Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-01 / 5. szám

12 AMERIKAI MAGYAR S7A Thursday, February 1, 1962 Négy disszidált története A hazatért magyar fiatalemberek ta lasztalatai az amerikai hadseregben, Gyilkolásra, terrorcselekményekre, d verzióra, kémkedésre tanították őket Budapesten megtartott sajtóértekezleten az Egyesült Államok különlegesen kiképzett katonai alakulataiból megszökött, egykor disszidált ma­gyar fiatalemberek számoltak be élményeikről. A négy fiatalember: Zsofka Ferenc, Kalmár István, Mtezler Ottó és Fülöp János, akiknek az uj ma­gyar büntető törvény egyik szakasza tette lehe­tővé a büntetlen hazatérést. Ez a szakasz a kö­vetkezőképpen hangzik: “Nem büntethető az a magyar állampolgár, akit külföldi kémszervezet beszervezett, ha — mielőtt bármilyen kémtevékenységet folytatott volna — a hatóságnál azonnal és önként jelentke­zik. s a kémszervezettel való kapcsolatát teljes egészében feltárja.” A magyarországi NÉPSZABADSÁG a követ­kezőkben számol be a sajtóértekezletről: A CIC karmaiban Először Zsofka Ferenc számolt be. Elmondta, hogy 22 éves, Budapesten született, mezőgazdasá­gi középiskolába járt, majd a Sárvári Cukorgyár célgazdaságában mint brigádvezető dolgozott. Az eílenforradalom idején atyja rábeszélésére az egész család átszökött Ausztriába. Az USA-ba vándoroltak, ahol kiérkezésük után két hónapra képkocsivezetői állást kapott. Egyetemen akarta folytatni tanulmányait, de nem volt pénze, s 1958 junius 17-én bevonult az amerikai hadseregbe. A Fort Jackson-i kiképzőtáborba került, majd a gya­logsági kiképzés után katonai rendőriskolára küld­ték a North Carolina államban levő Fort Bragg-i különleges kiképzőtáborba. Később tolmács lett a magyar nemzetiségű katonák ellen indított eljá­rások lefolytatásában. Így ismerkedett meg Rut- terral és Robinsonnal, a CIC embereivel, akik a politikai ügyekkel foglalkoztak. Elmondta, hogy több pénzhez szeretett volna jutni, mert egyetemre is készült és a családot is támogatni akarta. Újdonsült barátait arra kérte, hogy helyezzék különleges alakulathoz oktató al­tisztnek. Azt válaszolták neki, hogy később szó lehet a dologról. Alaszkában téli kiképzésen vett részt, majd visszakerült Fort Braggbe, ahol a CIC emberei lehetővé tették számára a különle­ges kiképzést. Hivatásos gyilkosok A különleges kiképzés keretében — mondotta — az emberölés, a diverzió és a kinzási módszerek legkülönbözőbb fajtáit oktatták. Tanítottak hegy­mászást, gyilkolást, mozgást dzsungelben és mo­csárban. Megtanítottak a rádió ado-vevőkészülé- kek kezelésére, titkosírásra, járőrök megsemmi­sítésére, méreggel való ölésre. Elmondta, hogy részt vett például egy 380 ki­lométeres menetgyakorlaton is. Repülővel szállí­tották őket Dél-Amerikába, és teljesen ismeretlen területre ugrottak ki ejtőernyővel. A menetgya­korlaton útközben mesterséges akadályokkal és úgynevezett “ellenséges alakulatokkal” találkoz­tak. Előzőleg kioktatták őket, hogy ha valame­lyiküket elfogják, semmiféle információt nem adhatnak. Elmondta azt is, hogy kiképezték őket épületek és zárt helyiségek, kőolaj- és benzintartályok; jár­müvek, hidak, vasutak robbantására. Az egész kiképzésnek az volt az alapvető célja, hogy béké­ben és háborúban az ellenség, vagyis a szocialista államok hátországaiban különböző diverzáns- és kémfeladatokat tudjanak végrehajtani. — Hamar rájöttem, hogy csak zsoldos vagyok, akit dollárért megvásároltak, testestül-lelkéstül eszközük vagyok, akit céljaiknak megfelelően használhatnak fel, s ha ellenállnék, minden kény­szerítő eszköz a rendelkezésükre áll. Zsofka a különleges kiképzés után Georgiába került altiszti iskolára, ahnnan őrmestert rend­fokozattal