Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-07-13 / 28. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 13, 1961. Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez A LAPKONFERENGIA ELÉ Tisztelt Szerkesztőség! A közeledő lapkonferenciára nagy feladat hárul, mert nagy problémákkal teli időket élünk, ígéri veszélyes jelenség a fasizmus újjáéledése. Legyen lapunk feladata, hogy a jövőben még fokozottabban felfedje a fasizmus igazi arculatát, a háború veszélyét. Sohasem legyünk elégedettek azzal, hogy már eddig is felidéztük a hitleri fasizmus borzalmait, vagy Horthyék gaztetteit, és állandóan tartsuk napirenden ezt a kérdést. Hiszen idővel az események, az egykori borzalmak elhalványulnak és az emberek sokat felejtenek. Példa erre 1956 is, amikor elég sokan elfelejtettük, hogy a régi világ urainak jóvoltából napi 16 órát kellett dolgozni, koplalni, rongyosan járni, s sokan az ilyen urak szavára hallgattunk, akik ma is kiabálnak a Szabad Európa rádióadásain s sok sajtókiadvány hasábjain. Ezért a régi rendszer bűneit, az ilyen urak hazugságait állandóan le kell lepleznünk. Úgy tudom, hogy a konferencián a delegátusok és a szerkesztő bizottság együtt fog dolgozni a javaslatok kidolgozásán. Javasolnám, hogy ebben iá munkában lapunk külmunkatársai is vegyenek részt. Természetesen ezek az irók legtöbb esetben az olvasók nézeteit, véleményét fejezik ki Írásaikban. De ez nem elég, az Írónak előre is kell látnia, rövidebb, hosszabb távlatokra, és azt is le kell írnia. Lapunk irói ezt is megteszik, viszont ennek is találkoznia kell az olvasók nézetével. Az elmúlt időkben voltak esetek, amikor az irói vélemény, meglátás nem egyezett az olvasók nézetével. Éppen ezért jó volna egy általános, fő elvi irányvonal lefektetése, ami nemcsak a szerkesztőkre, hanem a külmunkatársakra is irányadó lenne. Ennek a programnak meg kellene szabnia azt is, hogy a szocializmust építő Magyarországhoz és annak kultúrájához miként viszonylunk mi. Mert voltak egyes esetekben mellékvágányra futások. Pld. helytelen lenne, ha az igazság keresésénél egyenlősdi-féle mértéket keresnénk. Teljes igazság a munkásosztály szempontjából, hogy Amerikában minden munkásnak joga legyen sztrájkolni; viszont ugyanezt elvárni a szocializmust épitő Magyarország munkásai részére már igazságtalanság lenne, mert ott a sztrájkoló munkás nem a tőkések ellen, hanem sajátmaga ellen, a munkáshatalom ellen sztrájkolna. Vagy nem lehet ugyanolyan mértékkel mérni, hogy ha Amerikában valaki megkritizál egy ösz- szetákolt értéktelen filmet, vagy ha valamelyik magyar filmet a tőkések egyik firkásza megkritizálja. Sok hasonló dolgot lehetne felvetni, amikkel kapcsolatban könnyen helytelen álláspontra helyezkedünk. Á konferencián alkalom nyilna arra is, hogy külmunkatársaink személyesen tegyenek fel kér- deéseket a delegátusokhoz s olvasókhoz, s ugyanez fordított formában is megtörténhet, vagyis, hogy az olvasók, a delegátusok tesznek fel kérdéseket a kiilmunkatársakhoz. Az ilyen találkozás előnyös lenne minden szempontból és a konferencia is jobban betölthetné hivatását. A külmunkatársaknak nagy szerepük van abban is, hogy egyes kérdésekkel kapcsolatban az olvasótábor egy-egy része, vagy egésze milyen álláspontra helyezkedik. Igaz, hogy a legtöbb olvasónak megvan a maga véleménye a legtöbb Umerikai magyar szó 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Én is terjeszteni kívánom Rev. Gross A. . I László: “Otthon jártam’* c. füzetét. Küldjenek j 1 részemre ................ példányt. Mellékelek érte | 5......................-t. (Egyes példányszám ára 20 I | fent. csomagos rendelésnél 10 cent) I Város:..............................................