Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-25 / 4. szám

Thursday, January 25, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1L. Miért szükséges Magyarország számára az export? Hogyan torzítja el a New York A N. Y. Times január 14-i számában arról ad hirt, hogy a magyar töm égek elégedetlenek az ország külkereskedelmével. Kifogásolják például, hogy miért viszik ki Magyarországról az ott gyár­tott modem gépeket, mig ők kénytelenek sokszor a 10—15 éves gépeken dolgozni. Különösen rossz néven veszik azt, hogy az export túlnyomó rész­ben a szocialista országokba irányul. A nagy ame­rikai világlap szerint ezek az értesülések a Nép- szabadság cimü budapesti újságból számláznák. Több helyen meg idézeteket is közöl az eredeti szövegből. — Megnéztük az említett példányszámát a ma­gyar újságnak. Semmi kétség, valóban megjelent benne egy cikk az ország külkereskedelméről. Az idézett részekkel is találkoztunk itt. Csak “éppen“ az a “kis” különbség a két irás között, hogy a N. Y. Times máshová helyezi a hangsúlyt és nem a teljes szöveget közli, csak kiragad részleteket, így persze egész más képet fest ugyanarról a kér­désről, mint az eredeti, ahonnan veszi. A Népszabadság ugyanis az ország külkereske­delméről nyújt képet az olvasóinak. Ez a lényege. ■ Nézzük meg tehát az eredeti szöveget, amelynek az a cime: “Miért kell az export?” A cikkből a N. Y. Times által érintett részeket közöljük: “Elkészül a szerszámgép, a textília, s nem so­kat várat magára a készáruraktárban, máris ha­talmas ládákba csomagolják. S a Made in Hunga­ry elindul öt világrész irányába vasúton, hajón, gépkocsin, repülőgépen. A magyar külkereskede­lem fejlődéséről, gazdasági életünkben betöltött szerepéről nemcsak a határállomásainkon, hanem üzemeinkben is többé-kevésbé pontos képet lehet alkotni. Külkereskedelmünk évi forgalma csak­nem eléri a nemzeti jövedelem 60 százalékát. Ez az arány egyik legnagyobb Európában, körülbe­lül akkora, mint Svájcé. Az Országos Tervhivatal számításai szerint a belső áruforgalom minden egy forint értékű áruja átlagosan mintegy 20— 25 fillér importot tartalmaz. És sokan mégsem értik, miért viszik ki ezt vagy azt a cikket az országból, hiszen több is el­kelne belőle itthon? Mit kérdez a munkás? A szerszámgépgyár munkása azt kérdi: “Miért kell nekem 10—15 éves géppel dolgoznom, ami­kor korszerű esztergát készítünk külföldre?” Ér­demes ilyen és hasonló nézetekkel vitába szállni és megmagyai'ázni: az export elengedhetetlen a termelés folyamatos megújításához és fejleszté­séhez, a lakosság foglalkoztatásához, ellátásához, életszínvonalunk biztosításához és növeléséhez. Aki a külkereskedelemből csak annyit lát, hogy adni kell, óhatatlanul káros túlzásokra esik. Lát­ni kell azt is, hogy nemcsak kifelé mennek a szál­lítmányok, de hatalmas áru-, nyersanyagmennyi­ség érkezik is az országba a szélrózsa minden irá­nyából, hajón, vasúton, gépkocsin. Gépek érkez­nek a Szovjetunióból a Dunai Vasmű hideghenger müvének, a Tiszavidéki Vegyikoníbinát műtrá­gyagyárának címére. Vagy a franciák szállítják például 'a Hungária Vegyiművek és a berentei pvc-gvár klór-elektrolizis-tizemét. A nyugatnéme­tek a pvc-iizemet, az angolok a Dunai Szalmacel- lulózgyár gépeinek jelentős részét, az olaszok az Athenaeum Nyomda nagy mélynyomó rotációs gépét és igy tovább. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésére traktorok ezreit vásároltuk meg a baráti országokban. Ezenkívül nagy mennyisé­gű műtrágyát, s egyéb anyagot hoztunk be min­den esztendőben azért, hogy a mezőgazdasági ter­melés gyors üetemben fejlődhessen. Az utóbbi időben megkettőztük a bútorgyártást, az ellátást mégsem csak ezzel, hanem a nagy tömegben be­hozott cseh, jugoszláv, lengyel szobaberendezések­kel is javítottuk meg. De nemcsak gépeket, berendezéseket hozunk be. Ezek értékét felülmúlja a különböző nyers­anyagok importja. Nincs olyan iparág, amely na­ponta milliós