Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-04 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR S7.6 Thursday, January 4, 1962-11 ALAGÚT A TENGER ALATT Rio de Janeiro, Dél-Amerika legnagyobb kikötővárosa a 25 km hosszú és 15 km széles Guana- bara-öböl bejáratánál terül el. Szemben vele, az öböl másik partján épült Niteroi városa. Az utóbbi években a két város között a tengeri átkelés a hatalmasra duzzadt hajóforgalom miatt úgyszólván lehetetlenné vált. A közvetlen összeköttetés megteremtésére most brazil mérnökök tervei szerint 3640 m hosszúságú alagutat építenek a tenger alatt. A két város közötti összeköttetés azért -fontos, mert a topográfiai adottságok miatt Rio de Janeirónak nincs terjeszkedési lehetősége — a: túlsó parton azonban tág tér kínálkozik a további fejlődésre. A riói öböl a harmadkorban hatalmas tó volt, amely az idők folyamán mindinkább feltöltődött. Amikor a víztömeg utat tört magának a tengerhez, az üledékképződés a tengerfenéken is folytatódott. A tenger felszíne alatt mintegy 50 méter mélyben levő alapkőzetet vastag iszap fedte be. A tervek szerint erre az alapkőzetre támaszkodik majd az előregyártott elemekből készülő alagút. A nyolcszögletű elemeket az iszapréteg elkotrása után rakják le. A 11 méter külső és 9 méter belső átmérőjű vasbetoncsöveket a lemezből gyártott nyolcszögletű elemvázakba építik. A váz és a cső közötti térséget betonnal töltik ki. Az úttest szélessége 7 méter, a gyalogjáróé 80 cm lesz. Az utóbbi főleg a karbantartó személyzet számára készül, alaguti gyalogos forgalomra ugyanis nem számíthatnak. Az 5 méter belmagasságú alagút alján és tetőzetén a szellőzőberendezések vezetékei húzódnak. A molibdén az ércek nyomára vezet A molibdén többnyire csak nyomokban s min-, dig egyéb, ipari szempontból fontos ércek kíséretében fordul elő. tippen ezért mintegy nyomjelzője a vas-, ólom-, cink- stb. érceknek. Annak érdekében, hogy kimutassák ezeknek a jelenlétét, oly eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével ezer milliomod részarányban is kimutathatók. A vizsgálatra kiszemelt patak, forrás vagy folyó vizéből mintát vesznek és azt gyantarétegen bocsátják át, ami felfogja, a legparányibb fémrészecskéket is. Az igy telitett gyantát a kutatók által nem ismertetett savval kezelik. Az ily módon keletkezett savas oldat, ha molibdén van benne, borostyánkő sziniire változik. Müanyagfütőlap a kertészetben A kertészetben — a palánták védelmére — olykor melegen kell tartani a talajt. Erre szolgál egy uj megoldás, amelynek elve ugyanaz, mint az ágymelegitőé, csakhogy itt az elektromos fü- tőszálakat két vastag müanyaglepedő közé vezetik, és a “lepedőket” átlyukasztják, hogy a vizet átengedjék. Ez a berendezés kerül a melegágyak földjébe. A “lepedő”fiitötest hőfokát önműködő szabályozó (termosztát) állítja, be. A lepedők 90X150, ill. 150X400 cm nagyságban készülnek, és a 220 voltos hálózati árammal működtethetők. Az egyenletes hőmérséklet kiváló eredményekre vezetett. Húszezer éves karotin A karotinoidok sárga vagy piros növényi festékanyagok, amelyek a növény- és állatvilágban nagyon elterjedtek. Legismertebb képviselőjük a béta-karotin (A-provitamin). Ez adja a sárgarépa jellegzetes színét. Főként sárgarépából vonják ki. Ezenkivül’még mintegy 70 féle növényi karotinf éleséget (karotinoidot) ismerünk. A paradicsomnak és a csipkebogyónak a piros színét is ez okozza, s a vajnak, sőt a kanári tollainak sárga színe is ennek köszönhető. I. R. Vallentyne. a kaliforniai Searles-tó mintegy húszezer éves üledékeiben, amelyeket a legmodernebb módszerekkel (kromatográfiával, in- fravörös-spekto^ráfiával, dusitási eljárásokkal stb.) vizsgált meg, alfa- s béta-karotint, valamint ezek néhány rokonfajtáját fedezte fel. Ezzel bebizonyosodott, hogy a sárgarépa színezőanyaga — kedvező viszonyok között — húszezer év alatt sem alakul át. HÚSZ százalékkal több betörés fordult elő Nagy britanniában az előző évhez viszonyítva. tAjudbomruxnA/ ós technika Szélvihar és tornádó Valahányszor egy erősebb szélvihar károkat és rombolásokat okoz — háztetőket bont meg vagy villamos vezetékeket dönt ki — többnyire- felvetődik a kérdés, hogy a pusztításokat talán nem is közönséges szél, hanem “tornádó” okozta. így volt ez legutóbb a julius 13-i hatalmas erejű szélvihar idején is, amikor Magyarország nagy részén előidézett károkat — tévesen — tornádónak tulajdonították. A tornádó nem egyszerűen csak a szélnek egy erősebb foka, amely nagyobb pusztításra képes, mint a többi szélvihar. A tornádó spanyol szó — az amerikai szigetvilágból származik —, és szószerint forgószelet jelent, de pontosabban egy különleges légköri jelenséget értünk alatta: azt, amelynek során a forgó mozgás aránylag kis területen, azonban rendkivüli erővel játszódik le. A tornádó forgó légtölcsérjének átmérője többnyire csak száz méter körül van, azonban nem időzik egyhelyben, hanem nagy sebességgel vonul keresztül az illető országrészen, s útját egy hosszú, de nagyon keskeny pusztitási sáv jellemzi. Az elpusztított terület két oldalán még a könnyen sérülő tárgyak is épségben maradnak. A közönséges szélviharok nem forgószelek. Bennük a levegő nagyjában egyenes vonalú pályán rohan nagy sebességgel előre. Pusztításaik nem szorítkoznak hosszú keskeny területcsikok- ra, hanem többnyire egy egész országban vagy több ország területén mindenfelé megtalálhatók. Különbség van a szélviharoknál és a tornádóknál előforduló legnagyobb szélsebességek közt is. A súlyos szélviharokban a levegő legnagyobb sebessége Magyarországon aránylag ritkán haladja meg a 30 métert másodpercenként és csak kivételes esetekben, éri el a 40 métert. A tornádó belsejében — igen kis területen — 80—100 méteres másodpercenkénti szélsebességek is előfordulhatnak. Világos tehát, hogy a két jelenség közt nagy különbség van az energiamegoszlás szempontjából: a tornádó forgó légtömegeinek jelentékeny mozgási energiája aránylag kis helyen összpontosul, a szélviharokban a mozgási energia igen nagy területen egyenletesebben oszlik szét, összes energiája azonban sokkal nagyobb, mint egy tornádóé. Magyarországon a tornádó meglehetősen ritka jelenség. Évtizedek múlhatnak el, amig egy tornádó bekövetkezik. Mindig csak nagy hőség idején fordul elő. Pusztító szélviharok viszont az év minden részében, még hideg időben is felléphetnek. A julius 13-án történt károk és rombolások az ország nagy részében, a Balatontól a Mátra vidékéig mindenütt megtalálhatók. Már ebből a nagy kiterjedésből is következik, hogy a pusztításokat ezúttal nem tornádó, hanem nagyszabású szélvihar okozta. Rovartalanitott tehenek A brit földművelésügyi minisztréium- hozzájárult egy “Nankor” nevű rovarölő szer alkalmazásához, amely a szarvasmarhákat megvédi a legyek és egyéb rovarok támadásától. Valójában az állatok maguk “gondoskodnak” e szer felhasználásáról azzal, hogy hozzádörzsölik testüket egy zsákanyaggal bevont lánchoz, amelyet háromhetes időközönként átitatnak az említett anyaggal. A láncot a szabadban fák alatt vagy itatóhelyek közelében, vagyis olyan helyen szerelik fel, ahol az állatok gyülekeznek. Az állattenyésztők már régóta tudják, hogy jelentős tej- és husvesztesé- get okoz az a körülmény, hogy a teheneket nyáron legyek kínozzák. A legelésző állatoknak ugyanis jelentős energiát kell fordítaniuk arra, hogy elmeneküljenek kínzóik elől, illetve elhessegessék őket. Mindeddig azonban nem sikerült olyan rovarölő szert készíteni, amely hatásos és mégsem veszélyezteti a tej, illetve a hús minőségét. Alapos kísérletek szerint a “Nankor” — amely foszforvegyület, és amelyet orvosságként is alkalmaznak — nem mutatható ki sem a tejben, sem a frissen vágott állatok zsírszöveteiben. Ez az erős, gyorsan ható rovarölő szer tehát a szarvasmarhákra teljesen veszélytelen. ««MHVHVVWWHWWtMWmMVmmMWttV KUBA jan. 3-án ünnepli a sikeres népi forradalom harmadik évfordulóját. ÉJJEL TOJÓ TYÚKOK Néhány baromfitenyésztő oly módon szervezte meg a tyúkok életrendjét, hogy azok éjjel tojjanak. így nappal teljesen friss, alig néhány órás tojások kerülhetnek a fogyasztókhoz. A kísérletek során április 1-től kezdve 2400 tyuk 30 perccel a napfelkelte előtt mesterséges világítást kapott, aminek következtében természetesen a tojásösszegyüjtés és az etetés időpontja is eltolódott. A szárnyasokat ablaktalan istállóban tartották, és 23 napon keresztül fokozatosan növelték az éjszakai világítás időtartamát. Végül elérték, hogy a világítás 18 órakor kezdődött és másnap reggel 8 órakor ért véget, így a 14 órás “munkanap” éjjelre tevődött át, Ezzel a módszerrel 71 százalékos átlagos tojástermelést értek el (a tyúkok 71 százaléka tojt naponta), szemben a korábbi 60—65 százalékkal. Emellett a takarmányfogyasztás is lényegesen csökkent. Egy-egy nap mindössze 11—11 dekagrammot fogyasztottak a tyúkok. A tenger mélyének oxigénellátása A tudósokat régen foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként kerül oxigén a tenger mélyébe. A legújabb kutatások szerint a mély tengerekben élő halaknak, élőlényeknek oxigénellátása az óceánok felületére állandóan záporozó porszemecskék közvetítésével történik. A számítások szerint naponta több millió ilyen porrészecske kerül az óceánok felületére. Ezek 15 mikronnál kisebbek, és a légkörből a tenger felszínére hullva parányi levegőréteget ragadnak magukkal. Egy ideig a tenger felszínén lebegnek, ahol a levegőburok egy része leoldódik róluk. Ennek következtében lesüllyednek a mély rétegekbe, ahová magukkal ragadják a levegőburok megmaradt részét. TOLÓAJTÓS AUTÓK A statisztika szerint évente sok ezer balesetnek az az oka, hogy a gépkocsiból kiszálló utas vagy vezető kilöki az ajtót, mielőtt megbizonyosodott volna arról, hogy nem jön-e közvetlenül mögötte előzni akaró másik gépjármű. A kinyitott ajtóba ütköző gépkocsi sulyps balesetet okozhat. Ennek lehetőségét a német Daimler-Benz gyár gépkocsitervezői úgy akarják kiküszöbölni, hogy pántokra függesztett ajtók helyett görgős tolóajtókat alkalmaznak. A tolóajtók zárt állapotban a gépkocsi oldalfalával egy szintban helyezkednek majd el, kinyitáskor pedig felszabadul az egész ajtónvilás. CIPÓ ÉS AZ ÁRAMÜTÉS Az áramütés erősségét és következményeit nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen ellenállást tanúsít az áram ellen a balesetnek ki- 'tett személy teste és öltözete. Megvizsgálták, hogy egy unv hosszanti irányú áramütés során (kéz, törzs, láb, föld) a cipő ellenállásának nagysága szerint mennyiben változik a baleset súlyossága. Megállapították, hogy a cipő szigi ;elő hatása, ellenállása nagymértékben a lábbeli nyersanyagától. állapotától és nedvességi fokától függ.. Gyakran nem a talp vezetőképessége határozza meg az ellenállást ,hanem a cipő széleinek állapota és szennyezettségének foka. A széleken ugyanis kis áramlási csatornák képződhetnek, amelyeknek kialakulását a láb izzadása is elősegi ti. Minthogy a cipő rosszul záró szélein keresztül az izzadtság vezeti az áramot, újabban világszerte rávulkanizált talpú áramvédő cipőket gyártanak Ezek teljesen beburkolják a cipő széleit, és nincs szög bennük. Mesterséges földrengés Lengyelországban A Lengyel Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének munkatársai 1960 decemberében mesterséges “földrengést” hajtottak végre a földkéreg szerkezetének tanulmányozása céljából. Ez volt Lengyelország területén az első ilyen jellegű kísérlet. A föld alatt elhelyezett tölteteket egyidejűleg két helyen — Konin és Glubczyce körzetében — robbantották. A földkéreg rengését 18 megfigyelő észlelte. Feltételezhető, hogy a rengéshullámok 30 km mélységig hatottak. A megfigyelésben csehszlovák és magyar földrengésjelző állomások is részt vettek. A kísérlet során szerzett adatokat az újabb érclelőhelyeket kutató geológusok hasznosítják.