Állam:.... J kérdésben, de akadnak olyanok is, akik mindig a régóta kedvelt Írójuk meglátásait helyeslik, még akkor is, ha ezek a meglátások esetleg helytelenek. Így az esetleg felmerülő vitás kérdések kisebb nagyobb viharok nélkül is megoldást nyernének, ha a külmunkatái’sakkal közösen megbeszélt és elfogadott irányelvek szerint végezzük a munkát a jövőben. Nem kis meglepetéssel olvastam Geréb munkástárs egyik legutóbbi cikkét. Hiszen őt a legnagyobb és legjobb politikai Írónknak tekintettem mindvégig, ezért teljesen érthetetlen előttem, hogy most egy hirtelen kanyarral olyan ferde véleményt nyilvánított, még hozzá egy igen nagy kérdéssel kapcsolatban. Amit a hidegháborús uszítással kapcsolatban ir, vagy amit a magyar sajtó képviselőivel szemben véleményez, mindaz nagyon meglepett. Mert én is olvasom a Népszabadságot, a Magyar Híreket és tudom, hogy ezek és a többi újságok is mindig a való igazat írják Amerikáról. S Magyarországon nem létezik olyan kiadvány, amely háborúra uszítana, viszont Amerikában ilyen és a gyalázkodó kiadványokból olyan sok van, hogy valóságos szeméthegyet lehetne rakni belőlük. Ha pedig netán valamelyik gyalázkodó, rágalmazó Amerikában megjelenő cikkre jogosan válaszolnának, ahogy az megérdemli, azért senkinek sem volna joga megsértődni, mert ha valaki ilyesmit rossznéven vesz, bárki legyen is az többé ne mondja magát magyarnak* Bárki is próbálja meghamisítani, lekicsinyelni bármilyen mértékben óhazai testvéreink nagyszerű eredményeit, az ugyanolyan mértékben megszűnik magyarnak lenni. Ami pedig a magyar hírességeket illeti, arról lehet beszélni. Már ötödik éve vagyok Amerikában, de még jó amerikai bort nem ittam; próbáltam már német, francia importált borokat is venni, de a jó magyar bornak ezek még az árnyékába sem léphetnek. Ugyanez vonatkozik a magyar paprikára és sok mindenre. Ami pedig az olyan névtelen tanácsadókat illeti, mint N.N., aki a nevét még az olvasók előtt is eltitkolja, azt hiszem felesleges erőlködnie, mert Geréb munkástársunk úgysem őreá, hanem az olvasók többségére fog hallgatni. E. Horváth A látogatást nem helyesen vezette be Tisztelt Szerkesztőség! Általában örömmel olvasom a Magyar Szóban a különféle tipusu emberek gondolatait, Írásait. Elolvasom azokat, kiszűröm és elraktározom a magam részére, amelyek megtetszenek. Sajnos a jun. 29-i számban megjelenő Geréb József-cikkel kapcsolatban (Elmélkedés a magyar kultúráról) nem tudom ugyanezt tenni, s ez véleményem szerint nem volt valami szerencsés közlemény. Nagyon helyesen észrevette ezt a szerkesztőség is, mert ugyanebben a lapszámban “Utravaló” címen kifogásolta is a cikket, nem értve egyet Geréb cikkében megállapítottakkal. Nem is akarok túlságosan a cikk melléfogásaival foglalkozni, de meg kell állapítani, hogy Geréb valószínűleg egyetért a barátja hozzá intézett levelében foglaltakkal, különben nem közölte volna azt ilyen nagy terjedelemben. A levélíró által felvetett és a magyar kultúrára jellemző ismert cikkek és hencegések (magyar hősiesség, magyar borok jósága, stb) még a “régi jó Magyarország” felfogása és propagandája alapján jöttek létre, melyekkel a szocializmust épitő uj Magyarország nem is kérkedik. Egy pár dologra az “Utravaló” már helyesen megadta a választ, amit én még megtoldanék né- hánnyal, mely közel van az én vonalamhoz. Még pedig azzal, hogy nézzük csak meg pld. micsoda nagyszerű és magas színvonalú ipari kultúra fejlődött ki a szocializmust épitő Magyarországon. Hamarjában felsorolok néhány készítményt, termelvénvt és gyárat, melyek komoly hírnevet képviselnek külföldön is: Herendi Porcelángyár termékei, magyar szerszámgépek, Ikarus autóbuszok, Láng Gépgyár, Ganz Gyárak, Gamma, Magyar Optikai Müvek, Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Csepeli Autógyár termékei, stb. Vagy nézzük meg pld. miként folyik az ipari tanulóképzés — a szakemberek képzése — Magyar- országon. Menjünk el operába, színházba, nemcsak Budapesten, hanem a nagyobb vidéki városokban is, mint Miskolc, Debrecen, Szeged, stb. Nem akarom folytatni, de elő szeretném készíteni az olvasó tábort arra, hogy ne várjanak túlzottan sokat azoktól a cikkektől, amelyeket Geréb József munkástárs ir majd az otthon látottakról. 