Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-25 / 4. szám
JELENTŐS SPKSSYÖZELE» Az építőipari villanyszerelők 5 órás munkanapot vívtak ki New Yorkban Az amerikai munkásmozgalomban uj fordulatot hozott létre az International Brotherhood of Electrical Workers 3. számú lokálja, amelynek 9,000 tagja, Harry Van Arsdale, a lokál elnökének vezetésével pár napos sztrájk után megnyerte a napi ötórás, heti ötnapos munkaidőt. Eddig ez a legrövidebb heti munkaidő az amerikai szakszervezetek történetében. A villanyszerelők, akiknek eddig napi 6 óra, heti 30 óra munkaidőre volt szerződésük, a terjedő automációra való tekintettel a 4-órás munkanapot tűzték ki követelésül. A szak- szervezet ezzel akarta biztosítani, hogy tagjai nem válnak munkanélkülivé. Mivel egyelőre a villanyszerelők a rendes munkaidő mellett napi egy túlórát is ledolgoztak, elfogadták a napi öt óra munkaidőt a következő munkaszerződés feltételeként. Az uj szerződés julius 1-én lép életbe. A leszállított munkaidő mellett 52 cent órabéremelést is kaptak és keresetük óránként $4.44-ről $4.94-re emelkedett, de a heti fizetésük végösszege igy is valamivel csökkent. Ha a munkáltatók által kért túlórát tovább folytatják, heti keresetük 165 dollár helyett 161 dollár lesz. Az eddigi két hét helyett három hét vakációt kapnak. Mr. Van Arsdale kilátásba helyezte, hogy 1,000 fiatal embernek ad alkalmat, hogy beiratkozzon az 5 éves tanonc tanfolyamra. A villanyszerelők céltudatos elhatározásának és a többi építőipari szakszervezet öntudatos együttműködésének köszönhető, hogy sikerült rést törni a munkáltatók ellenállásán, amivel akadályozták az automáció terjedése által létrejött problémáknak egyik logikus gyakorlati megoldását, a rövidebb munkaidő bevezetését. Az építőipari munkáltatók a sztrájk ötödik napján az épületeken dolgozó más szakmunkások közül 100,000 munkást elbocsátottak, azzal a céllal, hogy széthúzást okozzanak az épitőmunkások között. Ehelyett az érintett szakszervezetek együttesen a törvénytelen munkáskizárás ellen foglaltak állást. Szerződésbontásért bírósági eljárással fenyegetőztek, követelték a kizárt munkások azonnali visszavételét és a kizárt időre való kártérítésüket. Közben a villanyszerelő vállalkozók egyik*csoportja megegyezett a 3-as lokál vezetőségével az' 5-órás munkanap alapján. Másnap a még ellenálló három munkáltató szövetkezet is beadta derekát és a villanyszerelők megnyerték a sztrájkot. Az egy napra ‘kizárt 100,000 munkást is visszavették és beleegyeztek munkabérük kifizetésébe. A villanyszerelők győzelmének meg lesz a hatása más szakszervezetek előtt álló küzdelmek lefolytatására és eredményére is. Az 1961-ben megindult gazdasági fellendülés emelte a termelést, emelte a profitot, de nem változtatott a munkanélküliség helyzetén. Kilátás van arra, hogy ezt a technikai vívmányok, a munkamódszerek állandó tökéletesítése még fokozni fogja a jövőben és a legkisebb gazdasági hanyatlás tragikus következményeket hozhat létre a téren. A szakszervezeteknek ezt szem előtt tartva kell a megoldást keresni és megtalálni és a rövidebb munkahét a sorra kerülő napirendi pont. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. XI No. 4. Thursday, January 25, 1962 NEW YORK, N. Y. AZ AMERIKAI ORSZÁGOK ÉRTEKEZLETE Uruguayban 21 amerikai ország tárgyal a Kubával szembeni viszonyuk kérdésében Az Egyesült Államok történelmi fordulót szeretne létrehozni az Amerikai Országok Szervezetének e héten Uruguayban, Punta del Este nyaralóhelyen lefolyó értekezletén. Legmesszebbmenő célja: felsorakoztatni a latin- amerikai országokat Kuba ellen, nyilatkozatban elitéltetni velük Kuba szocialista rend szerét, a többi szocialista országgal való kapcsolatait és elfogadtatni bizonyos gazdasági és diplomáciai megtorló intézkedéseket Kuba ellen, ha Castro nem hajlandó abbahagyni a ‘‘kommunizmus terjesztését” Latin-Ameriká- ban. Ezek a 'legszélsőségesebb célkitűzései, de az amerikai diplomácia már hajlandó kevesebbel is beérni, miután felmérte a délamerikai országok hangulatát. Az a helyzet, hogy a Jelentősebb országok: Brazília, Argentina, Chile, Mexikó és mások is, nem hajlandók olyan lépésekre, amelyek “más országok ügyeibe avatkozás” jellegét viselik. Nagyon jól tudják, bogy ezzel tágabb teret adnának az amerikai imperializmusnak saját országuk nyíltabb kizsákmányolásához. Azonkívül számolniok kell a latinamerikai népek hangúEGY VÉSZJÓSLÓ TÖRVÉNY Az elmúlt hét folyamán a newyorki “The Worker” és “Midweek Worker” kiadóját, a Publishers New Press, Inc.-t kihallgatásra idézték a szövetségi nagyeslküdtszék elé Washingtonba. Személyileg Charles Hendléy, a kiadóvállalat elnöke, James Lustig, az újságok ügyvezetője, Dorothy Robinson, irodai ügykezelő és Erik Bert főszerkesztő kell, hogy megjelenjen a kihallgatáson. A kihallgatást a Justice Department a McCarran-törvény alapján rendelte el. Meg akarja állapítani, hogy a két munkás újság. az Amerikai Kommunista Párt ügynöksége. A pártot viszont a McCarran-törvény “idegen hatalom szolgálatában levő szervezetnek” bélyegzi meg. Ennek alapján elrendelte, hogy a Párt és tisztviselői, mint “idegen ügynökök” jelentkezzenek. A Párt a megbélyegzést, mint alaptalan vádat visszautasította és a jelentkezési rendeletet nem teljesítette. Az ügy a bírósághoz kerül és hosszú ideig tartó eljárás várható. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a McCarran-törvény az Egyesült Államok alkotmányában és a Bill of Rightsban biztosított amerikai demokratikus jogok egész sorozatát megsérti és aláássa. A “Worker” ellen intézett támadás csak egyike ezen sérelmeknek, amely az egyik sarkalatos jogot, a sajtószabadságot veszélyezteti. A sajtószabadság megvédésére úgy áz alkotmányban, mint a Bill of Rightsban határozott feltételeket fektettek le az Egyesült Államok alapitói, akik az egykori angol gyarmatot felszabadították. Mindjárt az Első Függelék kimondja: “A Kongresszus ne hozzon törvényt a szólásszabadság, a sajtó- szabadság és a gyülekezési szabadság korlátozására...” McCarthy idején a Kongresszus mégis hozott ilyen alkotmánysértő törvényt és a jelenleg érvényesülésre törekvő ultra jobboldali erők nvomására a Justice Department életbe (Folytatás a 3-ik oldalon) latávfal, amelyeknek nagyrésze, a kizsákmányolt és nyomorban tengődő munkások és földnélküli parasztok milliói, a legnagyobb szimpátiával és reményekkel figyelik a kubai nép haladását a szocializmus utján, amint építik országukat és a maguk johb és szebb jövőjét, felszabadulva a külföldi tőkések és a belföldi földbirtokosok elnyomása alól. | Mialatt keresik a Kuba elleni megtorlás különböző mód jait, az amerikai diplomácia tudomásul veszi azt a tényt, hogy a latinamerikai országok kormányai úgy tekintik Ki^pát, mint amelynek puszta létezése hatással van az amerikai diplomácia irán- | tűk tanúsított magatartá- j sára. A segélynyújtás gon- 1 dolata, az Alliance fór Prog- ! ress, Kennedy elnök évi egy- ] billió dolláros kisegitési prog- ramja, abból a szükségletből | született, hogy ellensúlyozza j Kuba példamutatásának hatását a többi országokban. Dean Rusk külügyminiszter i két tanácsadót vitt magával I a rendes delegáción kívül Punta del Este-be. Ezek Walt W. Rostow, a State Department délamerikai szakértője és