Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-24 / 21. szám

Thursday, May 24, 1962 AMEktKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ia_ MAGYAROK AMERIKÁBAN XANTUS JÁNOS UJ-BUDA magyar letelepülésről Írott cikkünk­ben már tettünk említést Xantus Jánosról s meg­ígértük, hogy később részletesebben fogunk írni Magyar-Amerika ezen egyik legkiválóbb egyéni­ségéről. Csokonyán született 1825-ben. Ügyvédnek ké­szült, mert nagyon érdekelték a jogi kérdések. De a jogi tanulmányokból hamarosan kiábrándulva, áttért a természettudományok és a geográfia te­rületére. Xantus, mint a magyar ifjúság zöme, a magyar szabadságharc hive lett, Budapestre kerülve, résztvett a forradalmi mozgalomban. A harcok alatt főhadnagy lett és hősiesen küzdött eszmé­nyeiért. A forradalom leverése után az osztrákok Xan- tust lefokozták és besorozták az osztrák hadse­regbe közlegényként. 1850-ben sikerült megszök­nie, Angliába került, onnan 1851-ben jött Ame­rikába. NEW YORK összesen hét dollárnyi vagyona volt, mikor New Yorkba érkezett. Dacára, hogy hat nyelven be­szélt, zongorázni nagyszerűen tudott, képzett mü szaki rajzoló volt, mégsem tudott úgy elhelyez­kedni, hogy képességeinek hasznát látta volna. Sorsa ugyanaz volt, mint a többi magyarnak, akik a következő 75 évben jöttek Amerikába. Két szak­mában választhatott, hogy a mindennapi kenye­rét azonnal megszerezhesse: elmehetett edénymo­sogatónak — amit az utána érkező orvosok, ügy­védek szükségből kultiváltak, vagy mehetett ár­kot ásni, mert éppen akkor fektették le New Yorkban a szennycsatornákat. Xantus a nehezebb, de tisztább munkát vállal­ta, az árokásást. Övig érő vizben dolgozott, a munka után keresett összeköttetéseket, hogy oly munkát kaphasson, amiben ő szakértő. VADNYUGATON 1852-ben sikerült alkalmazást találnia a Pacific vasútnál, mint földmérő mérnök, a vasútvonal­nak a Középnyugatról Kaliforniába való kiépíté­sénél. Napi 2 dollárt fizettek munkájáért. A Magyarországról elkerült természettudós előtt teljességében nyílt meg az amerikai vad­nyugat. Bölénycsordák rohantak a síkságokon, szarvasok százai legeltek a mezőkön, madarak milliói repkedtek a levegőben. Vadkacsák, vad pulykák, fácánok mindenütt tömegesen. Xantus érdeklődéssel tanulmányozta a földet beborító is­meretlen fákat és vadvirágokat. Útjában találkozott egy Seminole indián fő­nökkel. Elpipázgattak, elbeszélgettek. Xantus el­mondta, hogyan veszítette el hazáját, melyet el kellett hagynia és igy került Amerikába. A Se­minole főnök is elmondta, hogy lett ő elűzve föld­jéről és Xantust kebelbarátjának fogadta, akit na­gyon tisztel és reméli, hogy vissza fogja nyerni hazáját rövidesen. De Xantus földmérő munkája nem tartott so­káig. Ugylátszik a szabad vállalkozás (free enter­prise) nem mindig szabad — vagy nagyon is sza­bad. A vasúttársaság, amelynek Xantus dolgozott, elvesztette a jogát és elhagyta a területet, mert egy másik, hatalmasabb társaság is szerzett jo­got ugyanarra a vasútvonalra. így Xantus mun­kanélküli lett. NEW ORLEANS Ismét megélhetésről kellett gondoskodnia, de munkát kapni a semmiség közepében nem lehe­tett. Lovon, szekéren, gyalog járta a középnyuga­tot és hallotta, hogy New Orleansban van egy magyar település. 1853-ban már New Orleansban volt, ahol nagy nyelvtudása segítségére volt az el­helyezkedésben. Tanári kinevezést kapott a new- orleansi egyetemen, ahol idegen nyelveket taní­tott. Az 1853-as év New Orleansnak nagy szeren­csétlenséget hozott. A városban a sárgaláz tört ki, amit a nagy nyári melegben elszaporodott szúnyogok elterjesztettek. Ezrével haltak meg az epidémiában. Xantus is megkapta a betegséget, de önfegyelmezettsége segített az orvoslás szigo­rú betartására és megmenekült a haláltól. Meg­írta, amit New Orleansban a saját szemével lá­tott. A templom udvarban rakták egymásra a ko­porsókat, mert nem volt elegendő sirásó, pedig a város már 10 dolláros órabért ajánlott a munká­ért. A négerek itt is külön elbánásban részesültek, mert fehérek nem akarták eltemetni a négereket és igy a katonaság kényszeritette a négereket, hogy ők temessék el halottaikat. Végül a város már nem tudott lépést tartani a temetésekkel, elhatározták, hogy a halottakat el­égetik. A járvány sokáig tartott és a hatóságok úgy határoztak, hogy tüzérséggel lőnek a levegő­be, hogy a robbantások majd megtisztitják a leve­gőt. Xantus nagynehezen felépült és már indult is a szerencsétlenség színhelyéről. Texasba ment, ahol farmot vásárolt, de már a következő évben Uj Budán találjuk, ahol jól érezte magát és irt is érdekes leírásokat az ottani magyarok életéről. • 1855-ben a United States Survey Expedition kinevezte a Kansas Territory kikutatási és felmé­rési bizottság tagjává. Dél-Kansasban kezdték meg a munkát, ahová a Comancho indián terüle­ten kellett keresztül menniök. Az indiánok nem bántották őket, sőt nagyon barátságosan viselked­tek velük szemben. Ismeretlen, névtelen folyókat találtak, az egyi­ket elnevezték Hungarian Creek-nek, a másikat Fremont Creek-nek Xantus egyik jóbarátjáról. FREMONT C. JÁNOS az 1856-ik évben az ame­rikai Republikánus Párt elnökjelöltje volt, a rab­szolgaság kérdésében a radikális, azonnali meg­oldást képviselte. A rabszolgaság megszüntetésé­ért küzdő összes szervezetek Fremontot támogat­ták. A republikánus jelszavak: szólásszabadság, szabad föld, szabad ember, FREMONT és győze­lem voltak. Xantus. természetesen nagyon megbecsülte egy ilyen egyén barátságát és egyik írásában mondja is, hogy Fremont volt az egyetlen jóbarátja, aki­vel jóban-rosszban állandóan személyi vagy levél­beli kapcsolatban volt. Fremont a vadnyugat felfedezője, úttörője is volt és Kalifornia történelmében is fontos szere­pet játszott. Nem választották meg elnöknek 1856-ban, de a polgárháborúban fontos szerepet töltött be. Xantus méltónak tartotta, hogy Fremont-ról nevezze el az egyik általa felfedezett folyót. Fel­fedezései között volt az Arkansas folyó eredete is. Minden terepről pontos leírást és térképet ké­szítettek. De nemcsak térképkészítéssel foglalkozott, ha­nem az élet minden megnyilvánulásával, hiszen természettudós volt, akit minden növény, állat, ásvány érdekelt. 26 ládából álló hatalmas gyűjteményt küldött a washingtoni Smithsonian Intézetnek, amely gyűjtemény képviselte Amerika középnyugati ré­szének minden növényét, ásványát, kisebb állat­világát, madarát és háromszáz különfajta kí­gyót, mindent megszámozva és mindenről külön pontos leírást adva. Xantus neve villámgyorsan ismeretes lett az amerikai tudományos körökben. Két évi tudományos felfedezői útja után Wash­ingtonban találjuk, ahol a volt 48-as honvédet Buchanan elnök meghívása várta. Az elnök hosz- szasan beszélgetett vele munkájáról és a magyar szabadságharcról, az egyik elnöki fogadtatáson. Erről Xantus nagy büszkeséggel számolt be any­jához irt levelében. (Folytatjuk) HOGY NYARAL A SZEGÉNYEMBER? áK'a^ifKáK­ALACSONY ÁRAK, KÜLDJE EE RENE ELÉSÉT MÉG MA! BERKESI ANDRÁS: Magány ........................ $1.50 KASSÁK LAJOS: Mélyáram ........................ $2.50 KASSÁK L.: Angyalföld ................................ $2.00 KARINTHY FERENC: Ferencvárosi szív . $1.00 JÓKAI MÓR: Az aranyember $3.00 MURÁNYI KOVÁCS E. Akik szeretni tudtak $2.50 MÓRICZ ZS.: Forró mezők $0.50 MÓRICZ ZS.: Az Isten háta mögött ............ $0.40 LINDNER L.: Szép Párizs .. ................. $1.25 SZABÓ MAGDA: Disznótor ........................... $1.50 SZABÓ MAGDA: Álarcos bál ......................... $1.50 STEPHEN ZWEIG: Égő titok ......................... $2.50 SMUUR: Déli jégmezőkön ........................... $1.50 RQVENSZKU: Lázadó hajó ......................... $1.25 NAGY LAJOS: Kiskunhalom ....................... $0.40 STEPHEN ZWEIG: Magellan ......................... $0.90 SZÉKELY JANOS: Kisértés ........................... $2.80 FÁBIÁN ZOLTÁN: ítélet ........................ $1.20 ILLYÉS GYULA, Puszták népe ..................... $1.75 FEJ A GÉZA: Kuruc idő $2.50 PETŐFI összes versei uj kiadásban ........... $5.30 PETŐFI: The Apostle (Victor Clement fordítása, illusztrált, diszkiadás) ......... $2.50 HELTAI JENŐ: Jaguár ...................................$0.40 GODA GÁBOR: A rendes ember ...............$0.40 KRÚDY GYULA: A podolini kisértet . $0.50 BENEDEK ELEK: Az arany almafa (gyer­mekeknek) ................................................. $1.50 VERNE GYULA: Némó kapitány (gyerm.) $1.75 ILLÉS BÉLA: Fegyvert és vitézt éneklek . $1.30 A. STRUG: A sarga kereszt ....................... $2.50 W. KOEPPEN: Halál Rómában .................. $1.30 TATAY SÁNDOR: Puskák és galambok . . . $1.10 FEHÉR KLÁRA: A tenger (2 kötet) ........ $3.00 DOBOZY IMRE: Tegnap és ma.................... $1.60 SZABÓ PÁL: Forog a kerék ........................ $1.60 KOVÁI LÖRINCZ: Párbaj .......................... $1.30 BÓKA LÁSZLÓ: Karoling trón .................... $1.60 DARVAS JÓZSEF: Város az ingováryon . . . $1.30 KELEN JOLÁN: Tiétek a világ .................. $0.80 BACSÓ J.: Ami a kulisszák mögött történt $1.10 ZALKA MIKLÓS: Aknamező ........................ $2.30 URBAN ERNŐ: Aranyfüst ................. $1.60 Női szóval (elbeszélések) ................ $1.60 VASZILJEV-GUSCSEV: Riport a 21. szá­zadból $2.70 Uj magyar lexikon (6 kötet) kötetenként $11.00 HUNGARY (guidebook) ................................ $2.20 ORSZÁGH LÁSZLÓ: Zzebszótár angol—ma­gyar magyar—angol kötetenként ............ $2.50 SZABÓ MIKLÓS: 117-es ügynök $0.75 Régi jó világ (riportsorozat) ........................ $0.75 MAGYAR REMEKÍRÓK (elbeszélések) . $0.50 GERÉB JÓZSEF válogatott Írásai ................ $0.50 1962-es Magyar Naptár .................................... $1.00 HASZNÁLJA AZ ALANTI SZELVÉNYT: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th SDeet, New York 3, N. Y. Kérem küldjék me" részemre az alább jelzett könyveket. Mellékelek $..................-t. Név: ............................................................................................................................................... Cint:...................................................... Város:............................... Zóna:........ Több könyv rendelésénél 25 cent posta és csőm agolási költséget kell az összeghez csatolni. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents