Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-12-07 / 49. szám

AMERIKA! MAGYAR SZÓ Thursday, December 7, 1961 Levelek a Szerkesztőhöz j! Az ebben a rovatban kifejtett néze-<[ OLVASÓINK !| tek nem szükségszerűen azonosak|í HOZZÁSZÓLNAK j! a szerkesztőség álláspontjával !| A közügyekhez | Két becsületes pap Tisztelt Szerkesztőség! Nagy háborús propaganda megy itt végbe, a rádión és televízión, s az ember szinte megbor­zad, ha az egyszerű munkásemberek nagy több­ségének véleményét hallgatja. Kennedyt szent­nek, Kruscsevet ördögnek festik le. Van itt a környéken két becsületes pap, mind a ketten ál­lást foglaltak a háborús őrület és az atombombák ellen. Az egyiket saját híveinek egy része lekom- munistázta. A másik prédikációjában példabe­szédnek fel is vette, hogy vajon Kruscsev tényleg ördög-e, vagy megváltó? Igazán nagyszerűen be­szélt, amint a bibliát idézve példálózott és ezen keresztül paptársának az igazságát is megvédte. A hisztéria növelésére százezreket állítanak be a polgári védelemre. Ha a béke érdekében env- nyien dolgoznának, akkor jobb világ elé nézhet­nénk. B. I., Kanada házatunk is van éppen olyan, amilyet csak kívá­nunk. Igaz, mi öregebbek nem öltözünk divatosan, de az évszakoknak megfelelően van nyári is, té­li is. E rendszer a dolgozók rendszere, s éppen ebből következik, hogy aki dolgozik, annak a rend szei- is jó. Gyermekeim szintén elégedettek sor­sukkal, hiszen munkájuk után kulturáltan élnek, gond nélkül. Nagy örömet szerezne mindnyájunknak, ha meglátogatna bennünket, s a leírtakat a valóság­ban Lí. megláthatná. Nyugodt lelkiismeretettel in­dulhat el, ha egészségi állapota megengedi. Szí­vesen látjuk, akár egy .évig is kedves vendégként. Bizonyára örülni fog, ha a hosszú távoliét után megláthatja kedves kis falunkat. Talán rá sem ismerne, annyit változott, az utcák nagyrésze kö­ves, villany van és még sok más dolog szinte át­formálja a községet. Szeretetel: Almási Lajos, Megyaszó, Borsod megye Megszólal a cselédsors embere Az alanti levelet egy kedves detroiti olvasónk küldte be közlés végett. Kedves Károly bátyám! Köszönöm, hogy szíveskedett levelével megke­resni bennünket. Válaszomat talán azzal kezdem, ami felől érdeklődött, 1945-től nálunk népi de­mokrácia van, a gyárak államosítva lettek, a nagy birtokok fel lettek osztva. Én és többek között minden testvérem, földműveléssel foglalkoztunk, hiszen a meglévő kevés földünkhöz kaptunk a fel­osztott nagybirtokokból földet, melyet részletfi­zetésben sajátmagunknak megváltottunk. 1959-ben, a mezőgazdaság általános nagvüze- mesitése idején, termelőszövetkezetbe léptünk, igy gazdálkodunk közösen. Mig azelőtt csak igásállat- tal, most nagyrészben gépekkel dolgozunk. E gaz­dálkodási módunk ugyan még fiatal, nagyon nem ismerjük, de már most beváltja a hozzáfűzött re­ményeket. Számításainkat megtaláljuk és remélni merjük, hogy később még inkább megtaláljuk és bizakodással beszélhetünk róla. Ezzel a móddal nem gazdagodhat meg senki, hanem a törekvés, hogy minden ember munkája után részesüljön a megtermelt javakból. Min­denki annyit keressen, hogy becsületesen és kul­turáltan tudjon élni családjával együtt. Nagy- szavak ezek, de annál nagyobb öröm ezt nekünk a régi cselédsor embereinek, a gvarkolatban él­vezni. Ingyenes betegellátást kapunk és öregkor*’« tisztességes nyugdijat. Megírhatom azt is őszin­tén, hogy nekem sincs más törekvésem, mint­hogy öreg napjaimban boldogan éljek. Látom, hogy gyermekeim még csak távolról sem ismerik azt a nehéz kenyérkeresést, amit én nevelésük, höz kerestem. Most már az én gyermekeimnek olyan ruházatuk és bútoruk van, amit én az ő ko­rukban még az áruházakban sem láttam. 56 éves vagyok; mint állatgondozó dolgozom a tsz-ben. Ez évben 700 munkaegység körül kere­sek (ez a munka értékmérője). Ha a teljesített munkaegységet pénzben átszámolom, havonta 1.750 forint a keresetem, ami felér egy ipari szak­munkás havi keresetével. Természetesen kapunk a szükségletnek megfe­lelően terményt, amit a pénzbeli járandóságból értékben levonnak. Vásárolnom csak a tüzelőt, a fűszereket és a ruházatot kell, mely a kapott ér­tékből gond nélkül megoldható. Ha összehasonlí­tom régi cselédsorsomat a mostanival, akkor azt kell mondanom, hogy nem kívánom a régit. Cse­lédkoromban a hat tagú családnak évente csak egy sertést tudtam vágni s szomorúan kellett meg állapitanunk, hogy csak 8—10 liter zsírja lett. 1961-ben 5 darab hízót hizlaltam, melyből hár- mat értékesítettem, kettőt pedig saját szükség­letünkre vágok le, melyekből darabonként 85— 40 liter zsír is lesz. Azt kérdezi kedves bátyám, van-e mit enni? Igen, van. Annyi, amennyi és amilyen kell. Ru­NAPTÁRUNKRÓL Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam, nagyjából át is néztem, de nem mondhatnám, hogy nagypn el vagyok tő­le ragadtatva. Bár a kivitele szép, de a tartalmá­ról lehetne beszélni. Nagyon sok benne a Ludas Matyi-ban már kö­zölt kép, melyeknek nagy részét a mi öreg ame- rikás magyarjaink nem igen értik meg. Ugyan­csak sok benne a tudományos irás, az átlagos munkásember előtt ismeretlen szavakkal. A “foly tatás a következő oldalon” megjegyzés 15 olda­lon jelenik meg, de minek a folytatása? Továbbá 54 oldalon jelenik meg egy és ugyanazon keret­kép, ami elfoglalja az oldal egynegyed részét. Szánd Ferenc, Pittsburgh SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉS: A levél Írója észrevette 1962-es naptárunk fogyatékosságait és ennek ad kifejezést fenti soraiban. Magyarázatul szolgáljanak a következők: A naptárt ezúttal “photo offset”-tel készítettük, amire azért volt szükség, mert a rendes nyomdai előállítási mód­szer úgy a szerkesztőséget, mint a kiadóhivatalt és nyomdát erején felül megterhelte volna. Ez a módszer (amelyben még nem vagyunk mesterek) sokkal kifizetődőbb, ugyanakkor a photo offset- tel előállított naptár szebb kivitelű. Biztosak va­gyunk abban, hogy olvasóink elismerésére szá- mithatunk, ha munkánk állandó javítására törek­szünk. , Bizonyos oldalakon kénytelenek voltunk széldi- szitéseket alkalmazni, mert különben tátongó ürességek lettek volna az oldalak szélén. Egyes oldalakon ott áll, hogy “folytatása a következő oldalon”, holott erre nem lett volna szükség. En­nek magyarázata az, hogy bizonyos oldalakat csak akkor lehetett befejezni, amikor már a nyomdában vártak fényképezésre. Az ott dolgozó és magyarul nem értő munkás utasítást kapott, hogy helyezze be az oldalakba a “folytatása a következő oldalon” megjegyzést, amit ő azután oda is behelyezett, ahol arra semmi szükség nem volt. A vicceket illetően csak akkor fogjuk megtud­ni, hogy olvasóink megértették-e azokat, vagy sem, amikor erről bennünket tudatnak. Biztosra vesszük viszont, hogy ia Ludas Matyit olvasóink nak csak nagyon kis százaléka olvassa. A tudo­mányos cikkeket illetően is ez a véleményünk. Egyébként mi sem természetesebb, minthogy so­kat tanultunk ebből a naptárból, a hibákból okul­va, próbáljuk a technikai problémákat megolda­ni és 1963-ra még jobb s tökéletesebb naptárt ad­ni olvasóink kezébe. Kérjük olvasóinkat, hogy amint a naptárt átolvasták,’tudassák velünk véle­ményüket, kritikájukat. • Tudatom, hogy' a naptárt megkaptuk, és habár csak átfutottunk rajta, már is látjuk, hogy na­gyon szép és sok érdekes olvasmány van benne. Köszönjük szépen. Küldjük a lapra is a megújí­tásunkat, sajnáljuk, hogy többet nem tehetünk, de ebből ia kis nyugdíjból nem telik. Igyekezünk, hogy ne legyünk hátralékban, mert nagy szüksé­günk van ilyen lapra, amely az igazságot és az emberiséget szolgálja. Továbbra is bátor kitar­tást és jó egészséget kívánunk a szerkesztőség összes tagjának. S. Papp és neje, Kanada Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok. A lapot szeretem, mert nagyon jó tanítómester. E lap nélkül nagyon nehéz volna eligazodni ebben az úgynevezett szabad világrészben, mert a legtöbb dolgot a feje tetejére állítják úgy a lapokban, mint a rádióban, stb. A. B., Kanada A naptárt megkaptam s habár még nem olvas­tam, máris látom, hogy tartalma csak jó lehe^ Annál is inkább, mert egy kis igazságszerető és azért harcoló csoport jaj, valahogyan meg, ne csússzon, mert akkor kétszer jaj! Olvasóink közt még mindig akad olyan, aki nem érti meg a lap szerkesztésének nehéz szellemi munkáját, az anyagiakat nem is számítva. Némely olvasónk elfelejti, vagy nem tudja, hogy a mi kis szerkesz­tő gárdánknak az olvasótáborral együtt millió és millió — Írni és olvasni alig tudó — ellensége van. A szerkesztőségnek tudnia kell, hogyan irja a lapot. C. Bagó, New Jersey • Kérem küldjenek egy naptárt Magyarországra és itt küldöm az árát az enyémmel együtt és egy kis ajándékot a lapra. Látom, hogyan vásárolnak az emberek sok mindent karácsonyra és én úgy érzem, hogy a mi lapunk is megérdemel egy kis ajándékot. Én nem is tudnék nélküle élni. A kará­csony a szeretet ünnepe, egyszer egy évben enni adnak azoknak, akik egész évben éheznek. Rakicsné • A naptárt megkaptam és bár egyelőre csak át­néztem (a komolyabb olvasást és áttanulmányo­zást későbbre tartogatom), máris látom, hogy nagyon szép, érdekes és értékes munka. Egész bi­zonyos, hogy általános elismerésre feg találni. Gellért Hugó címlapja megragadó és a maga egyszerűségében is hatalmasan tolmácsolja a “bé­ke” gondolatát. Ennél jobban aligha lehetett vol­na kifejezni ezt a témát. Köszönet érte. Melléke­lek 5 dollárt a naptárért azzal, hogy a fennmara­dó összegből két példányt szíveskedjenek olyan két öreg nyugdíjasnak küldeni, akik szűkös kö­rülmények között talán nem engedhetik meg ma­guknak azt a luxust, hogy megvegyék. Küldök három cimet is, hogy küldjenek lapunkból mutat- ványszámokat részükre. J. S. T., New York • Már megkaptam a naptárt, el is olvastam né­hány cikket belőle, melyeket igen jóknak tartok. Ugyancsak nagyon nagy élvezettel olvasom a la­punkban Fodor Erna cikkeit. Füziné • Megkaptam a naptárt, egy kicsit már át is néztem. Nagyon szép, csakhogy a holdfénvválto- zás és a napkelte, napnyugta nincsen benne fel­tüntetve. Orosz Frank • Megkaptam a naptárt, kérem küldjenek egy másikat, mert az enyémet már átadtam egy öreg, beteg barátomnak, aki nem tud járni és igen kérte, hogy legyen valami olvasnivalója. A Halasi • Az 1962-es naptárt megkaptam, köszönöm fi­gyelmességüket. Küldök érte 5 dollárt. A tartal­ma és kivitele az eddigi naptárokat felülmúlja. Az a sok energia, amit reá áldoztak, minden lap­ján megnyilvánul. Lemákné • A naptárt megkaptam és kötelességem megfi­zetni érte. Van a naptárban sok jó tanulságos és mulatságos dolog, de van benne olyan is, amin el lehet szomorodni. De meg vagyok vele elé­gedve. Varga J. •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHii A Magyar Szó előfizetője Egy jobb világ építője! ___

Next

/
Thumbnails
Contents