Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-07 / 23. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Thursday, June 7., 1962 A szovjet emelte a hús és tej árát A fegyverkezési verseny okozta megterheltetés felelős a mezőgazdasági befektetések hiányosságáért Moszkvából érkezett jelentések szerint a Szovjetunióban e héten 30%-al emelték a hús és 25%a) a tej árát. Ugyanakkor leszállították a cukor és a szövött anyagok árát. Az áremelést a szovjet kormány és a kommunista párt központi bizottsága közös nyilatkozat- tan hozta nyilvánosságra. A nyilatkozat az arak emelését “ideiglenes”-nek nyilvánította és megmagyarázta, hogy mi tette ezt szükségessé. A nyilatkozat szerint a szovjet kormány képtelen a szükséges pénzösszeget befektetni a mezőgazdaság termelésének fejlesztésébe és javításába a nyugati hatalmak fokozott fegyverkezési versenye miatt, ami a Szovjetunióra is kényszerítő hatást gyakorol hadikiadásainak folytatására. E két mezőgazdasági termék jobb ára buzditó- lag fog hatni a termelőszövetkezetekre, hogy fokozzák termelésüket, és hogy vegyék jobban igénybe a meglevő mezőgazdasági gépeket és műtrágyát. A szovjet fogyasztóközönség igy hozzá fog járulni a szükséges befektetés előteremtéséhez. v Az ország védelmi szükségletéből nem lehet pénzalapot a mezőgazdaság? fejlesztésre átirányítani. “A nemzetközi helyzet megkívánja a Szovjetuniótól és a többi szocialista országoktól, hogy készen álljanak bármilyen támadó megsemmi n- íésére,” mondja a nyilatkozat. “Nem élünk légüres térben. Mig imperializmus létezik, fennáll a háború veszélye. Nem titok, hogy a nemzetközi reakció, az Egyesült Államokkal az élén, kardcsörtetően, lázasan fegyverkezik és hogy a Szovjetunió és más szocialista országok ellen rajtaütésszerű nukleáris háborút tervez. Politikusai és hadvezérei nyíltan beszélnek erről. “Mi több, Kennedy, az Egyesült Államok elnöke ezt nyíltan hangoztatta, amikor kijelentette, hogy bizonyos körülmények között az Egyesült Államok esetleg kezdeményezné a nukleáris ösz- szecsapást a Szovjetunióval” A napilapokban közzétett nyilatkozat elismeri, hogy a vásárlók szempontjából az áremelés “nem kívánatos” és hogy megterhelést jelent a családi költségvetésre. A NY Times tudósítója szerint az áremelés életbeléptetése előtt egy font hús ára kb. 40 cent és egy font vaj 35 cent volt az üzletekben. Azt is közölte a tudósítás, hogy a nép terhének könnyítése szempontjából az étkezőhelyeken a húsételek árát csak igen jelentéktelen arányban emelték. ban történő gyökeres átalakítása. A tervezet egyik cikkelye rámutat, hogy a termelőerőket népi ellenőrzés alá kell vonni, a tervezést központosítani kell. és ugyancsak állami ellenőrzés alá kell vonni a közlekedés, valamint a külkereskedelem háromnegyed részét. A nemzeti termelésnek olyan ütemben kell fejlődnie, hogy minden fiz évben biztosítva legyen a nemzeti jövedelem megkétszereződése. Az egyiptomi mezőgazdasági kérdés forradalmi megoldását nem a föld államosítása, hanem a földtulajödonosok számának növelése jelenti. A földtulajdonosoknak majd szövetkezetekben kell boldogulásukat keresniük. Az alkotmánytervezet szerint alapvető figyelmet kell fordítani a nehéziparra. A nőket a társadalom egyenrangú tagjainak kell tekinteni. \ Az alkotmánytervezet befejező cikkelyei hangsúlyozzák az arab egység megszilárdításának szükségességét, és azt a tényt, hogy a békéért vívott harc életbevágóan fontos az egyiptomi nép számára az el nem kötelezettség és a pozitív semlegesség alapján. Az alkotmánytervezet végül leszögezi, hogy az EAK ragaszkodik az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartásához. Az Egyesült Arab Köztársaság uj alkotmányának tervezete Nasser elnök május 21-én este az Egyesült Arab Köztársaság népi erőinek nemzeti kongresz- szusán beszédet mondott és előterjesztette az ország uj alkotmánytervezetét, mely tiz cikkelyből áll. Az uj alkotmánytervezet egyebek között jellemzi az 1952-es egyiptomi forradalmat, és rámutat, hogy a forradalom minden olyan ország számára elkerülhetetlen szükségszerűség, amely régebben gyarmati uralom alatt volt. E harcnak összhangban kell fejlődnie a világban végbement változásokkal. Egyik ilyen fontos változás a kommunista tábor létrejötte, amelynek anyagi és erkölcsi jelentősége napról napra növekszik. Az alkotmánytervezet leszögezi, hogy jelenleg lehetetlen az imperializmussal való megbékülés. Az alkotmánytervezet ezután az egyiptomi nép előtt álló feladatokkal foglalkozva,, megállapítja: Az EAK-ban meg kell szervezni a munkások, a parasztok, a katonák, az értelmiségiek és a nemzeti tőke együttműködését, mert csak egy ilyen egység teszi lehetővé az Arab Szocialista Unió létrejöttét. Az alkotmánytervezet szerint további megoldásra váró feladat a kormányapparátusnak az egész nép demokratikus álapelveível ÖsszhangHÉTVÉGI LEVÉL írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. OROSZORSZÁG “TITKOS FEGYVERE” A tudomány és technológia fejlődésének mai szédületes irama mellet senkisem tudhatja, milyen arculata lesz a világnak — mondjuk — 20 év múlva. Minden erre vonatkozó jóslat, amit megkockáztathatnánk, tisztára spekulativ jellegű volna. Még csak azt sem mondhatnánk, hogy a történelem ismert áramlatai és az azokból leszűrt tanulságok világosan kijelölik az irányt, amelyet a legközelebbi két évtized eseményei és fordulatai követni fognak, hiszen éppen a huszadik század fontosabb eseményei egyszerűen fity- tyet hánytak a történelem leckéinek és olyan irányt “választottak” maguknak amely szinte homlokegyenes ellentétben áll a történelem logikájára alapított számításokkal és prognózisokkal. Hogy csak két-három kiemelkedő eseményt vagy folyamatot említsek, amely a történelembu- várok számára megdöbbentő meglepetésként hatott: 1., A kommunista forradalom Oroszországban, tehát a' világ egyik iparilag legfejletlenebb országában tört ki, holott a történelem irányjelzője szerint a világ egyik legiparositottabb or.szá- gában kellett volna megszületnie. 2., A keresztény ség első 19 évszázadának a legtudósabb és legnagyobb képzelőerővel megadott történelem-kutatója sem volt képes a hitleri borzalmak elképzelésére és megjövendőlésére, mert ez az embertelen barbarizmus egyszerűen elképzelhetetlen volt az úgynevezett keresztény civilizáció 19 évszázados történelmének a világánál. 3., Az sem volt történelmileg logikus, hogy egy győztes világbirodalom (az angol) közvetlenül a győzelem kivívása után kénytelen legyen szembenézni hatalmas gyarmatainak az elvesztésével és azzal a nagyon kényelmetlen helyzettel, hogy a legyőzött ellenség (a német) hovatovább erősebbé és befo- lyásosabbá válik —alig két évtizeden belül—mint ö maga: a győztes. . . Mondom: ma már a történelem leckéi sem nyújtanak valami szilárd bázist azok számára, akik szeretnének a jövőbe — ha mindjárt csak a közeli jövőbe is — beletekinteni. Húsz esztendő a huszadik század második felében több fordulatot és irányváltozást hordozhat a méhében, mint amennyinek egy millénium leforgása alatt tanúi lehettünk. Szomorú valóság: ezer év történelmi áramlata — azelőtt nagyonis megbízható iránytű !— ma még arra sem elégséges, hogy a következő két-három év eseményeinek i. menetrendjét fel tudnánk vázolni a segítségével. . . Semmi kétség: a történelem erői ma is kérlelhetetlenül végzik munkájukat és bizonyos, hogy eljön az idő — talán a következő generációban—, amikor az akkori történelemtudósok, visszatekintve a mai eseményekre, “játszi könnyedséggel” ki fogják mutatni, hogy minden a történelem “vitathatatlan logikája” szerint történt és nem is történhetett máskép, de a mai szemtanú, akármilyen alaposan ismeri is a történelem minden éráját, bizony a sötétben botorkál — nem lát az orra hegyénél tovább! Egyszerűen azért, mert egy puszta véletlen, egy aprócska félreértés, egy jelentéktelen figura pillanatnyi lelkiállapota vagy elmezavara minden történelmi logikával ellenkező, meglepetésszerti fordulatot adhat a világ folyásának — egyik óráról a másikra. . . Még ha a félelmetes atomháború lehetőségét teljesen -kizárjuk is a számításunkból, akkor is szerfelett nehéz a jövőbe pislantani, de korántsem olyan nehéz, mint ha számolni kellene egy ilyen világkatasztrófával. Ha nem kell tartanunk az atomháború kataklizmájától, akkor talán a jövő nem olyan vaksötét, hogy semmit sem láthatunk meg belőle. Nagy vonalakban tekintve a jövőt, annyit mindenesetre látunk, hogy itt két esz- mekomplekszum viaskodik egymással (a Petőfi által is meglátott “két világ”) és a szembenálló két tábor élén Oroszország és az Egyesült Államok állanak. Azt sem nehéz felfedezni, hogy mig az egyik folytonosan erősbödik, a másik állandóan gyöngül. Az egyik következetesen kiveti magából mindazt, ami haszontalannak vagy kártékony hatásúnak bizonyult; a másik, amely egykor sok jó tulajdonsággal bírt, már évek óta egyebet sem tesz, csak kiveti magából mindazt, ami ,ió volt benne, ami naggyá és erőssé tette és hogy kibírja a versenyt az ellenlábasával egyre- másra magáévá tesz olyan elveket és prakszi ajkat, amelyek egy cseppet sem öregbítik a tekintélyét és még kevésbé teszik alkalmassá a magának tulajdonított vezérszerepre. Nehéz kiszámira- ni, hogy ez a verseny milyen eredménnyel fog v'g ződni ? Egyáltalán nem ! E dolgokról elmélkedvén, nem tartom érdektelennek felemlíteni, hogy Walter Trohan, a chicagói reakciós Daily Tribune-nak még reakciósabb washingtoni főkolumnistája a közelmúltban arra a következtetésre jutott, hogy —haliga, csak haliga!— Oroszországot nem a jobb s alaposabb oktatási rendszér, nem a tudományos téren elért különb vívmányai, nem is mindjobban elterjedő ideológiája fogják idővel az Egyesült Államoknál erősebbé tenni, hanem a mienknél sokkal tisztább, sokkal különb erkölcsi szintje. Ez a meglátás Oroszországnak egv olyan esküdt ellenségétől, mint Walter Trohan, valóban meglepetésként hat. Igaz, hogy értekezése inkább csak a nemi élettel (sex) kapcsolatos erkölcsiséget taglalja és főképpen ebből a szemszögből hasonlítja össze a két ország népét (az amerikai rovására), de a sorok között könnyéi felfedezni azt a ki nem mondott konklúziót, hogy ahol a nemi élettel kapcsolatos erkölcsi standard-ek ilyen magas szinten nyugszanak, ott az erkölcsösség egyéb szabálvai sem lehetnek alantasak... ' Egyszóval: Walter Trohan erkölcsi bizonyítványt állít ki az orosz népről és az amerikai népet viszont- súlyosan elmarasztalja, hogy aztán cikkét ezekkel a szavakkal fejezze be: “We might wonder if this has not helped to make Russia strong.” Magyarul: “Eltűnődhetünk afelett, vajon nem ez segitette-e Orosz országot, hogy erőssé váljék.” Szomorú verdikt az, amely kimondja, hogy a kereszténynek ismert Amerika elmehet “a vallástalan, istentelen, ördöggel cimboráié Oroszországhoz” — erkölcsösséget tanulni... Megdöbbentő beismerése ez annak, hogy a szocialista rendszer egy rövid emberöltőn át — és annyi zökkenőn és akadályon keresztül! — különb erkölcsi légkört tudott teremteni, mint a nyugati keresztény civilizáció gáncsnélküli vezérbajnoka: Amerika. Walter Trohan cikkének végszavait némileg megváltoztatva, mi is felvethetjük a kérdést: Eltűnődhetünk afelett, vajon nem ez az erkölcsi fö- lénv-e az a “titkos fegyver”, amely Oroszországot előbb-utóbb Amerika elébe helyezi a világ szemében ? Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden Álás külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6,50.
