Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-17 / 20. szám

Thursday, May 17, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD 1 A “SZABADSÁG” BAJNOKAINAK IGAZI ARCA A Free Europe Committee elárulja igazi célját. Mi húzódik meg a “sza­badság, a népek önrendelkezése és az emberi jogok” szépen csengő frázisai mögöt? A Free Europe Committee (Szabad Európa Bizottság) legújabb angolnyelvü kiadványában újabb hatalmas propaganda kampányt indított Kelet-Európa népeinek “felszabadítására.” Az FEC a Nyugat egyik legfontosabb fegyvere — hangsúlyozza a kiadvány első cikke. A propagan­dakiadvány szerint a bizottság az amerikai világ­nézetet akarja uralomra juttatni, amely alatt ön- kormányzatot, szabadságot és az emberi jogok érvényesülését értik világszerte. A Szabad Euró­pa Bizottságot azonban, folytatja a cikk írója, kizárólag a 9 kelet-európai ország — Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehszlová­kia, Magyarország, Bulgária, Románia és Albá­nia — érdekli. Miért csak ezek az országok? Erre is készen van már a felelet. Ezek az országok a “kommunis­ta zsarnokság” és a “nyugati szabadság” erői kö­zött fekszenek, tehát határterületek és ezért fontosak. A Free Europa urai tehát erkölcsi ala­pot akarnak adni politikai irányuknak és szándé­kaiknak. ők a szabadságot s demokráciát tartják a legfontosabbnak és ennek érdekében fejtik ki felforgatásra uszitó és biztató programjukat. Ez a végső és nyílt célja ugyanis ezen bizottság min­den tevékenységének. Hisz elég élénken élhet még minden magyar emlékezetében az a szerep, amit a Radio Free Europe az 1956-os magyarországi ellenforradalom kirobbantásában játszott. “A cél szentesíti az eszközt” — tartja a köz­mondás. A nemes célok elfeledtethetik az eszkö­zök kegyetlenségét és durvaságát. Nézzük meg tehát milyen célok húzódnak meg a FEC nem éppen finomnak és nemesnek mondható eszkö­zei mögött. "Önkormányzatot” akarnak kivívni a kelet- európai államok számára — mondják. Az önkor­mányzatért és a népek függetlenségéért lelkesed­nek tehát. De hisz akkor miért nem próbálják meg olyan helyeken elérni ezt, ahol nagyobb si­kerrel léphetnének közbe ezekért a magasztos esz­mékért? Hisz még elég spk gyarmat van a vilá­gon, amelyeknek népei éppen a nyugati országok “demokratikus és szabadságszerető” kormányai­nak elnyomása alatt nyögnek. Talán nem tudják hol fekszik Nyugat-Inán, amelyet még mindig a hollandok tartanak megszállva. Észak-Rhodézia népének érdekében is szólhatnának egy pár jó szót Ott 70.000 fehér ember tartja a kezében 3 mil­lió bennszülött sorsát a “népek önrendelkezésé­nek” nagyobb dicsőségére. De az sem érdekelte a FEC jól fizetett irányitóit, hogy mi ment végbe az elmúlt hét és fél év alatt Algériában, ahol az ország lakosságának 90 százalékát nyomták el vagy tartották koncentrációs táborokban. Portu­gália afrikai gyarmatairól már nem is beszélve. Demokráciát akarunk a kelet-európai országok­ban, hirdetik a Szabad Európa Rádió munkatár­sai, akik nem győzik dicsérni a NATO, a SEATO, és az egyéb nyugati védelmi szövetségeket. Te­hát a demokrácia az ami fáj nekik! Ezért lelke­sednek! Dehát miért nem próbálják helyreállíta­ni ott ahol ezt meg tudnák tenni — a NATO és a többi katonai szövetség tagállamaiban, mint pl. Portugáliában, Görögországban, Pakisztánban, Iránban vagy Laoszban? Lehetne még egy né­hány országot felsorolni, ahol a demokrácia esz­méi nagyon gyenge lábon állnak, de ezekről soha nem hallhatunk a Radio Free Europe propaganda adásaiban. Miért nem tesznek egyetlen lépést eem, hogy Franco fasiszta rendszerét Spanyolor­szágban és Diem zsarnok uralmát Dél-Vietnam- ban megdöntsék? Ezekben az országokban nagy esélyük volna a zsarnokság és erőszak megdönté­sére és a demokrácia helyreállítására. Ehelyett megelégedéssel és helyesléssel veszik tudomásul, hogy amerikai támaszpontok vannak Spanyolor­szágban és az USA hadseregének egyre több tag­ja sodródik bele a dél-vietnami partizánok elleni küzdelembe. Az emberi jogokról sem szabad megfeledkezni. Ez is a Free Europe magasztos eszméi közé tar­tozik. Ezen a téren aztán tényleg elég sok tenni­való lenne. Gondoljunk csak a déli néger polgár­társainkra, akiknek még most, az amerikai pol­gárháború után egy évszázaddal sem adták meg azokat a jogokat, amelyek minden embert megil­letnek. Talán Kelet-Európa államaiban kell a vil­lamosokon, autóbuszokon és vonatokon elkülöní­tett szakaszokban utazniuk egyes állampolgárok­nak? Talán ott, a szocialista államokban nem szol­gálnak ki egyes vendéglőkben szinesbőrü embert? Köztudomású, hogy ezekben az, országokban a má­sodik világháború óta számos olyan társadalmi korlátot bontottak le, amely azelőtt, amikor még nem volt Free Europe Committee, szilárdan fenn­állott. Szülőföldünkön például számos olyan szál­loda, étterem és mulató volt, ahová a “régi jó” Horthy-rendszer idején munkások és parasztok be sem tehették a lábukat, csak mint szolgák legfeljebb. Ez ellen van talán kifogása a FEC ve­zetőinek? Köztudomású, hogy a 9 kelet-európai ország túlnyomó többségében 1945 előtt félfeudális rend­szerek voltak hatalmon. Ezek a rendszerek a nép hatalmas tömegeit tartották kegyetlen uralmuk alatt. Magyarország pl. Horthy uralma idején, a két világháború között, a 3 millió koldus orszá­gának a nem éppen hízelgő jelzőjét viselte. A gazdasági csődbe jutott kelet-európai országok reakciós, félfasiszta kormányai antiszemita pro­pagandával próbálták a tömegek elégedetlenségét levezetni. A 9 ország közül majdnem mindegyik­ben érvényben voltak zsidóellenes törvények és rendelkezések. Akkor a nyugati hatalmak kor­mányai jóviszonyt tartottak fenn ezen reakciós rendszerek uraival. Akkor nem volt Free Europe Committee... Ma, amikor felszámolták a félfeudális rendszer maradványait és mindenki számára biztosították az egyenlőséget ebben a 9 országban, ma beszél­nek elnyomásról, emberi jogokról, demokráciáról. Most létrehoztak egy bizottságot ezeknek az or­szágoknak az “érdekében”. Azt mondják, hogy a mai kormányok nem le­Mrs. Willie Mae Mallory-t 1961 október 19-én elfogták Clevelandon, hogy kiadják az észak- carolinai “igazságszolgáltatásnak.” “Emberrab­lás” a vád ellene. Az FBI fogta el, mert a szövet­ségi törvényeket is megsértette azzal, hogy “meg­szökött az igazságszolgáltatás” elől. Mi áll az ügy mögött Még szeptember 16-án Union Countyban négy fehér férfi megtámadott egy fiatal néger leányt. Összeverték és erőszakot követtek el rajta. A leány feljelentette támadóit, akiket felismert, de a helyi rendőrség a fülét sem billentette a vádra. A fiatal nő erre Monroeban tett jelentést a she­riff nél, de az sem volt hajlandó eljárást indí­tani a fehér támadók ellen. A hir elterjedt és természetesen nagy elkesere­dést okozott a néger lakosság között. Felhívták az FBI-t is, de miután “helyi” bűntényről volt szó, ők sem voltak hajlandók beavatkozni. Robert F. Williams, a monroei négerek veze­tője több ízben felhívást intézett az igazságügy­minisztériumhoz és védelmet kért a monroei né­gerek számára, de hiába; legalább is mindaddig, amig a négerek elhatározták, hogy nem hagyják magukat és visszaütnek. Erre megtelt Monroe az FBI embereivel. Igaz, hogy a foi’rongás Monroeban már előbb, még augusztus közepén kezdődött, mikor a “Free­dom Rider”-ek a bíróság épületét és a polgármes­ter házát piketelték. A rendőrség nyakra-főle le­tartóztatta a néger polgárokat, mialatt a Ku- Klux-Klan szabadon garázdálkodhatott. Egy fe­hérekkel telt autó plakátot vitt, amelyen ez állt: “Open season for Coons” (szabad vadászat a né­gerekre). A négerek nem hagyták provokálni magukat, tovább énekeltek és piketeltek. Több ízben megtámadták őket, akkor aztán visszaütöt­tek és a támadók közül vagy egy tucat fehér fér­fit elvertek. Vasárnap Williams ellenzése ellenére ismét pi­keteltek a bírósági épület előtt, de már látszott, hogy a vidékről is összehívták a Klan tagokat és támadás készült a néger polgárok ellen. Williams ettől félve, visszahívta a piketvonalat, de ez már nem számított. A fehér és néger “Freedom Ri- der”-eket megtámadták és összeverték a rendőr­ség szeme láttára. Fehér szemtanuk szerint “mint ha megőrültek volna a fehérek”: egy né?«r nőt csecsemővel a karján á földre tepertek. hetnek felelősek a múltért. Nem a mai nyugati politikusok támogatják a kelet-európai reakciós klikket. EZ igaz. De miért nyújtanak akkor még ma is támogatást ezeknek a levitézlett politiku­soknak ? Miért van az, hogy a Radio Free Europe urai még ma is a keblükre ölelik a kelet-európai államokból kikergetett reakciósokat és híveiket? Ezekután azt hisszük elég világos, hogy a FEC urai nem hivatkozhatnak magasztos erkölcsi el­vekre és célkitűzésekre. Szirénhangu szólamaik ma már idejétmúltakká váltak. A szabadság, de­mokrácia és emberi jogok szépencsengő frázisai már egyre kevesebb embert hatnak meg. Mindig több lesz azoknak a száma, akik átlátnak a jelsza­vak hazugságain és álszent hangoztatásukon. Úgy látszik a FEC irányitói is látják, hogy a régi lemez már kezd lejárni. Ezért legújabb ki­adványukban már előjönnek a lényeggel. A kelet­európai államokba sugárzott propagandának az a célja, írják, hogy belső feszültséget keltsenek ott a népek körében. Ezt a belső feszültséget pedig katonai szempontból lehet majd jól kamatoztatni. Most a békében még nem látni ennek előnyét, cé­loz rá a kiadvány cikke, “de krizis idején, az el­tökélt nép a szovjet erő nagy részét lekötheti, ahelyett, hogy (a kommunisták óhaja szerint) növelné.” Konfliktusra spekulálnak tehát. Ezeket a kelet-európai népeket akarják felhasználni cél­juk elérésére. Szolgálják Nyugat céljait ott Ke­leten. Ez már nvilt beszéd. Most nyíltan meg­mondták a lényeget, ha a FEC urainak nem is ez volt a céljuk. Nincs már szó demokráciáról, szabadságról és egyéb maszlagról. Katonai szem­pontokról van itt szó! Az angolnyelvü kiadvány ahol ez a cikk megjelent, a Fi’ee Europe Com­mittee Egyesült Államokbeli támogatóihoz szól. Ezeknek a pénzembereknek pedig nem lehet ha­landzsázni és frázisokat szavalni erkölcsről és igazságról, demokráciáról. . . ők már tudják ezek nek a valódi értékét ha a Free Europe hangoz­tatja. Mr. és Mrs. Bruce Segall középkorú fehér há­zaspár állítólag keresztül akart törni a néger tö­megen. Elfogták őket és kezeiket összekötözve vitték Williams udvarára. Williams látva az elke­seredett tömeget, attól tartott, hogy esetleg bán­talmazzák az ijedt házaspárt és behívta őket la­kására, ahol biztonságban lesznek. A ház felett ugyanakkor privát repülőgép keringett. Rövid­del utána Williams háza körül kordont vont a fegyveres államrendőrség. A sajtó segítségével azután Williams ellen sike­res “frame-up”-ot készíthettek, annak ellenére, hogy nem az ő házánál és n*em is az ő követői ál­lították meg a fehér házaspárt. Williams kényte­len volt elmenekülni, s jelenleg Kubában tartóz­kodik. Természetesen a fegyveres rendőrség győ­zött a néppel szemben és igy kovácsoltak bűn­ügyet a néger nép vezetői ellen. Mrs. Mae Mallory, a Harlemben is jólismert harcos néger nő, szintén a “Freedom Rider”-ek között volt és ellene is az “emberrablás” vádját emelték. Északra szökött, mert — mint mondta — élni akar és Monroeban azt mondták, hogy csak koporsóban engedik őt szabadon. így találta meg őt Clevelandon az FBI. Mrs. Mallory barátai védelmi bizottságot alakí­tottak, hogy megakadályozzák kiadatását a déli államnak. Michael Di Salle kormányzó elrendelte a kiadatását, miután telefonon beszélt Észak-Caro- lina kormányzójával. Annak ellenére tette ezt, hogy a világ minden részéből több mint 20,000« ren kérték, hogy ne adja Mrs. Malloryt a fajvé­dők kezébe. A Day and Berkman ügyvédi iroda tiz napon belül 5,000 dollárt és 30 napon belül másik 5,000 dollárt követelt a védelemért, holott már kapott 1,500 dollárt. Miután a bizottság képtelen volt ilyen összeget megszerezni, nem voltak hajlandók Mrs. Mallory védelmét folytatni. így márc. 1-én Thomas J. Parrino bíró elren­delte a kiadatást, az óvadékot visszavonta és bör­tönbe záratta a harcos asszonyt. Clevelandon tömeggyüléseket tartottak védel­mére és a polgári jogok közismert védője, Waltei S. Haffner ügyvéd kezébe helyezték Mrs. Mallorj védelmét. A Monroe Defense Committee segít­séget kér a védelemre, dme: 217 West 125th St. ftöom 120 N- York, N. Y. MVWAAMMAAMAAAMAAMWUXAMVUMMMVVVVWVMMUVVVMA/VVVVMAAAAAAAA/VVVVAnMMAAnAMV Küzdelem a fajvédők ellen

Next

/
Thumbnails
Contents