51 év távoliét hosszú idő, hatalmas változások, ipari forradalom, uj élet kialakulása, uj tipusu emberek formálása folyik most otthon. Rövid idő alatt ennek csak kis vonásait, töredékeit lehet megfigyelni, illetve tudósításokat, cikkeket írni róluk. Tehát nem könnyű munka, amit Geréb József munkástárs a rokoni látogatás mellett magának célul kitűzött! E ezt a nem könnyű munkát a kezdetnél, a hazautazás előtti napokban Írott cikkével nem helyesen vezette be. K. J. A “Humanist” nyilatkozata Tisztelt Szerkesztőség! A “The Humanist” kéthónaponként megjelenő folyóirat nyilatkozatot bocsátott ki, melyet 134-en írtak alá, köztük 34 Nobel-dijas 17 különböző országból. A nyilatkozat kimondja, hogy mit kellene tenni a tulszaporodással kapcsolatban, majd megállapítja, hogy a világ kétharmadrésze hiányosan táplálkozik és jelenleg 140 ezer újszülött jön a világra naponta, ami egy év alatt ötven milliós szaporodást jelent. Az emberiség saját érdekét szolgálja azzal, ha tudósok és orvosok segítségével elejét vesszük s valamilyen módon megakadályozzuk ezt az emberiségre nézve nem kívánatos állapotot. Az aláírók az American Humanist Szövetség nevében követelik, hogy a legrövidebb időn belül meg kell indítani a szüléskorlátozási akciót. Ajánlatos lenne, ha az Egyesült Nemzeteken keresztül teljesen egyéni alapon indítanának el egy, az egész világra kiterjedő akciót ebben az emberies ügyben. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége vállalja ezen szent ügy vezetését és dolgozzon ki olyan hathatós módszert, amely a világ népét megóvja a tulszaporodástól. Ugyanakkor el kell követni mindent — mondja a nyilatkozat —hogy ne legyen éhező ember a földtekén, teljes legyen a szabadság minden ember részére, egészségi ellenőrzés, biztosíték a jövőre nézve, hogy egészségesen élvezhesse mindenki az élet örömeit. Schubert, Elsinore Növekedett a munkástábor, a dolgozók és a munkanélküliek száma A nyári munkaidény beálltával úgy a dolgozó munkások, mint a munkanélküliek száma megnövekedett, jelentette a Labor Deparment junius közepén nyilvánosságra hozott havi kimutatása. A fiatal munkakeresők száma a 2. világháború óta ebben az évben a legmagasabb. Kb. két és fél millióra tehető a 14 és 19 év közöttiek tömege, akik e nyáron ideiglenes vagy állandó munkát keresnek. Az ország munkaerejének táborát ez a szám 74,286,000-re emelte amelyből 68,706,000 van jelenleg alkalmazásban és több mint 5,580, 000 van munkanélktil. Ezek közül 900,000 “teenager” van. Május közepe óta 1,928,000 munkás kapott alkalmazást, legtöbbjük idénymunkás. Ez a szám csak 17,000-el magasabb, mint 1960 ugyanezen időszakában volt. A munkanélküliek száma május közepe óta 812,000-el emelkedett, de az 1960 hasonló időszakához képest 1,157,000-el több munkanélküli van az országban, a jelentés szerint. Az állandó, vagyis a több, mint 6 hónap óta munkanélküliek számát a jelentés 900,000-ben állapítja meg. A részidőt dolgozók, akiket nem sorolnak a munkanélküliek közé, az utóbbi hónapban 1,203,000-en voltak. Ami a gazdaság fellendüléséről szóló jelentéseket illeti, megállapítható, hogy az országos termelés bizonyos arányú emelkedése semmi jótékony hatást nem gyakorol az országos munkanélküliségre. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! J§_____
