Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-25 / 4. szám

Thursday, January 25, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 A MICHIGAN! MUNKANÉLKÜLI AUTÓMilNKÁSOK JOGAI Egy Michigan állami ügynökség olyan döntést hozott, amely megerősíti a munkanélküli autó- munkás jogát a munkanélküli biztosításhoz, olyan esetekben, amikor más üzemben folyó sztrájk miatt vált munkanélkülivé. A döntés nem tetszik, az autóvállalatoknak és úgy a General Motors, mint Ford a bírósághoz szándékszik vinni az ügyet. Az állami ügynökség, a Michigan Employment Security Appeal Board (Alkalmazást Biztositó Fellebbezési Hivatal) , amely az Auto Workers Union 52 tagja ügyében — akik a GM Cadillac üzemében voltak alkalmazva — úgy döntött, hogy jogosak a munkanélküli biztosításhoz arra az idő­re, amikor nem dolgoztak az üzemben, mert nem voltak alkatrészek. Az alkatrészeket a Fisher Body iizemrészleg szokta szolgáltatni, ahol a kér- déses időszakban, 1958-ban, sztrájk miatt szüne­telt a termelés. Az igy előállt alkatrészhiány kény szeritette a Cadillac üzem lezárását és a mun­kások elbocsátását. Sztrájkoló munkások nem jogosak munkanél­küli segélyre. A GM-el kötött munkaszerződés ugyan kiemeli, hogy azok a munkások is sztrájko- lóknak tekintendők, akik egy másik üzem sztrájk ja miatt szüneteltetik a termelést, a Féllebbezési Hivatal mégis úgy döntött, hogy ez nem vonatko­zik a munkanélküli biztosításra. Ehhez hasonló döntést már'hozott a Michigan Főbiróság 1959-ben egy olyan ügyben, amelyben a sztrájkoló üzem az pillám területén kívül volt. Ez a Canton, O.-ban levő Ford-üzem volt, amely­nek sztrájkja következtében Michiganban 10,750 Ford-munkást elbocsátottak alkatrészhiány mi­att. ’A Főbiróság akkor is úgy döntött, hogy a Ford-munkások jogosak munkanélküli biztosítás­ra. A Fellebbezési Hivatal most azt célozza, hogy ez a döntés"érvényesüljön a jövőben minden hasonló ügyben. A hozott határozat igen nagyje­lentőségű, mert számos olyan autómunkás van, akik az 1958-as és 1961‘-es munkaszerződés meg­újítási időszakában, hasonló körülmények között váltak munkanélkülivé és akik most folyamod­hatnak munkanélküli biztosításért arra az időre, a Fellebbezési Hivatal döntése alapján. Az autógyárosok fellebbeznek Úgy a Ford, mint a GM társulat egy eltorzított érvelés alapján tiltakozik a hozott határozat el­len. Azt mondják, hogy miután a munkanélküli segély alaphoz a munkáltatók is hozzájárulnak, az a helyzet áll elő, hogy a munkáltatók pénzelik a maguk ellen folytatott sztrájkot. Bírósági eljá­rással a döntés visszavonását akarják elérni. A munkáltatók egy fontos tényezőt mindig kényelmesen elfelejtenek, vagy nem akarnak tu­domásul venni. Ez pedig az, hogy tekintet nélkül ki fizeti be a pénzt, az mindenkor a munkások munkájának a gyümölcse és hogy az önhibájá­ból munkanélkülivé vált munkás ezért legyen jo­gos munkanélküli biztosításra. A Fellebbezési Hivatal egy másik ügyre vonat­kozó döntése úgy szól, hogy ha egy sztrájkoló munkás ideiglenesen másutt talál alkalmazást és ha innen elbocsátják, akkor jogos munkanélküli biztosításra azoknak a befizetéseknek az alapján, amiket az előző munkahelyén szolgáltattak be az alaphoz. A munkanélküli segély járulék kifizetése az elbocsátás idejétől kezdődik, akkor is, ha an­nak a társulatnak a befizetése teszi ezt lehetővé, amely ellen éppen sztrájkban van. Ez az eset az 1959-es acélsztrájkkal van kap­csolatban, amely 119 napig tartott és számos acél-- munkás, keresett ideiglenes alkalmazást másutt. Többen vannak közülük, akik ezt a döntést fel­használva folyamodhatnak munkanélküli biztosí­tásért. MUGZX A BŰNÖZÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN J.E. Hoover 37 éve vezeti az FBI-t, ez alatt a bűnözés aránytalanul elterjedt “Soha nem látott bűnözési konjunktúra van ma az Egyesült Államokban” — igy vezeti be a tekintélyes US News and World Report cimü he­tilap interjúját az FBI hírhedt főnökével, J. E. Hooverral, aki 1924 óta irányítja a bűnüldözést Amerikában. Arra a kérdésre: igaz-e, hogy mind súlyosabb problémává válik a bűnözés az Egye­sült Államokban, Hoover “igennel” válaszolt. Az 1950—1960 közti évtizedben a súlyos bűnök szá­ma 98 százalékkal emelkedett — a lakosság 18 százalékos növekedésével szemben. A bűnözés te­hát ötször olyan gyorsan növekedett, mint a la­kosság. 1960-ban 1,861,300 gyilkosságot, erőszakossá­got, betörést, lopást, autólopást stb. követtek el. Minden 58 percben volt egy szándékos gyilkos­ság, jninden 39 percben egy betörés, minden 6 percben egy rablás, minden percben egy lopás, minden 34 percben egy nemi erőszakosság, min­den két percben egy autólopás. Az előbbi három évhez képest ez 10—23 százalékos növekedést je­lent. Az elkövetett bűncselekmények évi 22 mil­liárd dollár veszteséget okoznak, vagyis 128 dol­láros kárt átlagosan minden amerikai férfinak, nőnek és gyermeknek. A szervezett bűnözésről Hoover, a következőket mondotta: Azt tapasztaljuk,-hogy a bűn “nagy urai” elhagyták a bandák rejtekhelyeit és be­épültek a törvényes amerikai életbe. A gonosz­tevők nagy vagyonnal rendelkeznek, s ezt a sze­rencsejáték-üzletből, a prostitúcióból, a kábitó- szer-árusitásből, a pornográfiakereskedelemből és más hasonló “forrásokból” szerezték. Az igy fel­halmozott pénzt törvényes .vállalkozásokba fekte­tik be, vagy saját tulajdonú vállalatokat létesíte­nek. Felhasználva újonnan szerzett “tekintélyü­ket” és vagyonukat, a gengszterek nyomást gya­korolnak a kormányra és az üzleti vállalatokra, s ily módon biztosítják a korrupció és a zsarolás további terjedését. A fiatalkorúak bűnözése is nagy méreteket öl­tött. 1960-ban több mint kétszer annyi fiatalt tar­tóztattak le, mint 1950-ben, bár a 10—17 éves korosztályhoz tartozók száma alig 50 százalékkal emelkedett. 1960 során az FBI-nak jelentett le­tartóztatottak között mintegy 15 százalék fiatal volt. Az autólopásért őrizetbe vettek 62 százaléka a betörők 51 százaléka *'olt fiatalkorú. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint mi okozza a bűnözés terjedését a fiatalok között, Hoover a szülői tekintély és az erkölcsi normák csökkenésére, valamint a közvélemény közömbös­ségére hivatkozott. A televízió és a film is részes a felelősségben — mondotta. — A kétértelmű és gyakran erotikus jelenetek, az erőszak és a dur­vaság gyakori ábrázolása a TV képernyőjén és a mozivásznon, káros hatással van a fiatalokra. Ugyanakkor Hoover kijelentette, nem hive annak a felfogásnak, hogy a fiatalkorú bűnözők enyhébb elbánásban részesüljenek, mint á felnőttek. A US News and World Report munkatársa ez­után utalt arra, hogy az utóbbi időben sok nagy­városban sötétedés után veszélyessé váltak az utcák és parkok. Mi szükséges ahhoz — kérdezte —, hogy az emberek újra merjenek este az utcán vagy a parkban járni? Hoover a mostani állapo­tokért főleg a lakosságot okolta. Sok állampolgá­runk — mondotta — teljesen közömbössé vált a többi ember sorsa iránt. Sok erőszakos támadás olyan emberek közvetlen közelében történik, akik nek nincs bátorságuk sem segítséget nyújtani, sem segítséget hivni. Hoover a gengszterháboruk fellángolásával kapcsolatban azt ajánlotta: az egyszerű polgárok ne álljanak szóba a gengszterekkel és zsarolók­kal, és jelentsék fel azokat —- akkor könnyebb lesz felvenni a harcot ellenük. A rendőrségen be­lül leleplezett botrányokról, melyeknek felgön­gyölítése során kiderült, hogy a rendőrök több városban összejátszottak a gengszterekkel, Hoo­ver kijelentette: ennek is fő oka azoknak az ál­lampolgároknak az érdektelensége, akik engedték, hogy korrupt személyek vezető pozícióba kerül­jenek. Az interjú végén a hetilap rövid információt közöl a következő cim alatt: A bűnözés amerikai exportcikké vált. Több tényt sorol fel arról, hogy az amerikai gengszterkirályok most Kanada felé nyújtják ki csápjaikat. Newyorki gengszterek szervezték meg például az eddigi legnagyobb ka­nadai bankrablást is, és különösen a határmenti városokban foglalkoznak részvényhamisitással, kábítószer-árusítással, pénzhamisítással, prostitú­cióval, szerencsejáték-barlangok felállításával — írja a US News and World Report. HAZAI HANGULATOK ROBERT E. VOGELER, egykoron a hatalmas monopóliumnak, az International Telephone and Telegraph Company helyettes alelnökének nevét, amely 1949-ben azáltal lett ismeretes, hogy Ma­gyarországon, mint elitéit kém és szabotőr 17 hó­napot ült börtönben, most ismét a napihirek kö­zött találjuk. Ez esetben egy részvénycsalás cél­jára felállított, “vagyon és felszereléseknélküli” társulat társelnökeként. A társulat neve: Afra- tronics and Industry Corpox-ation, amely részvé­nyeket bocsátott ki és árusított azt hirdetve, hogy “üzleti vállalkozás az afrikai uj államok elektro­nikus és ipari fejlődésének kisegítésére”. A xxew- yoivki államügyész letartóztatta és hamis rész­vényüzletek lebonyolításával vádolta Warren Coleman volt színészt, mert a fentnevezett csak papiron létező társulat í'észvényeit árusította, egyelőre még csak 9,000 dollár értékben a terve­zett 1,722,000 dollár értékű helyett. Colemant el­tiltották attól, hogy New York államban tőzsde- üzérkedést folytasson. A hir nem számol be ar­ról, hogy a nyilván társadalmilag és ex*kölcsileg mélyre csúszott Vogeler is részesült-e büntetés­ben. • A GULF TELEPHONE CO., amely Alabama államban összesen nyolc helységet lát el telefon- szolgálattal, 23 női alkalmazottját felszerelte gép­pisztollyal, karabéllyal, pisztolyokkal és rakéták­kal és olyan kiképzésben részesíti őket, hogy eset­leges ellenséges támadást rohamtaktikával vex'je- nek vissza. Alabama védelme igy már biztosítva van. ‘ • RIVERHEAD, L. L-i kisváros lakói egv szép i’eggel arra ébredtek, hogy a főutcát (Main St) szegélyező és 30 év óta díszítő és hűsítő 16 gyö­nyörű platánfa minden ágától és koronájától meg­fosztott csonka töx*zsei csupaszon merednek az ég felé. Riadt telefonálásokra ia városi hivataltól azt a választ kapták, hogy miután a fák lármás se­regélycsapatok tanyázó helye volt és már 10 éve minden védekezés ellenük hiábavalónak bizonyult, a platánfákat el fogják távolítani. A főutcán levő üzletek tulajdonosait idegesítet­te a seregélyek hangos csevegése. Évek ótla pró­bálták elhallgattatni őket. Azonban sem ártalmas vegyszerek, sem puskadörrenések nem riasztot­ták el őket. Egyszer valami ragacsos anyagot fecskendeztek a fákra, de egy zápor lemosta és a járda olyan csúszós lett tőle, hogy a gyalogo­sok védelmére homokkal kellett behinteni. A fatörzséket még aznap levágták. A seregély- csapat, visszatérve a napi élelemkeresésből, nem találva megszokott nyugvóhelyet, az épületek kiszögellésein és ablakpái'kányain helyezkedett el. 1 RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA ► 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ( ► (A 81-ik Street sarkán) ’ ^ ► Telefon: LE 5-8484 ► • GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • * ► Este 8.30-ig nyitva van * : nm KELL CSOMAGOLNI! um KELL VÄÜÜT FIZETNI! í ► A legrövidebb időn belül segithe- , ti rokonait IKKA-csomagokkal! < ► , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra ’ , megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- 4 veit Magyarországból kihozhatja általunk 1 ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET ! JOSEPH BROWNFIELD : ► 15 Park Row New York 38, N.Y. ’ ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek ^ ► Telefon: BA 7-1166-7

Next

/
Thumbnails
Contents