Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-14 / 24. szám
Thursday, [une 14. 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 GYERMEKELŐADÁS FELNŐTTEKNEK A hadügyminisztérium antikommunista filmet hoz forgalomba. — A fegyveres erők minden tagja számára kötelezővé akarják tenni megtekintését Ez év februárjában mutatta be először a Defense Department azt a filmjét, amelyet a fegyveres erők tagjainak az “oktatására” készíttetett. A The Californian cimü folyóirat szerkesztője a Sixth Army központjában szemlélte meg a nagy reklámmal beharangozott^ “alkotást”. A film time: Communist Target — Youth. Már a címéből is láthatjuk, hogy az ifjúságot félti a kommunistáktól és “meg akarja őket menteni” a fegyveres erők számára. 34 percet szenteltek erre a célra és a szemtanú szerint ez az idő túlságosan igénybe veszi a szemlélő idejét és idegét. Ebből tehát világosan kitűnik, hogy a Csendesóceán partján megjelenő folyóirat szerkesztője nincs valami nagyon elragadtatva a filmtől. De ha valaki netán azt gondolná, hogy ez a szerkesztő egyéni véleménye és ettől még a film nagyszerű riTüvészi alkotás lehet, annak David M. Shoup tábornok nyilatkozatára hívjuk fel a figyelmét. Shoup, az Egyesült Államok tengerészeti gyalogságának a parancsnoka, Strom Thurmond szenátornak válaszolt, aki mindenáron meg akarta őt győzni a film szükségességéről. Ez a South Carolina-i demokrata párti honatya ugyanis lelkes hive minden antikommunista megnyilvánulásnak és igy ezt a filmet is nagyszerű alkotásnak tartotta. Shoup válasza hideg zuhanyként hathatott a forrófejű politikusra:. “Kinek tartja ő ezt a beszédet — gyerekeknek? Ötéveseknek?” Ezzel a filmre utalt, amelynek művészi színvonala úgy látszik egyenlő az óvódások tankölteményeivel. Ezzel nem akarjuk megsérteni a még iskolába nem járó gyerekek számára készülő mesekönyvek szerzőit, akik a társadalom számára nélkülözhetetlen feladatot töltenek be. Ezek nyilván nem akarják a felnőttek számára kötelezővé tenni meséik elolvasását, mint a film készítői. Egy kis mintát kaphatunk a hadügyminisztérium alkotásából, ha megvizsgáljuk, hogy mit is akar a film közölni. Két“ szenzációs felfedezésre” hivja fel a néző figyelmét: 1. a kommunizmus istentelen gonoszság és 2. ifjúság a célpontja a nemzetközi kommunizmusnak. Ezeket a “zseniális” megállapításokat olyan gyerekes formában adja elő a film, hogy a legtöbb embernek aki megnézi az az első gondolata, hogy az Egyesült Államok kormánya pontosan olyan “agymosási” eszközöket használ propagandájának terjesztésére, mint amilyenekkel a Szovjetuniót vádolja. A Communist Target — Youth c. film ‘elbeszélője’ Joseph Caroll altábornagy, magas rangja ellenére (vagy talán épen ezért?) a következő “nagyjelentőségű” megállapításokat teszi: “materializmus azt jelenti, hogy az ember csak egy állat”. Ezzel az ókori görög materialista filozófusoktól kezdve napjaink polgári matei’ialista filozófusaiig minden tudóst elintéz igy egy mondatban. A több könyvtárat kitevő nagy materialista alkotók müveit tehát még kivonatosan sem szükséges áttanulmányozni ahhoz, hogy egy ilyen pár szavas megállapítást tegyen valaki. Különösen azért nem, mert ezt a “bölcsességet” úgy sem fogja tudni sehol megtalálni. A film többi megállapításai ugyanilyen “alapos” előtanulmányokra épülnek. Tgy a többi között leszögezi az elbeszélő, hogy a 2 évvel korábbi szocialista japán tüntetéseket is a kommunisták változtatták zavargássá. Ugyanígy a San Francisco-i hírhedt kihallgatásokkal kapcsolatban is minden vádat a kommunisták ellen irányit. Mint ismeretes az 1960. május 12 és 14 közötti kihallgatásokról a képviselőház Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottsága az “Operation Abolition” cimü propaganda filmet készíttette. Ebből a filmből vesz át részeket Caroll tábornok, teljesen önkényesen. Nem említi meg, hogy a diákok szerveztek tüntetéseket a kihallgatások ellen. Arról viszont beszél, hogy a kommunisták “igyekeztek úgy beállítani az ügyet” mintha ez a pedagógusok ellen irányult volna. Azt viszont már elhallgatja, hogy a kihallgatások alkalmával jelentős részben a pedagógusokról akartak értesülésekhez jutni a HUAC tagjai. Ezután már csak az marad hátra, hogy Caroll tábornok megmagyarázza a hadsereg tagjainak, miszerint a diákoknak ugyan joguk volt ellenvéleményt kifejteniük és kinyilvánítaniuk az Amerikaellenes bizottsággal szemben, “de a kommunisták nem akartak rendben lefolyó tüntetést.” “Gyakorlott kommunisták” mindjárt a helyszínen teremtek és “tervszerűen” átvették az irányítást. Ennek bizonyítására bemutatják Archie Brownt amint épen kiabál. Caroll tábornok mindjárt hozzáfűzi megjegyzését, hogy Brown “elérte célját — az erőszakot és zavarkeltést”. Az egyetlen erőszakosság azonban az egész jelenet alatt abban nyilvánult meg, hogy a rendőrök durván hátracsavarták Brown karját és elhurcolták. (Megjegyezzük; Archie Brownt az Amerikaellenes bizottság idézte be a kihallgatásra.) Ezután jön a nagy tanulság levonása. Caroll tábornok arca jelenik meg “premier plan”-ban a vásznon és leckét ad a hadsereg tagjainak. A tanulság pedig az, hogy a kommunisták “meg akarják fosztani az amerikaiakat egyéni szabadságuktól.” (Ez különösen aktuális tanulság Brown nem épen “humánusnak” nevezhető leteperése után.) A kérdés az, hogy mit szólnak majd a film készítői, ha az amerikai fiatalok, akikhez szól az “alkotásuk”, tiltakozni merészelnek az adófizetők pénzének elpocsékolása miatt? Az egyéni szabadság eszméje alapján minden joguk megvan erre. U Thant is ellenzi a légiin robbantásokat U Thant az Egyesült Nemzetek ideiglenes fő< titkára, sajtókonferencián nyilatkozott az amerikai atomfegyver kísérleti tervezetről a légürben. A hozzáintézett kérdésre azt felelte, hogy ez “agy nagyon veszélyes pszychozisnek (idegbaj) a megnyilvánulása, ami manapság észlelhető” U Thant teljesen egyetért azzal a határozati javaslattal, amelyben az Egyesült Nemzetek közgyűlése elitélte a nukleáris robbantások felújítását, de hozzátette, hogy a nagy magasságban végrehajtott atomrobbantások külön és “mag kevésbé kívánatos” kategóriába tartoznak. “Elsősorban, amikor ezeket a kísérleteket bejelentették, számos kiváló tudós a világ minden részében élénk tiltakozását fejezte ki, tudósok, akik nem egyéni érdekből beszéltek. “Másodsorban, közismert tény, hogy a légiir nem tartozik egy ország területéhez sem. Közös tulajdona minden országnak.” U Thant ezzel nyilvánvalóan elitélte az Egyesült Államok önkényes eljárását, hogy a magas légürben az egész világot veszélyeztető atom és hidrogénbomba robbantások kivitelezését határozta el a nagyarányú tiltakozás ellenére is. Az első kísérlet, amit a Csendes-óceán Johnston szigetéről indítottak el, kudarccal végződött, de ez még jobban megerősítette az ilyen kísérletek veszélyes voltát. U Thant ideiglenes tisztsége jövő áprilisban jár le. A tervezett látogatását a Szovjetunióba augusztus végén vagy szeptember elején fogja megtenni. Kitört a vámháboru Az Európai Gazdasági Közösség (egyszerű elnevezése Common Market) miniszteri tanácsa megegyezett abban, hogy megtorló intézkedéseket léptet életbe az Egyesült Államok ellen, amiért Washington kétszeresére emelte a szőnyegek és a táblaüveg behozatali vámját. Az intézkedés abból áll, hogy felemelik bizonyos amerikai iparcikkek vámját. A határozat a Belgium által emelt panasz következménye volt. Eszerint az Egyesült Államok megszegte a Tariffa és Kereskedelmi Egyezmény rendelkezéseit, amennyiben előzetes megbeszélés nélkül emelte a belga szőnyegek és táblaüvegek vámját. A Common Market megtorlása az amerikai műanyag textil árura vonatkozik. A Common Markethez tartozó hat állam megegyezett, hogy ezekre az eddigi 20 százalék helyett 40 százalék vámot vet ki. Azonkívül a lakkozó mázak és via- festélsek vámját' is felemelték. Kb. 27 millió dollárt tesz ki ezen amerikai áruknak a kivitele a Common Market országaiba és a vámkülönbség 5 millió dollár. Az uj rendelkezések julius 17-én lépnek élétbe. A francia szénbányászok figyelmeztető sztrájkba léptek Szombaton junius másodikán 170,000 francia szénbányász 24 órás figyelmeztető sztrájkba lépett. A sztrájkot a CGT a kerestény és a szociar lista szakszervezetek közösen határozták el. A francia szénbányászok 10 százalékos béremelést követelnek. A kormány csak öt százalékkal hajlandó felemelni a bányászok bérét, azt is csak ősszel. Az Ipari Vásár mezőgazdasági gépbemutatóján sok nézője volt a Vörös Csillag Traktorgyár uj ■ gyártmányainak, ’ Nagy tömegek látogatták még a Budapesti Ipari Vá sárt. Képünkön: A megnyitás órájában