Arthur Schlesinger nem- (zetközi tanácsadó. Megérke- i zésekor kijelentette, hogy az Alliance for Progress megvalósulása attól függ, hogy milyen állást foglalnak el az országok az értekezleten Kubával szemben. Ez nyílt utalás volt arra, hogy mit vár tőlük. Kuba 40 tagú delegációt küldött az értekezletre Osval- do Dorticos Torrado elnök vezetésével. Tad Szüle, a N. Y. Times tudósítója szerint, Kuba hajlandó bizonyos megállapodást kötni a fegyverkezése korlátozására. Az értekezlet megnyitását keddről szerdára halasztották, bizonyos mag ántanácskozások céljából. Fidel Castro televízió adásiban Havannában azt a véle- ! ményét fejezte ki, hogy j Punta del Este-i konferencia I nem más, mint “harc az imperializmus és Kuba között”. A kubai kormány minden ugv ! nevezett “elitélést” visszautasít az értekezlet részéről. — “Kuba megvédi jogát az ön- rendelkezéshez” — mondotta Castro. A “Második Nemzet- j gyűlést”, a tervezett országos j népi közgyűlést a Punta del | Este-i tervek ellen, feb. 4- re halasztotta el, amikor az értekezlet elvárhatólag befejeződött már és határozatai ismertek lesznek. v'*v’*-v*-v>;v*>'*-v'vvv'V'V'vv'V'v%>'*'vvv-v>'vvvv*>'\-vvvvvvvvv'VV>'VVVVVVVVVVV'XV*\'V%'VW*'V\'V.V SÚLYOSABBAK A FEGYVERKEZÉSI KIADÁSOK Kennedy költségvetésének háromötöd része a hidegháború élezését szolgálja mények mindig változásokat hoznak létre az év folyamán. Ezt azért is jó lesz tudomásul venni, mert a kongresszusban az ellenzék harerta készül a benyújtott költségvetési tételek jóváhagyása körül. Nem a fegyverkezésre szánt billiók körül lesz fennakadás, ezen a téren majdnem teljes egyetértés uríalkodik. Ellenben a közművelődésre, iskolák megsegítésére kért 327 millió többlet, vagy az idős polgárok egészségügyi ellátására szánt intézkedés bántja a republikánus-demokrata koalíciót, Ennek meggátlásá- ra erősen felkészülnek a kongresszusban. Kenpedy elnök benyújtotta a Kongresszushoz 1963-ra szó ló költségvetési tervezetét. A 92.5 billió dollárt kitevő költekezési program a legmagasabb, amit eddig ebben az országban békés időszakban elő irányoztak. Sajnos, a költségvetés nem “békés” időszakot tükröz. A kiadások nagyobbik fele, 52.7 billió dollár, “védelemre” van előirányozva. Ha ehhez hozzáadjuk a nemzetközi- és az űrprogramra szánt kiadásokat, amit a szakértők szintén katonai költségekként könyvelnek el, akkor a hidegháború kiadásai a költségvetés háromötöd részét teszik ki. A teljes költségvetés több mint 10 százaléka, azaz 9.4 billió dollár az államadósság kamatjaként a monopol bankok és pénzérdekeltségek pénztárába vándorol. A maradék — kb. 25 billió dollár — megosztódik a mezőgazdaság, a közművelődés és jóléti, a veteránok (ez is háborús kiadás) és a többi nemzeti szükségletek kiadásaira. Kennedy költségvetését méltán lehet - hidegháborús költségvetésnek nevezni. A tavalyi, még Eisenhow'er által elkészített költségvetés háborús kiadásait Kennedy 9 billió dollárt'*! megtoldotta, ehhez még néhány billiót hoz záadott az 1963-as költségvetésben. Emellett úgy állította össze a számadást, hogy nemcsak egy ensulyozott programot nyújtson be, hanem 11 billió dollárral több bevételt helyezve kilátásba, majdnem félmillió dollárnyi felesleget is előirányzott. Ha nem sikerül minden az elnök számítása szerint, a ' szakértők azzal vigasztalnak, hogy előre nem látható ese; MAI LAPSZÁMÁBAN: IMIÉRT SZÜKSÉGES MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA ) AZ EXPORT? ) PSZICHOLÓGIA A HIDROGÉNBOMBA ELLEN >EGY KALENDÁRIUM DICSÉRETÉRE ) GONDOLATOK A 22. KONGRESSZUSRÓL k IZRAELI PROFESSZOR AZ ARAB EGYENLÖSÉGI ÉRT [MÉG MINDIG TÚL SOK “OLYAN” EMBER VAN
