Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-29 / 13. szám

© 60 £ves /W unkát Sajtó

“SZABAD VÁLASZTÁST!”

DE NEM A DÉLE ÁLLAMOKBAN

“A szabad választás” külpolitikánk egyik propaganda jelszava, amellyel más országokban az amerikai demokrácia előnyét igyekszünk kidomborítani. Az, hogy ezen alkotmányos jogot az amerikai nép jelentős része még ma sem gyakorolhatja szabadon, ismét nyilvánossági*a került az Egyesült Államok kongx-esszusában. Mint már néhányszor a múltban, a “polltax” (választási adó) végleges betiltása újra vita tárgyát képezi és a déli szenátorok állásfoglalása ebben a kérdésben azt a kétszínű felfogásukat tükrözi vissza, hogy akár háborúba is mennének a szabad választásért — mások, de nem a déli államok jogfosztott néger polgárai részére.

Olyan ismert szenátorok, mint J. William Fullbright Ar- kansasból és Lester Hill Alabama-ból őrákhosszat filibusz- teroztak az elmúlt héten a szenátusban, hogy megakadályozzák a polltax megszüntetésére benyújtott törvényjavaslat elfogadását. Mississippi, Alabama, Arkansas, Virginia és So. Carolina államok még mindig csökönyösen ragaszkodnak a választási adóhoz, pedig rendelkezésükre állanak más módszerek is — igénybe is veszik őket — arra, hogy gátolják a néger polgárok szavazati jogát.

“Dőre haszontalanság, amely ezen testület idejét lefoglalja,” mondta Fullbright a törvényjavaslatról, de ő maga két napot töltött azzal, hogy ellenezze.

S bár a törvényjavaslatot az adminisztráció politikai szempontból támogatja, Robert Kennedy igazságügyminiszter kiesett szerepköréből, amikor beleegyezését adta Fat Henderson, egy közismert Arkansas állambeli fajgyűlölő U. S. marshallá való kinevezéséhez. Előző nap a Women’s Emergency Committee for Public Schools in Little Rock (az első iskolaintegrálási harcok színhelyéről) 84 szenátorhoz intézett levelet, amelyben arra kérte őket, hogy utasítsák vissza Henderson kinevezését.

A little-rocki asszonyok bizottsága felvilágosította a szenátorokat, hogy Henderson segitett 1956-ban megszervezni azt a fajgyűlölő gyűlést, amely sikeres kampányt indított meg az állami törvények módosítására azzal a céllal, hogy megkerüljék a Legfelsőbb Bíróság iskolaintegrálási döntésének végrehajtását.

Kennedy igazságügyminiszter ennek ellenére azt a véleményét fejtette ki, hogy Henderson “teljesíteni fogja hivatalbeli kötelességét”, ami abban merülne ki, hogy őrködjön az ország törvényeinek végrehajtása felett.

Látjuk, hogy országunk és törvényeink adminisztrátora hol szavakkal, hol tettekkel gátolják az igazi demokráci; kifejlődését. A demokrácia támogatói, mint a little-rock asszonyok is, levonhatják a tanulságot, hogy a haladás megkívánja az állandó éberséget és küzdelmet a nép részéről.

Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y.

Vol. XI. No. 13. Thursday, March 29, 1962 NEW YORK, N. Y.

KATONAI DIKTÁTORA FENYEGET ARGENTIÁBAN

Szabad választás bizonyílotta be, hogy a nép többsége ellenzi a külföldi tőke térhódítását. A fegyveres erők Frondizit vádolják a szabad választás engedélyezéséért és lemondását követelik. A szak- szervezetek általános sztrájkot hirdetlek a választási eredmények

megsemmisítői ellen

Argentínában, a harmadik | legnépesebb latinamerikai or- j szágban, már napok óta tart j a súlyos kormányválság. En-' nek a válságnak közvetlen előidézője a märe. 18-i választás, ahol a 9 millió szavazat több mint 35%-át a szakszervezetek által támogatott Jus- ticialist Párt s a vele szövetséges csoportok kapták meg. Ez a baloldali irányzatú szövetség még nagyobbarányu győzelmet aratott az ország tartományainak a többségében, igy a legfontosabbikban, Buenos Airesben a választók kétharmada adta rájuk a sza- i vazatát.

A Justicjalist Párt és a mö- i götte felsorakozott tömegek a munkások és parasztok jobb gazdasági helyzetéért, a gyár mali uralom megszüntetéséért, a kubai nép támogatásáért szálltak síkra és a “Yankee imperializmus” megszüntetésének követelését helyezték programjuk homlokterébe.

Frondizi elnök pártja, az j Intranzigent Radikális Párt és az ellenzéki Népi Radikális Párt, amelyek csak nevükben bizonyultak radikálisnak, mig i gazdasági politikájukban konzervatív elveket követtek, súlyos vereséget szenvedtek az urnák előtt. Azonban nem akarták tudomásul venni a nép döntését és katonai intézkedésekkel nyomták el a tömegek akaratát. Frondizi elnök megsemmisítette a választási eredményeket és a “köztársasági rendszer megvédése” címén utasította a katonai parancsnokokat, hogy vegyék át a tartományokban az ellenőrzést. A katonai parancsnokok át is vették a hatalmat az ország legnagyobb részében. De nem elégedtek meg ennyivel, hanem most már korlátlan uralomra törve Frondizi elnök lemondását követelik.

Azzal vádolják a köztársa- jsági elnököt, hogy ő engedé- ! lyezte a baloldali képviselők

fellépését a választáson. A jobboldal szerint Frondizi a peronisták szavazatával szerezte meg az elnökséget 1958- I ban és ezért adta meg a lehetőséget a számukra, hogy ! önálló politikai pártként léphessenek fel. így a fasiszta Peront és társait, akik 1946- tól 1955-ig tartották a kezükben a hatalmat, azonosítják a jelenlegi népi mozgalommal. i Ezzel akarják lejáratni a Jus- ; ticialist Pártot és a mögötte felsorakozó szakszervezeteket.

| De a nagyarányú politikai agitáció és propaganda sem ; homályosithatja el a jelenlegi kormány népszerűtlen gazdaságpolitikáját. Frondizit és társait egyre szélesebb körökben vádolják azzal, hogy “kiárusította az országot a külföldi nagytőkének.” Az értékes patagóniai (Argentína déli része) olajmezőket “ame- | rikai gyarmattá” változtatta. I Megengedte, hogy az Egyesült Államokból 100 millió 1 (Folytatás a 16-ik oldalon)

A“DEMOKRÁCIA” AKROBATÁI

Gyakran olvashatunk az amerikai lapokban arról, hogy az u. n. “szabad világ” a tiszta demokráciáért küzd. Nem múlik el olyan hét, sőt talán olyan nap sem, amikor nem hallanánk arról, hogy mennyire fáj államférfiainknak a “vasfüggöny” mögötti országok sorsa. Olyan politikusok és pénzemberek, akik lelkesen támogatják a fasisztákat és fajgyűlölőket, szánalomtól fátyolos hangon keseregnek azon, hogy a kelet-európai államokban “nem érvényesülnek a demokrácia szabályai.” Ilyenkor esetleg még egy néhány könnycseppet is kisajtolnak szemükből a nagyobb hatás kedvéért.

Ha tárgyilagosak akarunk lenni, el kell ismerni, hogy ezek a szónoki fogások, könnyezések és siránkozások nem maradnak mindig hatástalanok az emberek egy jelentős részére. Ezzel a lemezzel már gyakran sikerült együttérzést kicsikarni a szavazók bizonyos rétegéből, főleg azért, mert a történelem nem mindig teremt olyan helyzetet, amely bebizonyítaná állításaik hamisságát és képmutatását.

Nos, az elmúlt héten meggyőződhettünk arról, hogy milyen őszintén gondolják és értelmezik a demokráciát politikánk oszlopos tagjai. Szerencsétlenségükre Argentínában valóban szabad választást tartottak. Ezen a szabad választáson, melyet a polgári demokrácia klasszikus szabályai szerint folytattak le, a munkások és dolgozók támogatását élvező párt elsöprő győzelmet aratott. A “szabályok” értelmében át kellett volna adni ennek a pártnak az állam irányítását. Ehelyett a fegyvereknek adták át a szót és katonai diktatúrát vezettek be az ország legtöbb részében.

Semmi kétség nem fér hozzá, hogy itt valóban megsértették a demokrácia alapvető szabályait és feltételeit. Na és hogyan fogadták a hirt a demokrácia felkent lovagjai ? Felháborodtak? Tiltakoztak? Fenyegetőztek? Az előzmények után, amilyen vehemensen védték a “demokráciát” a világ más részein, legalább is méltatlankodást várt volna tőlük az ember. Ez lett volna a legkevesebb...

És mi történt? Helyeseltek! Igen, igen, helyeselték a Fron- dizi-kormány katonai közbelépését. De ami még külön érdéAZ OAS VÉRBEFULLADT PROVOKÁCIÓJA

ALGÉRIÁBAN

A fegyverszünetet minden eszközzel akadályozni akaró fasiszták számos ember halálát okozták. Sok nő és gyerek az áldozatok közt

Ismét tanúja lehetett a világ, mint már annyiszor a legujabbkori történelem folya mán, a fasizmus öldöklést és gyilkolást kiváltó szerepének.

Sálán, volt tábornok vezetése alatt működő OAS már hónapok óta folytatja uszítását az algériai béke ellen. Nyíltan fenyegetőztek a fasiszta vezérek, hogy ha a francia kormány fegyverszünetet mer kötni az algériai nép megbi- zottaival, akkor ők mindent elkövetnek ennek meggátlá- sára.

A fegyverszünet megkötése óta valóban mindent elkövetnek, hogy zavarják a két nép, a franciák és mozlemek közös erőfeszítését a béke megteremtésére e sokat szenvedett országban. Ezért kellett a francia hadseregnek lezárnia Bab-elOued algiri városrészt, amely az OAS fasisztáinak a

központja és igy véres Összeütközések színhelye volt az elmúlt hét folyamán a katonák és az OAS között. A hatóságok 2,500 személyt tartóztattak le ebben a fasiszta fészekben.

Az OAS vezérei általános sztrájkra uszították Algír európai lakosságát és arra ösztökélték őket, hogy vonuljanak a hadsereg által lezárt Bab-el-Oued városrészhez és törjék át a katonák kordonét. Uszítással és fenyegetésekkel sikerült is nekik egy nagyobb tömeget belevinni a tüntetésbe és rendbontásba, annak ellenére, hogy a hatóságok felhívásban figyelmeztették a lakosságot arra, hogy ez tilos. A felhivás szövegét a rádióban is felolvasták néhányszor. ' Ultranacionalista jelszavaikat hangoztatva vonult a tö- i meg a katonai koi*donhoz. Itt

kessége az ügynek, hogy miközben áldásukat adták az argentin nép elnyomásához, közben a demokráciát emlegették! Ez valóban nem hétköznapi mutatvány!

: ablakaiban és háztetőkön rej- | tőzködő fasiszták a katonákra j lövöldöztek, akik viszonozták I a tüzelést. A tűzharc követ- i keztében legalább 50 ember i halt meg és 150 súlyosan meg I sebesült. Az orvosok szerint a sebesültek közül is 40 állapota reménytelen. Az áldozatok között számos nő és gyerek is van.

Az Algírban folyó eseményekkel egyidőben egy oráni tengei’parti házban elfogták Jouhaud volt tábornokot, az OAS második legfőbb vezetőjét hét társával együtt. A fasisztavezért Párizsba szálli- •tották, ahol bíróság elé állítják.

De Gaulle elnök rádióbeszédben ismertette az algériai helyzetet és kijelentette, hogy a terroristákat meg fogják semmisíteni. Kérte a fran cia népet, hogy egy emberként támogassa algériai politikáját az április 8-i népszavazáson.