Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-29 / 13. szám

Thursday, March 29, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Igy él az osztrák szomszéd Irta: E. H. NEU WALD A Magyarországra látogató turisták közül so­kan és a rosszindulatú látogatók valamennyien elkövetik azt az igazságtalanságot, hogy az óha­zai állapotokat az amerikai állapotokkal hason­lítják össze. Helyesebb és méltányosabb lenne a magyaror­szági állapotokat egy szomszéd államban uralkodó állapotokkal összehasonlitani. Tudvalevő, hogy Magyarországot minden oldalról a szocialista test­vérállamok határolják, kivéve az egyetlen “abla­kot” Nyugat felé és ez: Ausztria. Nézzük hát, hogy mi a helyzet ebben a nyolc milliós “nyugati” országban és milyen körülmények között élnek ott az emberek. Amikor Olaszországból osztrák területre érkez­tünk, az első éjszakát festőién szép, kis falu szál­lodájában töltöttük. Másnap reggel a tulajdono­sokkal való beszélgetés közben már is megtudtuk, hogy a “Durchschnittösterreicher” — az átlagos osztrák polgár — számára két ut van a megélhe­téshez szükséges anyagiak előteremtésére: vagy két munkát vállal és dolgozik napi 16—18 órát, vagy a felesége — és lehetőleg fia, vagy leánya — is dolgozik, mert egy keresetből nem lehet megélni. Persze a turista, aki Becsbe látogat, vagy Salsburg, Innsbruck. Graz és Klagenfurt városok ban vagy a jobb üdülőhelyeken tölti idejét, a fel­színen mást lát. Elsősorban a tekintélyes automo­bil forgalmat látja és módja van értesülést sze­rezni arról, hogy TV-készülékek, frigidaire-ek, mosógépek is vannak már szép számban Auszt­riában. Ez igaz is, de mi van a jómódot sejttető fel­szín alatt? Ausztriai tartózkodásunk alatt sokat emlegették a “Durchschnittlicher Gehalt”-ot, az átlagos jövedelmet, amely havonta 2,000 Schilling (80 dollár). Nem tartott soká rájönni arra, hogy ebből az átlagos havi jövedelemből, de még 3,000 Schillingből (120 dollár) sem lehet autót vásá­rolni, azt eltartani és TV-t és mosógépet is nehe­zen, bizonyos feltételek mellett részletekre. Az osztrák életstandardot a legalacsonyabb fokról az emeli fel, hogy minden második család­ban több mint egy családtag dolgozik. Ha a fele­ség is munkába jár, megvan a mód a TV, vagy mosógép részletre való megvételére. Ha a férj és feleség mellett egy felnőtt fiú, vagy leány is dol­gozik, akkor megvan a lehetőség arra, hogy rész­letfizetésre egy kis autót vásároljanak. Ha nincs lehetőség arra, hogy a feleség mun­kába álljon, de a vágy megvan a TV, mosógép, vagy egy kis autó vásárlására, akkor a fizeten­dő részletek fedezese kedvéért valamiről le kell mondani. Meg kell gondolni például, mielőtt egy jobb, vagy nagyobb darab húst vásárol a házi­asszony, vagy mielőtt gyümölcsöt visz haza a piacról. Meg kell gondolni, mielőtt a férj megle­hetősen kopott öltönyét ujjal pótolja, vagy a fe­leség megveszi a tavaszi ruhát, mert a régin már meglátszik az ötödik éves viselés. Ami azt jelenti, hogy a TV, a mosógép, vagy az autó-részletre kell azt az összeget fordítani, amelyre a ruhaszekrényben vagy a konyhában lenne szükség. De van az autó-éhségnek és a TV, mosógép, vagy frigidaire utáni ellenállhatatlan vágyako­zásnak veszedelmesebb következménye is. És ez: a tervezett gyermek-nélküliség. Fiatal házastár­sak kénytelenek lemondani a gyermekáldás örö­N@¥áK BÉLA festő és papirozó Elvállal külső és belső festést, papirozást és “sanitas”-t 6406 Sunderland Dr. — Parma 29, Ohio Telefon: TU 5-4980 ► RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA ► 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ► ~(A 81-ik Street sarkán) ► Telefon: LE 5-8484 ► • GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • ! ► Este 8.30-ig nyitva van ! L A A. A. J*. A meiről, mert TV-t, mosógépet, vagy autót akar­nak és azt csak úgy tudják elérni, ha a részlete­ket abból fizetik, amibe