Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-08-17 / 33. szám

biztató kezdet A newyorki szakszervezetek önálló politikai szervezkedése megfelel a történelmi helyzet követelményeinek. Az Egye­sült Államok egyike azon országoknak, ahol nincs számottevő I ellenzéki párt és ahol a munkásságnak többszöri próbálko­zása ellenére sem sikerült egy állandó munkáspártot fenn­tartani. Ennek oka az ország gazdaságának különleges fej­lődési folyamatában található, de főleg a szakszervezeti ve­zetők osztályellenes és a munkáltatókkal együttműködő ma­gatartásában a politikai téren. Az utóbbi évtizedek forradalmi változásai az egész világon országunkra és országunk népére is hatással vannak. A gya­kori gazdasági válságok, a most már állandósult és régi mód­szerekkel megoldhatatlan munkanélküliség a munkásságot, elsősorban a szervezett munkásságot, cselekvésre készteti. Veszélyeztetve vannak az eddig kivívott gazdasági eredmé­nyei, életszinvonala, a megélhetési lehetősége. Folyamatos támadás éri alkotmányos és demokratikus jogait, szervezke­dési lehetőségeit. A háborús veszély kiéleződése az atom­pusztulás reménytelen Ígéretét hordja magában. Ez a folya­mat a társadalmi erkölcsök romlásával jár, ami elsősorban a munkásosztály gyermekeit sújtja, a fiatalkorúak bűnözési hullámainak terjedésével. Ha bajainak forrását a munkásosztály még nem látja elég tisztán, a politikai szervezkedés és aktivitás az az ut, amely erre rávezetheti, miközben problémáinak orvoslására tesz lé­péseket. Az, hogy a szakszervezetek indították meg a harma­dik pártot, azért jelentős, mert a szakszervezetek képezik a bázisát a munkásosztálynak, a nép legszámottevőbb erejé­nek, amely a legalkalmasabb a szükséges változások létreho­zatalára. Reméljük, hogy a newyorki kezdet tovább fog fejlődni. A Brotherhood Partynak országos szervezetté kell fejlődnie, hogy valóban hatással legyen az ország egészségesebb fejlő­désére. Ha a tagság ezt elhatározza, akkor Meany minden osztályegyüttmüködése sem tudja megakadályozni. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. X. No. 33. Thursday, August 17, 1961 NEW YORK, N. Y. ——————— Befejeződött az Eichmann-per tárgyalása sának terveit készítették. A vád képviselője mind a 15 vád pontban kimutatta Eichmann bűnösségét és ennek alapján igazságos büntetés kiszabását kérte. Dr. Servatius, aki Eich­mann védelmét látta el, záró­beszédében arra kérte az iz­raeli bírákat, hogy olyan Íté­letet hozzanak, “amely Sala­monhoz is illik, amely a zsidó nép bölcsességét tükrözi.” Ilyen hízelgés után a vádlott szabadon bocsátását követel­te. Ismét megismételte a per kezdetén elmondott kifogása­it, hogy a pert “nem tartja törvényesnek”, mert Eich- mannt erőszakkal rabolták el Argentínából. A védő — aki Hitler hadseregében alezre­desi rangot töltött be — azt állította, hogy a 6 millió em­ber kiirtását elősegítő Eich­mann szabadon bocsátása a béke céljait szolgálná. A bíróság novemberben fog ítéletet hirdetni a tömeggvil- kos ügyében. Az április 11 óta tartó Eichmann-per tárgyalása ezen a héten fejeződött be a jeru- zsálemi bíróság előtt. A hat millió zsidó meggyilkolásában főszerepet játszó Adolf Eich­mann a per egész tartama alatt azzal próbálta enyhíteni szörnyű tetteit és felelőssé­gét, hogy felsőbb parancsra hivatkozott. Azt állította, hogy magas SS rangja ellené­re sem sok szerepe volt a zsi­dók kiirtásának kitervezésé­ben. Hausner, izraeli főügyész azonban a tanúvallomások egész sorára hivatkozva mu­tatta ki, hogy Hitler ember­irtó terveinek fő részese és végrehaitóia volt Adolf Eich­mann. “Ott maga az ördög ül”, mutatott a főügyész szó­noki pátosszal a vádlott üveg­ketrecére. Az az ember ül ott — mondta Haüsner —aki minden fontosabb tanácskozá­son jelen volt, azon kevesek között, akik a zsidók kiirtá­A nyugat-német revansista és katonai körök provokáció­ja és agresszív magatartása a Német Demokratikus Köztár­saságot erélyes lépésre kény- szeritette az ország és főleg fővárosa. Berlin biztonságá­nak megvédésére. Elrendelte a határok és a közlekedés szi­gorú ellenőrzését a két szek­tor között. A fontosabb átke­lési pontoknál rendőrség és fegyveres gyári munkás osz­tagok őrzik a rendet és meg­semmisítik a nyugati provo­kációs kísérleteket. Adenauer hirtelen a nyuga­ti hatalmak szószólójává tolta fel magát és kijelentette, hogy a nyugat az egész szo­cialista tábort gazdasági blo­káddal fogja sújtani. “Mi nem fogunk többé hozzájárul­ni a Szovjetunió gazdasági felépítéséhez ” — hangzott az üres fenyegetőzés. Londoni jelentés szerint Anglia nem tartja bölcs elgondolásnak a gazdasági megtorlást, mert az ártana a nyugati export ke­reskedelemnek. Berlin már hetek óta a vi­lág érdeklődésének a központ­jában áll. Lapjaink a hideg­háború kiéleződéséről cikkez­nek Németország legnagyobb városával kapcsolatban és a fegyverkezési kiadásaink nö­velésének fokozását akárják ezzel igazolni. Arról olvasha­tunk cikkeket és nyilatkoza­tokat, hogy milyen veszély fe­nyegeti a nyugati hatalmak jogait, melyeket még a máso­dik világháború harcai bizto­sítottak a számukra Nyugat- Berlinben, ha a Szovjetunió megköti a békeszerződést a Német Demokratikus Köztár­sasággal. A nyugati sajtóügynöksé­gek és egyes politikusok te­hát erőteljes propagandát fej­tenek ki a Német Demokrati­kus Köztársasággal való béke megkötése ellen, annak elle­nére, hogy Kruscsev szovjet miniszterelnök többször hang­súlyozta beszédeiben, hogy a Szovjetunió “a Németország ellen viselt háborúban részt vett valamennyi állammal együttesen akarja kidolgozni a szerződés feltételeit. Ezzel lényegében pontot akar tenni a második világháborúra és igy akarja biztosítani a tar­tós békét és stabilitást Euró­pában. A szovjet miniszterel­nök külön aláhúzta nyilatko­zataiban, hogy az NDK-val való békekötés nem érinti a nyugati hatalmak törvényes érdekeit. A feszült hangulat azonban | Anastas I. Mikoyan, a Szov- | jetunió miniszterelnökhelvet- | tese, Tokióba repült. A japán i főváros repülőterén többezer | ember fogadta, akik lelkes ünneplésben részesítették a j vezető szovjet diplomatát. A (jobboldali lapok már napokkal ■a szovjet diplomata érkezése ! előtt arról cikkeztek, hogy | hatalmas tüntetést fognak rendezni ellene, de csak mint­egy 200 főnyi csoportot tud­tak összeverbuválni. így a N. Y. Times szerint is, az él­jenzés teljesen elnyomta a tüntetők hangját. Mikoyan a szovjet kereske- | delmi vásárt nyitotta meg ér- Ikezése után. A vásáron a I Szovjetunió nehéz- és könny! | iparának termékeit mutatják 1 be. A nagy választékban ren- ! delkezésre álló női divatcik | kék és illatszeráruk mellett £ Sputnikok modelljei is meg találhatók az atomhajtásos ! jégtörőhajó mellett és a nagy választékban kiállított Zil li- mousinok társaságában. 9000 különböző fajta cikk került kiállításra, főleg gépek. A ja­pán gyárosok már hivatalosan 1 szerződést is kötöttek egy je- ! lentős részük megvásárlására. A japánok kijelentették, hogy szeretnék kiterjeszteni a kereskedelmi kapcsolatukat a Szovjetunióval. Ez ebben az (évben már 160 millió dollárra emelkedett, ami hatalmas ! emelkedés a korábbi összegé­hez képest, de még mindig : csak 2 százaléka Japán össz- kereskedelmének. Mikoyan mi niszterelnökhelyettes a későb- ■ biek folyamán találkozott Ja­pán kereskedelmi miniszteré­ivel. Kijelentette, hogy nagyon érdekli a japán irodalom és I szeretné előmozdítani a szov- jjet-japán kapcsolatokat. Megtárgyalták még a két j ország közötti repülőjáratok i kiépítését is. A szabadságutasok fellebbezése tárgyalásra kerül 189 szabadságutas érkezett meg e hét elején Jackson, Miss.-be az ország minden részéből. Ezek ré­szét képezik annak a több mint 300 szabadságutasnak, akiket a hatóságok letartóztattak, börtön be vetettek, pénz- és börtönbün­tetéssel sújtottak amikor először jöttek Jacksonba a tavasz folya­mán, hogy a polgári szabadság alkotmányos jogainak eltiprása ellen tiltakozzanak Mississippi­ben. A büntetések elleni felleb­bezés kerül most a biróság elé és az ügyfelek ezért jöttek visz- sza Jacksonba. A jelek szerint a szabadság­utasok ügye hosszú és bonyolult bírósági eljárás lesz. Russel Moore biró jövő keddre tűzte ki az első ülésszakot és egyszerre csak egy-két vádlott ügyét fogja tárgyalás alá venni. 1962 január 18-ra tűzte ki a záró ülésszakot. William M. Künstler, a Con­gress of Racial Equality védő­ügyvédje bírósági precedensek felsorakoztatásával azt akarja bebizonyítani, hogy a szabadság­utasok ügye a szövetségi biró­ság hatáskörébe tartozik. Eh­hez azonban be kell bizonyíta­nia, hogy a szegregáció elleni mozgalomban “szabadságjogok megvédéséről” van szó. A helyi hatóságok a “rendzavarás” vád­jával illették a szabadságutaso­kat. Több mint 100 szabadságutas van most is a városi vagy állami börtönben. A többiek 500 dollár foglaló ellenében vannak sza­badlábon. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK egy C-46-os repülőgépe Vientianetől 70 mérföldre északkeletre lezu­hant. A gépen tartózkodó 5 ame­rikai meghalt. Az öttagú sze­mélyzet a jobboldali laoszi erők szolgálatában állt. Adoula meglátogatja Gizengát Kongó uj miniszterelnöke, Cy­rille Adoula e héten Stanleyvil- lebe utazik, Antonin Gizenga meglátogatására. Kis éretében lesz Christophe Gbenye belügy­miniszter és az uj kormány más vezető tagjai. Stanley viliében tárgyalni fog Victor Lundulla generálissal is, az ottani hadse­reg vezetőjével. Stanleyville politikai és társa­dalmi köreiben a Kongói Köz­társaság uj kormányát Lumum­ba, majd halála után a Gizenga által vezetett törvényes kor­mány közvetlen utódaként is­merik el. Az “Uhuru” cimü lap megjegyzi, hogy az Adoula-kor- mány 40 minisztere és államtit­kára közül 23 a nacionalista blokk hive. A nacionalista blokk — mutat rá a továbbiakban az Uhuru —, minden erejével törekedett az egységre és a nemzeti békére. Hogy megalakulhasson a nem­zeti egységkormány — Írja a lap —, együttműködésre léptünk más pártok képviselőivel. Ugyanakkor a lap hangsúlyoz­za, hogy az Adoula-kormányba a hazafiakkal együtt bekerültek olyan elemek is, amelyek a sú­lyos válság napjaiban a köztár­saság nyílt ellenségeinek olda­lára álltak. A lap felhívja az egész lakosságot és a nacionalis­ta erőket: éber figyelemmel ügyeljenek arra, hogy az uj kor­mány a Patrice Lumumba által megjelölt politikát folytassa. v<ÉS?Adenauer kancellár embargóval fenyegetőzik Provokációk Kelet-Berlin határán. A revansista és katonai körök agresszív magatartása az NDK kormányát határainak fokozottabb védelmére késztette a szovjet miniszterelnök nyi­latkozata ellenére sem szűnt meg. A háborús hisztéria éb­rentartásában fontos szerepet foglaltak el a nyugatnémet uralkodó körök. Propaganda tevékenységük következmé­nye volt az összeütközés, ami Kelet-Berlin határán zajlott le a Nyugat-Berlinből össze- sereglett tüntetők és a Német Demokratikus Köz társaság rendőrsége között. A tüntető­ket szétszórták, ele ezzel még nem szűntek meg a provoká­ciók és felforgató tevékeny­ségek, melyeket Bonnból tá­mogatnak a jobboldali erők. A németországi helyzetet hűen jellemzi az a nyilatko­zat, amelyet a Varsói Szerző­dés hatalmai adtak ki augusz­tus 13-án. Ennek bevezetőjé­ben ismertetik azt a javasla­tot, amit a Szovjetunió tett a Hitler Németországa ellen har coló hatalmaknak a jelenlegi két Németországgal való bé­kekötésre és ezen az alapon Nyugat-Berlin demobilizált, nyílt várossá való biztosítá­sára. A nyugati hatalmak — foly­tatja a nyilatkozat — a Szov­jetunió és szövetségeseinek javaslatára, a háborús készü­lődés fokozásával válaszoltak, (Folytatás a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents