Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-03 / 18. szám

Thursday, May 3, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9_ A “PREVENTION” NYÍLT LEVELE AZ ELNÖKHÖZ A Prevention nevű, széles körben elterjedt egészségügyi folyóirat, nyílt levélben hívja fel el­nökünk figyelmét a nép egészségügyi állapotára, mely az utóbbi években a többi civilizált orszá­gokkal szemben állandó esést mutat. Ez a helyzet a fiatalkorúakat érinti elsősorban. Kétségbeejtő módon, javulás helyett állandó visszaesést mutat a hivatalos statisztika. íme a felhívás szövege: 1947-ben West Point katonai kiképző intézetben csak 3 százalék volt azoknak a száma", akik nem feleltek meg a katonaiskola egészségügyi köve­telményeinek; ez a szám 1960-ban 15 százalékra emelkedett. A Yale egyetem egészségügyi vizs­gálatain 1961-ben 49 százalék nem felelt meg az előírásoknak, s ez nagy riadalmat keltett. 1956- ban egy másik vizsgálatnál 57 százalék, 1960-ban pedig 62 százalék nem felelt meg a szabályoknak. Szomorú és elkeserítő számok ezek, Elnök ur, melyet még növel a múlt évben Japánban megtör­tént eset. Megállapodások jöttek létre az Ameri­can Ass'n for Health, Physical Education and Re­creation vezetőivel, hogy 20 ezer iskolaköteles ta­nulót —mindkét részről egyenlő ellenőrzés mel­lett — megvizsgálnak sportszempontból, mint gyorsaság, kitartás, szívósság, stb. Általános meglepetésre a japánok jöttek ki győztesen, még hozzá feltűnő előnyben. Pontosan ez történt Ang­liában, méghozzá hasonló eredménnyel, 10,000 fiú és leány vizsgálatánál. Ezekkel a tényekkel szembe kell néznünk és tenni kell valamit, még pedig sürgősen. Meg vá­gunk győződve az Elnök ur jóhiszeműségéről a fiatalsággal szemben, amire bizonyíték a néhány héttel ezelőtti TV-felhívás a testgyakorlatokra. Mi arra kérjük önt, ne álljon meg ennél, hanem vegye figyelembe, hogy a testgyakorlatokhoz bi­zonyos diétára, helyes táplálkozásra van szüksége fiataljainknak. 100 százalékban hiszünk a test- gyakorlatok fontosságában, de a helyes táplálko­zási mód nélkül lehetetlen gyermekeinknél ered­ményt elérni, különösen, ha a hiányos táplálkozás mellett még a lassú mérgezésnek is ki vannak téve. Általánosan ismert tény, hogy a harmadik vi­lágháború befejezéséig, 1946-ig, gyermekeink a legjobb egészségnek örvendhettek. Vajon mi tör­ténhetett 1946 óta a mi fiataljaink egészségével ? -Tudvalevő, hogy a második világháború alatt sok olyan anyagot találtak fel, melyet háborús célra használtak. Ezek a háború után felszabadultak, nagy részüket mindennapi ételeink színezésére és egyéb kereskedelmi célokra használtak. Azonkívül azóta gyermekeink kezébe több pénz kerül, sza­badon költekezhetnek mindenféle édességre. HHls- dale, Mich.-ben pl. egy iskolai lunch a következő 3 fogásból állt: “Hot-dog, potato chips és édes italok. Egy egészségügyi vizsgálatnál 133 gyer­mek közül egyet találtak egészségesnek. George Blunter orvos megállapitása szerint 18 uncia Coca-Cola annyi koffeint tartalmaz, mint egy csésze kávé: egy és fél üveg Pepsi Cola egyen lő egy csésze kávéval. Ez különösen azoknak szól, akik. tartózkodnak a kávéivástól. E. M. Abra- hamson azt Írja, hogy ha cukrot eszünk, az gyor­san a vérbe megy, rendellenességet idéz elő, s mint az alkohol, látszólagosan "erőt ad, de ez az erő hamarosan a normális alá száll, s lehangolt- ság, fáradtság következik be. Ezzel van kapcsolatban az a rendellenesség is,, hogy gyermekeink fizikailag nem aktivak. így azután jobban megértjük a japán és angol gyer­mekekkel való lemaradásunkat is. Elnök ur, mi meg vagyunk győződve, hogy az ön háztartásában ezek tudott dolgok. Ha gyerme­keink nem kívánnak rendszeresen gyakorlatozni, annak okát megtalálhatjuk a cukrosvizek, cukor­kák és más édességek tulzott fogyasztásában. A candybar, mely a gyermekek kedvenc édessége, tartalmaz bizonyos csokoládét, de amiről a szülők keveset tudnak az, hogy koffein és oxalic sav is van benne, melynek az a tulajdonsága, hogy el­vonja a kalciumot a szervezetünkből s visszatart­ja a kiskorúak növését és a csontjaik fejlődését. A hot-dog ugyancsak népszerű élelem a gyerme­kek körében, s ez minden édességnél károsabb anyagot tartalmaz. A benne levő piros anyagnak semmi tápértéke nincs és csupán arra jó, hogy a látszólagos frissességet megadja, amikor az étel már romlik. Ha elgondoljuk, hogy gyermekeink ma rosszabb karban vannak, mint szüleik voltak az ő korukban, akkor érdemes elgondolkodni, va­jon a háború utáni 15.év felelős-e ezért? Szembe kell néznünk e bizonyítékokkal alátá­masztott tényekkel, s be kell vallanunk, hogy -ke­veset tettünk ezen idő alatt sajátmagunkért és gyermekeinkért. Jóleső érzéssel hirdetjük, hogy a mi népünk a legjobban táplált az egész világon, ami nem azt jelenti, hogy a legésszerűbben táplált nép az amerikai. Olyan előrehaladott világban élünk, hogy erőnket, energiánkat helyes irányban tudjuk fejleszteni helyes táplálkozással. Orvos- professzoraink megfeszített erővel dolgoznak, hogy kiküszöböljék a betegségeket, ami már nem is lesz probléma, ha helyes útra térünk. Úgy véljük, hogy az egészségünkre nagyon ér­tékes élelmiszereknek nagyobb publicitást kell • 312x2,,=289340%+2309801/3982+34059=898H947?* ! A SZAMOK BESZÉLNEK I £ írja Eörsi Béla % • 312 X 2.^=289340%+2309801/3982+.34050=898'/j 9472* Az iskolázatlanság következményei A Kennedy-adminisztráció tervbe vette, hogy ebben az évben harcot indít az analfabétizmus el­len, de az államháztartás 9 billió dolláros összegé­ből mindössze 5 millió dollárt kiván e nemes cél­ra fordítani. Sajnálatos, hogy a világ e leggaz­dagabb államában még ma is vannak emberek, akik nem tudnak Írni és olvasni. Nézzük meg, mi a helyzet más országokban? Oroszországban 1897-ben a lakosság 69 száza­léka volt anafabéta. A Szovjet a véres polgárhá­ború és éhínség ellenére is már 1931-ben 25 szá­zalékkal csökkentette ezt a számot, s ma már alig akad szovjet polgár, aki ne tudna Írni és olvasni. Az Egyesült Államokban az 1959-ben készített, statisztika szerint 7,800,000-en még a nevüket is alig tudják leírni; ezek közül 2,619,000-en soha­sem jártak iskolába; ezek 26 éven felüli amerikai­ak és természetesen a nélkülözés következtében jutottak erre a sorsra. A déli államok fehér és színes lakosainak egy része sohasem jut el az is­kolába, s a vándor szezonmunkások gyermekei sem tanulhatnak, mert egyes helyeken még az is­kolában is idegenkednek tőlük. Az úgynevezett hill-billyk, a szegény törpegazdálkodók sem isko­lai, sem egészségügyi ellátásban nem részesül­nek s gyermekeiknek túl messzire kellene isko­lába járni, holott sokszor még cipőjük sincsen. Az 1959-es népszámlálási adatok szerint a fe­hér lakosság 6.4 százaléka nem tud Írni és olvasni, a nem-fehér 25 éven felüliek 23.5 százaléka (majd nem negyedrésze) gazdasági rabszolgaságban szenved, melyben lényeges tényező a kevés isko­lázottság, vagy annak teljes hiánya. A nagy ipa­ri államok szégyene, hogy ott átlagon felüli az írástudatlanok száma. New Yorkban 9.01%, New Jerseyben 9.2%, Connecticutban 9.01%, Penn­sylvaniában 9.39% (Philadelphia egyike a legbü- nösebb városoknak ebben a tekintetben). IOWA állam vezet az iskolázatlanságban 3.09%-kal, viszont Louisiana 28.5%-kal a leghá­tul kullog. Igen rossz helyen áll South Carolina, Mississippi, Georgia, Alabama, North Carolina, Arkansas, Tennessee, Virginia és West Virginia. Ezekben az államokban a néger szabadságjogok is a legsúlyosabb sérelmet szenvedik. Sajnos nincsenek adatok az iskolázatlanság gazdasági és társadalmi következményeiről. Ta­lán éppen ezeknek az államoknak a szenátorai, akik kerékkötői az amerikai demokráciának, nem szavazzák meg a statisztika elkészítéséhez szük­séges költségvetést. így azután kénytelenek va­gyunk más államok adataival érvelni. Olaszországban kb. ugyanaz a helyzet ebben a kérdésben, mint az USA-ban. A lakosság 10 szá­zaléka analfabéta, ami Dél-Olaszországban he­lyenként 50 százalékra is felemelkedik. Egy olasz humanista foglalkozott ezzel a kérdéssel. Egy börtönben 350 embert vizsgált meg, akik össze­sen 3,000 esztendőre voltak elitélve. Megállapítást nyert, hogy a 350 ember csak 650 évet töltött is­kolában, tehát egyénenként nem egészen két évet. Megismerjük a börtönön kívül élő napszámosok életét is ,akik 10 