Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-08 / 6. szám

Mélyenható megilletődéssel fogadtuk a 60 éves jubileumi esztendőnk alkalmából az első külföldről hozzánk érkezett felköszöntőt és a haladó sajtónk 60 évi munkájának kiérté­kelését. Ezen együttérző, meleg, baráti kézszoritást a ha­zánkkal szomszédos Kanadából küldi magyarnyelvű haladó, szellemű testvérlapunk, a KANADAI MAGYAR MUNKÁS. Lapunk 4-ik oldalán közöljük a levelet. Idegen földre szakadt magyar testvéreink mindenütt mély megértéssel mérlegelik a magyar emigrációnak ezt a jelen­tős évfordulóját. Nemcsak arról van szó, hogy hat évtizeden keresztül ennek a sajtónak fáradhatatlan, áldozatos mun­kásai és támogatói kielégítették a szép anyanyelvűnket és a magyar kultúrát szomjazó honfitársaink kívánalmait, ha­nem főleg arról, hogy sajtónk e nyelv erejével szolgálta mindig és tántorithatatlanul az emberiség legnemesebb cél­kitűzéseit. Kezdettől fogva, minden akadályt leküzdve, az igazságos haladást biztositó eszmékért munkálkodott. A fá­radtak és csüggedők uj erőt és kitartást merítettek haladó sajtónk tiszta, útmutató, felvilágosító cikkeiből. Ilyen munkát végzett és végez testvérlapunk, a KANA­DAI MAGYAR MUNKÁS is. Az a lény, hogy három évti­zedre vezetheti vissza fennállását, nem kisebbíti elismerést érdemlő ténykedését. Ugyanazokkal a nehézségekkel, gát­lásokkal, ellenséges túlerővel kell megküzdeni, mint nekünk. Ugyanaz a tudat és bizakodás az emberi igazság győzelmé­ben vezérli munkásait, olvasótáborát és támogatóit, mint a Magyar Szóét. Ezeknek a tényeknek a felismerésében fejezzük ki köszö- netünket munkástársaink és olvasótáborunk nevében test­vérlapunk velünkérző üdvözletéért. Tudjuk, hogy ezt kö­vetni fogja a szétszórt haladó magyar emgiráció szó­szólóinak hangja minden országból, amely szintén örömmel veszi tudomásul, hogy az amerikai fellegvárban történelmi helyet biztosított magának a haladás és béke 60 éves ma­gyarnyelvű képviselője. Az összetartásnak ez a megnyilatkozása szükséges ahhoz, hogy megállás nélkül karöltve haladhassunk előre a meg­kezdett utón. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act oi March 2, 1879, at the P. O. of N. Y„ N. Y. Vol. XI. No. 6. Thursday, February 8, 1962 NEW YORK, N. Y. PUNTA DEL ESTE UTÁN Frondizi visszaveri az argentínai reakció revolverezését. — Latin■ Amerikában nem lehet Kuba ellen felsorakoztatni a népeket. — Kennedy zárlatot rendel Azok a délamerikai államok, amelyek Punta del Este-ben ellenálltak az Egyesült Álla­mok nyomásának, hogy Ku­bát teljes politikai és gazda­sági elszigetelésnek vessék alá, ezzel saját függetlensé­gükért szálltak síkra és az önállósághoz való jogukat védték hatalmas északi “szö­vetségesük” beavatkozása el­len. De Gaulle függetlenséget ígért Algériának AZ ovéhslyépstési botrány további fejleményei A nyomozással megbízottak inkább a vádlót akarják “leleplezni”, mint a vádlottat Lapunk jan. 11-i számában részletesen ismertettük a 100 millió dolláros newvorki óvó- helyépitési botrányt. A bot­rány középpontjában Joseph Carlino republikánus képvise­lő áll, aki a New York állami képviselőház elnöki posztját töltötte be, amikor megsza­vazták a Rockefeller kormány zó által javasolt közóvóhely- >, építési programot az iskolák és egyetemek számára. Lane, New York város yorkvillei ke­rületének a képviselője, le­leplezte, hogy Carlino, az óvó- helvépitési törvény buzgó pártfogója egyben a Lancer Industries, Inc. igazgatója is. Ennek a cégnek a leányválla­lata pedig családi óvóhelyek épitésével foglalkozik. Carlino ugyan lemondott a cégnél be- * töltött igazgatói funkciójáról 6 nappal a törvény megszava­zása után, de ezzel egyáltalán nem csökkent a gyanúja an­nak, hogy anyagilag is érde­kelve lehetett az óvóhelyek megszavaztatásában. Az ügyben most is folyik a tanuk kihallgatása. Ennek so­rán Warren C. Adams, Ten­nessee állambeli óvóhelyépi­tési vállalkozó kijelentette, hogy a Lancer cég vele szem­ben “teljesen tisztességtele­nül és hamisan viselkedett”, őt a biztositó társaságok fo­gadták fel, hogy vizsgáljon ki egy gyujtogatási ügyet, ame­lyet a Lancer cég egy alkal­mazottja követett állítólag el a cég Coushatta-i telepén Louisianában. A Lancer cég 11 biztositó társaságot perelt 1,000,000 dollárra. Ezután Lane demokrata képviselőt faggatták New York állam Erkölcsi Bizottsá­gának az ügy nyomozásával megbízott tagjai. Azt akarták több alkalommal is megtudni, hogy kitől értesült Lane ar­ról, hogy Carlino igazgatója volt az óvóhelyépitési válla­latnak. Lane visszautasította a felvilágosító megnevezését, mert megígérte, hogy nem árulja el kilétét. Ezzel kapcso latban jelentette még ki a yorkvillei képviselő, hogy fél attól, hogy “igen komoly kö­vetkezményei lesznek” rá néz­ve az esetnek. Ez nyilvánva­lóan azt jelenti, hogy a hatal­mas panama leleplezőjének jobban kell félni a megtorlás­De Gaulle elnök 22 perces televíziós beszéde folyamán kijelentette, hogy Algéria kérdését hamarosan rendezni fogják. Az elnök arra célzrüt, I hogy megadják e sokat szed- j vedett ország népének a füg­getlenséget- és barátságos együttműködést hoznak létre Algéria és Franciaország kö- j zött. Megvetéssel emlékezett meg i De Gaulle a szélsőjobboldali elemekről, akik mindent el-! követnek, hogy a békés kibon­takozás útját eltorlaszolják Algériában. H a ngo ztatta, hogy kormányának megvan j az ereje és képessége ahhoz, 1 hogy ezeknek a szélsőséges I elemeknek ellenállását meg­törje. Ismét átveszi a teljha­talmat — mondta De Gaulle — ha ez szükséges a terroris­ták mozgalmának az elfojtá­sára. A francia köztársaság elnöke itt a tavalyi áprilisi katonai összeesküvésre cél­zott Algériában, amikor telj­hatalommal ruházták fel en­nek leverésére. Tuniszban, ahol az Algériai Ideiglenes Kormány képvise­lői tanácskoznak, lelkesedés­sel fogadták De Gaulle beszé­dét. Rámutattak arra, hogy ez az első eset amikor a fran­cia kormány hivatalos képvi­selője említést tett egy átme­neti “közigazgatási testület” kinevezéséről. Ez a testület hajtja majd végre azokat az intézkedéseket, amelyek biz­tosítják a szabad és független Algéria létrejöttét. Egy vezető algériai politi­kus De Gaulle beszédével kap­csolatban hangoztatta, hogy változatlanul kitartanak for­radalmi célkitűzésűk mellett “de eljött az idő, hogy együtt működjünk Franciaországgal országunk javára.” | Ez a tény élesen kidombo­rodott Argentina elnöke, Ar­turo Frondizi beszédében, amit egy alagút felavatásánál ; mondott. Ez egyben válasz I volt az argentínai haderők reakciós vezetőinek is, akik | élesen megkritizálták a kor­mány “engedékeny” álláspont íját Punta del Este-ben. Kö- I vetették a diplomáciai kap­csolatok azonnali megszakítá­sát Kubával és Miguel A. Car- ! cano külügyminiszter lemon­dását, amiért nem szavazott Kuba OAS-ből való kizárása ; mellett. Frondizi a szavazat - | ért vállalta a felelősséget, I Carcano az ő utasítását kö- ; vette. Nem dr. Castro jövője vo't ! a kulcskérdés Punta del Este^ ben, mondotta Frondizi, ha­nem “egy csoport elmaradt ország jövője, amelyek sza­badon akarnak jobb helyze­tet biztositani népüknek”. — Megtámadta a “reakciós | szektort” az Egyesült Álla­mokban, amely “összeeskii- j vést sző a latinamerikai álla­mokban levő közvetlen és tit- ! kos ügynökeivel, felkeléseket | előmozdítani azon kormányok ellen, amelyek saját népük ; függetlenségéért és önérzeté- (Folytatás a 3-ik oldalon) tói, mint az elkövetőjének. A newyorki törvényhozás munkájába némi bepillantást nyújt Lane-nek az a kijelen­tése is, hogy mindent elkö­vettek ellene annak érdeké­ben, hogy tönkretegyék. “Úgy látszik — mondta Lane —, hogy New York államnak ■minden ereje Carlino oldalán I sorakozott fel és én többé ke- , vésbé egyedül vagyok, és már , belefáradtam.” | Carlino vallomásából is, | amit a szenátusi vizsgálóbi­zottság előtt tett, világosan kitűnt, hogy nagy érdekek húzódnak meg mögötte. Nagy hangon jelentette ki, hogy aki az óvóhelyépitési program el­len van, az a kommunista párt vonalát követi és orszá­gunk ellensége. Lane képviselő találóan je­gyezte meg Carlino támadó kijelentésével kapcsolatban, hogy az pusztán rágalmazó és sértő szándékú, hisz New Yo állam 51 törvényhozója szavazott a Rockefeller-Car­lino óvóhelyépitési javaslat el­len. Ha elfogadják Carlino ki­jelentését akkor .a demokrá­cia funkcióját bénítják meg, | mert mindenkit, aki kritizál- I ni mer egy törvényjavaslatot, ! nemzetellenes összeesküvéssel 1 vádolhatnak meg. MAI LAPSZÁMUNKBAN: LINCOLN SZÜLETÉSNAPJÁRA ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ TACSKÓ A SZÓNOKI EMELVÉNYEN MILLEN HATÁSA LEHET AZ EURÓPAI KÖZÖS PIACNAK ... EHN: TALÁLKOZÁSUNK A MAGYAR ZENÉVEL MIÉRT DÖRÖGTEK AZ ÁGYUK 1914—18-IG? BÁLINT: KÖZVETLENÜL New York és környéke JUBILEUMI BANKETTJE Régi és uj olvasóink EGYÜTT ünneplik SAJTÓNK 60 ÉVES FENNÁL­LÁSÁT 1962 február 18-án, vasárnap délután 1 órakor, ünnepi ebéd ke­retében a 61 Rivington Street alatti American—Russian Center nagyter­mében. Legyünk ott mindannyian! Ebédjegy $2.50. — Rezerválja helyét előre, AL 4-0397 telefonszámon, lapunk KIADÓHIVATALÁBAN. — ÚTIRÁNY: Ind. “D” vonattal a Delancey és Essex St.-ig, BMT Jamaica Line-al ugyanoda; északra egy biodk a Rivington St. IRT Lex. Local-al a Spring St.-ig, onnan Delancey St.-ig, majd Rivington St.-ig. A Second Ave. busszal a Rivington St.-ig. Kocsival az FDR Drive-on E. Houston Streetig.- f 8,02 á f BROOKLYN IÁ­© 60 £ve$ ÁSajtó »*i>i>luiluuuuuuuuuuuuuuUUlKAJUUUUUUIAA<liUIAAAnMMlMMAAAAAAAAAAAAAAAAAAA<UUUUUUUUUUUUUUUUUUutlk>a>il><«aa»«>.>*.>.................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents