Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-04 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR S7.6 Thursday, January 4, 1962-11 ALAGÚT A TENGER ALATT Rio de Janeiro, Dél-Amerika legnagyobb kikö­tővárosa a 25 km hosszú és 15 km széles Guana- bara-öböl bejáratánál terül el. Szemben vele, az öböl másik partján épült Niteroi városa. Az utób­bi években a két város között a tengeri átkelés a hatalmasra duzzadt hajóforgalom miatt úgy­szólván lehetetlenné vált. A közvetlen összekötte­tés megteremtésére most brazil mérnökök tervei szerint 3640 m hosszúságú alagutat építenek a tenger alatt. A két város közötti összeköttetés azért -fontos, mert a topográfiai adottságok mi­att Rio de Janeirónak nincs terjeszkedési lehető­sége — a: túlsó parton azonban tág tér kínálko­zik a további fejlődésre. A riói öböl a harmadkorban hatalmas tó volt, amely az idők folyamán mindinkább feltöltődött. Amikor a víztömeg utat tört magának a tenger­hez, az üledékképződés a tengerfenéken is foly­tatódott. A tenger felszíne alatt mintegy 50 mé­ter mélyben levő alapkőzetet vastag iszap fedte be. A tervek szerint erre az alapkőzetre támasz­kodik majd az előregyártott elemekből készülő alagút. A nyolcszögletű elemeket az iszapréteg elkotrása után rakják le. A 11 méter külső és 9 méter belső átmérőjű vasbetoncsöveket a lemez­ből gyártott nyolcszögletű elemvázakba építik. A váz és a cső közötti térséget betonnal töltik ki. Az úttest szélessége 7 méter, a gyalogjáróé 80 cm lesz. Az utóbbi főleg a karbantartó személy­zet számára készül, alaguti gyalogos forgalomra ugyanis nem számíthatnak. Az 5 méter belmagas­ságú alagút alján és tetőzetén a szellőzőberen­dezések vezetékei húzódnak. A molibdén az ércek nyomára vezet A molibdén többnyire csak nyomokban s min-, dig egyéb, ipari szempontból fontos ércek kísére­tében fordul elő. tippen ezért mintegy nyomjelző­je a vas-, ólom-, cink- stb. érceknek. Annak érde­kében, hogy kimutassák ezeknek a jelenlétét, oly eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével ezer milliomod részarányban is kimutathatók. A vizs­gálatra kiszemelt patak, forrás vagy folyó vizé­ből mintát vesznek és azt gyantarétegen bocsát­ják át, ami felfogja, a legparányibb fémrészecs­kéket is. Az igy telitett gyantát a kutatók által nem ismertetett savval kezelik. Az ily módon keletkezett savas oldat, ha molibdén van benne, borostyánkő sziniire változik. Müanyagfütőlap a kertészetben A kertészetben — a palánták védelmére — olykor melegen kell tartani a talajt. Erre szolgál egy uj megoldás, amelynek elve ugyanaz, mint az ágymelegitőé, csakhogy itt az elektromos fü- tőszálakat két vastag müanyaglepedő közé veze­tik, és a “lepedőket” átlyukasztják, hogy a vizet átengedjék. Ez a berendezés kerül a melegágyak földjébe. A “lepedő”fiitötest hőfokát önműködő szabályozó (termosztát) állítja, be. A lepedők 90X150, ill. 150X400 cm nagyságban készülnek, és a 220 voltos hálózati árammal működtethetők. Az egyenletes hőmérséklet kiváló eredményekre vezetett. Húszezer éves karotin A karotinoidok sárga vagy piros növényi fes­tékanyagok, amelyek a növény- és állatvilágban nagyon elterjedtek. Legismertebb képviselőjük a béta-karotin (A-provitamin). Ez adja a sárgaré­pa jellegzetes színét. Főként sárgarépából von­ják ki. Ezenkivül’még mintegy 70 féle növényi karotinf éleséget (karotinoidot) ismerünk. A pa­radicsomnak és a csipkebogyónak a piros színét is ez okozza, s a vajnak, sőt a kanári tollainak sár­ga színe is ennek köszönhető. I. R. Vallentyne. a kaliforniai Searles-tó mint­egy húszezer éves üledékeiben, amelyeket a leg­modernebb módszerekkel (kromatográfiával, in- fravörös-spekto^ráfiával, dusitási eljárásokkal stb.) vizsgált meg, alfa- s béta-karotint, valamint ezek néhány rokonfajtáját fedezte fel. Ezzel be­bizonyosodott, hogy a sárgarépa színezőanyaga — kedvező viszonyok között — húszezer év alatt sem alakul át. HÚSZ százalékkal több betörés fordult elő Nagy britanniában az előző évhez viszonyítva. tAjudbomruxnA/ ós technika Szélvihar és tornádó Valahányszor egy erősebb szélvihar károkat és rombolásokat okoz — háztetőket bont meg vagy villamos vezetékeket dönt ki — többnyire- felve­tődik a kérdés, hogy a pusztításokat talán nem is közönséges szél, hanem “tornádó” okozta. így volt ez legutóbb a julius 13-i hatalmas erejű szél­vihar idején is, amikor Magyarország nagy ré­szén előidézett károkat — tévesen — tornádónak tulajdonították. A tornádó nem egyszerűen csak a szélnek egy erősebb foka, amely nagyobb pusztításra képes, mint a többi szélvihar. A tornádó spanyol szó — az amerikai sziget­világból származik —, és szószerint forgószelet jelent, de pontosabban egy különleges légköri je­lenséget értünk alatta: azt, amelynek során a forgó mozgás aránylag kis területen, azonban rendkivüli erővel játszódik le. A tornádó forgó légtölcsérjének átmérője többnyire csak száz mé­ter körül van, azonban nem időzik egyhelyben, hanem nagy sebességgel vonul keresztül az illető országrészen, s útját egy hosszú, de nagyon kes­keny pusztitási sáv jellemzi. Az elpusztított terü­let két oldalán még a könnyen sérülő tárgyak is épségben maradnak. A közönséges szélviharok nem forgószelek. Bennük a levegő nagyjában egyenes vonalú pá­lyán rohan nagy sebességgel előre. Pusztításaik nem szorítkoznak hosszú keskeny területcsikok- ra, hanem többnyire egy egész országban vagy több ország területén mindenfelé megtalálhatók. Különbség van a szélviharoknál és a tornádók­nál előforduló legnagyobb szélsebességek közt is. A súlyos szélviharokban a levegő legnagyobb se­bessége Magyarországon aránylag ritkán halad­ja meg a 30 métert másodpercenként és csak ki­vételes esetekben, éri el a 40 métert. A tornádó belsejében — igen kis területen — 80—100 méte­res másodpercenkénti szélsebességek is előfordul­hatnak. Világos tehát, hogy a két jelenség közt nagy különbség van az energiamegoszlás szem­pontjából: a tornádó forgó légtömegeinek jelen­tékeny mozgási energiája aránylag kis helyen összpontosul, a szélviharokban a mozgási energia igen nagy területen egyenletesebben oszlik szét, összes energiája azonban sokkal nagyobb, mint egy tornádóé. Magyarországon a tornádó meglehetősen ritka jelenség. Évtizedek múlhatnak el, amig egy tor­nádó bekövetkezik. Mindig csak nagy hőség ide­jén fordul elő. Pusztító szélviharok viszont az év minden részében, még hideg időben is felléphet­nek. A julius 13-án történt károk és rombolások az ország nagy részében, a Balatontól a Mátra vidé­kéig mindenütt megtalálhatók. Már ebből a nagy kiterjedésből is következik, hogy a pusztításokat ezúttal nem tornádó, hanem nagyszabású szélvi­har okozta. Rovartalanitott tehenek A brit földművelésügyi minisztréium- hozzájá­rult egy “Nankor” nevű rovarölő szer alkalma­zásához, amely a szarvasmarhákat megvédi a le­gyek és egyéb rovarok támadásától. Valójában az állatok maguk “gondoskodnak” e szer felhasz­nálásáról azzal, hogy hozzádörzsölik testüket egy zsákanyaggal bevont lánchoz, amelyet háromhe­tes időközönként átitatnak az említett anyaggal. A láncot a szabadban fák alatt vagy itatóhelyek közelében, vagyis olyan helyen szerelik fel, ahol az állatok gyülekeznek. Az állattenyésztők már régóta tudják, hogy jelentős tej- és husvesztesé- get okoz az a körülmény, hogy a teheneket nyá­ron legyek kínozzák. A legelésző állatoknak ugyanis jelentős energiát kell fordítaniuk arra, hogy elmeneküljenek kínzóik elől, illetve elhesse­gessék őket. Mindeddig azonban nem sikerült olyan rovarölő szert készíteni, amely hatásos és mégsem veszélyezteti a tej, illetve a hús minő­ségét. Alapos kísérletek szerint a “Nankor” — amely foszforvegyület, és amelyet orvosságként is alkalmaznak — nem mutatható ki sem a tej­ben, sem a frissen vágott állatok zsírszöveteiben. Ez az erős, gyorsan ható rovarölő szer tehát a szarvasmarhákra teljesen veszélytelen. ««MHVHVVWWHWWtMWmMVmmMWttV KUBA jan. 3-án ünnepli a sikeres népi forrada­lom harmadik évfordulóját. ÉJJEL TOJÓ TYÚKOK Néhány baromfitenyésztő oly módon szervezte meg a tyúkok életrendjét, hogy azok éjjel tojja­nak. így nappal teljesen friss, alig néhány órás tojások kerülhetnek a fogyasztókhoz. A kísérletek során április 1-től kezdve 2400 tyuk 30 perccel a napfelkelte előtt mesterséges világítást kapott, aminek következtében termé­szetesen a tojásösszegyüjtés és az etetés idő­pontja is eltolódott. A szárnyasokat ablaktalan istállóban tartották, és 23 napon keresztül foko­zatosan növelték az éjszakai világítás időtarta­mát. Végül elérték, hogy a világítás 18 órakor kezdődött és másnap reggel 8 órakor ért véget, így a 14 órás “munkanap” éjjelre tevődött át, Ezzel a módszerrel 71 százalékos átlagos tojás­termelést értek el (a tyúkok 71 százaléka tojt na­ponta), szemben a korábbi 60—65 százalékkal. Emellett a takarmányfogyasztás is lényegesen csökkent. Egy-egy nap mindössze 11—11 deka­grammot fogyasztottak a tyúkok. A tenger mélyének oxigénellátása A tudósokat régen foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként kerül oxigén a tenger mélyébe. A legújabb kutatások szerint a mély tengerekben élő halaknak, élőlényeknek oxigénellátása az óceá­nok felületére állandóan záporozó porszemecskék közvetítésével történik. A számítások szerint na­ponta több millió ilyen porrészecske kerül az óce­ánok felületére. Ezek 15 mikronnál kisebbek, és a légkörből a tenger felszínére hullva parányi leve­gőréteget ragadnak magukkal. Egy ideig a ten­ger felszínén lebegnek, ahol a levegőburok egy része leoldódik róluk. Ennek következtében le­süllyednek a mély rétegekbe, ahová magukkal ragadják a levegőburok megmaradt részét. TOLÓAJTÓS AUTÓK A statisztika szerint évente sok ezer balesetnek az az oka, hogy a gépkocsiból kiszálló utas vagy vezető kilöki az ajtót, mielőtt megbizonyosodott volna arról, hogy nem jön-e közvetlenül mögötte előzni akaró másik gépjármű. A kinyitott ajtó­ba ütköző gépkocsi sulyps balesetet okozhat. Ennek lehetőségét a német Daimler-Benz gyár gépkocsitervezői úgy akarják kiküszöbölni, hogy pántokra függesztett ajtók helyett görgős toló­ajtókat alkalmaznak. A tolóajtók zárt állapotban a gépkocsi oldalfalával egy szintban helyezkednek majd el, kinyitáskor pedig felszabadul az egész ajtónvilás. CIPÓ ÉS AZ ÁRAMÜTÉS Az áramütés erősségét és következményeit nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen el­lenállást tanúsít az áram ellen a balesetnek ki- 'tett személy teste és öltözete. Megvizsgálták, hogy egy unv hosszanti irányú áramütés során (kéz, törzs, láb, föld) a cipő ellenállásának nagy­sága szerint mennyiben változik a baleset súlyos­sága. Megállapították, hogy a cipő szigi ;elő ha­tása, ellenállása nagymértékben a lábbeli nyers­anyagától. állapotától és nedvességi fokától függ.. Gyakran nem a talp vezetőképessége határoz­za meg az ellenállást ,hanem a cipő széleinek ál­lapota és szennyezettségének foka. A széleken ugyanis kis áramlási csatornák képződhetnek, amelyeknek kialakulását a láb izzadása is elősegi ti. Minthogy a cipő rosszul záró szélein keresztül az izzadtság vezeti az áramot, újabban világszer­te rávulkanizált talpú áramvédő cipőket gyárta­nak Ezek teljesen beburkolják a cipő széleit, és nincs szög bennük. Mesterséges földrengés Lengyelországban A Lengyel Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének munkatársai 1960 decemberében mes­terséges “földrengést” hajtottak végre a földké­reg szerkezetének tanulmányozása céljából. Ez volt Lengyelország területén az első ilyen jellegű kísérlet. A föld alatt elhelyezett tölteteket egyidejűleg két helyen — Konin és Glubczyce körzetében — robbantották. A földkéreg rengését 18 megfi­gyelő észlelte. Feltételezhető, hogy a rengéshul­lámok 30 km mélységig hatottak. A megfigyelés­ben csehszlovák és magyar földrengésjelző állo­mások is részt vettek. A kísérlet során szerzett adatokat az újabb érclelőhelyeket kutató geológusok hasznosítják.

Next

/
Thumbnails
Contents