órát dolgoznak 500—600 lira (80—95 cent) napszám ellenében, de a munka csak 6 hónapig tart. A munkaadók sikeresen el­kerülik az egészségügyi és más társadalmi bizto­sítások fizetését. . A szemetet, ételmaradékot a ház mögött tart­ják, ahol a legyek, bogarak lepik el; igen sok helyen a szennyes vizet, emberi ürüléket az ut­adni, az egyszerű emberekkel jobban meg kell ismertetni azokat. Elnök ur, mi úgy érezzük, nem. kell Önnek mondani, hogy hatalmas nemzetünk­nek milyen nagy szüksége van ellenállóképes, egészséges fiatalságra. A Prevention vezetősége bízik az ön jóakaratában, hogy segítségünkre lesz munkánkban, hogy ez a hatalmas ország első helyet foglalja el a civilizált világban. Közös erő­vel oda fogunk hatni, hogy még nagyobbá, még gazdagabbá tegyük országunkat és minden erőnk­kel ápoljuk mindennél nagyobb értékünket, gyer­mekeinket. (Fordította: Schubert, Elsinore) cára öntik. Nincsenek nyilvános fürdők, vagy mo­sókonyhák. A forró vízben való mosásra alig van lehetőség és a marhavágóból kiömlő szennyes vi­zet kell mosásra használni. Lehetséges, hogy az amerikai szegények élete nem ilyen szörnyű, de bizonyára vannak ezen országban is, akik ily pri­mitív körülmények között élnek. A szegénység meggátolja az iskolázást, az anal­fabétizmus viszont lehetővé teszi politikusok ga­rázdálkodását és a teljes gazdasági kizsákmányo­lást. Talán kevesebbet kellene költeni hadifelsze­relésekre és itt volna már az ideje az analfabé­tizmus teljes felszámolásának. Északra küldik a négereket A “New Orleans Citizens Council”, 100,000 dol­lárt kér a louisianai törvényhozóktól, hogy “Free­dom vonatokat” kiildhessen északra, néger polgá­rokkal. The “White Citizens Council” igazgatója, G. Singelman, 20,000 dollárt óhajt elkölteni 1,000 né­ger egy útra szóló vonatjegyére, amellyel New Yorkba küldené az általuk gyűlölt és lenézett polgárokat. Ez a bizottság néhány nappal ezelőtt New York ba küldte autóbuszon egy cent nélkül Louis Boyd pvi-i-n-inlküli dokkmunkást fele,-égével és 8 gyer­mekével. nn Olyan sokan kérték, I rv őket is küldjék el e “Freedom” autóbuszokon, hogy Singelman bizott­sága most már inkább a vonatot akarja igénybe venni. Különben a jövő héten két külön kibérelt autóbuszt fognak Washingtonba küldeni. A Citi­zens Council azt óhajtja bebizonyítani, hogy New Yorkban, illetve északon sincs jobb dolguk a né­ger polgároknak, mint a délen. Ez nem is lesz na­gyon nehéz részükre, hiszen tudvalevő, hogy a né­ger polgárok az északi államokban is a legrosszab­bul fizetett munkakörökben dolgoznak. Az NA- ACP szintén figyelmezteti azokat, akik sietnek, hogy a “Freedom vonaton” északra mehessenek, A tény az, hogy mint első fecske, a nagy publi­citás megtette a hatását és Boyd, mint szenzáció azonnal kapott állást New Jerseyben. Lépések a karos dohányzás ellen Olaszországban betiltották a cigaretták és más • dohánynemüek hirdetését. Az olasz szenátus jó­váhagyott egy törvényjavaslatot, amely 32-től 320 dollárig menő büntetést szab ki a törvény megsértőire. A dohányáru sitás állami monopó­lium és a legtöbb hirdetés a külföldről behozott dohánycikkekre vonatkozott. Angliában a nagyobb dohánykombinátok meg­egyeztek, hogy a napnak csak olyan szakában hirdetnek televízión, amikor a gyermekek nem. hallhatják a programot. A fenti lépések és Európaszerte a dohányzás ellen folyó propaganda az angol Orvosszövetség által kiadott jelentés következménye, mert ebben az orvosok a dohányzást tették felelőssé a tüdő­rák kifejlődéséért. Angliában törvény tiltja a cigaretta eladását 16 éven aluliaknak. Lépéseket tettek a törvény betartásának megszigorítására. A dohánytermelők errevonatkozó felszólításokat hoznak nyilvánosságra. Az egyik társulat 6,000 dohánvárusitó automatát von ki a forgalomból, hogy a cigaretta ne legyen olyan könnyen hozzá­férhető a fiatalkorúak számára. ’ucfeeyg Social § Educational Club 'aggyülést tart a hónap első szerda estéjén 8 órakor, a hó többi szerda estjén előadások és szórakozás. Minden harmadik szombat este kár- tyaparty vagy születésnapi ünnepély. — Cim: 13700 Kinsman Koad, Cleveland, Ohió

Next

/
Thumbnails
Contents