Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-18 / 3. szám
A \1F. RI KM \V\CY\R >/.» Thursday, January IS, 1962 1 f Sobell uj tárgyalást kér Morton Sobell, aki 12 éve van már börtönben ■és változatlanul hangoztatja ártatlanságát, most azzal a kéréssel fordult a szövetségi kerületi bírósághoz, hogy vagy bocsássák szabadon, vagy tűzzenek uj tárgyalást ügyében. Ügyvédei utján azt állítja, hogy a. 30 éves börtönbüntetést “igazságtalanul és törvényellenesen az Egyesült Államok törvényei és alkotmánya megszegésével” rótták ki és hogy Irving Kaufman biró jogtalanul Ítélkezett felette A beadvány a következő érvelést sorolja fel: Az ítélet ’’háborúban elkövetett összeesküvés”- re van alapozva, de Kaufman biró sohasem világo «tolta fel az esküdtszéket erről a kitételről. Ez a pont azért is fontos, mert a Sobell elleni tanuval- íomások az 1945. azaz a háború utáni időre vonatkoznak. A bírónak ez az alaptévedése “megfosztotta a vádlottat alkotmányos jogától, hogy az esküdtszék a törvény tekintetbevételével Ítélkezhessen felette.” Nemcsak a tárgyalás volt igazságtalan, de a 30 évi börtönbüntetés, amit csak háborús bűncselekményekre róhatnak ki, szintén törvénytelen. Ha az esküdtszéknek alkalma lett volna az adatokat megbírálni és ha azok alapján találta volna Sobellt bűnösnek, akkor is csak 20 év büntetés lett volna a törvényes. Ennek alapján Sobell sza- badonbocsátása már régen esedékes lett: volna. (Parole.) Ethel Rósenberg vallatása a tárgyaláson alkotmányellenes volt, állítja a beadvány, miután a nagyesküdtszéken az önvádaskodás elleni privilégiumát használta fel hasonló vallatás ellen és nem lett volna szabad keresztkérdéseknek alávetni. Kaufman maga is részt vett a vallatásban és törvénytelenül megtett előítéletes megjegyzéseivel a tanú szavahihetőségét aláásta az esküdtszék előtt, holott Ethel Rosenberg megdöntötte az egyetlen Sobell elleni tanú, a saját vallomása szerint is hamisesküvő Max Elitcher állításait.. Ezzel megfosztották Sobellt az igazságos tárgyalás lehetőségétől. A beadvány ezen tények alapján kér uj tárgyalást, vagy Sobell azonnali kiszabadítását. Ellenkező esetben a büntetés törvénytelen részének megsemmisítését. Nehéz az életformát megváltoztatni Bármennyire szeretné hivatalos Washington elhitetni a külvilággal, különösen az emberiség színes bőrű rétegeivel, hogy a faji megkülönböztetés napja leáldozóban van az Egyesült Államokban, ennek az ellenkezője néha-botrányos formában tör jiapvilágra és még a vezető politikai körökben is kellemetlen hatást vált ki. A múlt héten egy ilyen viharos forgószél több politikus személyén keresztül magát az ország elnökét is érintette. Az eset a Cosmos nevű zártkörű washingtoni klubban történt, ahol csak olyanokat vesznek fel tagul, aki az értelmiségi téren — tudomány, művészet, irodalom — ért el említésre méltó tejje- sitményt. Az illető felvételét csak a klubnak két jótálló tagja ajánlatára veszik megfontolás alá. Carl T. Rowan, a külügyminisztérium helyettes altit kárát azonban ez ellenére is visszautasították, bár az értelmiségi téren elért eredményei között felsorolható az, hogy mint újságíró országos hírneve van és három könyvnek a szerzője. De Mr. Rowan elkövette az a tévedést, hogy — négernek született. Néhány zavarbajött politikus azonnal kijelentette, hogy kilép a Cosmos tagjai sóiéból. Ezek közül az egyik, J. Kenneth Galbraith, a Harvard Egyetem gazdasági szakértője és jelenleg Indiába kinevezett nagykövet, aki egy másik taggal együtt John F. Kennedy-t ajánlotta felvételre a klubba. Az ajánlat Galbraith lemondásával elesett. Sokan azonban nem hagyták el a Cosmost, köztük Nelson Rockefeller sem, inkább ottmaradtak azért, hogy harcoljanak a fajüldözés ellen, mondották. A legközelebbi taggyűlés viharosnak ígérkezik és egyesek szerint Mr. Rowan 1 mégis be fogják venni maguk közé — ha még mindig kedve lesz hozzá. MIÉRT NEM SZABAD NUKLEÁRIS ROBBANTÁSI KÍSÉRLETEKET FOLYTATNUNK? Kiváló irók, tudósok és politikusok felhívása Kennedy elnökhöz az atomrobbantások megszüntetésére A 'Sane Nuclear Policy szervezete felhívással fordult az Egyesült Államok elnökéhez, hogy szüntessen be minden robbantási kísérletet. Felhívásukban rámutattak arra a veszélyre, amit a robbantások nyomán keletkező radioaktiv kisugárzás okoz az egész emberiség számára. Ezek a kísérletek ugyanakkor a nemzetközi feszültséget is növelik. A Kennedy elnökhöz intézett kérés aláírói sürgetik a nukleáris hatalmakat, különös nyomatékkai említve Franciaországot, hogy további próba- robbantási kísérleteiket függesszék fel és próbáljanak egy kísérleti tilalmi szerződést létrehozni, amelyben megfelelő szerepet biztosítanak az ellenőrzés és felügyelet számára. Egy ilyen robbantási tilalommal kapcsolatos megállapodás első lépés lehet a teljes lefegyverzés felé vezető utón. A robbantási tilalommal kapcsolatos szerződés megkötése igen fontos és sürgős feladat. Ezért arra kérik a nagyhatalmakat, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg ennek minél gyorsabb elérésére. A felhívás aláírói az amerikai kormány szakértőinek nyilatkozataival támasztották alá kérésüket. így például idézik a Fehér Ház 1961 aug. 31-i nyilatkozatát: "Az elnök teljesen meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyverkészletének mértéke és a bombák hatásossága, valamint a célba juttató eszközök rendszere teljesen fedik az Egyesült Államok és a szabad világ védelmi szükségleteit.” Dr. Hans A. Bethe nyilatkozatát is közük, aki az elnök tudományos tanácsadója. Bethe kijelentését a N. Y. Times 1962 jan. 6-i száma idézi: “Rakétatámadás elleni hatásos védelem kiépítése tulajdonképpen reménytelen dolog. Egy támadó ólrakétákkal töltheti meg az eget és igy egyszerre több rakétalövedéket küldhet harcba, mint amennyivel szemben bármely védelmi rendszer felveheti a küzdelmet.. . ”* Nincs szükség tehát a próbarobbantások folytatására — hangsúlyozza a Kennedy elnökhöz intézett felhívás szövege. A kísérletek folytatása csak azt jelentené, hogy az Egyesült Államok a fegyverkezési verseny teljes erejű folytatását választotta, ami előbb-utóbb az elkerülhetetlen nukleáris összeütközéshez vezet. “Ez azt jelentené, hogy bekapcsolják a lángot a gyorsfőzőedény alatt, mig ugyanakkor rászögezik a fedőt.” Ha a fegyverkezési verseny folytatódik, az csak katasztrófával végződhet. A következő lépés már a szövetséges országok felfegyverzéséhez vezet majd és az 1,000 megatonos (egyenlő 1 milliárd tonna TNT-vel) bombához. Ez, ahogy C. P. Snow kifejezte, “nem kockázat, hanem bizonyosság.” A kísérleteket ellenőrző konferencián még nem mondták ki az utolsó szót. Az Egyesült Államok ellenjavaslatot tehet. A lefegyverzési tárgyalások folytatásával kapcsolatban a kilátások most sokkal fényesebbek, mint bármikor az elmúlt tiz évben voltak. Ez a tényleges helyzet a hidegháborúval kapcsolatban, “és abban a háborúban ami a háború megszüntetéséért folyik.” “A kísérletek elkezdése a légkörben a nemzetközi közvélemény nyílt arculcsapását jelentené, ahogy ezt az Egyesült Nemzetek 1961 november 6-i határozata kifejetezte melyben azon kéréssel fordulnak a nukleáris hatalmakhoz, hogy tartózkodjanak a kísérletektől, ameddig csak létre nem hoznak megegyezést ezzel kapcsolatban.” • A felhívást a következő neves tudósok, irók és politikusok Írták alá: Á Max Born, Németország; Lord Boyd-Orr, Egy. Kir.: Martin Buber, Izrael; Pablo Casals, Puerto Rico; Brock Chisholm, Kanada; L. John Collins, Egyesült Kir.; Francois Mauriac, Franciaország; Gumiár Myrdal, Svédország; Clarence Pickett, USA; C. Rajagopalacharí, India; Lord Russel, Egy. Kir.; Albert Schweitzer, Gabon; Norman Thomas, USA. A Sane Nuclear Policy nemzeti szervezete felhívással fordul az Egyesült Államok lakóihoz is, hogy az alább közölt angol szövegű kérés aláírásával és az elnökhöz való továbbításával támogassák r, béke és lefegyverzés ügyét: President John F. Kennedy The White House, Washington -25, D. C. Dear President Kennedy, Please don’t start nuclear tests in the atmosphere again! Instead, start the peace race by stopping all tests. Please intensify negotiations to end the arms race under inspected agreements. (Signed) Burma folylafja semlegesség politikáját Rangúdban január 4-én több mint százezer ember ünnepi nagygyűlésen emlékezett meg a Burmái Unió függetlensége kikiáltásának 14. évfordulójáról. Az ünnepségen U Win Maung, a Burmái Unió elnöke üdvözölte Burma népét, majd a kormány külpolitikájáról szólva hangsúlyozta, hogy Burma a szigorú semlegesség politikájának következetes alkalmazásával változatlanul őszinte, jó kap csokitokat tart fenn más országokkal. A TANÚT ELŐ KELL ÁLLÍTANI A State Department igyekszik életbeléptetni az Amerikai Kommunista Párt tagjai ellen a Mc Carran-törvény azon szakaszát, amely szerint párttagok nem kaphatnak útlevelet. Azt azonban, hogy valaki a kommunista párthoz tartozik, a bíróságon tanúval kell bizonyítani. Ha a State Dept. nem hajlandó az FBI titkos tanúit előállítani, akkor köteles a folyamodónak az útlevelet kiadni. A folyamodó követelheti a tanú szembesítését és megfellebbezheti a kormány által előállított tanú vádjait. Mint ismeretes, a Legfelsőbb Bíróság tavalyi döntésével érvénybe léptette a McCarran-tör- vén.vt (Internal Security Act), amit a Kongresz- szus 1950-ben hozott. A döntés előtt a State Department évekig megtagadta haladó szellemű polgároknak az útlevél kiadását és csak 1958-ban, amikor a Robeson és Kent által megindított bírósági eljárás úgy határozott, hogy erre nem volt joga, miután a kongresszus erre nem hatalmazta fel törvényileg — szüntették meg ezt az eljárást. Az útlevél iránti kérdőívből akkor eltávolították azt a kérdést, hogy,tagja-e valaki a Kommunista Pártnak ? — és mindenki kaphatott útlevelet. Most rányomtatják a kérdőívre azt. hogy a párt tagjának tilos útlevélért folyamodni. Ennek a tilalomnak az állítólagos megszegése azonban csak ugv büntethető, ha a kérvényező párttagságát tanúval bebizonyítják.* Erre a tettre a hatóság nincs mindig elkészülve, miután nem hajlandó leleplezni titkos besúgóit. A McCarran-törvénv azt is törvényszegésnek minősiti, ha az útlevél osztály hivatalnoka útlevelet állit ki valakinek, “akiről oka van hinni, hogy kommunista párttag”. De azt a bizonyos “okot” a kérvényező tudomására kell hozni és rendelkezésére kell bocsátani, hogy a saját védelmében megtehesse a szükséges eljárást. A McCarran-törvény csak azokra vonatkozik, akik az utóbbi 12 hónap alatt tagjai voltak a párt nak. Kivetették azt a csalétket is, hogy aki bizonyítani tudja kilépését a pártból, annak nem vetik szemére volt párttagságát az útlevél kiadásánál. Kenneth B. Keating republikánus szenátor, az Internal Security albizottság tagja, egyáltalán nincs megelégedve a State Department rendelkezéseivel és uj kihallgatást akar tartani a kérdésben. “Az uj rendelkezés a kormányt olyan merev választás elé helyezi, hogy vagy fel kell tárnia bizalmas információinak forrását, vagy ha nem akarja leleplezni kémeit, akkor meg kell adnia az útlevelet”, mondotta. A State Department egy sajtókonferencián kilátásba helyezte, hogy a “Kommunista Párt bizonyos vezetőitől” vissza fogja venni a birtokuk- ‘"brrn levő útlevelüket.