értékű importanyaggal ne dolgozna. Még a kitermelő jellegű szénbányászat egyetlen anyaga, a bányafa is import. Szinte már köz­helynek számit a magyarázat, hogy sok nyers­anyagban és energiaforrásban viszonylag szegé­nyek vagyunk. Olyan fontos anyagok, mint a vasérc, a kohókoksz, a réz, a fenyőfürészáru, a gumi, a gyapot, stb. legnagyobb részét a baráti Times a Népszabadság cikkét országokból importáljuk — s ezeknek is meg kell termelni az ellenértékét. Ha az egyes üzemeket nézzük, ott persze a leg­ritkább esetben egyenlíti ki egymást az export és az import. Sok vállalat több árut ad át a külke­reskedelemnek, mint amennyit kap tőle, más he­lyen az import nyersanyag értéke felülmúlja az exportét. A központi terv az ország erőforrásait a legfontosabb feladatokra, uj létesítményekre, kiemelt rekonstrukciókra összpontosít ja, S a többi között ezért nincs teljesen igaza a kevésbé kor­szerű gép miatt elégedetlenkedő szerszámgépgyá­ri munkásnak. Nincs olyan vállalat viszont, amely a beérkező szállítmányokból igy vagy úgy ne ré­szesülne. Miért nincs munkanélküliség? “Úgy tűnik, mintha csak azért importálnánk nyersanyagot, hogy exportálhassuk a készárut. Például behozzuk a gyapotot, hogy kiszállíthassuk a kész pamutszövetet. Hát van ennek értelme?” Ilyen érvelést is halottunk már. S ha közelebbről szemügyre vesszük a kérdést, kiderül, nemcsak hogy ésszerű, elkerülhetetlen is az importanya­got feldolgozó textil?, bútor-, híradástechnikai stb. ipar fejlesztése. Ezeknek az iparágaknak a fejlesztése, összhangban a népgazdaság adottsá­gaival és lehetőségeivel, az életszínvonal emelke­désének és a lakosság foglalkoztatásának egyet­len járható útja. Nem magától tűnt el nálunk a munkanélküliség. Országunk viszonylag igen ma­gas népszerűsége (egy négyzetkilométeren átlag 103 ember él) különösen igényli a feldolgozóipart. S ime a tények: az állami iparban foglalkoztatott dolgozók száma 1949-től 1960 végéig 548,000-ről 1,200,000-re növekedett. Ezáltal nőtt a családok­ban a keresők száma, az összjövedelem, és az élet­színvonal is. A második ötéves tervben a fiatalok és a nők újabb tízezreinek, s a mezőgazdaság gépesitésével felszabaduló dolgozóknak újabb dolgozóknak újabb munkaalkalmat kell biztosí­tani. A különböző ország kapcsolatairól Most nézzük meg mit ir a tőkés országokkal és a szocialista országokkal kapcsolatos exportról a magyar újság: “A nemzetközi munkamegosztás tehát nélkülöz­hetetlen. Hazánk, amely tagja a baráti népek nagy családjának, évről évre tervszerűen fejlesz­ti gazdasági kapcsolatait a szocialista országok­kal. Külkereskedelmünk 70 százalékát a baráti államokkal bonyolítjuk le. Mindez lehetővé teszi, hogy népgazdaságunk természeti és gazdasági adottságainak megfelelően a legelőnyösebb irány­ban fejlődjön. Ismeretes, hogy a második ötéves tervben is konzervgyárakat, átviteltechnikai be­rendezéseket, vákuumtechnikai és műszeripari cikkeket gyártunk, sorozatban, több szocialista ország szükségletét kielégítve ezekből a termé­kekből. Ezeknek a nagy munkaigényt! és kevés anyagot magában foglaló termékeknek gyártása, fejlesztése számunkra előnyös és kívánatos. Gép- és fipommechanikai termékeink növekvő exportja lehetővé teszi egyébként sok, valóban korszerű gépi berendezés behozatalát, ami nél­külözhetetlen iparunk műszaki színvonalának emeléséhez. Tavaly két ?s félszer annyi gépet és gépi berendezést hoztunk be külföldről, mint az első ötéves terv időszakában átlag egy év alatt. Az idén pedig további 31 százalékkal növekszik a gépbehozatal a tavalyihoz képest. A kivitel növe­lésével közvetve tehát az ipar műszaki haladá­sát gyorsítjuk meg. A nyugati piac Sokan úgy gondolják, hogy a baráti országok­kal való szoros együttműködés csökkenti a ke­reskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségét a tőkésországokkal. Ennek éppen az ellenkezője igaz; a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretében kialakuló nemzetközi mun- . kamegosztás lehetővé teszi a termékek műszaki színvonalának és gazdaságosságának- emelését, s ez versenyképessé, megfelelő partnerré teszi ipa­runkat a nyugati piacokon. Az export nem öncél, hanem nélkülözhetetlen eleme gazdasági életünknek, s a második ötéves tervben tovább nő a szerepe, jelentősége. Külke­reskedelmünk pedig általa a népgazdaság tervé­nek megfelelően a nemzetközi munkamegosztás­ban létrejött sokrétű termelési kapcsolatokat fej­leszti és realizálja. S jó, ha minél többen tudják és megértik: az export, miként egész tervünk, országunk lakossága anyagi és kulturális élet­színvonalának emelését szolgálja. A N. Y. Times a Népszabadság cikkéből persze csak a számára megfelelő részeket ragadta ki, mig elhagyta a lényeges dolgokat. így lett a ma­gyar újság által közölt külkereskedelmi ismerte­tőből a nép elégedetlenségéről hirt adó amerikai propaganda anyag egy nagy világlap hasábjain. Ez persze nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem minden népi demokráciáról szóló kérdésre. I!lll!llillllllllllll!lllllllllllllllllllllllli!lll!lllllllllll)llllllllllllllll RÖVID HÍREK MARCO POLO első utazásáról francia—olasz koprodukciós film készül. A forgatás néhány nap­ja kezdődött Belgrád közelében, és egyidejűleg még három másik forgatócsoport is dolgozik Ne­pálban, Indiában és Japánban. • MEGÁLL AZ IDŐ 1962-ben a dél-koreaiak fe­lett. Egy régi koreai szokás szerint.a csecsemőket születésük napján már egyévesnek számították. Az idén megszüntetik ezt a gyakorlatot, tehát mindenki annyi idős marad, mint tavaly volt. A rendelkezésnek legkevésbé azok a fiatalok örül­tek, akik az idén lettek volna nagykorúak. • PÁRIZSBAN egy kátonai bíróság előtt nagy érdeklődést kiváltó per kezdődött január 9-én. A vádlott Robert Daviezes munkáspap, aki algériai hazafiak szökését segítette elő. A védelem tanú­jaként a francia társadalmi és vallási élet több ismert személyisége jelentkezett, közöttük Louis Aragon és Francois Mauriac Írók. • ELKÉSZÍTETTÉK a Balaton első kéttörzsíi vitorlását, a Catarmán tipusu hajót, a balaton­füredi sporthajóüzemben. Az* uj vizijármü két, egyenként 5 méter hosszú és fél méter széles, fedélzettel áthidalt áramvonalas fatesten támasz­kodik a vízre. A SZOVJETUNIÓBAN van a legtöbb mérnök- nő a világon, számuk 700 ezer — Írja a Constel­lation cimü francia folyóirat, majd megállapítja: Franciaországban összesen 114 ezer mérnök van, ebből kétezer a -nők száma. • A NYUGATNÉMET gyógyszerhamisitások okozta botrány mind nagyobb hullámokat ver. Frankfurt am Mainban Horst Frenkel ismert idegorvos kezdeményezésére érdekvédelmi közös­ség alakult egy altatószer következményeitől meg­betegedett emberekből. % VAN CLIBURN, a moszkvai Csajkovszki.i- versenyen 1958-ban feltűnt amerikai zongoramű­vész tiszteletére nemzetközi alapítványt tett sző­kébb hazája, Texas. A négyévenként sorra kerülő versenyre fiatal zongoraművészek nevezhetnek be. Az első dij tízezer dollár. • EMELKEDIK a kivándorló olaszok száma. Rö- vid idő alatt 224 ezren vándoroltak ki Nyugat- Németországba, közülük 80 ezren 1961-ben hagy­ták el hazájukat. • A HÁROMSZÁZ ÉVES hagyományokra vissza­tekintő közép-kinai operairodalom uj színházai; kapott Vuhanban. Az operaház újév napján kezd­te meg működését. • HÁROM HÓNAPJA indult útnak az Antarkti- szon az Indiai-óceán partjáról egy szovjet kutató- expedició. Lánctalpas konvojuk 1500 kilométe megtétele után most érkezett meg a sarki Vosz- tok kutatóállomásra. * • A CITADELLA falára emléktáblát készülnek elhelyezni a múlt század közepén leégett Uránia csillagvizsgáló helyének megörökítésére. A terv azonban nehezen realizálható, mert az egykorú térképeken nem szerepel a valamikori csillagd;- helye. Most gondos kutatással megkeresik a.;: épitet maradványait. • NÉGYEZER szavas orosz—angol—spanyol— olasz—német—holland atomszótárt adtak k Moszkvában.

Next

/
Thumbnails
Contents