Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-15 / 11. szám

Thursday, March 15, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 19 Visszaemlékezések -- óhazai üdvözletek JÓ MAGYAROKBÓL ló AMERIKAI POLGÁROK A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK ÜDVÖZLETE Tisztelt Honfitársak! Kedves Barátaink! Szeretettel és nagy megbecsüléssel üdvözlöm mindannyiukat a lap hatvan éves fennállásának jubileuma alkalmával, a Magyarok Világszövet­sége elnöksége és munkatársai nevében! Hatvan év nem kis idő az emberi élet lépté­kében — azok, akik ott állottak az amerikai hala­dó magyar sajtó születésénél, első lépéseinél, ma •— ha szivükben fiatalok maradtak is — nem ifjú emberek már. De egy lap életében sem kis idő hat évtized és csak tisztelettel gondolhatunk arra a sok derék honfitársunkra, munkástarsainkra és olvasóikra, akik e hatvan esztendő harcai között nem kis áldozattal, nem kis erőfeszitéssel munkál­kodtak — néha nehéz körülmények között — azon. .hogy az ebből a kis országból a hatalmas Egyesült Államokba kivándorolt magyaroknak legyen őszintén és bátran az emberi haladás ol­dalán megszólaló újságja és azon is, hogy a jó karöltve küzdöttük le az akkori nehézségeket, öröm tölt el mindenkit, látva a lap lankadatlan küzdelmét és azt a lelkes szívből fakadó támoga­tást, amelyet régi és uj barátaink a lapnak nyúj­tanak.-A múlt nehéz, de szép volt, a jövő kétség­telenül minden nehézség ellenére szebb lesz. Budapest, 1962 január 20. * Smith Arthur magyar emberekből jó amerikai polgárok válja­nak, akik szivükben mindenkor megőrzik érdek­lődésüket és szeretetüket a nép iránt, amelyből származtak. Amikor önök, kedves Honfitársak, összegyűl­nek alkalmak adtán, hogy megünnepeljék lapjuk fennállásának hatvan éves jubileumát, engedjék meg, hogy mi is, az Amerikai Magyar Szó itt élő olvasói és tisztelői, gondolatban ott legyünk sora­ikban. Engedjék meg, hogy a Magyarok Világ- szövetsége elnöksége és minden munkatársa ne­vében forró köszöntésemet kiildjem, és mindanv- nyiunk jó kívánságait — az elkövetkezendő hat­van évre! Kérem fogadják — tiszteletünk és ba­ráti érzelmeink igen szerény jeleként — jókíván­ságaink mellé azt a magyar nemzeti szinti zász­lót, amelyet szeretettel küldünk jubileumuk em­lékére. őrizzék meg jó kedvvel, jó egészségben, a népek közötti barátság és a békés jövő záloga­ként. őszinte tisztelettel: Beöthy Ottó, főtitkár SZAKASITS ÁRPÁD ÜDVÖZLETE Kedves Kollégáink! örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy lap­juk, az “Amerikai Magyar Szó” fennállásának 60-ik évfordulójára legmelegebb üdvözleteinket és szerencsekivánatainkat juttassuk el önökhöz. Lapjuk olvastán számtalan honfitársunk merí­tett erőt, szélesítette látókörét a mindennap har­cai közepette. Szívből kívánjuk, hogy jó egészségben, siker­rel folytassák áldozatos munkájukat a világ né­peinek barátsága, az USA-ban élő honfitársaink és az emberiség békés élete érdekében. Budapest, 1962. január 29. Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége főtitkára A magyar újságírók üdvözlik lapunkat Tisztelt Uraim! A magyar újságírók nevében gratulálunk önök­nek és legjobb kívánságainkat küldjük sajtójuk megalapításának 60-ik évfordulója alkalmával. Reméljük, hogy a jövőben szélesebbkörü akti­vitást tudnak kifejteni, amivel nagyban hozzájá­rulhatnak a népek közti barátság és megértés kifejlesztéséhez. Budapest, 1962. jan. 27. A Magyar Újságírók Orsz. Szövetségének Elnöksége Csak az első hatvan év nehéz Kedves Barátaink! Büszkék lehetnek arra a szerepre, amelyet a lap hatvan hosszú esztendőn keresztül az ameri­kai magyarok gondolkodásának formálásában be­töltött. Állandóan igen nehéz körülmények között hatvan éven kei'esztül tájékoztatta olvasóit az óhazai eseményekről és ami szintén nagyön fon­tos, minden igyekezettel azon volt, hogy az ame­rikai demokratikus hagyományoknak megfelelő szellemben nevelje őket. Ezért alakult ki és ma­radt meg a lap körül az az odaadó, önfeláldozó tábor, amely lojálisán támogatta azt még a leg­nagyobb nehézségekkel szemben is. Mi, akik elkerültünk az Egyesült Államokból, a legnagyobb érdeklődéssel követjük a lap fejlő­dését és biztosak vagyunk abban, hogy az a lel­kesedés, amely 60 éven keresztül életben tartotta a lapot az elkövetkezendő években is sikeres mun­kát eredményez; tudjuk, hogy a lap továbbra is harcolni fog a béke fenntartásáért, az általános és teljes leszerelésért és az Egyesült Államok és Magyarország közötti megértés megteremtéséért. Csak az első 60 év nehéz. Baráti üdvözlettel: Péter József és Anna Kedves Barátaink! A lapunk 60-ik születésnapja alkalmából sok szeretettel kívánok mind több sikert és minél na­gyobb olvasótábort. Az egész magyar kolóniát, a lap szerkesztősé­gét, összes jóbarátainkat sok szeretettel üdvöz­löm: Budapest, 1962, jan 22. Dr. Weil Emilné Tisztelt Barátaim! Hatvan év harca nem múlt el nyomtalanul: a történelem ma gyorsabban halad, mint valaha és a lap munkája ezt a célt szolgálta. A lap olvasói, az igazság, a haladás hívei bátran vállalták meg­győződésük hirdetését, bárhová sodorta őket sor­suk. Visszaemlékezve a több, mint egy emberöl­tő harcára, szeretettel emlékezem a lap olvasóira. Sarcosiársai'akra, a lap munkatársaira akikkel Az “Amerikai Magyar Szó” táborának Drága Barátaim! A 60 éves jubileum alkalmából fogadjátok me­leg szeretetünk és megbecsülésünk kifejezését. 60 év nagy idő — egy egész emberöltő. De a kapitalizmus fellegvárában egy munkáslap életé­ben még ennél is több. Az ut, melyen eljutotta­tok ehhez a tiszteletet parancsoló születésnaphoz — tudjuk jól —, nem volt sima és egyenes, ha­nem küzdelmes, göröngyös, tele buktatókkal. Abban a nagy harcban, mely az egész világon folyik az emberi jogokért, a szebb és boldogabb életért. Ti ott álltok az élvonalban és áldozatké­szen, szívvel és hittel, szóval és tollal hirdetitek, hogy békét, békét a világnak. Visszagondolva az együtt töltött időkre, örü­lök — hogyha rövid ideig is —, de harcostársa­tok lehettem ebben a nemes küzdelemben. Itt a mi szülőhazánkban már szélesre tárult a műveltség kapuja, könyvek kerültek a dolgozók kezébe és az egyszerű emberek tömegei gondol­kozó és alkotó emberekké váltak.' &s megnőtt a felelősségérzet á munka, a haza és a világ békeszerető népeinek sorsa iránt. Ti is ezért harcoltok az uj hazában. Jó erőt, egészséget és sok sikert a harc továb­bi folytatásához. Sok-sok szeretettel a Jalylgás-csalá# j RÉGI S UJ BARÁTAINKHOZ Drága Barátaink! Milyen régen, hogy a lap — a mi lapunk — hasábjain közvetlenül üdvözöltünk Benneteket — mindnyájatokat, akiket még régenröl ismerünk, azokat, akiket azóta ismertünk meg — és azokat is, akik frissen áltak azóta is a lap munkatársai, segítői közé, hogy átvegyék a munkát azoktól, akik elfáradtak, akik örökre elhagytak bennün­ket, hosszú, harcos élet után. Hogy miért ilyen régen szóltunk Hozzátok a mi lapunk oldalairól — ezért jogosan ér bennün­ket szemrehányás. És mégis, úgy érezzük, hogy azok, akik itt voltak, akikkel elbeszélgettünk er­ről a dolgos, a munka és a család, a tágabb közös­ség és a szükebb munkatársi kör által gazdaggá tett elfoglalt életünkről, azok talán kimentettek bennünket azoknál, akik még mindig nem láto­gattak ide közibénk. Életünk? Itt is dolgos, itt is harcos, itt is élmé­nyekkel, érzésekkel gazdag, mert hiszen egy uj államforma, egy uj társadalmi rend nem varázsol­ja újjá az embereket, sem pedig egyik, másik ko­pottas házfalat. Sok uj ház — és emberi élet — épül és alakul, de van, amelyik csak nem akar eléggé hamar változni az idővel — és igy néha a derűs napsütésben még jobban meglátszik az, ami még tatarozásra, változásra vár. De a nap süt — és benne sok-sok vidám, dol­gos, jószándéku ember és fiatal legény, leány él­vezi a mindennapi derűt. A mi gyerekeink is most nőnek bele ebbe a napsütésbe, mindinkább tuda­tában annak, mit nyújt ez nekik — különösen Jutka lányunk, akire még Judy-ként emlékszik e sorok sok-sok olvasója. Most — közel 15 éves korában— önállóan, öntudatosan látja a világot, mi benne a jó és a fonák és nekilát, hogy a jót gyarapítsa és a fonákot ritkítsa, mint gimnáziu­mi osztályának egyik fiatal, játékos, csinos, vi­dám -— de harcos és önálló véleményt alakitó “ifi”-vezetője. Igen, igy szép az élet — és minden, amit csi­nálunk, valami kicsivel szebbé, jobbá, tartalma­sabbá teszi — persze ez itt sem megy magától, fáradtság nélkül. De áldozat-e ez ahhoz képest, amit ott sokan- sokan közületek végeztek és végeznek, akik a lap immár 60 éves tradícióját átvettétek, hogy a mun kásság ügyét, a nemzetközi együttérzés ügyét emelt fővel bátran előrevigyétek. Igaz szívvel és értelemmel mondjuk, hogy jó a lap, hogy a mi munkánkhoz is nyújt segítséget. A lap Magyar- Amerikában az óhaza iránti igaz szeretet lángját fennen lobogtatja, azon óhaza iránt, mely fiai és leányai számára ma már nem mostoha — amelyből a munkanélküliség, a nincstelenség elől nem kell elmenekülve uj hazát keresni, hanem megad minden becsületes embernek minden lehe­tőséget arra, hogy a maga és gyermekei számára megteremtse azt a hazát, amelyért küzdeni érde­mes, amely nem ábránkép már, hanem tőlünk függő valóság. Szeretettel és sok-sok jókivánsággal: a Striker-házaspár uutmHtvvuuvuwMmuvvmmvvtmfun« w Villamos elemmel mozgatott szív Louis Finer 56 éves fodrász szivizomelégtelen- séggel egy chicagói kórházba került. Szive oly gyengén vert, hogy a szervezetet nem tudta kellő mennyiségű oxigénes vérrel ellátni. Ennek követ­keztében a beteg gyakran elájult. Az orvosok a fáradt szív működését egy parányi tranzisztoros villamos elemmel erősítették fel. Ezt a mellcsont alatt helyezték el, és huzalokkal a szivhez kap­csolták Az elem r melynek működési időtartama Öt' . szteridő, lősegiti, hogy a .,:!v percenként 56 lüktetést végezzen.

Next

/
Thumbnails
Contents