Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-08-03 / 31. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ á Thursday, August 3, 1 961----------------------------------- J hi I iiMWi ■Tniirmrm rff-mn ■Hrrntfimn ■ ■ iitiiw.hu bmih ■■ mu i ■ r ■ 1111 an nrn ■■■■■■■ v* Munkásmozgalom j 27,000 cementmunkás béremelést kapott Az AFL-CIO United Cement, Lime and Gyp­sum Workers 135 telepen dolgozó 27,000 tagja részére uj, két évre szóló munkaszerződést kötött, amelyben bérjavitást és más juttatások emelését biztosította számukra. A szerződés visszamenőleg május 1-től veszi kezdetét. A 14 cent órabérjavitás megoszlik. Az első év­ben 6 centet, a másodikban 8 centet kapnak a munkások, akik 25 nagy cementvállalatnál és számos kisebb üzemben vannak alkalmazva. Ezen­kívül kb. 10 cent óránkénti többletet tesz ki a más juttatásokban elért javítás. így $50-ről $55- re emelték a beteg- és baleset segélyt, a fizetett ünnepnapok számát nyolcra emelték és az es­küdt-szolgálatra berendelt munkások napidiját ki fogják egészíteni a munkáltatók. Ezentúl a mun­káltatók fogják fizetni a jóléti és betegbiztosítá­si járulékok teljes összegét. A vasárnapi munká­ért járó fizetést fokozatosan az alapbér másfél- szeresére fogják emelni a két" éven belül. Automáció bevezetése esetén a kiesett munká­soknak joguk van a náluknál kevesebb szolgálati idővel rendelkező munkások helyét átvenni, 30 napig terjedő átképzési lehetőséggel együtt. Ha egy üzem lezár, akkor a munkásoknak elsőbbségi joguk van a vállalat más üzemeiben történő mun­kásfelvételnél. DÚSKÁLÓ MUNKÁSVEZÉREINK sonló egyezményekkel részesülhetnek az alkalma­zottak is az automáció .vagy vállalatok egyesülé­séből származó előnyökben.” A szakszervezet a Bell telefontársasággal ese­dékes egyezkedésnél is igénybe fogja venni a fen­ti megállapodást. A megkötött egyezmény heti 4 dollár béreme­lést is biztosított a munkásoknak és a következő évre a bérkérdés ujrafelvételét. Négyezer olajmunkás sztrájkolt A Sinclair Oil Corporation és az olajmunkások szakszervezete között négy heti sztrájk után megállapodás jött létre, amelynek alapján 4,000 munkás négy olajtelepen újra megkezdi a mun­kát. East Chicago, Ind.-ban 1,350, Marcus Hook, Pa.-ban 1,200, Houston, Tex.-ban 1,200 és Corpus Christi, Tex.-ban 200 olajmunkás sztrájkolt. A sztrájk a végkielégítés kérdésében jött létre. Sinclair 10 évi szolgálattal rendelkező munkásnak 4 heti fizetést ad elbocsátásakor, kevesebb szol­gálatért még annyit sem. A szakszervezet minden évért, amit a munkás a vállalatnál eltöltött, egy heti fizetést követel végkielégítésként. A megálla­podás az, hogy a vállalat álláspontja megváltoz­tatásának lehetőségét át fogja vizsgálni A mun­kások számára ez az Ígéret nem jelent még győ­zelmet. Media, Pa.-ban az olaj munkások 12234 sz. lo­kálját a bíróság 50,000 dollár pénzbírságra Ítélte, miután a Sinclair vállalat azt a vádat hozta elle­ne, hogy tiltóparancs ellenére is piketeléssel segí­tette a Marcus Hook-i munkások sztrájkját. EGY Varsó melletti sportszerárugyár 270 négy­zetméter belterületü egy óra alatt felfújható, víz­hatlan falu helyiséget állít elő, amely étterem-, nek, áruháznak vagy 250 személyt befogadó film­színháznak alkalmazható. A döntés a munkások javára szólt Áprilisban a General Motors több mint 3,000 munkását ideiglenesen elbocsátotta az egyik üze­méből Detroitban, mert egy másik üzem munká­sai sztrájkba léptek és ez akadályozta a munka- folyamatot. A GM azonban megakadályozta, hogy az elbocsátott munkások munkanélküli biztosí­tásban részesülhessenek és azt állította, hogy egy sztrájk által előidézett munkaszünetelés egy má­sik üzemben szintén sztrájknak tekintendő, ha ugyanazon vállalatnál történik. A Michigan Munkabiztositó Hivatal megvizs­gálta a munkások beadványát és úgy döntött, hogy az elbocsátott munkásoknak joguk van mun­kanélküli biztosításhoz a rájuk kényszeritett mun kasziinet idejére. Ennek alapján a GM-munkások utólagosan megkapják járandóságukat, ami kb. 100,000 dollárt tesz ki. A Michigan állami törvényhozás republikánus tagjai elfogadtattak egy törvényjavaslatot, amely a munkáltatók álláspontját volt hivatva megerő­síteni a munkások károsodására. Azonban John Swainson kormányzó a javaslat aláírását megta­gadta, megvétózta. New Yorkban a döntés kedvezőtlen New Yorkban pont ellenkező döntést hozott a N. Y. állami munkaügyi hivatal 900 rakparti munkás ügyében, akiket a legutóbbi tengerész­sztrájk munkanélküliségre kényszeritett. A Hiva­tal nem engedélyezte a munkanélküli biztosítást számukra, mert helyzetüket a vállalatnál dolgozó más munkások sztrájkja idézte elő. A rakparti munkások szakszervezete megfellebbezi az ellenük hozott döntést. Ebben az esetben 81,000 dollárról van szó, ami három hétre 30 dolláros összegben jár a 9Ö0 munkásnak. Az ország szakszervezetei a Kennedy-Landrum- Griffin törvény követelménye szerint benyújtot­ták évi pénzügyi jelentésüket az illetékes kor­mányügynökséghez. Ezekből nyilvánosságra ke­rült, hogy milyen fizetést kapnak a szakszerveze­tek vezetői. Ebből a szempontból David J. McDo­nald, a United Steelworkers elnöke vezet, mert az 50,000 dollár évi fizetésén kívül, kiadásokra még 38,619.61 dollárt vett fel 1960-ban. A Teamsterek James Hoffa-ja is 50,000 dollár fizetést kapott 1960-ban. Ezenkívül külön ki­adásként egyszer $2,745 és egyszer 17,081.66 van feltüntetve neve mellett. A szakszervezet múlt hónapban megtartott konvenciója Hoffa évi fi­zetését 75,000 dollárra emelte. A magas fizetésüek között van még George Harrison, a Brotherhood of Railway Clerks el­nöke évi 60,000 dollár fizetéssel és $5,606.98 kü­lön kiadással, Joseph J. Delaney, az Inti. Union of Operating Engineers elnöke $55,000 fizetéssel és $1,612 külön kiadással, továbbá John L. Lewis, a szénbányászok nyugalombavonult elnöke, aki­nek 50,000 dollár évi nyugdijat ad a szakszerve­zet és utódja Thomas Kennedy, aki szintén 50,000 dollár fizetést kap évente. 40 országos szakszervezet van, amelyeknek mindegyike 100,000-en felüli tagsággal rendelke­zik és ezek átlagosan 26,730 dollárt fizetnek éven­te elnöküknek. Az eddig ellenőrzött 219 szakszervezet közül 155 olyan van, amely a fizetésen kívül különki­adással is ellátja elnökét, Ez az összeg átlagosan évi 5,000 dollár körül mozog. Automáció esetén is biztos ez állás Példamutató és a maga nemében eddig egye­dülálló megállapodást kötött a Communication Workers of America, az American Cable and Ra­dio Corporal ion-nal, a vállalatnál alkalmazott 1,500 tagja részére megújított munkaszerződés­ben. A megállapodás szerint egyetlen munkást sem fognak eltávolítani vagy alacsonyabb fokú mun­kakörbe helyezni abból kifolyólag, hogy uj gépe­ket vagy berendezéseket vezetnek be az üzembe. Ha automáció következtében bármely munkás egy bizonyos munkakörben feleslegessé válna, ugv azt a munkást más munkával, az előbbivel azonos fizetéssel kell ellátni. Llgvanigy biztosítják a munkások állását abban az esetben, ha a kábel­társulat egyesülne más társulattal. “A vállalat vezetőségét elismerés illeti embe- ries álláspontjáért, amit az automáció és emberi lények viszonyával kapcsolatosan elfoglalt,” mon­dotta a szakszervezet szószólója. “Csak ehhez'ha­A Miami Herald julius 20-iki számában Juani­ta Greene riporternő foglalkozik Dade County (Miami és környéke) 34,000 munkanélkülijével és sorsukat egy család körülményeinek vázlatos ismertetésével ecseteli. Jack Smithnek nevezi az illetőt, akinek csak a neve költött, életkörülmé­nyért a valóságnak megfelelően Írja meg. Jack Smith foglalkozása ács, családjával há­rom évvel ezelőtt jött New Jerseyből, mert ott sokat betegeskedett. 