Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-04-12 / 15. szám
Thursday, April 12, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 HÍREK az AUTÓVÁROSBÓL A gyárakban állnak a gépóriások. Hol vannak az irányitó kezek? Alig 2—3 évvel ezelőtt őrült iramban 3 részlegben is dolgoztak. Ma itt állnak néhán, elhagyottan, mint a fejfák a temetőben a sírokon. A szorgos kezek tétlenekké váltak, végle gesen. Egy része nyugdíjban, mások beteglistán. Nem hiányoznak, hiszen nincs szükség rájuk. Az óriásgépek csak 2—3 órát dolgoznak naponként és nem is mindennap, mert olyan sokat termelnek, hogy 3 nap és egy kis túlóra alatt kiadják az egész heti termelés anyagát, egyetlen részlegben. Ha valamelyik gép elromlik van egy kevéssel több munkája a másiknak. Semmi sincs úgy, mint régen. Az a kevés, aki még dolgozik, halálra hajtja magát, hogy haza ne küldjék. Véres kézzel is csinálja a milliókat a gépek tulajdonosának. Megsérül, vére a gép alkatrészére tapad, azért nem hagyja abba a munkát amig a “foreman” nem jön s mondja: “majd keresek valakit a helyedre, aztán mehetsz a kórházba. Ha kilóg a nyelve a szomjúságtól, türelmesen várnia kell, mig sorra kerül. A szükséglete elvégzésére sem mehet engedély és leváltás nélkül, bármilyen megerőltetéssel jár is ez részére. Az autókat is kevesebb alkatrészből állítják össze s ez is szükségtelenné tesz sok munkást. Gyorsabban készül, kevesebb részből, kevesebb munkással, de a profit annál jobban emelkedik, mert az árakat azért nem szállítják le, csak rakják halomra a milliókat. Mit kapnak azok, akik létrehozzák e milliókat, a munkások? Korai vén- ség, idegbaj, szivszélhiidés, tüdőbaj a por és füsttől az osztályrészük. A nyugdíj nagyon kicsi és nagyon későn jön. Ilyen munkatempó mellett 55 év is hosszú idő volna. Négy napos munkahét is sok, bár igaz, hogy az öt napos munkabér sem elegendő, mert csak úgy jut valamire az ember, ha legalább kettő dolgozik a családból. Igen nagy szükség volna a gyárban egy szak- szervezeti kiküldöttre, akinek az volna a feladata, hogy figyelmeztesse a foremant, arra, hogy a munkatempó embertelen és veszélyes és leállitatná azt a gépet, amely igy dolgozik, még mielőtt megsérül valaki. Itt vannak például az állványok. Nincs rajtuk egy incsnyi hely az álló munkás sarka után. Valóságos csoda, hogy még többen népi sérülnek meg rajta. Különösen rossz a forrasztok helyzete, összeég karjuk, arcuk. Az én karom is megégett, mert a tűz záporként omlott a fejünkre, de csak másnap találták meg az akadályt, ami a tüzzáport okozta.Egyes helyeken olyan zsúfoltan kénytelenek állni a munkások, hogy egymásba ütköznek és nincs hely a karjuknak. így egyiknek az orrát vágta le a kiálló gépalkatrész. Olyan helyzet is van, hogy az asztalra kell felmászni és leugrani a gép mellé, úgyhogy nehéz lenne a menekülés, ha itt valaki meg sérülne. Ilyen a szabad nép helyzete a szabad országban. Bejártam az üzleteket is ... Elmentem a város szivébe, hogy lássam, hogy miképpen is megy a tavaszi vásárlás. Ilyenkor Husvét előtt, rengeteg forgalmat vártam. Egy évvel ezelőtt ilyenkor tömve voltak az üzletek vásárlókkal, az üzletek árukkal. Kirakataink most is nagyon szépek és mindennel bővelkednek. Most szombaton is kongtak az üzletek az ürességtől. Karácsonyra igen sokan vásároltak hitelbe, azzal a reménnyel, hogy megindul a munka és könnyűszerrel kifizetik, de reményük nem vált be. Már április van, de csupán az ég derült ki, de nem a munkások helyzete, pedig igen Ígérgették, hogy jó lesz 1962. Rengeteg üzlet lezárt, mert a nép nem bir vásárolni, ruha, cipő üzletek, sőt egy supermarket is, pedig enni csak kell az embernek. De nyílt egy olyan üzlet, ahol öreg kenyeret, törött süteményeket árulnak feleáron és ez az üzlet tele is volt vásárlókkal. A gyárak részidőt dolgoznak, kevés emberrel, az üzletek lezárnak, olyanok is, amelyek 60—70 éve szolgálták a közönséget és ez is sok ezer alkalmazottat dobott a munkanélküliségbe. Mi lesz minderre a megoldás? Árucikkeink vannak bőséggel, termelni tudunk és tudnánk még sokkal többet is, de nincs aki felvásárolja. Nagy a munkanélküliség. A szocialista országok szívesen vásárolnának tőlünk, de buta politikánkkal nem akarunk kereskedni velük, inkább munkanélküliségre kárhoztatjuk dolgos kezeinket, pedig visszafelé sülhet el bosszu- állásunk. Szép márciusi ünnepélyünk volt Ha már olyan sok mindenféléről Írtam, szeretnék 160 éves jubileumi írások I 'é _ __ _ ^ __ ___ ___ __ ^ ^ __ ___ __ __ ___ __ _ ___ _ r_. _. __ _ _ _ _ _ _ ^ _ >;i (13) ' * * ** ' " **** " ***** Két történelmi akció A Magyar Szó olvasóinak nagy tömege ragadott tollat, hogy megírja nézetét és tapasztalatait 60 éves sajtónkkal kapcsolatban. Ebből az alkalomból rá akarok mutatni arra, milyen nagy szerepet játszott a munkássajtó az amerikai magyarság életében, amikor a kiszalaj- tott papok, urak szélhámosságaival szemben meg kellet őket védeni. Még igy is rengeteg pénzt szedtek ki a magyar dolgozók zsebéből a bankárok és azok a csalók, akik az “aranyat vasért”, “magyar bánya”, “magyar gyár”, “magyar kórház” stb. mozgalmakkal szélhámoskodtak. De akkor lett volna csak igazán sikeres a működésűk, ha a magyar munkássajtó nem lett volna résen és nem leplezte volna le őket. Ezekről Neuwald már irt részben, de úgy hiszem, hogy még oldalakat Írhatna a régi idők szélhámosságairól, melyekről én csak hallomásból tudok. Azért egy pár sikeres akcióban én is résztvettem, melyekről érdemes lenne megemlékezni. Kossuth-szobor Amikor Magyarországon már nem a tiszti bandák űzték a borzalmas fehér terrort, hanem törvényes alapon igázták le a magyar dolgozókat, Horthy kormányzó elérkezettnek látta az időt, hogy az amerikai magyarságot is megnyerje. Az amerikai magyarság ugyanis a háboruelőtti tapasztalatokat megszívlelve, nem volt hajlandó újból a magyar postatakarékpénztárba küldeni meg takarított dollárjait, pedig fontos lett volna, hogy újból legyen bizalom a bankokban, mert nagy szükség volt a valutára és azt is igazolni kellett, hogy odahaza rend, béke és törvényesség honol. Nagyon jó alkalom volt erre a newyorki Kos- suth-szobor leleplezése, melyre száz országgyűlési képviselőt küldtek ki. Minden párt képviseltette magát ebben a delegációban. Az Uj Előre erős Horthy-ellenes harcot kezdeményezett és nem csinált titkot abból, hogy az öntudatos magyar munkásság is meg fog jelenni és számonkéri testvérei legyilkolását. Az volt a terv, hogy a newyorki cécó után a képviselő urak ellátogatnak Amerika magyarlakta városaiba, természetesen az amerikai “Debrecenbe”, Clevelandra is. Az öreg napilap, a Szabadság is megfujta a harci riadót, szórakoztatni akarta a clevelandi magyarságot a Horthy-legé- nyek fogadtatásával. Természetesen az Uj Előre olvasói is felkészültek. Még volt jónéhány hét, melyet igyekeztünk kihasználni, hogy ellensúlyozzuk Cherna “ezredes” terveit. Először is sikeresen megakadályoztuk, hogy a clevelandi magyarság legfőbb fóruma, az Egyesült Magyar Egyletek, melybe minden magyar egylet betartozott, rendezze a fogadást. Azután a szerkesztő urakat igyekeztünk lehetetlenné tenni. A Szabadság tulajdonosa volt a fogadó bizottság elnöke és az Akron, O.-i magyar hetilap szerkesztője volt a titkár. Abból indultunk ki, hogy a magyar urak, akik Amerikába jöttek, odahaza elfelejtettek elbúcsúzni a királyi ügyésztől, mert legtöbbjük sikkasztás, váltóhamisítás miatt jött Amerikába. Joggal tételeztük fel, hogy a két szóvivő sem különb a Deákné vásznánál. Sürgősen megemlékezni arról is, hogy milyen szép összejövetelünk volt Március Idusa megünneplésére. A haladó szellemű magyarság hü mai'adt a márciusi eszmékhez és régi hagyományaihoz. Igaz, hogy hűséggel vagyunk szép fogadott hazánk hagyományaihoz is, csak a helytelenségeket kritizáljuk. Örömmel ünnepeljük lapunk, a Magyar Szó 60 éves jubileumát. Jogos ez a büszkeség, mert lapunk mindenkor megvédte a nép jogait. Éljen soká a Magyar Szó és minden egyes olvasója, akiknek nagy odaadó szeretete tette lehetővé, hogy 60 éven keresztül megjelenhessen. Üdvözlöm a szerkesztőséget is. ' R. I’., Detroit Írtam tehát egy budapesti ügyvéd barátomnak, valamint egy szlovákiai barátomnak is, kérve, hogy nézzenek utána, miért hagyta ott a két ur szülőhazánkat. Kellő időben megjött a válasz mipdkét helyről, még pedig dr. Cherna Endre körözőlevelének hiteles másolatával, melyből megtudtuk, hogy többszörös sikkasztásért és váltóhamisításért körözi a budapesti kir. ügyészség. Természetesen ennek fényképmásolata megjelent az Uj Előre következő számában és Clevelandon sokezer példányban forgott ez közkézen. Miután Chernát ezredesnek szólították, nagyon érdekelt az is, hogy miféle ezredes ez a szerkesztő ur? írtam Washingtonba a hadügyi államtitkárnak és az ohiói National Guardnak, hogy az amerikai hadseregben, illetve az ohioi National Guard ban van-e ilyen nevű ezredes? Mindkét helyről azt válaszolták, hogy nincs. Ezeknek a fénykép- másolatát is közöltük az Uj Előrében, megfelelő komentárral. Akkor Írtam a Salvation Alanynak és annak tagadó válaszát is közöltük. Cherna erkölcsi hulla lett, mindenki magánál hordta a dokumentumok fényképmásolatait (melyeket azután repülőgépről szóra ttunk le a clevelandi Kossuth-szobor előtti ünnepély közönségére) . Ezekután egy pár ügyvéden kivül már senki sem akart résztvenni a fogadó bizottságban. A munkások a lapolvasók ezrei “meleggé” tették úgy a vasútnál, mint a Kossuth-íinepélyen a Hói- thv küldöttek fogadtatását. Meg kell még jegyezni, hogy Chernán kivül az akroni és egy new-jerseyi szerkesztő, valamint a. Szabadság egyik újságírójának körözőlevelei is időben beérkeztek, melyeket szintén közöltünk az Uj Előrében. A Verhovay akció Az Uj Előre egy másik akciója is sikerrel járt és nagyban emelte a lap tekintélyét. Ez akkor volt, amikor cikksorozatban lelepleztük a Verhovay Egylet központi vezetőségének nagyon gya nus befektetéseit, melyek sokezer dollárral károsították meg a Verhovay tagságát. Ennek az akciónak az élén szintén egy szerkesztő állt, a Youngstown, O.-i Neményi. Amikor az adatok a kezemben voltak, megmutattam azokat egy pár velünk érző Verhovay tágnak, akik próbáltak rávenni, hogy ne foglalkozzunk az üggyel, mert az a klikk úgy uralja a Verhovayt, hogy úgy sem érheítink el eredményt. Egyszerűen hazugnak bé- lvegzik majd az Uj Előrét s ‘lebolsevikozzák’. Nem ismerték fel, milyen jelentős hatalom a munkássajtó, ha az a tömegek érdekeit, szolgálja és igazságért harcol. Alighogy a cikkek megjelentek, a Verhovay- fiókok kezdtek mozgolódni, még hozzá olyan erővel, hogy a központ terrorja sem tudta elhallgattatni őket. Kénytelenek voltak rendkívüli közgyűlést összehívni, melyen azután rábizonyították a. vezetőségre, hogy a befektetéseknél nem azt nézték, hogy jók-e, hanem hogy mennyi províziót kapnák. A közgyűlés kiseperte az egész társaságéi- és a Verhovay tagok szemében az Uj Előre hatalmasat nőtt, mint egy olyan lap, amely még a legerősebb klikket is szét tudja ugratni. K. E. MMWWtMUWMMUUW»*^^----"'***<'■-----WWWWt A Magyar Szó előfizetője , Egy jobb világ építője! V 1 Emlékverseny szavazó cédula Tisztelt ügyvezető Bizottság! Szavazatomat adom a .................... szánni vcrsenvirásra, mert eddig ezt találtam a leg- { jobbnak. i ■: ■ 1 N ’ r .1 ev: .................................................................. } Cím: . ............................. j Város:..............................................Állam:.... j
