Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-25 / 4. szám
Thursday, January 25, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1L. Miért szükséges Magyarország számára az export? Hogyan torzítja el a New York A N. Y. Times január 14-i számában arról ad hirt, hogy a magyar töm égek elégedetlenek az ország külkereskedelmével. Kifogásolják például, hogy miért viszik ki Magyarországról az ott gyártott modem gépeket, mig ők kénytelenek sokszor a 10—15 éves gépeken dolgozni. Különösen rossz néven veszik azt, hogy az export túlnyomó részben a szocialista országokba irányul. A nagy amerikai világlap szerint ezek az értesülések a Nép- szabadság cimü budapesti újságból számláznák. Több helyen meg idézeteket is közöl az eredeti szövegből. — Megnéztük az említett példányszámát a magyar újságnak. Semmi kétség, valóban megjelent benne egy cikk az ország külkereskedelméről. Az idézett részekkel is találkoztunk itt. Csak “éppen“ az a “kis” különbség a két irás között, hogy a N. Y. Times máshová helyezi a hangsúlyt és nem a teljes szöveget közli, csak kiragad részleteket, így persze egész más képet fest ugyanarról a kérdésről, mint az eredeti, ahonnan veszi. A Népszabadság ugyanis az ország külkereskedelméről nyújt képet az olvasóinak. Ez a lényege. ■ Nézzük meg tehát az eredeti szöveget, amelynek az a cime: “Miért kell az export?” A cikkből a N. Y. Times által érintett részeket közöljük: “Elkészül a szerszámgép, a textília, s nem sokat várat magára a készáruraktárban, máris hatalmas ládákba csomagolják. S a Made in Hungary elindul öt világrész irányába vasúton, hajón, gépkocsin, repülőgépen. A magyar külkereskedelem fejlődéséről, gazdasági életünkben betöltött szerepéről nemcsak a határállomásainkon, hanem üzemeinkben is többé-kevésbé pontos képet lehet alkotni. Külkereskedelmünk évi forgalma csaknem eléri a nemzeti jövedelem 60 százalékát. Ez az arány egyik legnagyobb Európában, körülbelül akkora, mint Svájcé. Az Országos Tervhivatal számításai szerint a belső áruforgalom minden egy forint értékű áruja átlagosan mintegy 20— 25 fillér importot tartalmaz. És sokan mégsem értik, miért viszik ki ezt vagy azt a cikket az országból, hiszen több is elkelne belőle itthon? Mit kérdez a munkás? A szerszámgépgyár munkása azt kérdi: “Miért kell nekem 10—15 éves géppel dolgoznom, amikor korszerű esztergát készítünk külföldre?” Érdemes ilyen és hasonló nézetekkel vitába szállni és megmagyai'ázni: az export elengedhetetlen a termelés folyamatos megújításához és fejlesztéséhez, a lakosság foglalkoztatásához, ellátásához, életszínvonalunk biztosításához és növeléséhez. Aki a külkereskedelemből csak annyit lát, hogy adni kell, óhatatlanul káros túlzásokra esik. Látni kell azt is, hogy nemcsak kifelé mennek a szállítmányok, de hatalmas áru-, nyersanyagmennyiség érkezik is az országba a szélrózsa minden irányából, hajón, vasúton, gépkocsin. Gépek érkeznek a Szovjetunióból a Dunai Vasmű hideghenger müvének, a Tiszavidéki Vegyikoníbinát műtrágyagyárának címére. Vagy a franciák szállítják például 'a Hungária Vegyiművek és a berentei pvc-gvár klór-elektrolizis-tizemét. A nyugatnémetek a pvc-iizemet, az angolok a Dunai Szalmacel- lulózgyár gépeinek jelentős részét, az olaszok az Athenaeum Nyomda nagy mélynyomó rotációs gépét és igy tovább. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésére traktorok ezreit vásároltuk meg a baráti országokban. Ezenkívül nagy mennyiségű műtrágyát, s egyéb anyagot hoztunk be minden esztendőben azért, hogy a mezőgazdasági termelés gyors üetemben fejlődhessen. Az utóbbi időben megkettőztük a bútorgyártást, az ellátást mégsem csak ezzel, hanem a nagy tömegben behozott cseh, jugoszláv, lengyel szobaberendezésekkel is javítottuk meg. De nemcsak gépeket, berendezéseket hozunk be. Ezek értékét felülmúlja a különböző nyersanyagok importja. Nincs olyan iparág, amely naponta milliós értékű importanyaggal ne dolgozna. Még a kitermelő jellegű szénbányászat egyetlen anyaga, a bányafa is import. Szinte már közhelynek számit a magyarázat, hogy sok nyersanyagban és energiaforrásban viszonylag szegények vagyunk. Olyan fontos anyagok, mint a vasérc, a kohókoksz, a réz, a fenyőfürészáru, a gumi, a gyapot, stb. legnagyobb részét a baráti Times a Népszabadság cikkét országokból importáljuk — s ezeknek is meg kell termelni az ellenértékét. Ha az egyes üzemeket nézzük, ott persze a legritkább esetben egyenlíti ki egymást az export és az import. Sok vállalat több árut ad át a külkereskedelemnek, mint amennyit kap tőle, más helyen az import nyersanyag értéke felülmúlja az exportét. A központi terv az ország erőforrásait a legfontosabb feladatokra, uj létesítményekre, kiemelt rekonstrukciókra összpontosít ja, S a többi között ezért nincs teljesen igaza a kevésbé korszerű gép miatt elégedetlenkedő szerszámgépgyári munkásnak. Nincs olyan vállalat viszont, amely a beérkező szállítmányokból igy vagy úgy ne részesülne. Miért nincs munkanélküliség? “Úgy tűnik, mintha csak azért importálnánk nyersanyagot, hogy exportálhassuk a készárut. Például behozzuk a gyapotot, hogy kiszállíthassuk a kész pamutszövetet. Hát van ennek értelme?” Ilyen érvelést is halottunk már. S ha közelebbről szemügyre vesszük a kérdést, kiderül, nemcsak hogy ésszerű, elkerülhetetlen is az importanyagot feldolgozó textil?, bútor-, híradástechnikai stb. ipar fejlesztése. Ezeknek az iparágaknak a fejlesztése, összhangban a népgazdaság adottságaival és lehetőségeivel, az életszínvonal emelkedésének és a lakosság foglalkoztatásának egyetlen járható útja. Nem magától tűnt el nálunk a munkanélküliség. Országunk viszonylag igen magas népszerűsége (egy négyzetkilométeren átlag 103 ember él) különösen igényli a feldolgozóipart. S ime a tények: az állami iparban foglalkoztatott dolgozók száma 1949-től 1960 végéig 548,000-ről 1,200,000-re növekedett. Ezáltal nőtt a családokban a keresők száma, az összjövedelem, és az életszínvonal is. A második ötéves tervben a fiatalok és a nők újabb tízezreinek, s a mezőgazdaság gépesitésével felszabaduló dolgozóknak újabb dolgozóknak újabb munkaalkalmat kell biztosítani. A különböző ország kapcsolatairól Most nézzük meg mit ir a tőkés országokkal és a szocialista országokkal kapcsolatos exportról a magyar újság: “A nemzetközi munkamegosztás tehát nélkülözhetetlen. Hazánk, amely tagja a baráti népek nagy családjának, évről évre tervszerűen fejleszti gazdasági kapcsolatait a szocialista országokkal. Külkereskedelmünk 70 százalékát a baráti államokkal bonyolítjuk le. Mindez lehetővé teszi, hogy népgazdaságunk természeti és gazdasági adottságainak megfelelően a legelőnyösebb irányban fejlődjön. Ismeretes, hogy a második ötéves tervben is konzervgyárakat, átviteltechnikai berendezéseket, vákuumtechnikai és műszeripari cikkeket gyártunk, sorozatban, több szocialista ország szükségletét kielégítve ezekből a termékekből. Ezeknek a nagy munkaigényt! és kevés anyagot magában foglaló termékeknek gyártása, fejlesztése számunkra előnyös és kívánatos. Gép- és fipommechanikai termékeink növekvő exportja lehetővé teszi egyébként sok, valóban korszerű gépi berendezés behozatalát, ami nélkülözhetetlen iparunk műszaki színvonalának emeléséhez. Tavaly két ?s félszer annyi gépet és gépi berendezést hoztunk be külföldről, mint az első ötéves terv időszakában átlag egy év alatt. Az idén pedig további 31 százalékkal növekszik a gépbehozatal a tavalyihoz képest. A kivitel növelésével közvetve tehát az ipar műszaki haladását gyorsítjuk meg. A nyugati piac Sokan úgy gondolják, hogy a baráti országokkal való szoros együttműködés csökkenti a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségét a tőkésországokkal. Ennek éppen az ellenkezője igaz; a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretében kialakuló nemzetközi mun- . kamegosztás lehetővé teszi a termékek műszaki színvonalának és gazdaságosságának- emelését, s ez versenyképessé, megfelelő partnerré teszi iparunkat a nyugati piacokon. Az export nem öncél, hanem nélkülözhetetlen eleme gazdasági életünknek, s a második ötéves tervben tovább nő a szerepe, jelentősége. Külkereskedelmünk pedig általa a népgazdaság tervének megfelelően a nemzetközi munkamegosztásban létrejött sokrétű termelési kapcsolatokat fejleszti és realizálja. S jó, ha minél többen tudják és megértik: az export, miként egész tervünk, országunk lakossága anyagi és kulturális életszínvonalának emelését szolgálja. A N. Y. Times a Népszabadság cikkéből persze csak a számára megfelelő részeket ragadta ki, mig elhagyta a lényeges dolgokat. így lett a magyar újság által közölt külkereskedelmi ismertetőből a nép elégedetlenségéről hirt adó amerikai propaganda anyag egy nagy világlap hasábjain. Ez persze nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem minden népi demokráciáról szóló kérdésre. I!lll!llillllllllllll!lllllllllllllllllllllllli!lll!lllllllllll)llllllllllllllll RÖVID HÍREK MARCO POLO első utazásáról francia—olasz koprodukciós film készül. A forgatás néhány napja kezdődött Belgrád közelében, és egyidejűleg még három másik forgatócsoport is dolgozik Nepálban, Indiában és Japánban. • MEGÁLL AZ IDŐ 1962-ben a dél-koreaiak felett. Egy régi koreai szokás szerint.a csecsemőket születésük napján már egyévesnek számították. Az idén megszüntetik ezt a gyakorlatot, tehát mindenki annyi idős marad, mint tavaly volt. A rendelkezésnek legkevésbé azok a fiatalok örültek, akik az idén lettek volna nagykorúak. • PÁRIZSBAN egy kátonai bíróság előtt nagy érdeklődést kiváltó per kezdődött január 9-én. A vádlott Robert Daviezes munkáspap, aki algériai hazafiak szökését segítette elő. A védelem tanújaként a francia társadalmi és vallási élet több ismert személyisége jelentkezett, közöttük Louis Aragon és Francois Mauriac Írók. • ELKÉSZÍTETTÉK a Balaton első kéttörzsíi vitorlását, a Catarmán tipusu hajót, a balatonfüredi sporthajóüzemben. Az* uj vizijármü két, egyenként 5 méter hosszú és fél méter széles, fedélzettel áthidalt áramvonalas fatesten támaszkodik a vízre. A SZOVJETUNIÓBAN van a legtöbb mérnök- nő a világon, számuk 700 ezer — Írja a Constellation cimü francia folyóirat, majd megállapítja: Franciaországban összesen 114 ezer mérnök van, ebből kétezer a -nők száma. • A NYUGATNÉMET gyógyszerhamisitások okozta botrány mind nagyobb hullámokat ver. Frankfurt am Mainban Horst Frenkel ismert idegorvos kezdeményezésére érdekvédelmi közösség alakult egy altatószer következményeitől megbetegedett emberekből. % VAN CLIBURN, a moszkvai Csajkovszki.i- versenyen 1958-ban feltűnt amerikai zongoraművész tiszteletére nemzetközi alapítványt tett szőkébb hazája, Texas. A négyévenként sorra kerülő versenyre fiatal zongoraművészek nevezhetnek be. Az első dij tízezer dollár. • EMELKEDIK a kivándorló olaszok száma. Rö- vid idő alatt 224 ezren vándoroltak ki Nyugat- Németországba, közülük 80 ezren 1961-ben hagyták el hazájukat. • A HÁROMSZÁZ ÉVES hagyományokra visszatekintő közép-kinai operairodalom uj színházai; kapott Vuhanban. Az operaház újév napján kezdte meg működését. • HÁROM HÓNAPJA indult útnak az Antarkti- szon az Indiai-óceán partjáról egy szovjet kutató- expedició. Lánctalpas konvojuk 1500 kilométe megtétele után most érkezett meg a sarki Vosz- tok kutatóállomásra. * • A CITADELLA falára emléktáblát készülnek elhelyezni a múlt század közepén leégett Uránia csillagvizsgáló helyének megörökítésére. A terv azonban nehezen realizálható, mert az egykorú térképeken nem szerepel a valamikori csillagd;- helye. Most gondos kutatással megkeresik a.;: épitet maradványait. • NÉGYEZER szavas orosz—angol—spanyol— olasz—német—holland atomszótárt adtak k Moszkvában.
