Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-12-21 / 51. szám

DATO-A4-IK ATOMHATALOM A NATO Tanács mult héten Párizsban gyülésezett és “elvben” elfogadta azt, -hogy haderejét atomfegyverekkel látja el. Ezzel a Szövetséget megteszik a 4-ik atomhatalom^ má. Ha tekintetbe vesszük, hogy a három vezető NATO ál­lam, az Egyesült Államok, Anglia ésJFranciaország már ren­delkezik a tömeggyilkoló fegyverrel, felmerül a kérdés, mi­ért olyan fontos számukra az, hogy ia NATO külön, atom­bombákkal felszerelt hatalommá legyen felavatva? A felelet Nyugat-Németországhoz vezet. A nyugati de­mokráciák annyira keblükre ölelték egykori halálos ellensé­güket, hogy segítségükkel Európa kétszer leigázott réme, a német militarizmus, ismét sötét árnyékot vet az emberiség béketörekvéseire. A német haderők képezik jelenleg a NATO erejének nagyobbik részét, amit a Bonn-kormány szívesen j vállal. Német katonatisztek, volt hitleri hadvezetők vannak a vezetésében s egyre erélyesebben követeli, hogy a döntés is az ő kezében legyen. A nyugatnémet hadügyminiszter, Josef Strauss azért vett részt személyesen a párizsi gyűlésen, hogy ezt a kérdést szorgalmazza és legerősebb támogatóját az Egyesült Államokban találta. A gondolatot eredetileg Christian Herter, az Eisenhower- adminisztráció külügyminisztere vetette fel és ugylátszik, hogy Kennedyék is támogatják. Európában azt a gyanút hangoztatják, hogy az Egyesült Államok vezetői szeretnék kikerülni az atomveszedelmet, ami Európa “védelmének” kö­vetkezményeként országukra hárulna, és szívesen átadják az atomfegyvert, valamint az azzal járó felelősséget. Herr Strauss nagyon is hajlandó ebbe belemenni. Rettenetesen éles fényt vet ez az elgondolás az amerikai háborús érdekeltségek és politikai uszitók megbocsáthatat­lan bűneire. Arra is, hogy a Szovjetunió és a hatalmas nem­zetközi béketábor béketörekvései miért ütköznek állandó akadályokba, még hozzá főképpen amerikai ellenvetésekbe. A revansiszta német militarizmus szisztematikus felépítése könnyen ahhoz a gondolathoz vezet, hogy a békeirányu tár­gyalások megannyi álcázói a háborús törekvéseknek. Mi mégis hisszük, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Az emberiség többségét is azok képezik, akik elkerülése ér­dekében működnek. Le kell azonban leplezni azokat a gáncs­vetőket, akik a közérdek ellen cselszövést folytatnak. Az atomfegyver terjesztése ilyen cselszövény, amelynek vesze­delmes következményei lehetnek. Könnyen elképzelhető, hncry ilyen nagyarányú háborús lépés ellensúlyozására, a fe­tt oldal is hasonló lépéssel felel. Kennedy elnök “békés versengést” hirdet beszédeiben. Az adminisztráció részéről azonban a “háborús versengés” sok­kal nyilvánvalóbb. Ez ellen tiltakozni kell. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Ac* oT March 2, 1879, at the P. O. of N.'Y., N. Y, Vol. X. No. 51. Thursday, December 21, 1961 U \ • NEW YORK, N. Y. —- .....— m ÉLES VITA AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANACSABAN A Szovjetunió megvétózta az Egyesült Államok javaslatát az in» diai csapatok visszavonására Goa-ból Az indiai kormány sikeres akciója, hogy visszafoglalja az Indiai-félsziget nyugati partján Portugália egykori kiterjedt gyarmatbirodalmá­nak maradványait, éles szó­váltást hozott létre az ENSz Biztonsági Tanácsában, mely Portugália kérésére összeült. Az amerikai delegáció ha­tározati javaslatot nyújtott be arra, hogy India tartson tűzszünetet és vonja vissza, csapatait az elfoglalt “portu­gál területekről”. Diu és Da- mao 24 órán belül minden akadály nélkül India kezébe került. Indiai csapatok Goa nagyobb városait is elfoglal­ták. Az Egyesült Államok ja­vaslatát Anglia, Franciaor­szág és Törökország támogat­ták a Biztonsági Tanácsban. Azonban mégis elbukott, mi­után a Szovjetunió megvé- : tózta. | Mr. Stevenson beszédében | a’z agresszor bélyegével illet- 1 te Indiát és Portugália védel­mére kelt. Elitélte a fegyve-1 rés erők használatát orszá- j goknak egymás közti problé- j máinak elintézésénél. Az Egye I sült Nemzetek fennmaradását | tette függővé a békés vagy fegyveres módszerek haszná­latától. Mr. Zorin felszólalá­sában rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok gyakran | folyamodott fegyveres erő- • szakhoz az utóbbi években. : 1958-ban amerikai katonák | szállták meg Lebanont, 1961 ! áprilisában fegyveres táma­dást intézett Kuba ellen, no- ; vemberben pedig Dominika ; belügveinek befolyásolására j felvonultatta had iflottáját. j Ez évben Franciaország alkal­mazott véres erőszakot Tu­nisz ellen. i C. S. Jha, India megbízott­ja visszautasította az agresz- szió vádját és kijelentette, j hogy India az Egyesült Nem- j zeteknek a gyarmatosítás 1 megszüntetésére hozott hatá­rozatainak értelmében cselek­szik, amikor felszabadítja a szóbanforgó területeket a gyarmati elnyomás alól. (Lásd korábbi cikkünket a 12-ik oldalon.) Mrs. Roosevelt táviratot küldött Rusk külügy miniszternek, amelyben élesen elítéli ennek Francoval baló ba- rátkozását. Ez “mindazoknak az elárulását jelenti, akik ragasz­kodnak a szabadságeszmékhez, amelyet Amerika képvisel.’’ A City University Adminisztratív Tanácsa visz- szavonta határozatát, amelyben megtiltotta, hogy kommunisták az egyetem területén előadást tartsanak. így Benjamin J. Da­vis, az amerikai Kommunista Párt egyik vezetője a City Col- lege-ban tart előadást. Az NDK kormánya visszahívta követét Albániából és kérte a tiranai kormányt, hogy hívja vissza megbízottját Kelet-Berlinből. MIT INTÉZETT HZ HFL-CIO KONVENCIÓ? A hozott határozatok azt mutatják, hogy van lehetőség az egységes KÖZÖS SÍRBOLTOK...? Számos kiváló tudós és művész emelte már fel hangját az egész emberiség létét fenyegető nukleáris fegyverek gyár­tása éllen. Még a fülünkben visszhangoznak figyelmeztető szavaik, de máris tulharsogják őket azok az erők, amelyek­nek érdeke úgy látszik a fegyverkezés fokozásán nyugszik. A - fegyverkezés fokozásának utjai azonban nem mindig •ik és világosan felismerhetők, mint ahogy ezt most a napokban is tapasztalhatjuk. Védekeznünk kell a hidrogénbombák ellen, fel kell készül­nünk nukleáris háború elleni védekezésre — hallhattuk legutóbb-a nagybefolyásu Pentagon képviselőjének szájából. “Mindössze” 700 millió dollárt kérnek a kongresszustól mo­dern óvóhelyek építésére, amely majd 20,000,000 ember ré­szére jelent “védekezést” a nukleáris háború szörnyű utóha­tása, a radioaktiv kisugárzás ellen. A bombák közvetlen ha­tásától persze még a vezérkar képviselői szerint sem véd­hetnek meg bennünket ezek az óvóhelyek. Nem támadni akarunk tehát csak védekezni. Első látásra ezt a benyomást kelthetik bennünk a Pentagon szóvivőjé­nek komor szavai. De Linus Paulingnak, a nagy tudósnak, csak nemrég megjelent cikke rámutat arra, hogy ha orszá­gosan ki is építik az óvóhelyhálózatot a különböző nemzetek, a teljes pusztulást akkor sem kerülheti el egyetlen egy sem közülük. Legfeljebb több megaton nukleáris bombát kell majd az ellenfélnek a városokra és falvakra dobnia. Tehát ha olyan hatású pusztítást akar okozni, mint amilyet az óvóhe­lyek megépítése előtt tudott volna véghezvinni, mást sem kell csinálnia, mint a nukleáris bombák termelését fokoznia. A vezérkar által támogatott “polgári védelmi program­nak” a hatását és következményét tudósaink és kiváló egye­temi tanáraink nagy többsége tisztán felismerte, ahogy Ken­nedy elnökhöz intézett nyílt levelükben Írják, ezzel csak a thermonukleáris háború gondolatát igyekeznek elfogadtatni az amerikai néppel. Ha ez a törekvésük sikerrel jár, akkor (Folytatás a 16-ik oldalon) munkára és a munkásmozgalom fejlődésére Az AFL-CIO konvenció be­fejezést nyert Miami Beach- en és a hozott határozatok le­hetőséget nyújtanak arra, hogy az utóbbi években a szakszervezetek között felme­rült bajokat és nézeteltérése­ket megoldják. Hogy a hozott határozatokat az érdekelt fe­lek jóhiszeműen be is fogják tartani, az a jövőben fog el­dőlni. A legegyöntetübb támoga­tást a szervezetlenek megszer lalók éppen ezeknek a kontro- verziális kérdéseknek tulajdo­nították és követelték meg­szüntetésüket. Reuther egy­millió dollárt ajánlott fel az autómunkások pénz tárából szervezési célokra és felszóla­lásában kidomborította, hogy a szervezést a szervezetlenek között kell folytatni, nem a már beszervezett, de rivális unióhoz tartozó munkások kö­zött. (Folytatás a 4-ik oldalon) vezésére vonatkozó határoza­ti javaslat kapta. A szervezé­si munka sürgőssége és kitei’- jesztése a delegátusok meg­egyezésével találkozott, bár az evvel kapcsolatos felszólalá­sok során felmerültek az iga­zán ellentétes kérdések, mint a kizárt szakszervezetek két­milliós tagságának visszavé­tele és az egyes szakszerve­zetek között fennálló nézetel­térések. A szervezés eddigi sikertelenségét egyes felszó­BÖRTÖN, KÖNNYGÁZ, VÉREBEK A NÉGER TÜNTETŐK ELLEN Georgiában és Louisianában százával tartóztatják le a békésen tiltakozókat. — Dr. King a letartóztatottak között Albany, Georgiában szabad­ságutasok bebörtönzése ellen többrendbeli tüntetést rende­zett a néger lakosság, mely kö zül százakat letartóztattak. A hét végén a letartóztatottak száma 700-nál is több volt. Hasonló elbánásban részesí­tették dr. Martin L. King, né­ger lelkészt is, aki többszáz emberből álló csoportot veze­tett a városháza elé imatün­tetésre. Az ellenük emelt vád; a béke megbontása, a forga­lom akadályozása és hogy el­lenszegültek a rendőrök pa­rancsának a távozásra. Baton Rouge, Louisianában 23 néger ifjút tartóztattak le, amikor üzletek előtt felvonul­tak és étkezdékben ülőtünte­tést rendeztek az egyenlőjogu kiszolgálás, vagyis a szegre­gáció megszüntetése érdeké­ben. Másnap több mint 1,500- an tiltakozó tüntetést rendez­tek Baton Rouge utcáin a le­tartóztatások ellen. A nagy­számban kivonult rendőrség a békésen felvonuló tömeget könnygáz bombákkal támadta meg. Az igy szétbomlasztott tüntetők azonban többször újjá szervezték soraikat. Öt­1 Kellemes karácsonyi ünnepet kívánunk! | f szőr indult meg újra a tömeg és ötször zavarták széjjel a könnygázias rendőrök, mig si­került nekik megakadályozni a felvonulást. A tüntetők többségét a Southern Univer­sity, az ország legnagyobb néger egyetemének hallgatói képezték. A város vezetősége úgy a szövetségi, mint az ál­lami bíróságtól tiltóparancsot szerzett be, a még kilátásba helyezett tüntető felvonulá­sok megakadályozására. Rév. B. E. Cox, a CORE (Congress of Racial Equality) kerületi titkára volt a tiltakozó tünte­tés vezetője, akit elfogató pa­rancs beszerzése után börtön­be vetettek összeesküvéssel és a forgalom akadályozásával vádolva. (Folytatás a 7-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents