Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-05-24 / 21. szám
FAKULT ERKÖLCSÖSSÉG A kapitalista sajtó kétarcú szereplése minden gondolkodó ember előtt megállapított tény. Bizonyos esetekben azonban émelyitő leplezetlenséggel folytatják durva játékukat az emberi érzelem húrjain, kihasználva gyalázatos céljaikra az emberek hiszékenységét. Az elmúlt héten jelentés jött Hong Kong angol királyi gyarmatról, hogy magas szöges drótkerítéssel zárják le a Kinai Népköztársasággal közös határt, hogy ne jöhessen több “menekült” a már túlzsúfolt kis területre. Nagyobb nyomaték kedvéért 3,000 kínait tettek át a határon, “vissza Mao Tse Tung népi paradicsomába.” A “storyt” egy fényképmásolat kíséretében hozták kedden az újságok, amelyen egy fiatal kinai leány látható, amint ar- -cát zsebkendővel takarja el és állítólag sir, mert nem maradhat a kapitalista paradicsomban. Na, ez jó anyag egy kis extra kommunista-ellenes propagandára, kapott rajta a N. Y. Herald-Tribune és pénteken újra megjelentette Lee Ying fényképét szivet facsaró leírás kíséretében, hogy milyen borzalmas nyomorúságba kell visz- szamennie társaival együtt, mert egyik “szabad” ország sem vállalja őket. A cikkíró, Frank Kelly megjegyezte, hogy “a fényképet az Egyesült Államokban széles körben megjelentették.” (Nyomosabb hatás kedvéért egy laoszi félig meztelen gyereket ábrázoló képet is odabiggyesztettek, melynek semmi köze nem volt a cikkhez.) Ha olvasóink a helyi újságban látták a fényképet, hasonlítsák össze “a régi jóvilágban” a kinai kulikról ismert felvételekkel. Kérdezzük, mikor volt a kinai kulinak és családtagjainak zsebkendője? Vagy olyan rendes ruházata, mint amilyenben Lee Ying “zokog” (esetleg mosolyog a zsebkendő mögött) olyan keservesen, hogy a nevén kivül semmi . egyebet nem volt képes magáról elmondani. Ah, de az amerikaiak szive vajból van. Frank Kelly szerint két tucat telefonhívás jött hozzá olyanoktól, akik a 19 ' éves kinai leányt szivesen magukhoz vennék — haj, de már, késő, ő már túl van a szöges drótkerítésen és ki tudja milyen kínzás, esetleg halál is vár rá. Egy George Schwimmer, 89—47 241. St. Bellerose, Queens lakos sürgönyben ajánlotta fel segitségét. Részben ezt mondja: “A fénykép felrázta érzelmeimet. Dühössé tesz az a politikánk, hogy lázadásra s disszidálásra bátorítjuk őket és amikor elhagyják hazájukat, semmit sem teszünk értük. ..” Ez fején találta a szeget. Mr. Schwimmer bizonyára a magyar ellenforradalomra gondolt, mert még arról itt sem olvastunk, hogy a kínaiak lázadnak. A hiszékenyebbek csak mennek, ahová hívják őket, mint ahogy a magyar ifjak ezrei is bedtiltek a népellenes hazug csábításnak. Az ellenforradalom szirénhangja mindenütt ugyanaz. A kinai félrevezetettek esetében azonban fennáll az a különleges “a szabad világra” jellegzetes helyzet, hogy velük . szemben faji megkülönböztetést gyakorolnak, amit más disz- szidáltak esetében nem használtak. Kínaiak emigrálását a nyugati országok azelőtt is gátolták. így aztán Hong Kongra maradt az ellátásuk és elhelyezésük nehéz feladata, ami túlságosan megterhelte a viszonylag kicsi kolóniát és ugylát- szik megelégelte. Nem tudjuk felmérni, hogy hányán hagyják el Népi Kínát, Hong Kong zsúfolt nyomortanyái kedvéért, de ugylátszik a kinai kormány nem gátolja azokat, akik nem értékelik a népi demokráciát, hogy a kapitalista faji megkülönböztetéstől fertőzött légkörben keressék boldogságukat. Gondoljuk, ha törekednének, lezárhatnák azt az aránylagosan nem nagy határt Hong Kong és Kina között. Az imperialisták propaganda fegyvere azonban ez esetben visszafelé sült el és az őket szorító és leleplező helyzetben most a kinai kormányt vádolják azzal, hogy direkt szorgalmazta a kivándorlást, ‘ab- —oan a reményben éppen, hogy a Hong Kongban létező csúnya helyzetet létrehozzák a nyugat részére.” (Wall Street Journal, 5/18/62.) így megmutatkozik a nyugat sokat hangoztatott humanizmusának igazi arculata. Mi a legajánlatosabb teendő ilyenkor ? Legjobb a népi demokráciát vádolni, mint minden bajnak az okozóját. A sajtóbérencek mindig és most is betöltik a jólfizetett szerepüket. A kapitalista sajtó jelentős kivitelezője a Schwimmer-féle idézetben említett politikának, amivel olvasóit félrevezeti, emberek beugratásával megszámlálhatatlan egyéni tragédiát hoz létre és hozzájárul a békés kibontakozás megnehezítéséhez. Ezt azért ők szemrebbenés nélkül a “szabad sajtó” működésének nevezik. Szabad átlátszó miifelháborodással krokodilkönnyeket hullatni az évszázados elnyomás s éhínség után óriási igyekezettel és áldozatos munkával a felemelkedés utján haladó kinai nép felett. Szabad letagadni azt a tényt, hogy ha életnívójuk nem is emelkedett az amerikai magaslatra, Népi Kínában már nem hal meg senki éhen, amit a lakosság gyorsabb arányú szaporodása is bizonyít. Szabad elhallgatni azt a tényt, aogy Magyarországra a disszidáltak tízezrei menekültek vissza a “szabad” vendéglátóiktól és boldogan emlékeik közé sorolják szabadságharcos múltjukat. Ez a kétes “szabadság” még szembetűnőbb, ha megfigyeljük, hogy milyen hideg közömbösséggel számol be a sajtó pl. az Algériában folyó faj irtásról. Hetenkint százával öldö- sik le a bennszülötteket a francia imperializmushoz ragasz kodó fasiszták s nem válogatnak férfi, nő. gyermek közt. A puszta tényeken kivül sehol egy elitélő, vagy éppen sajnál kozó szó az amerikai sajtóban. (Folytatás a 3-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y, Vol. XI. No. 21. Thursday, May 24, 1962 NEW YORK, N.T. Szélhámosság, csalás, korrupció az Estes-ügyben Erőszak, emberölés valószínűsége az amerikai “pionér” módszeré'-^ Leleplezését hónapokig tartó kivizsgálások követik Egyesek szerint a Teapot Dome olaj panama óta nem volt olyan mélyenjáró, kormányügynökségeket és tisztviselőket széleskörben érintő országos skandalum, mint a Billie Sol Estes, texasi multimilliomos törvénytelen üzleti tevékenységeiből kipattant visz- szaélések szövevénye. (Teapot Dome, Wyoming államban kormány tulaj dönt képező olajmező neve, amit 1922-ben a Harding-adminisz- tráció belügyminisztere, Albert Fali, magánkézre juttatott. Az ebben megindult vizsgálat fényt vetett az adminisztráció berkeiben dúló rothadt korruptságra és magas- állású tisztviselők megvásá- rolhatóságára.) HAT ELÍTÉLT FELMENTÉSE A Főbiróság döntése határt szab a kongresz- szusi kivizsgáló bizottságok önkényeskedésének. — Megállapítja a beidézett tanuk jogait Billie Sol Estes, a taxasi farmcsemete csodás üzleti képességeiről zengnek elismerőleg a napi sajtóban, aki a semmiből milliókat érő üzleti vállalkozásokat épített fel, mig egy kis jelentéktelen tévedésen megbukott és most napvilágra kerülnek szédületes csalásai. Hat különböző vizsgálat folyik ellene szövetségi, valamint állami ügynökségek és kongresszusi bizottságok részéről. Magasállásu kormánytisztviselők mondtak le állásukról, mások eltávolítását követelik. Egy öngyilkosságnak nevezett halálesetet vizsgálnak felül, mert a gyilkosság gyanúja merült fel. Egy hivatalnoknőt két hétre az elmegyógyintézetben tartottak az üggyel kapcsolatban. Mindkét vezető politikai párt előnyt keres magának azzal, hogy a másik párt mezőgazdasági programját tünteti fel az ilyen nagystílű visszaélések kutforrásának. Kormány-husosfazék a legjövedelmezőbb Estes üzleti érdekeltségei különböző irányban ágaztak szét Texasban és állítólag 150 millió dollárt hoztak a konyhára. Jelenleg főleg azon a téren folytatott tevékenységei izgatják a közvéleményt, amelyek a kormány farmprog ramján alapszanak. Az egyiken a bevetetlenül hagyott termőföldeket és az ezért j ut- tatott kormánysegélyt, a másikon az ennek ellenére évente mindjobban f e 1 szaporodott terményfeleslegnek a kormány által fizetett elraktáro(Folytatás a 12-ik oldalon) I A Legfelsőbb Bíróság meg- | semmisített hat Ítéletet olyan j személyek fellebbezése ügyéiben, akiket “tiszteletlenség” 'vádja alapján Ítéltek el alsó- j bíróságok. Az 5:2 többségi döntés meg I állapítja, hogy az elitéltek ellen emelt vádak hibásak vol- I tak, mivel kihallgatásuk alkalmával a kongresszusi bi- I zottságok nem tisztázták, hogy mi a kihallgatás célja. A felmentettek között van ■ Anthony Russel mérnök, aki 1954-ben nem válaszolt az Un-American Committee kérdéseire. Harminc napi börtön és 500 dollár pénzbüntetése volt. i i i Robert Shelton, a N. Y. Times segédszerkesztője 1956 ban a Senate Internal Sec. albizottság kérdéseire nem válaszolt. Hat hónapi börtön és 500 dollár pénzbüntetése volt. Alden Whitman, szintén segédszerkesztő a N. Y. Times- nál, ugyanazon szenátusi albizottság előtt volt 1956-ban. Büntetése hathónapi felfüggesztett börtön és 500 dollár pénzbírság volt. Herman Liveright, New Orleans TV programvezetőt ugyanazon szenátusi albizottság hallgatta ki 1956-ban. Háromhavi börtön és 5'OÍJ dollár pénzbüntetést kapott. William A. Price, a N. Y. Daily News volt riportere szintén a szenátusi Biztonsági albizottság kérdéseire tagadta meg a feleletet 1956- ban. Büntetése három havi börtön és 500 dollár pénzbírság volt. John T. Gojack, a United Electrical, Radio and Machine Workers volt tisztviselőjét az Un-American Committee hallgatta ki 1955-ben. Mert nem kooperált, kilenc havi börtön és 200 dollár pénzbüntetést kapott. A kihallgató bizottságok a sajtót és a szakszervezetet elárasztó kommunisták után kutattak. TÖBB, MINT 20 EZREN A ‘MEDICARE’-GYÜLÉSEN New York város idősebb polgárai nemcsak zsúfolásig megtöltötték a Madison Sq. Gardent junius 20-án délután, de több mint 2,500-an ültek (kinek hol jutott hely) székeken, lépcsőkön, a tüzvészkijá- ratoknál, hogy meghallgassák Kennedy elnököt és szavazatukat adják a King-Anderson törvényjavaslat mellett. Az elnököt 32 nagygyűlés is hallgatta országszerte azon kivül, hogy három nagy televízió állomás és rádió is közvetítette a newyorki beszédet a hallgatók milliói számára. Kennedy elnök a lelkes tömeg előtt a harmincas éveket idézte, amikor Franklin D. Roosevelt elnök először harcolt a társadalombiztosítás ' létrehozásáért. “Roosevelt és kormánya ;nagy forradalmi megmozdulását a harmincas években ma már magától értetődőnek vesz szűk, de én nem elégszem meg egy másik generáció eredményeivel. Nem vagyok hajlandó visszahúzódni azoktól a harcoktól és azoktól a felelősségektől, melyek a mi dőnk- ben esedékesek”, mondta Ken nedy elnök. Rámutatott annak a fontosságára, hogy kiket választanak be az idén ősszel a kong resszusba. Arról is beszélt, hogy az orvosok szövetsége és a törvényjavaslat ellenségei milyen félrevezető kampányt vezetnek, ami abból látszik, hogy a törvényjavaslat ellenségei által irt levelek tulnyo- Imó többsége azt mutatja, 1 hogy íróiknak fogalmuk sincs arról, hogy a törvényjavaslat mit tartalmaz. Az elnök egyszerűen, olvasás nélkül beszélt. Elmondta, hogy menynyire az európai országok mögött vagyunk az egészségügy terén, Anglia, Svédország, sőt majdnem mindegyik civilizált ország előbbre van az Egyesült Államoknál, (nem is beszélve a szocialista államokról — szerk.) Az elnöv arra is rámutatott, hogy mi D történik három generációval, amikor betegség áll b“ v Idős polgárok otthonában akik egész életükön át szórgél másán dolgoznak és egyetlen hosszabb ideig tartó bet ~víg, amely bizony elég gyakori az idősek között, nem kifosztja őket minden m ' eV.i- ritof t dollárjukból, '< rn (Folytatás a 2-ik oldali> ;)
