Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-12-07 / 49. szám

2__________________________ AMERIKAI MAG'S All SZÓ Thursday, December 7, 1961 EMLÉKÜNNEPÉLY JDHN T. McMANUS TISZTELETÉRE Emlékünnepélyt rendeznek a nemrég elhunyt újságíró, John T. McManus tiszteletére december 12-én este 8 órakor a newvorki Hotel Diplomat- kin, 108 West 43rd Street. Az emlékünnepélyt a National Guardian, prog­resszív hetilap teljes személyzete rendezi. Mc M amis e haladószellemü lap ügyvezetője volt az utolsó 1 3 évben. John T. McManus a newyorki újságírók szak- szervezetének volt elnöke és a baloldalt képvisel­te. November 22-én hirtelen szívroham következ­tében elhunyt, Montrose, N. Y.-ban, épülőfélben lévő uj otthona területén. November 25-én lett volna 57 éves. A gyászünnepélyen dr. Corliss Lamont, A. J. Musté, 0. B. Baldwin, John J. Abt, Karen Mor- ley, Melitta del Yilar, R. Alec Jones, William A. Pi •ice, James Aronson és Robert E. Light beszél­nek. Belépődíj $1.50. ★ McManus újságírói karrierje a N. Y. Timesnél kezdődött lí)21-ben. Eleinte a rendőrségi és álta­lános riportokat irta, majd a bridzs-rovat szak­értője lett. 1936-ban a filmkritikus segédszer­kesztője lett. Egy évre rá a Time-nál film- és rádiókritikus Jett, Amikor Ralph Ingersoll othagyta a Time fo­lyóiratot, hogy 1940-ben a PM nevű újságot meg­alapítsa, elhívta McManust, hogy a rádió-rovatot szerkessze. Egy évre rá ő lett a színházi rovat írója és a filmkritikus is. 1948-ban csatlakozott a National Guardian ala­pítóihoz, akik támogatták Henry Wallacet, a Progresszív Párt elnök jelöl tjét. McManus a “New York Newspaper Guild” el­nöke volt 1948-tól 1947-ig és ugyanakkor mint a szakszervezet országos alelnöke is szerepelt. Tag­ja volt a CIO New <York állami és városi végre­hajtó bizottságának. Alelnöke volt az American Labor Party-nak, alapitó tagja a Progresszív Pártnak és tagja or­szágos végrehajtó bizottságának 1949-től egészen 1956-ig. 1950-ben az ALP kormányzójelőlije volt és 225.000 szavazatott kapott. 1954-ben szintén je­lölték. mielőtt a párt lekerült a szavazó listáról. 1958-ban ismét kormányzónak jelölték a függet­len szocialista párt által. 1 Kétszínűséggel vádolják f a Time folyóiratot A múlt héten David Susskind.“Open End” nevű televíziós programján jól odamondogattak a Time folyóirat kiadójának, a hires Henry Luce­rnák. A részvevők nagy része képmutatással és a hírek elferdítésével vádolta a folyóiratot. A. J. Liebling, a New Yorker folyóirat egyik neves írója, egyenesen munkásellenességgel és kétszínűséggel vádolta a Time folyóiratot. Nem­rég megjelent “The Press” cirnii könyvében is rámutatott, hogy az elmúlt 30 évben a Time még véletlenül sem irt egy jó szót egy munkásvezér- ről, vagy egyetlen rossz szót egy üzletemberről. Lieblinget erősen támogatta Ralph Ingersoll, a Time és testvérlapjai volt ügyvezetője. Ingersoll egyszerűen csalással vádolja őket “A Time szerkesztőit szenzációk hajhászására kényszerítik. Nem tanulmányozzák a kérdéseket, de burkoltan a saját vélemünyiiket adják s asze­rint vonják le a konklúziókat” — mondta Tnger- «soH. Stringfeller Barr, közismert tanár és a “jó könyvek” nevű program bevezetője a St. John Egyetemen megjegyezte, hogy: “a Time más világot teremt, mint amelyben én élek. Ezt gyö­nyörű, poétikus szavakkal teszi. S^ép világot hoz létre, amelyben csak jó, vagy gonosz emberek él­nek. A jók természetesen azok, akiket Luce ur szeret, a rosszak akiket nem szeret.” Ezra Goodman, aki a Time szórakozási rovatát vezette valaha, kihangsúlyozta, hogy “egv csom régimódi szerkesztő megváltoztatja a beküldött híreket, tudatosan eldobják a nekik nem tetsző­ket, vagy saját céljaiknak megfelelően átalakít­ják.” * • / Liebling, aki tanulmány tárgyává tette a folyó­iratot még azt is kijelentette, hogy a Time “a tényeket Lucenak megfelelő köntösbe öltözteti.” Ezt alátámasztotta azzal, hogy egy időben a Time állandóan változtatta formózai tudósítóit, mig végre talált valakit, aki az ő szája ize sze­rint küldte be a híreket. Luce szoros összekötte­tésben állt a “China Lobby”-val. Első tudósítója, aki követte Chiang Kai-seket, amikor azt kiűzték Kínából és Formózára vonult vissza, kijelentette, hogy “a diktátor vagy 20 ezer intellektuell és másokat, akik uralmát ellenezték, megöletett a szigeten. Luce nem tűrt meg olyan tudósitót maga körül, aki ilyen információkat küldött, még ha minden szó igaz is volt.” Suss kind idézett egy tanulmányt a syracusei egyetemről az 1956-os elnökválasztással kapcso­latosan, amelyben megállapítást nyert, hogy a Time politikai hírei 75 százalékban Eisenhowert támogatták. . Majd rámutatott, hogy olyan városokban, mint például New York, Baltimore és Louisville, ahol van néhány jó hírlap is, sokkal kevesebb Time folyóiratot vásárolnak, rphit mondjuk Bostonban és Los Angelesben, ahol átlagban elég gyengék a hírlapok; csak olyan helyeken keresik a Time híreit. Valamennyien megegyeztek abban, hogy a Time “tényei” Henry Luce ideológiájának és elképzelésének felelnek meg csupán, de semmi­esetre sem a való életnek. Bebrits Lajos 70 éves Az amerikai haladó szellemű magyarság nevé­ben örömmel és tisztelettel üdvözöljük Bebrits Lajost 70-ik születésnapja alkalmából. Bebrits Lajos az első világháború után került ki Amerikába. Megérkezése után bekapcsolódott az amerikai munkásmozgalomba és az 1920 30-as években, mint az Uj Előre egyik szerkesztője ta­nította és szervezte az amerikai magyar munká­sokat. Az Llj Előre több mint 10,000 példányban jelent meg naponta, nagyban befolyásolta az ame­rikai magyar munkások fejlődését és hozzájárult az egyetemes mozgalom minden harcához. Beb­rits mint szerkesztő, gyakran meglátogatta a ma­gyarlakta bányavidéket, az acél- és automobil­gyárak városait. Az Uj Előre támogatta az ame­rikai munkásmozgalom követeléseit a szervezet- lenek megszervezéséért, a munkanélküli és társa­dalmi biztosításért, a négerek egyenjogúságáért, a Szovjetunió elismeréséért. Bebrits és szerkesz­tő társai sohasem felejtették el az óhazát és ép­pen olyan erővel harcoltak a magyar Horthy- fasizmus terrorja, mint amerikai ügynökei. és szószólói ellen. Bebrits Lajos egyike azoknak, akiket az ameri­kai uralkodó osztály a harmincas évek elején (a Fish Committee, a jelenlegi Amerikaellenes Bi­zottság elődje) deportált. A Szovjetunió fogadta be, ahol kivette részét a Magyarország felszaba­dításáért folyó munkában. A második világháború után tudását és szerve­zőképességét a lerombolt Magyarország ujrafel- épitésére szentelte, s mint közlekedési minisz­ter vezette a magyar vasutak és közlekedési mü­vek újjáépítését. Jelenleg Bebrits a külföldi kulturális kapcsola­tok terén dolgozik. Büszkén gondolunk vissza azokra az évekre, amelyeket velünk töltött itt Amerikában és a 70-ik születésnapja alkalmából kívánjuk, hogy még hosszú éveken keresztül él­jen boldogan a családjával és folytassa azt a munkát, amellyel segített lerakni a szocialista társadalom alapjait Magyaroríjzágon. A Magyar Szó Szerkesztősége és Kiadóhivatala • U. I .—- Ha Bebrits Lajos Amerika-szerte élő barátai születésnapi kivánatukat el akarják hoz­zá juttatni, írjanak a Magyarok Világszövetsége utján, Budapest 62, P.O.B. 292, Hungary. Kennedy sajtóinterjuja Adzsubeival Az interjú, amit Kennedy elnök adott a Szov­jetunióban napi 6 millió példányszámban meg­jelenő “Izvesztia” szerkesztőjének, Aleksei I. Ad- zsubei-nek, az első ilyen amerikai esemény volt. Kruscsev már Számtalan esetben adott interjút amerikai újságíróknak. A hagyományos kérdés­felelethe'vett ez az interjú inkább* párbeszéd for­rná’'."' öltött , amennyiben Mr. Adzs'ubei az elnök minden kijelentését saját álláspontjával egészí­tette ki és számos esetben ellenvéleményét fej­tette ki Kennedy beállításával szemben. Egy Íz­ben Kennedy ki is jelentette: “Ön újságíró és politikus! Az elnök kijelentései visszatükrözték az ame­rikai politika .eddigi álláspontját a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban, de voltak újszerű meg­közelítései is, amelyek a békés tárgyalásokra és a megegyezési lehetőségekre-reményt nyújtanak. Ilyen volt a NATO és a Varsói Egyezmény álla­mai közt létrejöhető megnemtámadási egyez­mény, az Egyesült Államok és a Szovjetunió bé­kés egymásmelleit élésének lehetősége, vagy Kennedy kijelentése, hogy ö ellenzi, hogy Nyu- gat-Németország atombombák birtokába jusson. A sajtó-interjú, amely az Izvesztia első oldalán szószelint megjelent, nyilván úgy tekinthető, mint a világ két leghatalmasabb országa és né­pük között kifejlesztendő békés kapcsolatoknak és megértésnek egyik fontos eszköze. Napok múlva az Izvesztiában megjelent egy ,jz interjút kiértékelő cikk, amely rámutat bizo­nyos ellentétekre, Kennedy kijelentése és a nem­zetközi helyzet valódi tényei között. Rámutat a revansiszta német militarizmus vezető szerepére a NATO-ban, amely gátolja a kelet-nyugati békés egyezkedést. Megcáfolja az elnök beállítását, hogy a világbékét az gátolja, hogy “a Szovjet­unió kommunizálni akarja a világot.” Ellenkező­leg, az Egyesült Államok az, amely beavatkozik azoknak az országoknak belső ügyeibe, ahol a nép meg akar szabadulni az elnyomás és korrupció alól, mondja az Izvesztia. Nyilvánvaló, hogy a békés megegyezés akadá­lyainak eltüntetéséhez még számos hasonló véle­ménycsere szükséges. Az interjú kapcsán egy kö­zeljövőben megtartandó Kennedy—Kruscsev ta­lálkozó lehetősége is felmerült. Határozott lépé­sek ebben az irányban azonban még nem történ­tek. SOK BIRTOKRA KEVÉS ADÓ A farm és földbirtok üzérkedők nagyszerűen kibújhatnak iaz adók fizetéséből és ezt nem is ta­gadják, sőt örömmel adták tudtára az országos “Real Estate Board” tagjainak a Miamiban meg­tartott konferencián. Vagy ötezer telekügynök hallgatta Robert H. Weir ügyvédet, amikor előadta a társaságnak, miképpen is kaphatják, törvények betartása mel­lett, az adóengedményeket. Mondjuk egy gazdag ember, akár mint egyén, akár mint egy szindikátus tagja, pénzt fektet be egy farmba, amely a város közelében fekszik. Ha a farm pénzt vészit a terményein, az nagy­szerű a gazdag üzérkedő részére. A farm vesz­teségét levonhatja többi jövedelméből és igy ke­vesebb adót fizet. Közben a farm értéke egyre emelkedik, a spe- kulátor szép haszonra eladhatja; erre azonban csupán 25 százalékos adót fizet, mint emelkedő­tökére (capital gain), holott a jövedelmi adó fel­mehet egészen 91 százalékra, ha a jövedelem na­gyon magas. Ha a vásárló megtartja a farmot, állandóan pénzt kap vissza, mert veszteségét tüntethet fel, sőt Mr, Weir arra is rámutatott, hogy ha moder­nizálja a farmot, az erre befektetett pénzt szin­tén levonhatja adójából, mint költségeket. Ha pe­dig a farm kifizeti magát, de nincsen rajta sem haszon, sem veszteség, a befektető 150 százalékos profitot húzhat belőle egy év leforgása alatt a különböző adóengedmények kihasználása követ­keztében. Weir végül megjegyezte, hogy ezen “adómen­tesség” kihasználását addig folytathatja a gaz­dag farmtulajdonos, ameddig csak jónak látja és akkor adhatja fel, amikor ez részére a legnagyobb adómegtakarítást jelenti. tfVWtfWVWWWWWWWWWWWWWWWWVt Amerikai Magyar Szó Pulished every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL:4-0397 Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre S10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50.

Next

/
Thumbnails
Contents