1,600 dollár készpénzt ho­zott magával. Letelepedett Miamiban, lefizetésre házat, vett, amit most nem tud fizetni. Hét gyer­mekük van, most .várják a nyolcadikat. Felesége nem akarja elhagyni Floridát, mert mint mondja, a gyermekek itt nem betegednek meg olyan köny- nven, s ha nincs is rendes ruházatuk, az sem baj, hiszen itt mindig meleg van. S különben is hol van garancia arra, hogy férje máshol munkát kapna ? A megye 6,700 olyan munkanélkülit tart nyil­ván, akik “éhesebbek”, mint a többiek, mert sem­mi segélyben nem részesülnek, a fennálló törvé­nyek alapján. Ezekhez tartozik Jack Smith és a családja. Jack Smith egész nap munka után jár. Intelli­gens, jó szakember, s egyetlen alapvető problé­mája a munkanélküliség. Nem iszik, templomba jár, minden szabad idejét a családjával tölti. Nem jogos közsegélyre, mert “munkaképes”. Villanyát LAPKONFERENGIA LOS ANGELESBEN A Magyar Szó dél-kaliforniai kerülete lapkon­ferenciát tart augusztus 6-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Munkás Otthonban, 1251 S. St. Andrews Place alatt. Kérjük a Magyar Szó olvasóinak szives meg­jelenését, hogy együttesen megtárgyaljuk lapunk további építésének és fenntartásának fontos kér­déseit. A Lapbizottság nevében: JEHN FERENC AZ UNESCO statisztikája szerint a Szovjet­unióban fordítják a legtöbb könyvet. A müvek 52 százaléka szépirodalom, a többi tudományos munka. Franciaország a lista harmadik, az Egye­sült Államok a tizedik, Anglia a tizenötödik he­lyén áll. lezárták, mert 53 dollárral tartozik, felesége egy faszénkályhán főz és melegíti a gyermekek tejét. 90 dolláros jelzálogkölcsönének fizetésével két hónapi hátralékban van. Azonkívül 300 dollár értékben állított ki hamis csekkeket, amiket éle­lem bevásárlására használt fel, mert mint mond­ja, ha a gyermekek éhesek, akkor mindenre ké­pes az ember, még a bankrablásra is. A bíróság “megértőén” nem zárta börtönbe a csekkhamisitót, amikor Smith megígérte, hogy megtéríti a 300 dollárt, sőt a bírósági költsége­ket is. Emögött azonban kilátszik a hatósági ló­láb, mert az esetben, ha a férj börtönbe kerül, a feleség és a gyerekek jogosultak lennének közse­gélyre. Ugylátszik — Írja riporternő —, hogy a fennálló törvények, párosulva a jelenlegi munka- nélküliséggel, sok férfit rábírnak arra, hogy ha elvesztik munkájukat és megszűnik a munkanél­küli biztosítás, otthagyják a családot, mert csak igy kaphatnak valamit a közsegélyből. Ha Smith napszámosmunkát fogadna el, akkor lekötelezné magát és képtelen volna munka után nézni a saját szakmájában, s nem is keresne any- nyit, amennyi családja eltartására szükséges. így tovább keres és remél kiutat találni. 400 dollár kölcsönre volna szüksége, amiből kifizetné adós­ságát a bíróságon. Kölcsönzőjének egy évre lekö­telezné minden szombatja^, amikor ledolgozná a kapott összeget. Hét közben kereshetne munkát, s igy alkalma volna rövidesen lábraállni. Leg­alábbis igy képzeli el a helyzet megoldását. Gyermekei iránt gyengéd, félti őket, feleségé­ről odaadással és bocsánatkérően beszél. Nagyon közel állnak egymáshoz, s mindent megosztanak egymással. A két legidősebb gyermek, 12 és 13 évesek, résztvesz a családi tanácskozásokban, je­lenleg ők is idegesek és gondterheltek. “Védeni akarom a családomat, nem akarok ‘slum’ környék­re költözni velük, s nem akarok közsegélyre szo­rulni ; nem akarom, hogy bűnözőkké váljanak”, idézi a munkanélküli családapát a riporternő és hozzáteszi: “ugv beszél, mint akinek nincs biztos talaj a lába alatt.” Hét gyermek, s a nyolcadik rövidesen megér­kezik. Nehéz időkben még az áldás is terhére vá­lik — zárja be cikkét Juanita Greene. JACK SMITH - AZ ÉHES MUNKANÉLKÜLI

Next

/
Thumbnails
Contents