tért vissza egységéhez Fort Braggbe. Tavaly ősszel ott keresték fel korábbi ismerősei, Rutter és Robinson. Megemlítették, hogy ideje volna már jobb beosztást kapnia, ehhez azonban az eddig tanultakat gyakorlatban is hasznositani kellene. Közölték, hogy Magyarországra akarják küldeni kém- és diverziánsfeladatok végrehajtá­sára. Zsofka gondolkodási időt kért, s abban álla­podtak meg, hogy később ismét felkeresik őt. Nemsokára — miután Európába került kiképző altisztként — jelentkeztek a CIC emberei és kö­zölték: kissé hosszúra nyúlt a gondolkodási idő. ő újabb időt kért. Erre hadbíróság elé állították és lefokozták, A fiatalember jól látta, hogy már nincs menekvés, ezért szabadságot kért, és azzal, hogy pihenőre utazik, vasútra szállt és Bécsbe ment, mert úgy gondolta, hogy onnan könnyebben tud hazajutni. Bécsben a magyar követségen je­lentkezett, s hivatkozva korábbi, a párizsi ma­gyar követséghez benyújtott kérelmére, ismét hazatérésének engedélyezését kérte. Nemsokára közölték vele, hogy az engedélyt megkapta. Ha­marosan hazaérkezett és azóta Sóskuton, az álla­mi gazdaságban agronómusként dolgozik. Fort Jacksonból Nyugat-Németországba Következőnek Kalmár István számolt be ta­pasztalatairól : — 1956 novemberében kalandvágyból hagytam el Magyarországot. Ausztriából Olaszországba mentem és Rómában egy lágerbe helyeztek el. A rossz ellátás és a kilátástalan jövő miatt örül­tünk, amikor megjelentek az amerikai hadsereg toborzói. Frankfurt am Mainba vittek bennün­ket, ahol a CIC részletesen kihallgatott. Az Egye­sült Államokban levő Fort Jackson-i kiképzőtábor ba kerültünk. Háromhónapos nyelvtanfolyam után gyalogsági kiképzést kaptunk. Sokszor osz­tottak be bennünket büntető munkára. A rossz bánásmód miatt már kezdetben előfordultak szö­kések. Pédául Mickreider József egy társával Mexikóba szökött, a CIC azonban visszahozta és bebörtönöztette őket, A kiképzés után a nyugat- németországi Augsburgban levő 13. tüzérzászló­alj B. századához osztottak be. Itt több hadgya­korlaton vettem részt, melyet politikai előkészítés vezetett be. A politikai kioktatáson, órákon át a szöviet hadsereg szervezeti felépítéséről, fegy­verzetéről, kiképzéséről beszéltek és szovjetellenes filmeket mutattak be. Az egyik politikai órán megkérdeztem az előadót, mi az oka annak, hogy az Egyesült Államok már nem szövetségese a Szovjetuniónak, mint 1945 előtt? Az előadó válasz helyett kizavart a teremből és 30 napi büntető munkával fenyitett. Az egyik, ellenségnek kije­lölt csoport tagjait szovjet katonaruhához hason­ló öltözékkel látták el. — A hadgyakorlatokon sok haláleset és sebe­sülés történt. Igv például az 1959. évi NATO- hadgyakorlaton — ahol minket is bevetettek —, mint utóbb a pontos adatokról is tudomást sze­reztünk: 78 amerikai katona és mintegy 30 nyu­gatnémet polgári személy halt meg, összesen több mint 200 katona és kereken 60 polgári személy sebesült meg. Sok keserű tapasztalatom, a rossz bánásmód és az egyre erősebb honvágy késztetett az elhatározásra: megszököm. Sikerült. Itthon családot alapítottam, és ma már mindez csak rossz emlék. Jelenleg Sopronban, a 61-es AKÖV- nél dolgozom. « A 77-es speciális alakulat Ezután Fülöp János számolt be az amerikai hadseregben szerzett élményeiről: — 1956 októberében kerültem Ausztriába, a kaisersteinbrucki lágerbe :— mondotta —, majd onnan egy olaszországi táborba. A lágerélet ne­hézségei kényszerítettek arra, hogy 1957 május 17-én az amerikai hadseregbe jelentkezzem. A kétszer nyolchetes kiképzést sikeresen végeztem el, utána a Georgia állambeli Fort Benningbe, on­nan Fort Braggbe kerültem. Mint Zsofka Ferenc társamat, engem is kiképeztek robbantásra, a tőr kezelésére és diverziós cselekmények szer­vezésére. ’Elmondta, hogy alakulatának —- a 77-es spe­ciális alakulatnak — az volt feladata, hogy a szo­cialista országokban a rendszerrel szemben álló egyénekkel kapcsolatot teremtsen, őket szabotázs- cselekményekre, vasutak, hidak, utak felrobban­tására szervezze be. Ebben az alakulatban hír­szerzésre is oktatták a katonákat. Átkerült Nyu­gat-Németországba, ahol további feladatokat már nem volt hajlandó vállalni, és adott alkalommal megszökött a hadseregből. Azonnal jelentkezett a magyar hatóságoknál, semmi bántódása nem esett, és ma egy almásfüzitői üzemben dolgozik. Kiképezték és hazakiildték Végül Metzler Ottó számolt be tapasztalatairól, ő 1958 október 7-én, 20 éves korában hagyta el az országot. Ausztriában rávették, hogy menjen Frankfurt am Mainba, ott jelentkezzen az ameri­kai hadsereg toborzó irodájában. 1959 jan. 6-án az oberurseli amerikai táborba vitték, ahol meg­ismerkedett Sommer Istvánnal, egy magyar szár­mazású amerikai főhadnaggyal. Kéthetes kihall­gatásnak vetették alá, és ennek során magyar katonai objektumok, repülőterek, vasutak, hidak és rádióleadók felől érdeklődtek. Az amerikai tá­borban dolgozott, s az egyik irodába került mint hivatalszolga. Itt sok mindent látott: páncélszek­rényben őrizték a disszidensek személyi adatait, ujjlenyomatait, fényképeit. Egy ideig az össze­kötő iroda főnökének, John Williamsnek házi de- tektivje volt. — Előkelő szállodában laktam, az amerikaiak fedeztek minden költséget. Itt kiképeztek arra, hogyan kell embereket megfigyelni, objektumo­kat fényképezni, titkos írást megfejteni, stb. Megbíztak, hogy figyeljem a disszidenseket, hall­gassam ki, miről beszélnek, és mindenről tájékoz­tassam John Williamst. Számláimat szinte ellen­őrzés nélkül kifizették. Egy nap Williams közölte, hogy nincs módja Amerikába kijuttatni, ellenben mint egyszerű disszidensnek, vissza kell térnem Magyarországra. Felszólított, adjak be hazatéré­si kérelmet a magyar konzulátushoz. Feladatok­kal is ellátott. Itthon különböző személyeket kel­lett volna megfigyelnem, egyes személyekről ada­tokat gyüjtenem és értesüléseimet titkos írással kellett volna kijuttatnom Williamsnek. Eután Frankfurtba került, és ott, mint gépko­csivezetőt helyezték el. Nem volt szabad jelent­keznie a táborban. Volt például egy karambolja, amelyet Williamsék simítottak el. A berlini magyar nagykövetséghez fordult ha­zatérési kérelmével, amelyet meg is kapott. Már­cius 15-én érkezett haza és nyomban jelentkezett a hatóságoknál, ahol mindent elmondott. Jelenleg a 2. számú Épületfuvarozó Vállalatnál dolgozik, mint autószerelő. NEM KELL CSOMAGOLNI!...........a NEM KELL VÁMOT FIZETNI! 1 ! ► A legrövidebb időn belül segithe- , K ti rokonait IKKA-csomagokkal! < , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” * ! y megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- * i veit Magyarországból kihozhatja általunk * , ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET ; JOSEPH BROWNFIELD ■: ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < I ► Telefon: BA 7-1166-7 1 i A ith ^ A A A A d HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magfar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton és vasárnap előadások. CIGÁNYZENE, TÁNC! • Egész héten nyitva, hétfő kivételével Telefon: PL 1-9453 t”” ► RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA ] ► 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. „ ► (A 81-ik Street sarkán) ^ ► Telefon: LE 5-8484 ► • GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • < ► Este 8.30-ig nyitva van 4 i ^ aL.-A. « „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents