Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-17 / 20. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 17, 1962 LEJTŐN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK GAZDASÁGA “Az egyik ut inflációra, a másik pangásra ve­zet” — s a kettő között csupán egy “keskeny kö­zépút” van, mondta nemrégen Kennedy elnök a kongresszus előtt elhangzott jelentésében. Az el­nök igyekezett jobb színben feltüntetni a helyze­tet javulásról beszélve és tartós jólétet Ígérve. Erre három nagyszabású tervet ajánlott: a gaz­dasági fejlődés meggyorsitását, a munkanélküli­ség megszüntetését és az ország nemzetközi pénz­ügyi mérlegének kiegyenlítését. Ezeknek kivite­lezését a következőkben látja: nagyobb hadi költ­ségvetés, további gazdasági megszorítások a nép­pel szemben és gyorsabb külföldi gazdasági ter­jeszkedés. Amikor az elnöki széket elfoglalta, nem tett ilyen sokatigérő kijelentéseket Kennedy elnök, most azonban javulásról és tartós jólétről beszélt. Vajon mi is történt azóta? “Aranyeső” és a “távlöveg-konjunktura” 1961-ben a gazdasági termelés valóban emel­kedő irányzatot mutatott, aminek okát hadi fel- készültségre és fegyverekre való fokozott költe­kezésben találhatjuk. Az elnök is bevallja, hogy az állami költségvetés nagy szerepet játszott a gazdasági fellendülésben. Azt már tudjuk, hogy ennek a költségvetésnek az oroszlánrésze hadi cé­lokra ment. A U. S. News and World Report, a nagytőke szócsöve szókimondóbb volt, amikor tavaly októ­berben nagy örömmel jelentette: “A hadimegrendelések az utóbbi hónapokban a koreai háború óta a legmagasabbra hágtak. Ezek most tényleges produkcióba mennek, ami úgy a nagy, mint a kis vállalatoknak nagy segít­séget jelent.” Tehát a polgári sajtó szerint az “aranyeső” “távlöveg konjukturát” hozott a be­teg amerikai gazdaság részére. Ez azonban na­gyon rövid életű volt, tempója lelassult és most már világos, hogy az ilyen fokozott hadikölteke­zési injekciók nem tudják a gazdasági életet meg­menteni. Bizonyítékot erre a fő iparágak nyújta­nak. Az acélban 1960-ban 88 volt a termelési mér­ték, 1961 első tiz hónapjában ez 83-ra esett. A gépgyártás mértéke 1960-ban 102 volt, a követ­kező évben 99-re csökkent. 1960-ban 6.67 millió autó készült, 1961-ben már csak 5.53 millió, vagy is 1.15 millióval kevesebb. Néhány iparágban a termelés viszont lényege­sen emelkedett, de ezek mind közelállnak a hadi- termeléshez. Más iparágakat azonban mint a ház­tartási felszerelések, a televízió, rádió, mezőgaz­dasági gépek, csak nagyon kevéssé érintett a fel­lendülés; ahol volt is némi javulás, az sem volt tartós. A villanyiparban is csak azok az ágak mu­tattak javulást, melyek a hadiiparral vannak kap­csolatban. Versenyképességének emelésére sok monopó­lium tovább fejlesztette termelési felszerelését, annak ellenére, hogy már a meglévőt is csak kis mértékben használhatta ki. Az elnök gazdasági jelentése is arról beszélt, hogy az év végével a tényleges termelés 25—30 milliárd dollárral volt kevesebb a teljesítményi lehetőségnél. Minél nagyobb a hadi célokat szolgáló “vasgar­mada”, annál nagyobb a nép vagyonának a pazar­lása, s előbb-utóbb a hadi eszközök óriási felhal­mozása aláássa a termelési lehetőséget és meg­gátolja az ipar békés fejlődését. De addig is ki­kerülhetetlenül csökken a nép vásárlóereje. A monopolisták részére mindez hatalmas hasznot hoz, de az ország gazdaságára végzetes következ­ményekkel járhat. Kennedy elnök arról is beszélt, hogy a ’60-as években a nemzeti termelés 4.5%-kal fog emelked­ni, de ezen reményét a fokozódó hadikészülődésre alapította. A tények azt mutatják, hogy az utolsó 70 évben az ország gazdasági növekedése évi 3.5% volt. Vajon milyen csodaorvosságot talál majd az elnök, amivel fel tudja éleszteni ezt a sorvadó gazdaságot? Victor Perlő közgazdász nemrégiben irta ezzel kapcsolatban, hogy a Kennedy-adminisztráció ide­jén sem várhatunk messzemenő eredményeket a hadiiparra épített fellendüléstől, mint ahogy az Eisenhower adminisztráció sem hozta azt meg. Csak újabb visszaesés, vagy krízis követheti, közben pedig minden újabb fegyverhalmozás csak még lomhábbá teszi az imperialista óriást és nö­veli a tömegekre eső adózás és munkanélküliség terheit. A “hadiállam” és a munkanélküliség Az elnök második célkitűzése a “teljes munka- lehetőség” megteremtése. Mikor hivatalát elfog­lalta, ígéretet tett a munkanélküliség 4 százalékra való csökkentésére. Ez azonban nem vált valóra, s most mégis “teljes munkalehetőség”-ről beszélt. Milyen módon véli ezt elérni? Megint csak a fegyverkezés növelésével. Az elmúlt évben a kormány 200,000-el növelte a hadsereg létszámát. A “Nation” mult októberi számában Fred J. Cook a következőket irta ezzel kapcsolatban: “ Ahadügyminisztérium egymagában 3.5 millió személyt alkalmaz, köztük 947,000 civilt. Évi 11 milliárd dollárt költ az alkalmazottak fizetésére, vagyis több, mint kétszer annyit, mint az autó­ipar.” A súlyos hadiköltekezés ellenére, a tömeges munkanélküliség még mindig súlyos rákfenéje gazdaságunknak. Az elnök beismerése szerint a munkanélküliség még mindig több mint 6 száza­lék, kb. 4 millió. A U.S. News and Warld Report januári száma szerint a világ e leggazdagabb ál­lamában 7 és fél millió ember él segélyből. A nép elszegényedése pedig tovább folyik. Ta­valy átlagban $366-t fizetett minden polgár adó­ban hadi célokra, s ez az összeg állandóan emel­kedik. Az átlag amerikai munkás fizetésének 25 százaléka adóra megy. Ez inflációra vezet, ami ismét visszahat a munkásságra, csökkenti vásár­lóképességét. Kennedy elnök “hadiállama” kép­telen kiemelni az amerikai népet a tömeges mun­kanélküliségből, s még jobban segíti a monopol­tőkét a munkásság kiszipolyozásában. A módon felüli költekezés Az elnök tervének harmadik pontja a “pénz­ügyi mérleg kiegyenlítése.” Elnökségének első évében az elnök mindent megtett, hogy az ország nemzetközi helyzetén javítson, de igy is több arany megy ki, mint amennyi bejön, tehát nem sokat javult a helyzet. Manapság egy millió amerikai katona van 250 bázison a világ minden részében. Ezeknek fenn­A BÁNÁT tartományi szentandrási, zsombolyai, varjasi, grabáci s ujaradi állami gazdaságok kor­szerű felszerelést kaptak az állattenyésztési mun­kák gépesítésére. Többek között fejőgépek, bor- juitató készülékek, takarmánykeverő gépek ér­keztek a gazdaságokba. A Bánát tartományi álla­mi gazdaságok az idén újabb 150 istállóban gépe­sítik a munkát. PITESTIN, TEMESVÁRON ,TG. JIU-ban és szá­mos más helységben újabb üzletsorokat építettek, ahol egymás mellett működnek szabó-, cipész-, rádió- és háztartási-cikk javító műhelyek, fényké­pészet, borbély- és fodrászüzlet stb. A kisipari termelőszövetkezetek egyre több ilyen üzletsort létesítenek, mert a tapasztalat szerint a közönség szívesen dolgoztat a jól szervezett egységekben. Az idén több mint 80 hasonló üzletsor épül az or­szágban, kétszer annyi, mint az utóbbi három év­ben. Vörösacélon, Lupényban, Oltenitán, Rimni- cul Vilceában, Turnu-Severin-ben és más váro­sokban épülnek ilyen komplexumok. Az argesi vizierőmü építőinek uj településén szintén ilyen üzletsor épül, Ploiestiben pedig rövidesen már a harmadikat nyitják meg. — A kisipari termelő- szövetkezetek beruházási terve szerint 1965 végé­ig 400 üzletsort építenek s igy minden rajoni székhelyen legalább egy, a nagyvárosokban pedig 2—3 ilyen komplexum lesz. • A PETROZSÉNYI városi könyvtár nyilvántartó könyveit lapozzuk. Egyszerű, kézzel Írott adatok, számok. Az egyik kimutatásba az év első két hó­napjában 1960 olvasó nevét és a “kiolvasott köny­vek” rubrikájába február 28-ig már 13,000 köte­tet jegyeztek be. — Pedig Petrozsény nem is nagyváros. — A másik nyilvántartási könyv ada­tai kiegészítik a fenti számokat. Az idén, vagyis két hónap alatt rendezett könyvismertetőknek, irodalmi előadásoknak és irodalmi délutánoknak témáit, időpontjait tüntették itt fel. Nyolc ilyen bejegyzést olvashatunk az előadások címeinek pontos feltüntetésével. És még valamit: hogy a városi nőbizottság segítségével 17 olvasókört új­jászerveztek az év eleje óta. tartása 3,000 millió dollárt emészt fel évente. Dip lomáciai és félgyarmati érdekeink még nagyobi összegeket követelnek külföldi országok részér “katonai és gazdasági segítség” formájában. í privát tőke exportálása is erősen növekvőbe] van. Más szóval Samu bácsi többet költ, min amenyit bevételez és ennek következtében a nem zetközi egyenleg nem a mi javunkra billen. Az utolsó 3 évben 10,000 millió dollár a defici tünk, aranykészletünkből 6,000 millió dollár érté kü ment külföldre az utolsó 4 évben 1961-ig. A: aranykészlet 16,890 millióra csökkent, vagyis ; legalacsonyabb történelmünkben. Kennedy elnök nyomást gyakorolt a múlt évbei Nyugat-Németországra, Hollandiára, stb. hog; fizessenek adósságukra, sőt a kamatra is. A nvu gatnémetek erre több hadifelszerelés vásárlásé val válaszoltak. Egyes államokkal a “segélyek ért” is fizettettünk. Svájctól rövidlejáratu hitel kaptunk, s igy aranykészletünk kissé javult. Dt alapjában véve a helyzet még sem változott. Az elnök kérte a kongresszustól a “Trade Ex pansion Act” megszavazását, ami megoldaná ; vámok kérdését, amikor a szükség megkívánja Célja, hogy a vám esetleges megszüntetéséve versenyképesek legyünk a többi nyugati államok kai szemben, ami viszont nem lesz könnyű, men a piac zsugorodik és a versengés egyre nagyobb í kapitalista országok között. A kongresszusnak adott szép gazdasági jelenté; ellenére az elnök kénytelen volt elismerni, hog; a második világháború óta “négyszer volt gazda sági visszaesés” az országban. Rámutatott arr: is, hogy “bármilyen jó is a helyzet, az időről idő re visszatérő gazdasági pangásokat lehetetlei megakadályozni.” A valóságban tehát a kapitalizmus válsága egy re mélyül, a rendszerben megtalálható ellentétel egyre jobban kiélesednek, a belső és külső pia> egyre szükül, a meglévő termelőképességet mari. lehetetlen teljes mértékben kihasználni, a törne ges munkanélküliség krónikussá válik, a nemzet közi deficit egyre emelkedik, ami a dollár leróni lását vonja maga után. A katonai költekezés csupán pillanatnyi javu lást hoz, mint a beteg részére az injekció, de ; betegséget nem gyógyítja meg. Mit “szabad” olvasni Amerikában? Az Amerikaellenes Bizottság újabb boszorkány üldözése a külföldi nyomtatványok, pontosabbal a szocialista országok kiadványainak terjesztés ellen irányul. Május 16-án és 17-én kihallgatás tart Washingtonban, amelyre olyan egyéneke idézett be, akik külföldi könyvek, közlönyök é. irodalmi, politikai és tudományos folyóiratok tér jesztésével foglalkoznak. A N. Y. Council to Abolish the House Un American Activities Committee, amelynek dr Otto Nathan az elnöke, sajtónyilatkozatban töb bek között megvádolja a HUAC-ot az alkotmán; Első Függelékének megsértésével, amennyiben a amerikai nép azon alapvető joga ellen tör, hog; szabadon olvashasson és szerezhessen információ a saját maga által választott témakörben. A be idézett egyéneknek nemcsak alkotmányos jogul van a könyvek és változatos irodalom terjesztésé hez, hanem szükséges társadalmi funkciót tölte nek be ezzel. Hozzájárulnak egy jól informált tár­sadalom kifejlesztéséhez. A HUAC visszaél hatalmával, mondja a nyilat kozat, amikor eljárásával meg akarja féjemlite ni az amerikai népet, törvénytelennek akarja mej bélyegezni a külföldi irodalmat és kényszerben akarja a kongresszust egy olyan törvényjavasla elfogadására, amely betiltaná a szocialista orszá gok sajtótermékeinek a postahivatal utján val< behozatalát. A demokrácia, a szabad sajtó és szólásszabad ság ellenfelei amerikai polgárok megkinzásáva és kipellengérezésével próbálják rosszindulati céljukat elérni. tAAfWWWWWVWWWWWVWWWWWVMWWWÁA RÖVID HÍREK ROMÁNIÁBÓL RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA j 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. J (A 81-ik Street sarkán) Telefon: LE 5-8484 ^ Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ^ Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , minden réyzébe. — Este 7.30-ig nyitva ^ ^ .4» JL A A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJEI

Next

/
Thumbnails
Contents