egy gyermek eltartása felnevelése, iskolázása kerülne. Ez az oka annak, hogy Ausztriában csak min­den ötödik alkalmazásban dolgozó házaspárnak van egy gyermeke, csak minden tizediknek két gyermeke. A többgyermekes házastársak száma említésre sem méltó. A helyzet még szomorúbb oly házastársaknál, akik önállóan dolgoznak. Ezek közül minden tize­diknek van egy gyermeke, minden huszadiknak két gyermeke. Mindez arra mutat, hogy a nagyvárosok fel­színes jóléte s a gyakran emlegetett életstandard Ausztriában egyelőre nagyon gyenge lábakon áll! Bécsben meglepett bennünket az, hogy amikor egy házaspárnak izraeli rokonaitól üdvözletét és üzenetet vittünk, a természetesnek látszó meghi- vás helyett a Stadtpark egy kávéházában történt a találkozás. Megértettük a helyzetet, amikor ki­derült, hogy lakásuk négy szobáját albérlőknek adták ki, a konyhát és fürdőszobát közösen hasz­nálják, a házaspár pedig ablak nélküli alkóvban alszik, mert csak igy képes fenntartani a lakást. A Magyarországban eltöltött öt hét után azt is meglepőnek tartottuk, hogy — ellentétben a magyar parasztsággal, — mennyivel nehezebb és rosszabb az osztrák földművelő sora. Szülőha­zánkban a termőföld 98 százalékát termelőszövet­kezetek művelik. A gépesített “tsz” dolgozói nyolc órás munkanap alatt végzik el teendőiket, mig az osztrák kisparasztok még mindig látástól-vaku- lásig húzzák az igát, — néha a szó szoros értelmé­ben, amikor a kis takarmányt igavonó álját híján, a szegény földműves család huzza-tolja haza a mezőről. Ez az oka annak, hogy az osztrák falvak lakos­sága már nem tudja földművelésre fogni a fiatal­ságot. A fiatalság a városokba jár dolgozni, hogy ott megkeresse azt, amire saját magának szüksé­Kruscsev, szovjet miniszterelnök kijelentette, hogy elfogadja Kennedy elnök javaslatát, hogy a két ország, az Egyesült Államok és a Szovjet­unió kezdjenek tárgyalást az ür közös kutatásá­val kapcsolatban. A szovjet miniszterelnök Kennedy elnökhöz in­tézett üzenetében hangsúlyozta, hogy milyen fon­tos az ür kutatása és békés célokra való felhasz­nálása. Különösen aláhúzta annak parancsoló szűk ségességét, hogy a nemzetek egyesítsék tudomá­nyos, technikai és anyagi lehetőségeiket és forrá­saikat erre a célra. A szovjet kormány mindig is úgy tekintette az ország sikerét az űrkutatás terén, mintha az nemcsak a szovjet nép, hanem az egész emberiség sikere lenne. Ezért most gya­korlati lépéseket tesz annak érdekében, hogy a szovjet tudósok és csillagászok eredményét min­den ország tulajdonává tegye. Kruscsev pontokba foglalta üzenetében azo­kat a kérdéseket és lehetőségeket az űrkutatás terén, ahol sürgős szükség lenne a gyakorlati együttműködés kialakítására az egyes országok között. Ezek a következők: 1. Mesterséges bolygókból földünk körül nemzet­közi hálózatot lehetne létrehozni az igen hosszu- távu hírközlés előmozdítására. Egy ilyen háló­zat a földi hírközlés és televíziós adás eszközeit is jelentősen megjavítaná. 2. A mesterséges bolygók felhasználásával idő­járást megfigyelő szolgálatot lehetne szervezni, ami felbecsülhetetlen előnyökkel járna az egész emberiség számára. 3. Közös programot kidolgozni a Hold, a Mars, a Vénusz és a többi naprendszerünkhöz tartozó égitest megfigyelésére rádió-technikai és fényta­ni eszközök felhasználásával. 4. Egyezményt kell létrehozni a nemzetek között az űrkutatás elősegítésére és egymás űr­hajóinak, sputnikjainak és kapszuláinak a meg­mentésére, ha baleset folytán kénytelenek leeresz­kedni a földre. Ez különösen fontos, mert igy na­gyobb esély van arra, hogy az ürutasokat, az egye temes ür bátor kutatóit megmenthetik veszély esetén. 5. Nemzetközi egyezmény esetén a sputnikok segítségével össze lehet állítani és feltérképezni a Föld mágneses helyeit a külső űrben, csakúgy ge -van, vagy i hozzájárulhat a család szű­kös jövedelméhez. Igaz, hogy a magyar falusi fiatalság egy része szintén Budapest, Miskolc, Pécs és a többi köz­pont felé gravitál, de az igy elvesztett munkaerőt a mezőgazdaság gépesítésével pótolják egyre fo­kozottabb mértékben. Ausztriában a fiatal mun­kaerő elvesztése a falvakban kevés kivétellel azt jelenti, hogy az öregeknek nehezebben kell dol­gozni és munkába kell fogni az iskolás gyermeke­ket is, akik még nem érték el azt a kort, amely­nél neki vághatnak a városnak és a saját lábu­kon állhatnak. Az osztrákok némi csodálattal és nem csekély irigységgel beszélnek az amerikai és az észak­európai (skandináv) életstandardról, amelynek el­érése fő vágyuk és leplezetlen céljuk. Egyelőre ez elérhetetlennek látszik főként azért, mert amig az amerikai és skandináv családok jövedelmük 20- 30 százalékát fordítják élelmiszerre, addig az osztrákok jövedelmüknek még mindig közel 50 százalékát fordítják élelmiszerek bevásárlására. Az átlagos osztrák családok jövedelmüknek leg­alább egy harmadát lakbérre, fűtésre, világítás­ra, ruházkodásra, mosásra, orvosra és — gyerme­kes családok — iskolázásra fordítják. Ezért na­gyon kevés marad dohányzásra, szórakozásra, nyaralásra és előre nem látható, de szükséges ki­adásokra. Igaza volt annak az osztrák könyvelőnek, aki­vel egy asztalnál ültünk egy heti falusi nyara­lás idején, amikor azt mondotta: “Az az osztrák, akinek a hónap utolsó har­mad részében nincsenek anyagi gondjai, a la­kosság nagyon kis és irigylésreméltó részéhez tartozik.” Ha a Magyarországot látogató turisták a jövő­ben a magyar nép helyzetét a régi idők helyzeté­hez vagy a szomszédos nyugati nép, az osztráké­hoz hasonlitják, akkor a mérleg a magyarok javá­ra fog mutatkozni. Ahogyan a szocialista rend­szer előnyei évről-évre erősebben érezhetők, úgy a különbség is egyre élesebb lesz, — a magyar dolgozók javára. ahogy az ür orvosságok terén szerzett ismeretei­ket is kicserélhetik egymással a különböző or­szágok tudósai. Ezután Kruscsev azt javasolta üzenetében Ken­nedy elnöknek, hogy az űrkutatásban leg jobban előrehaladt két ország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen próbálják kidolgozni azokat a törvényes problémákat, amelyeket az uj kor­szak hoz magával. Ezzel kapcsolatban biztató jel­nek látja a miniszterelnök, 'hogy az ENISz köz­gyűlésén mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok elfogadta azt az alapelvet, hogy a külső ür és az összes égitestek nemzetközi jog alapján minden ország kutatói számára hozzáférhetők és egy nemzet sem sajátíthatja ki magának ezeket. A két állam együttműködése az űrkutatás te­rén — fűzte még hozzá üzenetéhez a szovjet mi­niszterelnök — sokkal hatásosabb lehetne, ha sikerülne létrehozni az általános és teljes leszere­lést az egész világon. Kennedy elnök üdvözli a szovjet üzenetet Az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy örömmel fogadta Kruscsev miniszterelnök üze­netét az űrkutatásban való együttműködéssel kapcsolatban. Annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a gyakorlati együttműködés alapjait sikerül megvalósítani. Az elnök szerint a következő lépés az lesz, hogy az Egyesült Államok képviselője Francis T. P. Plimpton tárgyalni fog az orosz megbízottal az Egyesült Nemzeteknek abban a bizottságában, amelyet a külső ür békés felhasználásának elő­mozdítására hoztak létre (Committee on the Peaceful Uses of Outer Space). SZÁZHUSZONNYOLC vulkán van Indonéziá­ban — ezekből öt tört ki 1961-ben. Most az észak- celebeszi Apisiau-vulkán lépett működésbe. A kör­nyező falvakat két centiméter vastag hamuréteg borítja. A lakosság elhagyja a veszélyeztetett te­rületet. ALBERT FHYS WILLIAMS neves amerikai író és publicista, a Szovjetunió nagy barátja, hosszas betegeskedés után 78 éves korában Os­sining városában elhunyt. A SZOVJETUNIÓ HAJLANDÓ EGYÜTTMŰKÖDNI USA-VAL AZ ŰRKUTATÁSBAN

Next

/
Thumbnails
Contents