Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-07-12 / 27. (28.) szám

Thursday, July 12, 1962 AMEKtKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD 3 A magyar emigráció teljes csődje ii. A Magyar Bizottmány szerepe A múlt számunkban ismertettük a Szabad Európa Rádiónak- a szerepét és célkitűzését. Most viszont az ennek keretében működő Magyar Bizottmányt és propagandaszerveit fogjuk bemu­tatni. A Szabad Európa Rádió célkitűzése, ahogy Jackson nyíltan elárulta már 1951-ben, csak fel­forgatási célokat szolgált. Aki tehát részt vállalt ebben az világosan láthatta, hogy ezzel csak kárt okozhat szülőföldjének, anélkül, hogy ott valami­lyen változást idézne elő. Hisz minden felelős po­litikus tudta, hogy a kelet-európai államok rend­szerét világháború kirobbantása nélkül nem lehet megváltoztatni. Miért vállalkoztak hát jó képes­ségekkel rendelkező politikusok arra, hogy vakon kövessék ezt az irányt? A Magyar Bizottsággal kapcsolatban Sulyok Dezső már ismertetett “A Magyar Emigráció Szerencsétlensége (1962)), c. brosúrájában a kö­vetkező magyarázatot adja: “Azt természetesen senki nem volt hajlandó beismerni a Jackson-politika végrehajtására vál­lalkozott magyarok közül, hogy a Münchenben 1951 november 24-én elhangzott politikai irányt kijelölő nyilatkozatnak nem volt semmi reális alapja. Mert rendkívül kellemetlen lett volna ezt beismerni, sőt még elhinni is azoknak, akik poli­tikai szolgálataikért pénzt kaptak. Aki ugyanis politikai szolgálatait pénzért bocsátja egy idegen hatalom rendelkezésére, az — bármennyire csak a pénz is legyen nála a fontos és döntő tényező— mindig azt akarja magával elhitetni, hogy ő a pénzt erkölcsileg és jogilag kifogástalan alapokon kapja. Ez a prostituáltság zsongitó ellenszere mindenfajta prostituáltnál. Ez a kis narkotikum kell még a legcinikusabb lélek számára is. He pe­dig a müncheni nyilatkozat fedezet nélküli csekk és lelkiismeretlen ugratás volt — amint hogy az volt —, akkor az arra épült politika is szélhámos­ság volt csupán és az annak szolgálata fejében kiutalt fizetésekhez nem lehetett tisztességgel megkonstruált alapot találni. Ezért tartott ki a magát áruba bocsátó sereg mindvégig egy telje­sen hamis és alaptalan ‘felszabaditási” teória mellett.” Ez világos beszéd. Ehhez még magyarázat sem szükséges. De felmerül a kérdés, hogy mi állítot­ta a fenti sorok Íróját olyan hevesen szembe emigráns társaival, hogy még leleplezésükig is elmegy? Csakhamar fény derül erre is a továb­biakban. A Magyar Bizottmány elnöke A Szabad Európa Bizottság részlegének, vagy ahogy röviden nevezik Magyar Bizottmánynak az elnöke Varga Béla, aki 1946február 7-től 1947 május 31-ig a Nemzetgyűlés elnöke volt Magyar- országon. Ezen az utóbbi cimén magát jelenleg is “államfőnek” tekinti. Nyilatkozataiban több­ször célzott arra, hogy a Magyar Bizottság me­nekült kormány szerepét tölti be, amelynek ő a feje “jog” szerint. Ezek szerint az ami Magyar- országon az utóbbi 15 évben végbement az mind nem számit. A lényeges csak az ami az ő parla­menti elnöksége alatt történt 14 hónap alatt. Ez a látszólagos “donkihóttei” álláesfoglalás azon­ban jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket eredményezett hirdetőjének. Ezt maga Varga Béla az Amerikai Magyarság c. (máma már nem létező) bridgeporti (Conn.) lapnak 1950 május 12-i számában megjelent nyilatkozatában követ­kező szavakkal fejezte ki: v "... Amerikai felfogás szerint a magyar nép a maga összeségében 1947 május 28-a óta nem felelős az országban történtekért. Én magam is ezután az időpont után hagytam el az országot anélkül, hogy helyettes államelnöki tisztségemről valaha is lemondtam volna. Ez teszi jogi vonat­kozásban pozíciómat szilárddá a Magyar Bizott­mány élén.” Ez az utolsó mondat persze pontosan megma­gyarázza, hogy miért tekinti ő hazája életében fontosabbnak a 15 hónapot az elmúlt másfél év­tizednél. A Magyar Bizottmány élén állni számos előnnyel jár... Éppen ezért többen is pályáznak erre a pozícióra. Szörszállhasogató vittáinak hogy “törvény” vagy “jog1 ’szerint kit illet meg az emigráció eme fontos szervében a vezetés, szerencsére nem sok jelentősége van Magyaror­szágra nézve. Az emigrációra nézve is csak sze­mély.-,:. jellegű ’ehet a különbség, hisz bárki is tölti be ezt a szerepet, az úgyis csak a Szabad Európa Bizottság valódi urainak az utasításait fogja végrehajtani. Mert ezen van a hangsúly. A Magyar Bizott­mány tagjainak az a szerepe, hogy a SzEB célki­tűzéseit végrehajtsa és ezt a feladatát készsége­sen be is tölti 13 év óta, annak ellenére, hogy te­vékenysége már rengeteg kárt okozott a magyar népnek. Az utóbbi igazolására jellemző példaként most csak az 1956-os október-novemberi esemé­nyeket említhetjük meg, amikor a SzEB propa­ganda szervének a Szabad Európa Rádiónak si­került beugratni egy pár ezer fiatalkorú fiút és leányt a fegyveres harcokba azzal, hogy célzáso­kat tettek segítség nyújtására és fegyveres tá­mogatásra árrészükre, amikor úgyis tudták, hogy az egésznek csak propaganda célja van. A Magyar Bizottság vezetője és tagjai olyan hűen töltik be szerepüket, hogy néha még túl is játszák ezt. Ennek jellemző példáját láthatjuk Varga Béla már említett nyilatkozatában, ame­lyet 1950-ben adott az Amerikai Magyarság c. lapnak. Az 1945 november 4-i választással kap­csolatban a következőket mondta: “Arról nem is beszélek, hogy a választáson Lengyeltóiban az orosz parancsnokság háromszor lefogatott, egy istállóba záratott, szuronyokat és géppisztolyokat szegeztetett a mellemnek, min­denfaja szovjet-demokrácia nagyobb dicsőségére. De mi nem tágíthattunk, meg kellett mutatnunk a magyar nép valódi akaratát.” “Talán most nem szomoritalak el benneteket azzal, hogy hány ember életébe került a magyar­ságnak ez az utolsó szabad választása. Több mint 3,000 virágzó magyar életet oltottak ki a szovjet szuronyok és géppisztolyok és csak azért nem 10,000-et mert a korlátolt oroszok nem látták át a helyzetet.” Sulyok Dezső, aki azokban a napokban egy pártba tartózott Varga Bélával, a következőket mondja ezekről a nyilatkozatában említett atroci­tásokról : “Ez a szöveg megdöbbentő valótlanság és el- mondóját alkalmasint egyszer és mindenkorra diszkvalifikálja arra, hogy bármely magyar moz­galom élén szerepelhessen. Az első részben csak emlékezetkihagyásról van szó, de a másodikban sokkal többről. Varga Bélát ugyanis a választás napján Lengyeltóiban semmiféle kalamitás nem érhette, mert ő ezt a napot Budapesten, a Kis­gazdapárt Szemelweisz utcai párthelységében töl­tötte a párt vezérkarának többi tagjaival együtt. Itt él New Yorkban az a személy, akit oda magá­hoz kéretett és megkért, hogy szervezzen a ház védelmére erős, felfegyverzett kapuőrséget, mert az a gyötrő fixa ideája volt, hogy a kommunisták be fognak törni a pártközpontba és le fogják a vezetőséget gyilkolni. Ennek a rögeszmének ak­kor nem volt semmi alapja, de a kapuőrség meg­szervezése megtörtént. “A nyilatkozat második része azonban értel­metlen és megmagyarázhatatlan valótlanság. Az oroszok Magyarországon 1945 november 4-én egyetlen embert sem öltek meg nem háromez­ret...” A nagy világlapok képviselői — köztük az azóta meghalt John McCormack, a New York Times tudósítója — beszáguldozták az egész Ma­gyarországot és beszámolóikban a legteljesebb nyugalomról tudósitották a világot. E tanulmány szerzője a Kisgazdapárt Veszprém megyei listá­jának vezetője volt és a választás napján Pápán tartózkodott. Az előző este magához kérette őt az orosz város parancsnok és kérte, hogy fokozottan ügyeljen rá, hogy pártja fegyelmezett magatar­tást tanúsítson, mert a szovjethaderő parancsot kapott, hogy tagjainak ezen a napon még az ut­cára sem szabad kimenni. Vasárnap november 4- én többször is végigjárta a várost és egyetlen orosz katonát sem látott egész nap...” “Az egész világsajtóban egyetlen betűt sem lehetett találni, ami ezen napon elkövetett szovjet-atroci­tásról számolt volna be, mert olyan ekkor való­ban nem történt.” Sulyok Dezső felteszi a kérdést, hogy “mi le­het az elfogulatlan megfigyelő véleménye egy olyan egyénről, aki kitalált és el mert mondani akkora valótlanságot? Azt hisszük senkinek nem lehet eltérő véleménye ezzel kapcsolatban. De Sulyok Dezső csodálkozhat a legkevésbé azon, hogy az amerikai politika intézői még ezután a hazugságai után 12 évvel is tovább ragaszkod­tak Varga Béla személyéhez. Hisz ő 1954-ben megjelent A Magyar Tragédia cimü könvvében "leleplezi” Varga Béla múltját is, De ez a múlt sem ártott neki, bármilyen kompromittáló is volt. Érdekes feleleveníteni ezt a múltat, hogy lega­lább világosan láthassuk honnan indult el a Ma­gyar Bizotmány elnöke. “Héjjas Iván (a fehér terror legelvetemültebb gyilkosa, a szerk.) újjászervezett különítménye 1921 augusztusában Nyugatnémetországra tette át működése székhelyét — mint úgynevezett fel­kelő zászlóalj” “...Héjjas egyik alparancsnoka Budaházy Miklós százados volt és alatta szolgál! Francia Kiss Mihály tiszthelyettes. Ennek szaka* sza 1921 szeptemberében egy Ízben rajtaütésnél megsarcolta a határmenti Fürstenfeld osztrák várost. Ezt s hasonló haditetteket nem lehet ki­fogásolni : a párisi diktátummal szemben a nem­zeti önvédelem jogos gesztusai voltak. De nem tartozott a nemzeti önvédelemhez, hogy Buda­házy alakulatának 2 emberét, Sátöry Ferencet és társát törvényes eljárás nélkül halálra Ítélte, mert kiderült, hogy zsidók és emiatt kémeknek minősitette őket. Egyben elrendelte Ítéletének azonnali végrehajtását és arra Francia Kiss Mi­hály szakaszából, önként jelentkező fiatalembe­rekből kivégző osztagot jelölt ki. Sátory bajtár- sai kegyelmi kérvénnyel fordultak Héjjashoz, aki meg is tiltotta az ítélet végrehajtását. A kivég­zésre önként jelentkezett fiatal felkelők azonban — bár tudtak a kegyelmi akcióról, nem várták meg a döntést, hanem sietve agyonlőtték két zsi­dó bajtársukat. Héjjas küldönce a kegyelmi üze­nettel, Szabó József százados — már csak a ki­végzés megtörténte után érkezett a helyszínre. “...1921-ben, ezen események idején ebben a felkelő zászlóaljban, Francia Kiss Mihály szaka­szában szolgált mint önkéntes az akkor 17 éves VARGA BÉLA is, később kisgazdapárti képvise­lő,, majd 1946-47-ben a nemzetgyűlés elnöke. Ő maga 1941 julius 1-én a képviselőházban mondott beszédében igy emlékezett meg felkelői múltjá­ról: ‘Amikor ez a nemzet aléltan, ájultan feküdt, akkor, egészen fiatal gyerekkoi'omban fegyverrel a kezemben harcoltam Nyugatnémetországon ke­vesekkel együtt ezért a hazáért.’ ” Varga Béla tehát abban a szakaszban szolgált amelyik végrehajtotta a kettős gyilkosságot. Az elmondottakból nem derül ki, hogy ő maga is benne volt-e a kivégző osztagban vagy sem. De tény az, hogy 20 évvel később is büszkén emle­gette ebben-az 1321-és Eáeí-fósíszts slskulntlPir. való részvételét. A horthyista parlamentben azok­ban a napokban kérkedett ezzel, amikor Hitler s Horthy náci-fasiszta hadseregei megrohanták a Szovjetuniót. Tehát nem csak a 18 éves suhanc felelőtlensége volt a gyilkos alakulatban való részvétel, hisz a harmincnyolc éves férfi is eldi­csekedett vele. Mindezek a tények azonban nem sokat ártottak Varga Bélának a Magyar BizotS* mányban, sőt ugylátszik használtak, mert hisz ő tölti ott be most a legmagasabb pozíciót... “Merénylet” Varga Béla ellen A magas méltóság sem szerzett azonban va­lami nagy népszerűséget az MB elnökének, ahogy ez az “ellene tervezett merénylettel” kapcsolat­ban kiderült. Ez a szégyenletes eset azért is érde­kes, mert nyíltan felfedi azokat az eszközöket amelyeket a Szabad Európa Rádió propagandá­jának az előmozdítására használ. 1951 április 3-i számában jelentette be az Ame­rikai Magyar Népszava, hogy a newyorki Magyar Római Katolikus Szent István Hitközség április 8-án, vasárnap este bankettet rendez Varga Béla tiszteletére. A már hetekkel korábban megterve­zett vacsora azonban nem sokat érdekelte az it­teni magyarságot és a rendezők attól féltek, hogy csak egy néhány ember fog mindössze megjelen­ni. Ez persze veszélyessé válhatott volna a Ma­gyar Bizottmány számára, mert amerikai főnö­keik rájöhettek volna arra, hogy nem állnak mö­göttük tömegek. “A Bizottmány vezetői ezért Fábián Bélát kérték meg’ — olvashatjuk a Ma­gyar Emigráció Szerencsétlensége cimü brosú­rában —” hogy tegye meg a szükséges intézke­déseket, hogy a vacsorának legyen közönsége. Fábián Béla hosszabb megbeszélést folytatott Mr. C. D. Jacksonnal, a Free Europe Committee elnökével arról, hogy mit lehetne tenni.” Ezután a New York Times hasábjain követhet­jük tovább az események menetét. A lap 1951 áp­rilis 3-i számában Varga Béla fényképével együtt cikket közölt a következő címmel; “VÉRES ÖSSZEESKÜVÉS MSGR. VARGA BÉLA MEGGYILKOLÁSÁRA” Alatta a következő alcím: “A Szabad Európa Csoport leleplezi a Bukarestből küldött parancsot az itteni iroda felrobbantáséra.” A cikk szövege a következő “szenzációt’ kürtölte világgá: (Folytatás a 4-ik oldalon) , I

Next

/
Thumbnails
Contents