Ez a szégyenletes eset azért is érdekes, mert nyíltan felfedi azokat az eszközöket amelyeket a Szabad Európa Rádió propagandájának az előmozdítására használ. 1951 április 3-i számában jelentette be az Amerikai Magyar Népszava, hogy a newyorki Magyar Római Katolikus Szent István Hitközség április 8-án, vasárnap este bankettet rendez Varga Béla tiszteletére. A már hetekkel korábban megtervezett vacsora azonban nem sokat érdekelte az itteni magyarságot és a rendezők attól féltek, hogy csak egy néhány ember fog mindössze megjelenni. Ez persze veszélyessé válhatott volna a Magyar Bizottmány számára, mert amerikai főnökeik rájöhettek volna arra, hogy nem állnak mögöttük tömegek. “A Bizottmány vezetői ezért Fábián Bélát kérték meg’ — olvashatjuk a Magyar Emigráció Szerencsétlensége cimü brosúrában —” hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a vacsorának legyen közönsége. Fábián Béla hosszabb megbeszélést folytatott Mr. C. D. Jacksonnal, a Free Europe Committee elnökével arról, hogy mit lehetne tenni.” Ezután a New York Times hasábjain követhetjük tovább az események menetét. A lap 1951 április 3-i számában Varga Béla fényképével együtt cikket közölt a következő címmel; “VÉRES ÖSSZEESKÜVÉS MSGR. VARGA BÉLA MEGGYILKOLÁSÁRA” Alatta a következő alcím: “A Szabad Európa Csoport leleplezi a Bukarestből küldött parancsot az itteni iroda felrobbantáséra.” A cikk szövege a következő “szenzációt’ kürtölte világgá: (Folytatás a 4-ik oldalon) , I
