Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-12-14 / 50. szám
UL AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 14, 1961 Magyarország (lMMAM/U\AAnAAnAAAAn/WUVV\AnAn/WVWWUVWUUVVUUV\n/V/VV\/VUVVVVWUVVVAA/WVWUWVUWUVUVtS UJ POSTAHIVATALOK - ÁRUSÍTÓ AUTOMATÁK -50 EZER TELEFONÁLLOMÁS ULTRARÖVIDHULLÁM J RÁDIÓADÓ-HÁLÓZAT Hogyan fejlődik a posta és a hírközlés -i második ötéves tervben? Erről beszélgetett Kövesi Béla a posta-vezérigazgatósága és az érdekelt három szakágazat vezetői. Kevesebb várakozás, gyorsabb kézbesítés Az 1965-ig terjedő időszakban jelentős átalakulás lesz a postahivatalokban. Jelenleg még sok a kifogás, hogy a helyiségek zsúfoltak, korszerűtlenek. Főként Budapesten, de vidéken is fejlődik a postai hálózat. A fővárosban például átépítik a Szent .István téri és a Nagy Sándor utcai postahivatalt. A* helyiségek nagyobbak lesznek és rendezik nyitvatartási idejüket is. Pestimrén felújítják a kézbesítő hivatalt, a IX. kerületben pedig 12 millió forintos költséggel felvevő- és kézbesítő épületet létesítenek, amelyet 1965-re adnak át a forgalomnak. Erre a jelentős építkezésre azért kerül sor, mert az uj József Attila lakótelep megnövekedett postai forgalmát a régi hivatalok nem tudnák ellátni. A tervek szerint ehhez a hivatalhoz épitenék hozzá a budapesti Postás Otthont, amelyben munkásszálló és oktatási intézmények kapnak helyet. 1962-re befejeződik a nyíregyházi pályaudvari postahivatal építkezése. Szolnokon mintegy 600 ezer forintos költséggel felújítják a központi postaépületet. Debrecenben 1963 végén adják át a forgalomnak a 12 millió forintos költséggel épii lő pályaudvari postahivatalt; nagyobb építkezésre és felújításra kerül sor Várpalotán, Balaton- füldváron, Dunaharasztin, Esztergomban s Keszthelyen. Nem feledkeznek meg a kisebb postahivatalok felújításáról sem. Típustervek alapján évenként három-négv uj hivatal épül és igazgatóságonként öt—hatot felújítanak. A hosszas várakozások és torlódások elkerülésére fokozzák a postahivatalok gépesítését. Az idén harminc, jövőre kilencven képes levelezőlap árusító automatát szerelnek fel Budapesten, néhány nagyvárosban és üdülőhelyeken. Hosszas kísérletezés után 1962-re elkészül az újfajta bé- iyegárusitó automata prototípusa, amelyet körülbelül 1963-ban helyeznek üzembe. A postások munkájának könnyítésére 2000 lépcsőházi levél- szekrényt szereltek fel a csepeli Csillagtelepen. A kísérlet bevált, s ezért ezt a módszert, különösen uj lakótelepeken továbbfejlesztik. Az ötéves terv ideje alatt újabb postáslovakat küldenek "nyugdijba”: a járási székhelyek csomagszállitá- sát is gépesítik. Automata távi lókapcsolat valamennyi szocialista országgal EZ A TERVTÖRVÉNY mintegy ötvenezer telefonállomás beszerelését Írja elő; ebből 40 ezer Budapestre, 10,000 pedig vidékre jut. Ez a fejlődés nem fog tudni lépést tartani a rohamo-' san növekvő igényekkel, bár csupán Budapesten hatszázmillió forintot költenek a következő években a telefonhálózat fejlesztésére. A tervidőszakban automatizálják a postai távíróhálózatot. Ezen belül bővül a nemzetközi automata táviró-, az úgynevezett Gentex-hálózat. Ezt a berendezést az idén helyezték üzembe és 1965 végére már Gentex-kapcsolat lesz valamennyi szocialista országgal. A jövő és közepén megkezdi adását a Kab- hegyi adó, s ezzel az ország területének mintegy 80 százalékán lehet majd figyelni a budapesti ragyadó televízió műsorát. Rendszeresítik az URH-adást A rádiózás legfiatalabb ágának, az ultrarövid- hullámu műsoradásnak (LM) fejlesztésével különösen az igényes — elsősorban a zeneigényes — rádióhallgatók kedvét igyekszik kielégíteni a posta. Az ötéves tervben megkezdik az országos ultrarövidhullámu adóhálózat kiépítését. A 80— 100 kilométer távolságra sugárzó URH-adókat úgy építik meg, hogy az ultrarövidhullámu műsor az ország jelentős részébe eljuthasson. A hálózat kiépítése után rendszeresítik a jelenleg kísérleti URH-adást; a Kossuth és a Petőfi adó műsorán kívül igy egy harmadik állandó műsort — elsősorban kiváló hangminőségű zenét — sugározhat majd a rádió. ahol a Petőfi-adó vétele nem kielégítő, később URH-adókkal juttassák el a műsort, s így javítsák a vételi lehetőséget. A rádióadások javítására továbbfejlesztik a mikrohullámú összeköttetést, amely televiziómü- sor továbbítására is alkalmas. 1962—1963-ban ilyen összéköttetés létesül a Szovjetunióval és Romániával, de kapcsolatot építenek a nyugati országokkal is. A két nagy miisoregyezmény-cseré- hez tartozó csoport, az Intervizió és az Eurovizió adásait a mikrohullámú lánc segítségével Magyarországon keresztül lehet majd kicserélni, illetve továbbítani. Egy gyár, amelyben minden harmadik ember ujitó Az Egyesült Izzó újítóinak versenye a legutóbbi hetekben különösen nagy . erővel bontakozott ki. A gyár 15 üzemrészének fizikai és műszaki dolgozói az utóbbi három hét alatt csaknem 400 újítási javaslatot nyújtottak be. A javaslatok jelentős részét elfogadták és az elfogadástól számított 8 napon belül díjazták is. Az utóbbi 13 esztendő alatt egyébként — az uj itómozgalom kibontakozása óta — csaknem 40,000 újítási javaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói. Tavaly újításaikkal és találmányaikkal több mint 12 millió forintot takarítottak meg a népgazdaságnak, az idén pedig még a múlt esztendeinél is jobb eredményeket érnek el. A gyár műszaki, gazdasági, mozgalmi vezetői olyan légkör kialakítására törekednek, amelyben mindenki elsőrendű erkölcsi kötelességének tartja az újítók segítését, s ez a törekvés most különösen érezteti kedvező hatását. Az “Ifjúsági szocialista komplexbrigád” 14 ta-. gu csoportja például ezekben a napokban—a verseny keretében — 13 javaslatot nyújtott be. Javaslataik közül kettő kifejezetten automata gépek továbbfejlesztését célozza. Az egyik ilyen újításuk a rácstekercselő automata tökéletesítése, a másik a lámpa-“fejelő” automata módosítása. Mindkét újítás évente 100 ezer forinton felüli megtakarítást igér. Az Egyesült Izzó dolgozói tehát tudják, hogy a munkafolyamatokon gondolkozni kell. Ennek talán egyik legjobb" bizonyítéka az az eredmény, amelyet Vörös Sándorné csoportvezető és ujitó- társai értek el. Vörös Sándorné sokszor megfigyelte a “harminckét fejű automatát”. Ez a nagyon bonyolult gép a rádiócsövek belsejének ez- redmiliiméter pontos kiképzésében játszik szerepet. A “harminckét fejti automata” a tervező- mérnöki munka egyik remekműve. Mégis az egyszerű cssportvezető talált ezen a gépe i javítani, módosítani valót. Ujitótársaival, Böröcz László gépbeállitóval, Uram László csoportvezetővel, Vörös Zoltán géplakatossal olyan újítást dolgoztak ki, amellyel a “harminckét fejű automata” munkájánál a selejtet csaknem teljesen kiküszöbölték. Ez a gyárnak évente 750 ezer forint megtakarítást jelent, s az újítók személyenként csaknem 30 ezer forint újítási dijat kaptak. Az Egyesült Izzóban méltán büszkék arra, hogy gyárukban minden harmadik dolgozó ujitó vagy feltaláló. A gyár dolgozói eredményeikkel közelebb jutottak annak a célnak a megvalósításához, amelyet három esztendővel ezelőtt az újítók és feltalálók II. országos tanácskozásán igy határoztak meg: — Legyen minden dolgozó a munkaterületén ujitó, ésszerűsítő, feltaláló! T. P. A v'riníl több karácsonyfát aának az erdőgazdaságok Az utóbbi években sok gondot, nemegyszer bosszúságot okozott a karácsonyfa megvásárlása. Volt olyan év, amikor nem érkezett eladásra elegendő fa, máskor későn jött meg a szállítmány. Joggal kifogásolták a vásárlók, hogy nem megfelelő a fák formája, sok köztük a féloldalas. Kell-e majd mérgelődnünk az idei karácsony előtt? — ezt kérdeztük az Országos Erdészeti Főigazgatóságon — Lesz-e elég fa, és mikor kerül az űrietekbe? Kérdésünkre elmondták, hogy az országban kb. egymillióháromszázezer darab fára van szükség. Az igényeket évek óta importfával elégítették ki. Karácsonyfát hoztak be Romániából, Csehszlovákiából és más országból is. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság azonban elr r-lelte, hogy az erdőgazdaságok létesítsenek 1: & ‘arácsonv fa telepeket. Jelenleg már 900 h 7 on nevelnek különféle fenyőfajtát, és az íCényeimasen üdülhetünk jövőre a Balatonnál Siófokon, a községi tanács uj épületében rendezte a Balatoni Intéző Bizottság az érdekelt megyei, járási és községi tanácsok, hatóságok, szolgáltató vállalatok bevonásával az üdülés még kényelmesebbé tételét tárgyaló értekezletét. Az élénk vita után sok hasznos határozat született. A strandokat például szakértőkből álló bizottság három osztályba sorolja a szolgáltatások minősége, az üdülőtelep fekvése és a strand nagysága szerint. Az azonos osztályba sorolt strandokon mindenütt azonos lesz a dij. A szakszervezeti és vállalati üdülőkben a beutaltak részére kedvezményes bérleteket adnak ki. A helyi lakosok és dolgozók ugyancsak kedvezményesen fürödhetnek. Emellett mindenütt biztosítják a szabad strandok használatát. Megszüntetik a sok panaszra okot adó parkiro- zási dijakat is. A parkírozás díjtalan lesz, s a jármüvekre igy is ügyelnek majd. A forgalmasabb helyeken viszont kívánatra el lehet helyezni a jármüvet megőrzésre, s a megőrzési dij fejében a megőrző anyagi felelősséget vállal. Az idei rendkívül száraz nyáron nagyon alacsonyra apadt a viz. Jövőre gondosabban szervezik meg a Balatonfüredi Hajógyár termékeinek a Sión való lejuttatását, és még száraz időt jelző prognózis esetén is óvatosabban bánnak a vizeresz téssel. A strandok ivóvízellátását már 1962-ben teherautóra szerelt, vontatható víztisztító berendezéssel is javíthatják, amely a tó vizét folyamatosan kiemeli *és ihatóvá tisztítja. Akarattván már megépült az első, társulati Jörpevizmü. Hévizén nemrég szerelték fel az első előre gyártott, 'tipizált törpevizmiivet. A sokat reklamált hordárszolgálatot a szolgáltató szövetkezetek szervezik meg. A helyi munkaerőkön túl, idegen nyelveket beszélő, járműhöz értő diákokat alkalmaznak a főidényben, akik motoros, tricikliken juttatják célhoz az üdülők bőröndjeit. Az idegenvezető hordárok célszerű egyenruhát is kapnak. Emelkedik a szolgáltatások nívóin, több lesz a fodrís-’, a cinész, a szerelő az, üdülőtelepeken. A szövetkezetek csak azt kérik, hogy a tanácsok i-.z eddiginél jobban támogassák helyiségigényeiket. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat — alapi tcokmáiíyáhak megfelelően — ott is nyit majd kölcsönzőhelyiséget, ahol a forgalom, s vele a haszon Is. kisebb. Kölcsönző helyet létesíthetnek a helyi tanácsok is. » idén először a hazai erdőgazdaságok lényegében az egész szükségletet ki tudják elégíteni, és mintegy százezer darabot pedig a termelőszövetkezetek szállítanak. A forgalomba kerülő mennyiség csekély hányadát hozzák be külföldről. Az eredeti terv szerint, csak 1963-ra tudták volna az erdőgazdaságok kielégíteni a hazai szükségletet, a karácsonyfatelepek azonban a vártnál is több fát adnak. A telepeket átalában jó minőségű talajon helyezték él és a fák gyorsan nőnek. A telepen nőtt fák szebbek is, mert szakszerűen nyesik és gondozzák a csemetéket. Az Országos Erdészeti Főigazgatóságon elmondták azt is, hogy jövőre már exportra is adnak magyar karácsonyfát a déli országokba, elsősorban Olaszországba. A vásárlók az elmúlt évek alatt igyekeztek december első felében megvásárolni a fát, mert attól tartottak, hogy később nem lehet kapni. — Kell-e az idén sietni a vásárlással? — kérdeztük végül. — Nem célszerű, mert lesz bőven karácsonyfa — mondták. — A szállítást hamarosan nagyobb ütemben is megkezdjük, és december 20-ig piacra kerül az utolsó mennyiség is. Ugv gondoljuk, hogy elégedettek lesznek a vásárlók a fák minőségével is. A hálózat telepítésével egyébként a későbbiek folyamán biztosítani akarják azt is, hogy oda,
