Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-08-10 / 32. szám
Thursday, August 10, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ j Magyarország j ADATOK, TÉRTEK MAGYARORSZÁG ÉLETÉBŐL A napokban megjelent a Magyar Statisztikai Zsebkönyv uj kötete. Az alábbiakban az uj zseb- könyvből közlünk néhány érdekes adatot. Népesség, népmozgalom A zsebkönyvnek a népességről szóló fejezetéből megtudhatjuk például, hogy 1949 és 1960 januárja között a leggyorsabban Komárom és Fejér megye lakossága növekedett 22.5, illetve 21.6 százalékkal. Debrecen lakóinak száma 16.9, Miskolcé 31.4, Pécsé 29.9, Szegedé, 14,3, Budapesté 13.6 százalékkal gyarapodott. Tavaly az ország lakossága 44,897 fővel szaporodott. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság az 1936—40. évek közötti átlagos 13.1 százalékról 4.77 százalékra. 1960-ban 88,616 házasságot kötöttek, csaknem annyit, mint az előző évben, a válások száma azonban jelentősen csökkent, 21,- 927-ről 16,117-re. Az először házasuló férfiak átlagos életkora 1959-ben 26 év, a nőké 22 esztendő volt. A válások 30.8 százaléka a házasság első négy évében, 32 százaléka a házasság következő öt esztendejében következett be. 1959-ben a felbontott házasságok 45.3 százaléka gyermektelen, '33.1 százaléka pedig egygyermekes volt. Termelés A nemzeti jövedelem termelése 1960-ban 120 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Ezen belül az iparból és az építőiparból származó nemzeti jövedelem több mint háromszorosára nőtt, a mezőgazdaságban a növekedés csak 20 százalék. Az ipar netto (anyagmentes) termelése 1960- ban 285 százalékkal volt magasabb, mint 1938- ban. Az iparban foglalkoztatottak száma ez időben 87 százalékkal, a termelékenység 105 százalékkal nőtt. 1960-ban az iparban dolgozó 1,355 ezer ember 82 százalékát az állami ipar, 11.9 százalékát pedig a magánipar foglalkoztatta. Az építőiparban tavaly 277 ezren dolgoztak, 83.4 százalékuk az állami és szövetkezeti építőiparban. A mezőgazdaság termelésének indexe 1960-ban 10 százalékkal volt kisebb, mint az előző esztendőben és 18 százalékkal haladta meg az 1949-es szintet. 1961 március 31-én az ország szántóterületének 93.2 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz (ebből 13.9 százalék az állami szektor szán tóterülete). 1960 dec. 31-én az állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban és a gépállomásokon ösz- szesen több mint negyedmillió ember dolgozott. A teherszállítás teljesítménye tavaly mintegy 15 százalékkal nőtt, a szállított személyek száma pedig 10 százalékkal — mintegy 200 millió utassal — volt nagyobb, mint az előző esztendőben. Külkereskedelem, belkereskedelem A külkereskedelmi forgalom tavaly 16.7 százalékkal nőtt. A behozatal 70 százaléka a szocialista országokból származott és a magyar áruk 21.1 százalékát szállították ezekbe az országokba. Az import 31.8 százaléka gép, berendezés és ipari fogyasztási cikk, 59.7 százaléka nyersanyag és félkész termék; 8.5 százaléka pedig élelmiszer és élelmiszeripari anyag volt. Az export összetétele: gép, berendezés, ipari fogyasztási cikk 56.1 százalék, nyersanyag és félkész termék 23.1, élelmiszer és élelmiszeripari anyag 20.8%. A kiskereskedelem forgalma 1960-ban csaknem duplája volt az 1950. évinek és 31%-kel haladta meg az 1957-es színvonalat. Tavaly a forgalom 47.7%-a élelmiszer, 24.5%-a ruházati cikk és 37.8 százaléka egyéb iparcikk volt. Az élelmicikkek közül’tavaly növekedett a kenyér, a liszt, a burgonya, a hús, a tej, a cukor forgalma, valamelyest csökkent a tojás eladása. Az élvezeti cikkek forgalma növekedett. Cigarettából például több mint 15 milliárd darab fogyott. Az eladott cigaretta 63.5 százaléka Kossuth, 19.1 %-a Terv. Növekedett tavaly a méteráruk és a konfekcionált cikkek és a cipők eladása is. Tavaly 29,242 porszívót, több mint 9,000 villamos padlókefélő gépet, 122 ezer villamos mosógépet, 13,000 hűtőszekrényt, 179 ezer rádiót, 53 ezer televíziókészüléket, 40 ezer motorkerékpárt, vásároltak. A munkások és alkalmazottak havi átlagos keresete az állami iparban tavaly 1,627 forint, az állami építőiparban 1,633 forint, a közlekedésben 1,500 forint, a kereskedelemben 1,415 forint, az államigazgatásban, egészségügyi és kulturális intézményeknél átlagosan 1,590 forint, az állami mezőgazdasági üzemekben 1,347 forint volt. Egészségügy, oktatás A társadalombiztosítás 1960-ban már a lakosság 85 százalékára terjedt ki (azóta ez az arány tovább növekedett). Az orvosok száma tavaly 479-cel nőtt, s igy tízezer lakosra tavaly 15.7 orvos jutott. A kórházi ág;yak száma tavaly 645-tel nőtt. Az oktatás adatai között figyelemre méltó, hogy az 1960—1961-es tanévben az általános iskolákban csaknem 1.4 millió gyermek tanult, 78 ezerrel több, mint az előző tanévben. Egy tanuló- csoportban átlagban 32.6 gyermek volt. Az V— VIII. évfolyamú általános iskolások 36.3%-a már politechnikai oktatásban részesült. A középiskolások száma 241 ezer volt, 37 ezerrel több mint az előző tanévben. Az 1937—1938-as tanévben a középiskolásoknak csak alig több mint egyharmada volt leány, most, több mint a fele. Egyetemre, főiskolára a most befejeződött tanévben 40,269 hallgató járt, csaknem 6 ezerrel több mint egy évvel korábban. Népművelés A könyvkiadás tavaly a kiadott müvek számát és példányszámát tekintve, egyaránt alatta maradt az előző évinek, de igy is 2,950 könyv jelent meg, összesen 33.6 milliós példányszámban. Az összpéldányszám 34.8%-a tankönyv, 38.9%-a szép irodalmi és ifjúsági könyv, 10%-a ismeretterjesztő és 2.6%-a tudományos munka. 1960 végén 590 különböző időszaki sajtótermék (napilap, folyóirat) jelent meg az év folyamán, összesen több mint 700 millió példányban. A napilapok közül tavaly naponta átlagosan a Nép- szabadság 656 ezer, a Népszava 203 ezer, az Esti Hírlap 123 ezer, a Magyar Nemzet pedig 83 ezer példányban jelent meg. A hetilapok közül a legnagyobb példányszámuak: a Szabad Föld (452 ezer), a Nők Lapja (410 ezer) és a Ludas Matyi (391 ezer). A színházi látogatók száma tavaly 6429 ezer volt, 105 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A mozik látogatottsága tovább növekedett: tavaly 140 millió nézője volt a különböző filmeknek, mintegy 5 millióval több mint az előző évben. ERDEI GYÜMÖLCSÖKBŐL 120 vagon szörpöt készítenek az idén. A szeder-, málna- és somszörpön kívül megkezdik a szamóca-, az áfonya- és a vadkörteszörp készítését. Jó gyümölcsöt ad az ápolt fa Magyar Távirati Iroda Hírei A SZOVJET ŰRHAJÓ 1 17-SZER KERÜLTE MEG FÖLDÜNKET Természetesen Magyarországon is óriási érdeklődést és lelkesedést keltett a szovjet tudomány újabb világraszóló sikere: a Vosztok II. űrhajó fantasztikus útja. A budapesti lapok vasárnap és hétfőn különkiadásokban számoltak be az érdeklődők millióinak az űrhajó sikeres repüléséről, majd tervszerű leszállásáról. Nyilvánosságot látott Kádár Jánosnak még Moszkvában adott sajtónyilatkozata — az MSZMP első titkára ugyanis hétfőn érkezett vissza Budapestre. Abból a célból jöttünk össze Moszkvában — jelentette ki többek között —, hogy megtárgyaljuk a magyar nép számára és az egész emberiség számára oly fontos és nagy kérdést: a német kérdés békés rendezését és a német békeszerződés megkötését. A magyar közvélemény különösképpen meg fogja érteni: lehetetlenség eltűrni, hogy egy uj háború viharfelhője gyülekezzék Európa felett, anélkül, hogy az előrelátásra kötelezett emberek cselekednének. A feltételek, amelyek a kérdés helyes megoldásához szükségesek, véleményem szerint adva vannak. Ehhez egy dolog még persze kell: az, felelős nyugati államférfiak is a kérdés komolyságát teljesen átérezve és egy kissé az emberiség érdekeit tekintve, kezeljék a kérdést. A Szovjetunió hatalmas erejének — amely az egész szocialista tábor ereje is — újabb nagyszerű példája ez az űrhajó — mondotta. Kádár János a szovjet sajtó utján meghívta Titov őrnagyot Magyarországra. Magyar szakemberek kijelentették: a Vosztok II. az eddigi legbonyolultabb és legösszetettebb ürkisérlet, amelyet ember részvételével végrehajtottak. Az, hogy az űrhajó többször megkerülte a Földet, sokkal inkább igénybeveszi a berendezést és magát az utast, mint a korábbi kísérletek. Az I. és II. Vosztok pályái között nincs lényeges különbség. Ez azt jelenti, hogy ezek az űrhajók mindaddig keringenek a Föld körül, amig alkalmas pillanatban, a fékező rakétákat bekapcsolva, meg nem indítják a visszaérkezés műveletét. Már Gagarin űrhajója is képes lett volna többször megkerülni a Földet, de a szovjet kísérletekre éppen az jellemző, hogy kapkodás nélkül, lépésről- lépésre előrehaladva törnek a cél felé. Miután a Gagarin repülésével párhuzamosan végzett és utólagos orvosi vizsgálatok egyaránt azt bizonyították, hogy az első űrhajós mindenfajta károsodás nélkül viselte el a rövid repülést, előkészítették a második űrhajót, amely már azt a feladatot kapta, hogy visszatérése előtt több fordulatot tegyen meg a Föld körül. NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY Debrecen fennállása 600. évfordulójának ünnepségei alkalmából, augusztus 10—15 között, nemzetközi kórusversenyt rendeznek a “Cívisvárosban”. Eddig 18 külföldi énekkar nevezése futott be a versenyre, köztük szovjet, olasz, nyugatnémet, lengyel, szlovák, bolgár, walesi és francia együtteseké. A nagyszabású dalosfesztivál egyik kiemelkedő állomása lesz, amikor egy ezer főnyi, óriási kórus szólaltatja meg Liszt és Kodály alkotásait. GYERMEKEK FOGLALKOZTATÁSA A magyar szakszervezetek is gondoskodnak arról, hogy megfelelően foglalkoztassák a dolgozó szülők gyermekeit. Az iskolák napközi otthonai mellett most a Magyarország városaiban és falvaiban százszámra megtalálható művelődési házokban szerveznek a nyári szünidőban gyermekfoglalkoztatást. A fiatalok kulturált neveléséről, szórakozásáról szakképzett pedagógusok gondoskodnak. MEGHALT T1LDY ZOLTÁN Hetvenkét éves korában elhunyt Tildy Zoltán, volt kisgazdapárti politikus, református lelkész. Tildy Zoltán 1945—1946-ban Magyarország miniszterelnöke, 1946—1948 között pedig köztársasági elnöke volt.
