Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-29 / 13. szám
Thursday, March 29, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD L A BRAOHSCHWEIGITÖRTÉNELEMHAMISITÓK “A tanulóifjúság érdekében jobb, átfogóbb, végső soron összemberi történeti áttekintést kell kidolgozni. Ezekhez a törekvésekhez nagy lélegzetvétel szükséges, és nem várhatók gyors eredmények. Itt valóban több nemzedékre való tekintettel kell dolgoznunk.” A fenti szavakat dr. Oron Hale, a virginiai egyetem professzora mondotta még 1952 májusában az első nyugatnémet— amerikai történész- és történelemtanári találkozón. Az amerikai professzor által meghatározott törekvések ellen aligha lehet valakinek kifogása. Vagy mégis? Igen, a 'szép szavaktól leplezve egy gálád akció folyik a nyugati tanulóifjúság megmérgezésére. De kezdjük elölről. Dr. Eckert munkához lát Még 1951 márciusában Nyugat-Németország- ban a braunschweigi Kant pedagógiai főiskolán megalakult a nemzetközi tankönyvintézet. Hivatalosan az intézet feladata a nemzetközi tankönyv összehasonlítás, az objektiv kutatás — tanulság és tanítás céljából, s mindez a népek közötti megértés szolgálatában. Az intézet vezetője a nyugatnémet szociáldemokrata dr. Georg Eckert, történészprofesszor. Eckert fontos közéleti személyiség. Több pedagógusszervezet, a nyugatnémet UNESCO-szervezet vezetőségi tagja, elnökségi tagja az Európai Mozgalom Német Tanácsának, s mindemellett a braunschweigi pedagógiai főiskola történészprofesszora. A nemzetközi tankönyvintézet megalakulása előtt Eckert volt megbízva — a nemzeti keretek között — a tankönyvek felülvizsgálásával. Ezt a munkáját kezdetben nagy bizalmatlansággal szemlélték hivatalos bonni körökben, de Eckert rövidesen bebizonyította, hogy minden vele kapcsolatos aggodalom és bizalmatlanság alaptalan. A bizalmatlanságot igy a teljes bizalom váltotta fel, ami a legkézzelfoghatóbban a pénzügyi eszközök bőséges áradásában jutott kifejezésre. Bőkezű pénzügyi forrás volt már kezdetben az alsó- szászországi kultuszminisztérium, a szövetségi bel- és külügyminisztérium kulturosztálva, a menekültügyi- és az össznémetügyi minisztérium. S amikor az intézet munkája nyomán a tankönyvekbe kezdett behatolni a “NATO-szellem”, megnyílt az Európai Tanács különféle szerveinek pénz tárcája is. Az “ásatag legendák” Eckert ur szerepe tehát a nemzetközi tankönyvintézet megalakulásával nemzeti sikról nemzetközi területre terelődött. Az intézet kidolgozta, hogy az összes NATO-országok történelem- könyveinek “koordinálását”, ami nem egyéb, mint a nyugat-európai iskolák alárendelése a NATO- irányvonalnak. Ileuss, a Német Szövetségi Köztársaság volt elnökének szavai szerint az intézetnek “tisztáznia kell a vitás kérdéseket, és meg kell szabadítani a tankönyveket az ásatag legendáktól és a ferde, nacionalista fogalmaktól, amelyek európai módon ítélve partikularisztikus propa gandatézisek voltak.” Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy ez a törekvés a német imperializmus reakciós szerepének, az elkövetett mérhetetlen sogaságu bűnöknek elkendőzését szolgálta, hogy igy szalonképessé tegyék az újjászülető nyugatnémet imperializmust, elsősorban a NATO-szö- vetséges országok népei előtt. Ebbéli törekvésében igen alapos munkát végzett a tankönyvintézet. Nemcsak arra törekedett, hogy a hitleri Németország által elkövetett bűnöket. felejtesse. Az 1951-ben megtartott nyugatnémet-francia történészkonferencián készített Az európai történelem vitás kérdéseiről szóló megegyezés cimü dokumentum például igy ad kifejezést a nyugatnémet fél törekvéseinek: “Kívánatos volna... ha a francia tankönyvek megemlítenék azokat az okokat, amelyek alapján a németek 1871-ben jogosnak vélték Elzász Lot. francia annektálását, Lotaringia francia nyelvű területét kivéve, amelyet a németek véleménye szerint is csak stratégiai okokból foglaltak el.” Vagyis a francia tankönyvek mentsék fel még az 1871-es agresszió vádja alól is a német imperializmust. Ezek után már természetes, hogy a nyugatnémetek kérték a korrekciót az első világháború ki- robbantásával kapcsolatban is. “A dokumentumok nem teszik lehetővé — hangzik a korrekcióra tett nyugatnémet javaslat —, hogy 1914-ben bármelyik kormánynak vagy népnek tulajdonítsák azt, hogy tudatosan az európai háború kitörésére .törekedett.” Hogy a tények ellentmondanak ennek, és Németország felelősségét is bizonyítják az első világháború kirobbantásáért, ez nem zavarja a történelemhamisitókat, hiszen ők nemcsak a mának dolgoznak, hanem a tanulóifjúság megmérgezésén keresztül hosszú távra szóló terveiket valósítják meg. Az 1954-es nyugatnémet—francia, majd nyugatnémet—angol történésztalálkozón a nyugatnémetek már azzal a követeléssel álltak elő, hogy a francia és az angol történelemkönyvekben nem kell “mindig és ismételten arról beszélni, hogy Németország háromszor, sőt, négyszer támadta meg Franciaországot.” Csak néhány sorban . . . A nemzetközi tankönyvintézet megalakulása után minden évben rendeztek nemzetközi történésztalálkozót. így jött létre az amerikaiakkal, a belgákkal, az olaszokkal, a hollandokkal, az angolokkal, a norvégekkel és az osztrákokkal is történésztalálkozó. A külön-kiilön folytatott tanácskozások mellett szerveztek találkozót a NATO- országok, majd külön a skandináv államok tanárai részére is. A cél mindenütt ugyanaz: elérni, hogy az illető országok történelemkönyveiből töröljék mindazt, ami a nyugatnémet imperializmus bűneiről szól, azokról a bűnökről, amelyeket az illető népek ellen elkövettek. Vagyis egy tollvonással szeretnék eltüntetni a német imperializmus eddigi rém tetteinek ijesztő hatását. A nemzetközi tankönyvintézet tevékenységét eléggé szemlélteti I. M. Bauer és O. H. Müller nevű szerzők Az ember és az idők változása cimü könyvének 1949-es és 1951-es kiadása is. A két kiadás között a fasiszta Németország ábrázolása jelentéktelenné zsugorodott össze. A könyv 1958- as kiadása ellen pedig már a volt náciknak sem lehet kifogása. Alaposan megváltoztak a közép- és főiskolai tankönyvek is. Az 1948 és 1952 között kiadott nyugatnémet tankönyvek még két és fél oldalt Írtak a Reichstag felgyujtásáról, három oldalt a zsidóüldözésről, öt oldalt a koncentrációs táborokról, nyolc oldalt az ellenállási mozgalomról. Az 1958 után nyomdából kikerült tankönyvek már csak néhány sorban foglalkoznak a zsidóüldözéssel, és a hitleri Németország többi bűnéről egyetlen szó sem esik. A tankönyvintézet munkája sajnálatos eredménnyel járt nemzetközi sikon is. 1955 aug.-ban pl. a nyugatnémet—amerikai találkozón arról foly tattak tanácskozást, hogy az amerikai tankönyvekből miként lehetne nagyobb feltűnés nélkül kihagyni a német imperializmus számára kellemetlen részeket. A csaknem tíznapos tanácskozás végén igen eredeti megoldást találtak. így ad erről számot a tanácskozás végén kiadott nyilatkozat : “. . . Idő hiányában le kellett mondani olyan javaslatok kidolgozásáról, hogy az amerikai tankönyvek hogyan foglalkozzanak a nemzeti szocialista politikával általában, és hogy milyen volt a nemzeti szocialista politika viszonya az Egyesült Államokhoz. Ugyanez vonatkozik a német népnek a nemzeti szocialista politikához való viszonyára is.” így aztán ezek a témák “idő hiányában” kiszorultak az amerikai tankönyvekből is. Helyettük bővebb terjedelemben tárgyalják a 18. és 19. század kevésbé problematikus német— amerikai kapcsolatait. Bismarck a “békepolitikus” mes külön megemlíteni a nyugatnémet—norvég találkozót, ahol Eckert egész sor elvi jelentőségű német óhajt sorolt fel. Ezek között szerepelt plf hogy Bismarckot ne illessék a “junker” szóval és Bismarcknak ne csak “vér- és vaspolitikáját”, hanem “kifejezett békepolitikáját” is vegyék figyelembe. A javaslatok megtárgyalásakor Eckert kérte, hogy a norvég tankönyvek a Norvégia német megszállásával kapcsolatos részeknél vegyék figyelembe a németek kényszerhelyzetét, a “defenzív motívumokat.” A nyugatnémet hivatalos körök ezt a történe- lemhamisitást kezdettől fogva a legteljesebb amerikai támogatással folytatják. Úgyszólván nem volt egyetlen történésztalálkozó sem, amelyről az amerikai megfigyelők hiányoztak volna. Nem egy esetben előfordult az is, hogy amerikai történészek jelentős elvi támogatást nyújtottak az egyébként is ügybuzgó nyugatnémet kollégáiknak. Sőt, megtörtént, hogy bírálták a nyugatnémet történészeket, mert nem elég bátran törlik “az ásatag legendákat” a történelemtanításból. Feledtetni és elfogadtatni? ... A tankönyvintézet, miközben nagy igyekezettel törekszik a régi kellemetlen történelmi tények feledtetésére, nem hanyagolja el a jelenlegi nyugatnémet, illetve NATO-politika népszerűsítését sem. Osterloh, a schleswig-holsteini kereszténydemokrata nevelésügyi miniszter már 1958- ban felhívta a nyugatnémet pedagógusokat, hogy nevelési céljaikat rendeljék alá Strauss politikai céljainak. Mint látható, a jelenlegi bonni politika — NATO támogatással — minden eszközt megragad, hogy elfeledtesse az emberekkel, különösen az ifjúsággal, hogy milyen veszélyeket rejt magában a német militarizmus újjáélesztése és felszerelése a legmodernebb fegyverekkel. Feledtetni és a mai politikát elfogadtatni, s ezzel alkalmassá tenni az ifjúságot újabb háborús kalandokra: ez a vonal tükröződik a bonni hivatalos politikában, s ezt a célt szolgálja a braunschweigi főiskolán szer véZett nemzetközi tankönyvintézet is. A jelenlegi imperialista célok érdekében folytatott történe- lemhamisitás — az “összemberi történelmi áttekintés” álarca mögött — rafinált és veszedelmes akció a nvugat-európai ifjúság megmérgezésére. K. I . Notice of Administration No. G—9061 In the matter of Estate of George Kandracs aka George Kandnacs deceased. In the Superior Court, of Lake County, Gary Indiana. Notice is hereby given that George Dezső wa on the 20 day of March, 1962. Appointed: (a) Executor of the will of George Kandrac aka George Kandnacs deceased. All persons having claims against said estat* whether or not now due, must file the same i said court within tix months from the date ( the first publication of this notice or said clainr will be forever barred. Dated at Gary, Indiana, this 20 day of Marc 1962. J. J. Laskosky, Attorney for Estate Francis T. Grandys, Clerk of the Sup. Court John G. Krupa, Chief Deputy Juanda Smith, Deputy A nyugatnémeteknek sikerült eredményeket kicsikarni a belga, a holland, az olasz, és az angol történészekkel folytatott tárgyalásokon is. ÉrdeBurgonyabetakaritás géppel. A 10 éve fennálló Szé- csényi Mezőgazdasági Technikumban Patay István tanuló a burgonya gépi betakarítását gyakorolja
