Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-06-21 / 25. szám

Thursday, June 21, 1962.

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

13

I Magyarország

^'1#yi#l#w#ytfl^#yVyVVVVX#WVWWVWWVW«VWWWWVWWVWWWVWVWVV«A#WWVWWWVVWWVW«/WWWVWVWWw5

TULA MÉLYPONTON

A napokban felkerestük a GANZ-MÁV AG onto dét. A meszelt és festett falak, korszerű higany- göz-világitás a csarnokokban kétségtelen változásokról tanúskodik. Az tudja igazán lemérni a fejlődést, aki ismeri az előzményeket, összesen 24 vagon szemetet távolítottak el a rendtei*emtés során a csarnokokból. A csarnok hepehupás padlózata helyén most hosszú betonutak jelzik, hogy kezdenek rendbe jönni a dolgok. Tavaly októberben és novemberben a sereghajtó öntöde hirtelen a második helyre ugrott a 11 gyáregység versenyében. Teljesítették a tervet, és négy százalékkal a tervezett szint alá szorították a termelési költségeket, Az idei első negyedévben tovább javult a munka. i: ; J

Az első intézkedések

Kétségbevonhatatlan a fejlődés, bár igaz, hogy sok éves mulasztásokat nem lehet hónapok alatt pótolni. Az eredmények mögött megtaláljuk az alig egy éve kinevezett uj gyáregység-vezetőség tevékenységét. Hónapok alatt többet tettek a rend és a fegyelem megszilárdításáért, mint elődjeik évekig. Megszüntették az időbért, bevezették a darabbért. Sőt, Időközben rendezték is a normákat, és a teljesítmények azóta mintegy tiz százalékkal növekedtek.

Az idén februárban megszüntették a tíztagú speciális öntőcsoportot, és azt mondták a forma- készitőknek, öntsenek ők maguk, (Azelőtt más felelt a formázásért és megint más az.öntésért.)

Immár jobban érvényesülhet a személyes felelősség, a munka mennyiségi és minőségi számbavételénél. Ez sem csekélység. Ha például rossz magot kap az öntő, nem építi be a formába, és ha a vas hőfoka vagy minősége nem megfelelő, megtagadhatja az öntést, mivel ő felelős a kifogástalan öntvényekért. A csoportvezető teljhatalmat kapott a bérek elosztásában, és különösen a kényes munkáknál maga választhatja meg munkatársait is. A dolgozók szemlélete, gondolkodása persze nem változott meg egy csapásra, sokan még húzódoznak a nagyobb felelősségtől, s azt hajtogatják, mennyire nagyok a feladatok és szigorúak a normák, arról viszont kevesebben beszélnek, hogy a határozott intézkedések nyomán emelkedett a termelékenység és mintegy 25 százalékkal növekedtek a szakmunkáskeresetek egy év alatt. ; : , :£;.ÜÉ

“Törő-zuzó emberek”

. . Bodnár Béla főtechnológus és Balázs Zoltán üzemvezető-helyettes minden lépését élénk érdeklődés kiséri a műhelyekben, ők a technológiai fegyelem biztosai, összetörik az öntésre alkalmatlan magokat és formákat, még mielőtt nagyobb kár keletkeznék. Az első napokban nagy volt a felháborodás. “Ahhoz nem kell nyolc gimnázium, hogy valaki törjön zúzzon.” “Elszabadult elefánt a porcelánboltban.” Ilyen és hasonló megjegyzésekkel kommentálták a két kiváló műszaki vezető fegyelemre serkentő határozott ténykedését. ők azonban nem zavartatták magukat: mentek munkahelyről munkahelyre és megmagyarázták, mit miért törnek össze. Az egyiknél nincs biztosítva a légvezetés, a másiknál elhagytak egy fontos műveletet. Csak kár lenne minden további munkáért.

—Inkább most előre selejtezzünk, mint utólag az öntvényíisztitóban — ez lett a jelszó.

Selejteztek is. Kiselejteztek például egy kényes turbinanyakmagot, amikor már több mint 300 órát dolgoztak rajta. Zúgolódtak a munkások, de utána, a-szinte mindig selejtes öntvényekből, két teljesen kifogástalan darab készült.

— Úgy vagyunk ezzel, hogy sajnáljuk az ösz- szetört munkát, meg az érte járó keresetet — mondja Schaiermánn Ferenc öntőcsoport-vezető. — Azután gondolkozunk és nem csapjuk össze a munkát. Azóta már én is összetörtem néhány gondatlanul elkészített formát a csoportban.

A technológiai fegyelem biztosainak megbízatása lassan lejár, és a csoportvezetőt és a művezetőt teszik felelőssé, ezután ők követeljék meg az előírásszerű fegyelmezett munkát. Azt a néhány képzetlen művezetőt, aki erre nem volt alkalmas, visszahelyezték termelőmunkára. A technológia osztályról és a többi központi szervtől

15 mérnököt és technikust irányítottak közvetlenül a műhelyekbe. A helyükre az irodákba ésti technikumba járó, nagy gyakorlati tudásu öntőket vittek. Ez a “minőségi csere” is a technológiai fegyelem megszilárdítását szolgálja, akárcsak az uj minőségi bérezés, amelynek bevezetésén jelenleg dolgoznak.

Jogos kérések

Aki azt gondolja, hogy most már paradicsomi állapotok uralkodnak az öntödében, az bizony téved. A fehérfémöntödében a napokban fordult elő, hogy 27 darab nagy forgattyus szekrényből 23 selejtbe került. Sok munkaterületen még ma is 40—50 év előtti technológiával és elavult, korszerűtlen berendezésekkel dolgoznak. Mégis egyre több kifogástalan munkadarab öntését igényli a vezetőség. A munkások körében tapasztalható némi bizalmatlanság, tartózkodás az uj és határozott vezetéssel szemben. A munkások többsége ellenben reálisan mérlegeli a helyzetet, egyetért a nagyobb követelményekkel, de szembeállítják ezzel jogos igényeiket.

Tókai János öntő például azt mondja:

— Sok személyi változás történt mostanában. Rajtunk az segítene, ha a segédmunkások közt is “minőségi cserét” hajtanának végre. Mert létszám az van, csak a segítség hiányzik, és a szakmunkás kénytelen futkosni minden után.

Tóth Ferenc, igy nyilatkozik:

— Régen stószban álltak a homokrögzitő kapcsok a munkahelyen. Most viszont mi magunk vágjuk, hajlitgatjuk ezeket az udvaron. Itt kellene a segítség.

Sima Ferenc öntő:

— Most már rend van a műhelyekben, jobban férünk a munkával. De füstöl a generátorgázzal fütött szárítókemence, porzik a homokszáritó, itt a csarnok közepén. Gondolni kellene az egészség- védelemre is.

A tervek és ami még megoldásra vár

És még sok a más megoldatlan kérdés. Túlzsúfoltak, korszerűtlenek az öltözők, néhol az öreg csarnok tetőszerkezete is átázik. A korszerűtlen, elavult berendezések gyakran a minimális munkás- és egészségvédelmi előírások betartását sem, teszik lehetővé.

A gyáregység vezetői, számba véve a lehetőségeket, tervet készítettek. Már az idei műszaki intézkedések terve válaszol a dolgozók sok jogos kérésére. A terv alapján kitelepítik például a porzó homokszáritót a műhelycsarnokból és megszüntetik az egészségre ártalmas gázképződést. Rendezik a kupolóteret, és fokozatosan korszerűsítik valamennyi kemencét. Az öntő majd akkor vehet vasat a kemencéből, amikor szükség lesz rá, és nem kell a esapoiásra várnia. Néhány hónán múlva elkészül az a gép, amely a homokrögzitő kapcsokat automatikusan készíti, nem kell az öntőknek várniuk, hajlitgatniuk azokat. Ami a segédmunkásgondokat illeti, a jövőben sem lehet “minőségi cserével” számolni. Az intézkedési terv viszont helyesen a nehéz és piszkos munkák csökkentését, könnyítését Írja elő. így például a magok és más anyagok szállítását idáig kézi erővel végezték. Az uj mühelyrend és a korszerű betonuthálózat lehetővé teszi a szervezett villamos targoncás szállítást. Homokszállitó szalagok építését tervezik, hogy ezek segítségével lapátolás nélkül, gépi erővel biztosítsák, hogy az anyag a silókból közvetlenül a formákba kerüljön. Az idén mintegy hatmillió forintot költenek különböző műszaki intézkedésekre és kisebb, munkát könnyítő beruházásokra.

Francsics Lajos gyáregységvezető - bucsuzáskor ezeket mondja:

— A tervet ugyan már teljesítjük, de még nem mondhatjuk, hogy gyökeres fordulat történt a munkában. Változatlanul igen magas a selejt. Az év végéig a selejtet szeretnénk 20-ról 15 százalék alá szorítani.

A Ganz-Mavág öntöde teljesiti már tervét, túljutott a mélyponton. “Minőségi” változás viszont csak akkor lesz a munkában, ha céltudatos műszaki fejlesztéssel korszerűsítik az évtizedes technológiákat, ha a gyári berendezéseket és az ön- tészeti eljárásokat a fontos és kénves Dieselgyártás színvonalára emelik. Ehhez időt és türelmet kér a gyárvezetőség a munkásoktól és több segítséget, anyagi támogatást a felettes szervektől. Kovács József

Harminc évig terjedő hitel társasházak épifésére. Tizenöt évi adómentesség

Az Országos Takarék Pénztár egyik sajtótájékoztatójában bejelentette dr. Gordon László, a, hitelezési főosztály vezetője, hogy a családiház- épitkezésen kívül a legutóbbi időben egyre népszerűbb a társasházépités. A társasház legalább négylakásos, emeletes lakóház, rendszerint a város belterületén vagy villanegyedben. Ennek az épitkezési formának a legkedvezőbbek a kölcsön- feltételei: az OTP az építési költség 75 százalékán belül lakásonként 120 ezer forintig terjedő kölcsönt nyújt, két százalék kamatra, 30 évig terjedő visszatérítésre. A közmüvek jobb kihasználási lehetősége, valamint a közösen vásárolt telek jelentékenyen olcsóbit ja az építkezést. A társasházban levő öröklakásával a tulajdonos ugyanúgy rendelkezik, mintha különálló családi ház volna, és megilleti a 15 évig terjedő adómentesség is.

Szervező irodák “hozzák össze” a társasház- épitőket, az iroda szerzi a telket, a tervet, Amig

1958-ban Budapesten a kölcsöntámogatással épült lakásoknak csak 4 százaléka létesült társas- házban, az idén a kedvező feltételek eredményeképpen már mintegy 25 százaléka. Még gyorsabb ütemben emlkednének a társasházak, főleg Budapesten, ha elég telek állna rendelkezésre. A tanácsoknak tehát gondoskodniuk kellene, hogy az igénylők, az építkezni szándékozók több telek között választhassanak.

Az országnak szinte minden nagy városában — de sok kisebb város Dán is — már megkezdték a társasházak építését. A fővárosoan a legszebb területeken fejeződtek be és kezdődtek társasház- épitkezések. Igen sok modern, s viszonylag olcsó társasház készült el a budai kerületekben, a pesti oldalon jónéhánv kerületben is. A kedvező feltételek miatt a társasház-épitkezés a közeljövőben a legkedveltebb épitkezési forma lesz.

A kohó- és Gépipari Minisztérium közleménye

Az Amerikai Magyar Szó annak idején átvett egy cikket amely a Népszabadság 1962 április

21-i számában jelent meg Ki volt a feltaláló? címen.

A találmány szerzői vitájában jelentőseen érdekelt Vodnyánszky Rudolph főmérnök, Sárközi Károly osztályvezető, Dugovich Pál osztályvezető-helyettes, a Kohó- és Gépipari Minisztérium iránvitá*a alá tartozó Mezőgépfejlesztési Intézet munkatársai.

A cikk megjelenése után a Kohó és Gépipari Minisztérium, fegyelmi vizsgálatot rendelt eh A vizsgálat megállapította:

1. Vodnyánszky Rudolf, Sárközi Károly, Dugovich Pál az említett találmány tárgyában az 1960 novemberében lefolytatott viszgálat: során félrevezették a fegyelymi bizottságot és a határozatot kimondó miniszterhelyettest. Nem közölték, hogy a főmérnöknek tulajdonképpen semmi szerepe nincs a találmányban, pedig ezt már akkor is jól tudták. Hasonlóan nem voltak őszinték akkor sem, amikor tagadták dr. Varga Imre egyetemi adjunktus feltalálói szerepét.

2. Az intézetben egyes vezető állású dolgozók súlyosan megsértették a szocialista munkaerkölcs normáit, ennek következtében rossz légkör alakult ki az uj és korszerű műszaki megoldásokat tisztességes szándékkal kereső intézeti dolgozók között.

3. A vizsgálat azt is megállapította, hogy ez a helyzet nem következhetett volna be akkor, ha az intézet vezetői ápolják, erősitik, bátorítják a kritikai hangot az intézet dolgozói között,

4. Mulasztást követett el a felügyeletet gyakorló Kohó- és Gépipari Minisztérium Mezőgép- ipari Igazgatósága is azzal, hogy jelzések ellenébe sem szigorította meg az intézet feletti ellenőrző tevékenységet.

A kohó- és gépipari miniszter a vizsgálat eredményeképpen

Vodnyánszky Rudolfot főmérnöki beosztásából fegyelmi utón elbocsátotta;

Sárközi Károlyt Írásbeli megrovásban részesítette és negyedévi prémiumát megvonta:

Dugovich Pált Írásbeli megrovás fegyelmi büntetésben ;

Mákos József igazgatót az ellenőrző tevékenység elmulasztásáért írásbeli megrovás, fegyelmi büntetésben;

Benkő László iparági igazgatót az ellenőrző tevékenység elmulasztásáért szóbeli feddés fegyelmi umuetésuen részesítette.