Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-05-17 / 20. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 17, 1962 LEJTŐN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK GAZDASÁGA “Az egyik ut inflációra, a másik pangásra vezet” — s a kettő között csupán egy “keskeny középút” van, mondta nemrégen Kennedy elnök a kongresszus előtt elhangzott jelentésében. Az elnök igyekezett jobb színben feltüntetni a helyzetet javulásról beszélve és tartós jólétet Ígérve. Erre három nagyszabású tervet ajánlott: a gazdasági fejlődés meggyorsitását, a munkanélküliség megszüntetését és az ország nemzetközi pénzügyi mérlegének kiegyenlítését. Ezeknek kivitelezését a következőkben látja: nagyobb hadi költségvetés, további gazdasági megszorítások a néppel szemben és gyorsabb külföldi gazdasági terjeszkedés. Amikor az elnöki széket elfoglalta, nem tett ilyen sokatigérő kijelentéseket Kennedy elnök, most azonban javulásról és tartós jólétről beszélt. Vajon mi is történt azóta? “Aranyeső” és a “távlöveg-konjunktura” 1961-ben a gazdasági termelés valóban emelkedő irányzatot mutatott, aminek okát hadi fel- készültségre és fegyverekre való fokozott költekezésben találhatjuk. Az elnök is bevallja, hogy az állami költségvetés nagy szerepet játszott a gazdasági fellendülésben. Azt már tudjuk, hogy ennek a költségvetésnek az oroszlánrésze hadi célokra ment. A U. S. News and World Report, a nagytőke szócsöve szókimondóbb volt, amikor tavaly októberben nagy örömmel jelentette: “A hadimegrendelések az utóbbi hónapokban a koreai háború óta a legmagasabbra hágtak. Ezek most tényleges produkcióba mennek, ami úgy a nagy, mint a kis vállalatoknak nagy segítséget jelent.” Tehát a polgári sajtó szerint az “aranyeső” “távlöveg konjukturát” hozott a beteg amerikai gazdaság részére. Ez azonban nagyon rövid életű volt, tempója lelassult és most már világos, hogy az ilyen fokozott hadiköltekezési injekciók nem tudják a gazdasági életet megmenteni. Bizonyítékot erre a fő iparágak nyújtanak. Az acélban 1960-ban 88 volt a termelési mérték, 1961 első tiz hónapjában ez 83-ra esett. A gépgyártás mértéke 1960-ban 102 volt, a következő évben 99-re csökkent. 1960-ban 6.67 millió autó készült, 1961-ben már csak 5.53 millió, vagy is 1.15 millióval kevesebb. Néhány iparágban a termelés viszont lényegesen emelkedett, de ezek mind közelállnak a hadi- termeléshez. Más iparágakat azonban mint a háztartási felszerelések, a televízió, rádió, mezőgazdasági gépek, csak nagyon kevéssé érintett a fellendülés; ahol volt is némi javulás, az sem volt tartós. A villanyiparban is csak azok az ágak mutattak javulást, melyek a hadiiparral vannak kapcsolatban. Versenyképességének emelésére sok monopólium tovább fejlesztette termelési felszerelését, annak ellenére, hogy már a meglévőt is csak kis mértékben használhatta ki. Az elnök gazdasági jelentése is arról beszélt, hogy az év végével a tényleges termelés 25—30 milliárd dollárral volt kevesebb a teljesítményi lehetőségnél. Minél nagyobb a hadi célokat szolgáló “vasgarmada”, annál nagyobb a nép vagyonának a pazarlása, s előbb-utóbb a hadi eszközök óriási felhalmozása aláássa a termelési lehetőséget és meggátolja az ipar békés fejlődését. De addig is kikerülhetetlenül csökken a nép vásárlóereje. A monopolisták részére mindez hatalmas hasznot hoz, de az ország gazdaságára végzetes következményekkel járhat. Kennedy elnök arról is beszélt, hogy a ’60-as években a nemzeti termelés 4.5%-kal fog emelkedni, de ezen reményét a fokozódó hadikészülődésre alapította. A tények azt mutatják, hogy az utolsó 70 évben az ország gazdasági növekedése évi 3.5% volt. Vajon milyen csodaorvosságot talál majd az elnök, amivel fel tudja éleszteni ezt a sorvadó gazdaságot? Victor Perlő közgazdász nemrégiben irta ezzel kapcsolatban, hogy a Kennedy-adminisztráció idején sem várhatunk messzemenő eredményeket a hadiiparra épített fellendüléstől, mint ahogy az Eisenhower adminisztráció sem hozta azt meg. Csak újabb visszaesés, vagy krízis követheti, közben pedig minden újabb fegyverhalmozás csak még lomhábbá teszi az imperialista óriást és növeli a tömegekre eső adózás és munkanélküliség terheit. A “hadiállam” és a munkanélküliség Az elnök második célkitűzése a “teljes munka- lehetőség” megteremtése. Mikor hivatalát elfoglalta, ígéretet tett a munkanélküliség 4 százalékra való csökkentésére. Ez azonban nem vált valóra, s most mégis “teljes munkalehetőség”-ről beszélt. Milyen módon véli ezt elérni? Megint csak a fegyverkezés növelésével. Az elmúlt évben a kormány 200,000-el növelte a hadsereg létszámát. A “Nation” mult októberi számában Fred J. Cook a következőket irta ezzel kapcsolatban: “ Ahadügyminisztérium egymagában 3.5 millió személyt alkalmaz, köztük 947,000 civilt. Évi 11 milliárd dollárt költ az alkalmazottak fizetésére, vagyis több, mint kétszer annyit, mint az autóipar.” A súlyos hadiköltekezés ellenére, a tömeges munkanélküliség még mindig súlyos rákfenéje gazdaságunknak. Az elnök beismerése szerint a munkanélküliség még mindig több mint 6 százalék, kb. 4 millió. A U.S. News and Warld Report januári száma szerint a világ e leggazdagabb államában 7 és fél millió ember él segélyből. A nép elszegényedése pedig tovább folyik. Tavaly átlagban $366-t fizetett minden polgár adóban hadi célokra, s ez az összeg állandóan emelkedik. Az átlag amerikai munkás fizetésének 25 százaléka adóra megy. Ez inflációra vezet, ami ismét visszahat a munkásságra, csökkenti vásárlóképességét. Kennedy elnök “hadiállama” képtelen kiemelni az amerikai népet a tömeges munkanélküliségből, s még jobban segíti a monopoltőkét a munkásság kiszipolyozásában. A módon felüli költekezés Az elnök tervének harmadik pontja a “pénzügyi mérleg kiegyenlítése.” Elnökségének első évében az elnök mindent megtett, hogy az ország nemzetközi helyzetén javítson, de igy is több arany megy ki, mint amennyi bejön, tehát nem sokat javult a helyzet. Manapság egy millió amerikai katona van 250 bázison a világ minden részében. Ezeknek fennA BÁNÁT tartományi szentandrási, zsombolyai, varjasi, grabáci s ujaradi állami gazdaságok korszerű felszerelést kaptak az állattenyésztési munkák gépesítésére. Többek között fejőgépek, bor- juitató készülékek, takarmánykeverő gépek érkeztek a gazdaságokba. A Bánát tartományi állami gazdaságok az idén újabb 150 istállóban gépesítik a munkát. PITESTIN, TEMESVÁRON ,TG. JIU-ban és számos más helységben újabb üzletsorokat építettek, ahol egymás mellett működnek szabó-, cipész-, rádió- és háztartási-cikk javító műhelyek, fényképészet, borbély- és fodrászüzlet stb. A kisipari termelőszövetkezetek egyre több ilyen üzletsort létesítenek, mert a tapasztalat szerint a közönség szívesen dolgoztat a jól szervezett egységekben. Az idén több mint 80 hasonló üzletsor épül az országban, kétszer annyi, mint az utóbbi három évben. Vörösacélon, Lupényban, Oltenitán, Rimni- cul Vilceában, Turnu-Severin-ben és más városokban épülnek ilyen komplexumok. Az argesi vizierőmü építőinek uj településén szintén ilyen üzletsor épül, Ploiestiben pedig rövidesen már a harmadikat nyitják meg. — A kisipari termelő- szövetkezetek beruházási terve szerint 1965 végéig 400 üzletsort építenek s igy minden rajoni székhelyen legalább egy, a nagyvárosokban pedig 2—3 ilyen komplexum lesz. • A PETROZSÉNYI városi könyvtár nyilvántartó könyveit lapozzuk. Egyszerű, kézzel Írott adatok, számok. Az egyik kimutatásba az év első két hónapjában 1960 olvasó nevét és a “kiolvasott könyvek” rubrikájába február 28-ig már 13,000 kötetet jegyeztek be. — Pedig Petrozsény nem is nagyváros. — A másik nyilvántartási könyv adatai kiegészítik a fenti számokat. Az idén, vagyis két hónap alatt rendezett könyvismertetőknek, irodalmi előadásoknak és irodalmi délutánoknak témáit, időpontjait tüntették itt fel. Nyolc ilyen bejegyzést olvashatunk az előadások címeinek pontos feltüntetésével. És még valamit: hogy a városi nőbizottság segítségével 17 olvasókört újjászerveztek az év eleje óta. tartása 3,000 millió dollárt emészt fel évente. Dip lomáciai és félgyarmati érdekeink még nagyobi összegeket követelnek külföldi országok részér “katonai és gazdasági segítség” formájában. í privát tőke exportálása is erősen növekvőbe] van. Más szóval Samu bácsi többet költ, min amenyit bevételez és ennek következtében a nem zetközi egyenleg nem a mi javunkra billen. Az utolsó 3 évben 10,000 millió dollár a defici tünk, aranykészletünkből 6,000 millió dollár érté kü ment külföldre az utolsó 4 évben 1961-ig. A: aranykészlet 16,890 millióra csökkent, vagyis ; legalacsonyabb történelmünkben. Kennedy elnök nyomást gyakorolt a múlt évbei Nyugat-Németországra, Hollandiára, stb. hog; fizessenek adósságukra, sőt a kamatra is. A nvu gatnémetek erre több hadifelszerelés vásárlásé val válaszoltak. Egyes államokkal a “segélyek ért” is fizettettünk. Svájctól rövidlejáratu hitel kaptunk, s igy aranykészletünk kissé javult. Dt alapjában véve a helyzet még sem változott. Az elnök kérte a kongresszustól a “Trade Ex pansion Act” megszavazását, ami megoldaná ; vámok kérdését, amikor a szükség megkívánja Célja, hogy a vám esetleges megszüntetéséve versenyképesek legyünk a többi nyugati államok kai szemben, ami viszont nem lesz könnyű, men a piac zsugorodik és a versengés egyre nagyobb í kapitalista országok között. A kongresszusnak adott szép gazdasági jelenté; ellenére az elnök kénytelen volt elismerni, hog; a második világháború óta “négyszer volt gazda sági visszaesés” az országban. Rámutatott arr: is, hogy “bármilyen jó is a helyzet, az időről idő re visszatérő gazdasági pangásokat lehetetlei megakadályozni.” A valóságban tehát a kapitalizmus válsága egy re mélyül, a rendszerben megtalálható ellentétel egyre jobban kiélesednek, a belső és külső pia> egyre szükül, a meglévő termelőképességet mari. lehetetlen teljes mértékben kihasználni, a törne ges munkanélküliség krónikussá válik, a nemzet közi deficit egyre emelkedik, ami a dollár leróni lását vonja maga után. A katonai költekezés csupán pillanatnyi javu lást hoz, mint a beteg részére az injekció, de ; betegséget nem gyógyítja meg. Mit “szabad” olvasni Amerikában? Az Amerikaellenes Bizottság újabb boszorkány üldözése a külföldi nyomtatványok, pontosabbal a szocialista országok kiadványainak terjesztés ellen irányul. Május 16-án és 17-én kihallgatás tart Washingtonban, amelyre olyan egyéneke idézett be, akik külföldi könyvek, közlönyök é. irodalmi, politikai és tudományos folyóiratok tér jesztésével foglalkoznak. A N. Y. Council to Abolish the House Un American Activities Committee, amelynek dr Otto Nathan az elnöke, sajtónyilatkozatban töb bek között megvádolja a HUAC-ot az alkotmán; Első Függelékének megsértésével, amennyiben a amerikai nép azon alapvető joga ellen tör, hog; szabadon olvashasson és szerezhessen információ a saját maga által választott témakörben. A be idézett egyéneknek nemcsak alkotmányos jogul van a könyvek és változatos irodalom terjesztésé hez, hanem szükséges társadalmi funkciót tölte nek be ezzel. Hozzájárulnak egy jól informált társadalom kifejlesztéséhez. A HUAC visszaél hatalmával, mondja a nyilat kozat, amikor eljárásával meg akarja féjemlite ni az amerikai népet, törvénytelennek akarja mej bélyegezni a külföldi irodalmat és kényszerben akarja a kongresszust egy olyan törvényjavasla elfogadására, amely betiltaná a szocialista orszá gok sajtótermékeinek a postahivatal utján val< behozatalát. A demokrácia, a szabad sajtó és szólásszabad ság ellenfelei amerikai polgárok megkinzásáva és kipellengérezésével próbálják rosszindulati céljukat elérni. tAAfWWWWWVWWWWWVWWWWWVMWWWÁA RÖVID HÍREK ROMÁNIÁBÓL RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA j 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. J (A 81-ik Street sarkán) Telefon: LE 5-8484 ^ Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ^ Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , minden réyzébe. — Este 7.30-ig nyitva ^ ^ .4» JL A A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJEI
