Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-05-10 / 19. szám
Thursday, May 10, 19G2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 • 312 X 24 =289340% -r-2309801/3982 +34050=898'/, 9472 • IA SZÁMOK BESZÉLNEK | n írja Eörsi Béla % •o N © • 312 X 2 J =289340% -t-2309801/3982 -f 34050=898 x/i 9472 • Búcsú Dél-Kaliforniától Minden ember a maga módján mond búcsút annak az országnak, ahol 22 évet töltött. "Van, aki szavakkal, van, aki imádsággal, egyesek talán énekszóval búcsúznak. Mivel e sorok Írójának kifejezési módja a szám, igy illendő számokkal búcsúzni. A dél-kaliforniai embert szeretném számokban kifejezni, már amennyire ez lehetséges. A tipikus dél-kaliforniai fiatalabb és jobb anyagi helyzetben van az ország többi részeiben élőknél. Kora kb. 30, családi állapota nős, két gyermeke van. Otthona nemrégen még narancsültetvény helyén gyorsan felépült tömegtipusu ház, melyhez mindenkor garázs simul. Autóját többet és hosszabb utakra használja, mint más amerikai. Valószínűleg gyárban dolgozik (semi-skilled), hadi-, vagy elektronikus telepen. A hosszú autóutat nem azért teszi meg munkahelyére, mert szeret utazni, hanem a munkahely messze van a lakóhelyétől és a városi közlekedés nem tart lépést a környék hirtelen növekedésével. Családi jövedelme évi $6,500, legalább is a helyi kereskedelmi kamara által kibocsátott adatok szerint. Ha ez a jövedelem tényleg megfelel a valóságnak, akkor jóval felülmúlja a nemzeti átlagjövedelmet. De mégsem él gond nélkül, mert tartozik a házára, melyet, ha katonaviselt, lefizetés nélkül vásárolt és a ház valószínűleg még az utolsó részlet megfizetése előtt összeomlik; ezenkívül tartozik az autójára, a televíziójára és természetesen bútoraira, konyhafelszerelésére, stb. A lakosság növekedése Dél-Kaliformában a lakosság naponta 1,000-el növekszik, öt közül hárman autón, autóbuszon, vasúton vagy más járművön érkeznek az ország valamelyik más államából; ezek a 20- vagy 30-as évükben vannak; a másik kettő újszülött, akiket a szorgalmasan dolgozó gólya hoz. Az újonnan érkezők a hadiiparban keresik a megélhetésüket, ahol kb. 20 százalékkal jobban fizetnek, mint az országos átlag. Megtehetik, hiszen Uncle Sam fizeti a számlát! Ezeket elsősorban az vonzza ide, hogy földszintes, esetleg kis kertes házban lakhatnak, nem pedig bérpalotában, másodsorban az éghajlat. Természetesen az ördög néha incselkedik még ezen a paradicsomi helyen is, s mint “smog” jelenik meg, mely a szemet és a tüdőt marja. Egyelőre senki sem akarja tudni, honnan ered, de valószínűleg az autógáz, az olajtelepekből kiáradó gázok és talán az a tény okozza, hogy Los Angeles vidékét hegyek veszik körül, melyek gátolják a levegő körforgását. Los Angeles lassan megöregszik és a lakosság a körülötte lévő uj városokba költözik, melyek hatalmas méretekben fejlődnek. A néger lakosság Érdekes fejlemény a megyében a néger lakosság növekedése. Szaporodásuk kétszer akkora, mint a fehéreké (még ha a mexikóiakat is fehéreknek nyilvánítjuk). Los Angeles megye lakossága az utolsó tiz évben 46 százalékkal növekedett (4,151,687-ről 6,038,771-re), s ezen idő alatt a fehérek 41 százalékkal, a négerek pedig 114 százalékkal szaporodtak. Mig a megye lakosságának 10 százaléka néger, addig Los Angelesé 17 százalék (minden hatodik lakos néger). A négerek sziik gettókban élnek, ahol a lakosság 95 százaléka néger. Ennek következtében az iskolákba majdnem 100 százalékban néger gyermekek járnak ebben a körzetben. A régi dél-kaliforniai négerek közül sokan végeztek középiskolát és egyetemet, sőt az állami egyetem iskolatanácsának elnöke gyakran néger. Az újonnan bevándoroltak helyzete azonban már sokkal szomorúbb, mert ezek egyenesen a déli államokból érkeznek, s a szakmanélküli munkások seregét növelik. A néger bevándoroltak pár évvel fiotalabbak, mint a fehérek és nagyobb családjuk van. A négerek igyekeznek uj városnegyedekbe költözködni, ami azonban csak ritkán sikerül nekik. Viszont elég jó lehetőségük van a négerek- nak arra, hogy műveltségűket, emeljék. Pasadena városban (Los Angeleshez épült) aránylag több dinlomás néger van (34) mint bármely más amerikai városban. Természetesen az előítéletek mindenütt nagy mértékben jelen vannak. A szélsőségesek városa Los Angelesben mindenféle politikai irányzatot meg lehec találni. Az újabban érkezett magyar emigránsok között bőven akad fasiszta gondolkodású, de igen sok tagja van itt a Birch Society- nek is. Két-három bombarobbanás is volt nemrégen melyekből kettő a vallások közti békét hirdető protestáns papok ellen irányult. A rendőrfőnök az antiszemitizmust okolta a történtekért. Viszont 1960-ban Stevenson hívei nagyobb tapssal fogadták az akkor még liberális hírnévnek örvendő politikust, mint elnökjelöltet. A békéért tüntető háziasszonyok és diákok otthona Los Angeles, de ugyanakkor vannak olyanok is, akik Warren legfelső bírósági elnököt felakasztanák, mert túl liberálisnak tartják. Mennyi az évi kereset? Az egy emberre eső jövedelem Dél-KaliforniáKÖZVETLENÜL... BÁLINT IMRE ROVATA Apám akkor már nyugdíj nélküli nyugalomba vonult kisiparos volt. Bejárt az öcsém üzletébe csakúgy unalomból, meghogy mivel az apa nem esik messze a fia-almától. Szerette a fiatal kiszolgáló és a kacérabb fiatal vevő-lányok hátulját megcsipkedni, mindenek örömére persze, öcsém egyszer, egyetlenegyszer odatette apámat a kasz- szához, mert neki sürgős dolga akadt a kávéházban. A dominók már álltak. A kasszás kisasszony aznap kezdte meg a hatheti “vakációját” a megyei börtönben csak azért, mert könnyű testi sértést követett el hűtlen szeretője pofáján a nyílt korzón, egy vasárnap délelőtt. Kassza az üzletben ugyanaz, mint az oltár a templomban, vagy a tórás-szekrény a zsinagógában. Az a szentély. Oda zarándokolnak az emberek a dinárral. Minden árun volt egy cédula egy- pár betűvel; az volt a kódjel, amin alul nem volt szabad eladni az árut, fölötte dinárban az áru szabott ára. Még egypár táblára bent az üzletben a “stelázsik” fölött ki is volt Írva: “Szabott Árak.” Ezt persze sem az eladó, sem a vevő nem vette komolyan, ha csak nem a holdról pottyant oda, amiről akkoriban persze még nem lehetett szó. A konkurrencia is rákapott a szabott árakra, öcsém sikerén felbuzdulva és az még a kirakatba is tett egy táblát. Piszkos konkurrencia! Öcsém erre kijavíttatta a táblákat: “Szigorú Szabott Árak”-ra. Erre három üzlet a Fő ufcán azonnal kiirta, hogy náluk a “Legszigorúbb Szabott Árak” vannak. Tábla, vagy nem tábla, mindenki alkudott, mert a Balkánon az alkuvás és az áru olyan, mint a só és a leves. Egyik se lehet meg a másik nélkül. A szabott ár azt szabta, hogy ott kezdődhetett az alku. Egyszer egy öreg, vagy ha nem is öreg, de törődött parasztasszony, félénk mozgású, látszott, hogy tanyai volt. aki ritkán járt a városban és nem is szokott vásárolni, mert a szegénységéből nem tellett, vett egy férfi inget pont akkor, amikor apám ült a kasszánál. Amig bugyellárisából kikotorta a pénzt és elbúcsúzott a dinároktól mesélte, hogy a fiát várja kocsival, aki aznap fog kijönni a kórházból. Tizenöt kilót fogyott. “Tüdő... Tudja?” Az inas, aki az apám melletti asztalon csomagolt, ravaszul kacsintott apámra a balszemével és félpofával odamondta, hogy. . . merthogy az ritkaságszámba ment: “Nini, a néni a szabott árat fizeti!” Apám megmustrálta az asszonyt, a kódjelet, a számot és azt mondta hivatalosan, szigorúan: “Ez hetvenöt dinár volna, mert ennyiről szól a segéd- űr cédulája. Szabott ár. De, hogyha készpénzzel fizet és látom, hogy avval fizet, merthogy nem is adjuk másként, akkor húsz százalékos rabatot adok.” “Jézus-Mária, mi az?” “Az, hogy elengedek húsz dinárt és csak ötven dinárba kerül az ing.” (Apám nem volt tökéletes a matematikában.) Ez a történet, amelyet az inas mesélt el nekem. Eszembe jut, ahogy olvasom a keleti s a nyugati hatalmak alkudozását. Az egyik avval jön, hogy övé szabott ár, hagyja, vagy vigye a fránya, de ő abból nem enged. A másik azt mondja, hogy az ban $2,678, Los Angeles megyében $2,916, ami 22 százalékkal magasabb a nemzeti átlagnál. Ennek oka, hogy ugyanazért a munkáért Dél-Kalí- forniában 60 százalékkal többet fizetnek, mint Georgiában, 24 százalékkal többet, mint Massa- chusettsben (ahonnan a textilipar elmenekül), ss még New Yorkot is 13 százalékkal meghaladja, amit a hadiipar tesz lehetővé. Emellett azonban igen alacsony béreket is találunk; pl. a turistaipar, amely 700 millió dollárt hoz évente, a legalacsonyabb béreket fizeti: a szállodai, éttermi munkások bére a nemzeti átlagon aluli. Igen sok a szervezetlen munkás. A legnagyobb napilap, a Los Angeles Times szedői pl. szervezetlen munkások. A városnak nincs egy demokrata lapja sem és csak két napilapja van. (Hatmillió jólkereső ember csak két napilapot tud eltartani.) A város kulturélete egy nagy falu életéhez hasonlítható, de már van két baseball-csapata. Good-bye, Dél-Kalifornia, legalább is egy hosz- szabb időre! övé szabottabb és azért ő se^enged. Ha oly bölcsek és jók volnának, mint apám volt, elvetnék a szabott és a legszabottabb árakat, ő tudta és én is tudom, hogy azon alul is lehet adni, venni, tisztességesen élni. Sajnos, félő, hogy a világ vezetése, a diplomácia erkölcse lecsúszott a lócsiszárok nívójára. A nyelvtanítás uj módszere Az idegen nyelvek közül eddig főleg a franciát, spanyolt, németet, oroszt és olaszt tanították az amerikai főiskolákon. Az utolsó évek folyamán azonban fontos változások történtek. Amerika belátta, hogy a külföld nemcsak Nyugat-Európá- ból áll és többszáz más nép nyelvét és kultúráját is meg kell ismernünk. Ezzel kapcsolatban uj problémák merültek fel. Nyelvtanárokat kellett szerződtetni és célravezetőbb tanítási módszereket bevezetni. Hat nyelvet jelöltek meg a szakértők, mint amelyeknek általános tanítása a legsürgősebb. Ezek: arab, kínai, hindosztáni, japán, portugál és orosz. Eddig is tanították egyes intézetekben e hat nyelvet, de az amerikai Közoktatásügyi Hivatal kezdeményezésére 1958 óta megháromszorozódott, a nyelvtanulók száma. A következő csoportba 18 nyelvet vettek fel, amelyeknek ismerete fontos és sürgős. Ezek között van a magyar is. A többiek a bengál, búr,mai, finn, héber, indonéziai, khalka, koreai, lengyel, marathi, perzsa, szerb-horvát, szingalézi, swahill, tamil, telegu, thai, és török. A harmadik csoportban már hatvan nyelv van, amelyeknek szélesebb körben való népszerűsítését ajánlják a szakértők. Az ismertebbek ebben a csoportban: a cseh, görög, indus, litván, svéd és vietnami. Az afrikai nyelvek egyrésze is idetartozik : a yoruba, ewe, bantu és twi. A nyelvtanítás módszereit is reformálták. 1945 előtt az yolt a szokás, hogy a tanulókkal bemagoltatták az idegen szavakat és a nyelvtani szabályokat. Legfeljebb még idegen szöveget is fet- olvastattak hangosan. A második világháború alatt azonban a katonai nyelviskolákban arra törekedtek, hogy a legfontosabb tudnivalókat közölhessék és megértsék a tanulók. Mellőzték tehát a legtöbb nyelvtani szabály megerőltető és elvont gyakorlatát. A háború befejezése után a polgári iskolák is megpróbálkoztak ezzel a rendszerrel és nyilvánvaló volt, hogy a diákoknak több kedvük volt a tanuláshoz. A haladás szembetűnő lett. Erre még a tanterem képe is megváltozott. Nyelvlaboratórium került padok és asztalok helyére. A modern nyilviskolában elektronikus készülékek köré irányul a figyelem. Gramofonlemezeket hallgatnak a diákok; csak természetes, hogy az idegen nyelvek legtökéletesebb kiejtése és a modern tananyag érdekesebb, mint a közepes tanárok előadása. A tanulók ismétlik a hallott szöveget és az ő előadásaikat is hanglemezekre veszik fel. Ilymódon a diák maga is tudja ellenőrizni, hogyan halad. Előadás alatt a tanulók fülhallgatókkal hallgatják a szöveget és később elszigetelt fülkékben a saját lemezeiket. A legújabb statisztika szerint, a főiskolai nyelv tanítás 67 százalékát kizárólag idegen nyelve a folytatják, ami már magában véve is nagy haladás. A tanulók száma egyre szaporodik, az érdeklődés általános és igy az amerikai nyelvtanítás páratlan fejlődésnek néz elébe. American Council
