Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-11-30 / 48. szám

Thursday. November 30, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 • 3l2x2}=289340%-y2309801/3982+34050=898'/29472* S A SZÁMOK BESZÉLNEK f « írja Eörsi Béla = *“* CJ» • 312X2 J=289340%-í-2309801/3982 + 34050=898‘4 9472 • A nagyvállalatok óriási hasznáról Amerikában a tőzsdejáték — nagy üzlet. Sok kis ember hagyta már a tőzsdén keservesen ösz- szegyüjtött dollárjait. Hasonlít a lóversenyhez; az ember kap egy tip-et a borbélyától, vagy a lift­kezelőtől, néha a jóbarátjától, akinek szintén a borbély volt a forrása; azután vesz egy rész­vényt — és vár. A részvények után alig fizetnek osztalékot, mégis milliónyi kis ember játszik a tőzsdén. Ennek oka az, hogy 1942 óta az érték­papírok állandóan emelkednek, de a papírok után fizetett osztalék alig éri el a 3 százalékot. Hogy azonban a kis ember el ne veszítse ked­vét a tőzsdén való játéktól, a kapitalista lapok (Wall Street Journal, U. S. News & World Re­port) szép statisztikát közölnek a nagyvállalatok hasznáról. Ezeket a számokat úgy tákolják össze, hogy a legjobb gazdasági tudós sem tud eligazod­ni azon, hogy tulajdonképpen mennyit is keres­nek ezek a nagyvállalatok. Megnyugtathatjuk az olvasót, hogy igen sokat keresnek .Miért van mégis, hogy a kis ember olyan keveset kap osztalékul? Ennek több oka van. Elsősorban a részvényeseknek nincs bele­szólásuk az üzletvezetésbe; a nagy üzletben nincs demokrácia; egy parányi betolakodott kisebbség — mondjuk 5 százalék (minden 20 részvénytu­lajdonos után egy rész) uralja az üzletvezetést, ezek dollármilliókra rugó fizetést, bonuszt és ki- adásmegtéritést kapnak. Az adók is sokat visz­nek el, habár például a hatalmas olajipar, hála a jó adótörvényeknek, csak 21 százalékos adót fizet nyeresége után, a többit tartalékolják. Ezek a körülmények kissé lehűtik a kis embe­rek kedvét, ezért olyan fontos a statisztika, ami­ből a következőket tudhatjuk meg: Az 1961-es esztendő az 1960-al szemben_csoda jó volt. Az acélipar a harmadik negyedévben 144 százalékkal több nyereséget tud felmutatni, mint az elmúlt évben. A vasút szintén kezd jó üzlet lenni, nyeresége “csak” 85 százalékkal emelke­dett a tavalyi haszonnal szemben. S igy folytat­hatnánk tovább. De ezek csak számok, az igazi adatokat senki sem ismeri, legkevésbé a részvény tulajdonos. Mi a különbség a vállalatok között? Tulajdonképpen mi az oka annak, hogy az egyik Vállalat nagyobb haszonnal dolgozik, mint a má­sik? A valóság az, hogy az egyeduralom (a mono­pólium) hozhat csak extra profitot. S hogyan jut ehhez a nagyüzlet? Ugv, hogy nem engedi be a kis embert (a közép tőkést) az iparba. Tudvalé­vő, hogy az autóipart három vállalat uralja (Gen­eral Motors, Ford, Chrysler), oda nem juthat be más. így van ez az acél, az aluminium, a villany­felszerelési iparban is. Itt vannak azurán az uj iparok, ahová nem szívesen megy be a jó, öreg, meghízott tőke. Ide csak a veszteségtől, a tönkremenéstől nem félő (rendszerint az emigráns, vagy kisebbségi csopor­tokhoz tartozó) tőkés megy be. Ilyen ipar volt pl. a film- (Louis Mayer később fél millió dollár fi­zetést húzott évente), a rádió-, a televízió-, a plasztik-, az elektron-ipar stb. Ezek az iparok az úttörők kezébe kerültek, mert itt könnyen le­hetett tönkremenni, mint ahogy voltak is olyanok, akik tönkrementek. Ha pl. a televízió-iparban 30 százaléknál alacsonyabb a haszon, akkor máris bu kásról beszélnek. Az idén átlagban 38 százalékos hasznot hoztak a TV állomások, s ez is magával hozta, hogy olyan sok botránynak és megveszte­getésnek voltunk tanúi a TV állomások engedé­lyével kapcsolatban. A republikánusok különösen kitüntették a panamázásban magukat. Mindegyik rádió és TV állomás (kivéve a hatal­mas CBS, NBC és ABC-t) egymillió dollárt biz­tosit évente a tulajdonosának. Mit szabad és mit nem szabad? A rádión és televízión nem szabad csqnva, ká­romló szavakat használni; nem szabad fajra, val­lásra, nemzeti eredetre vonatkozóan sértő meg­jegyzéseket tenni. S mégis mit látunk? A bűnö­zők, a raketirok mindig idegenhangzásu névvel szerepelnek. A szerencsejátékokat csak diszkré­ten szabad bemutatni. Nem szabad brutalitást vagy testi szenvedést ábrázolni. A gyilkost min­dig meg kell büntetni, a rendőrségnek mindig igaza van. Nem szabad pálinkát (csak bort és sört) hirdetni (igaz, hogy a hősök állandóan a kocsmában ülnek és pálinkát isznak.) Láthatjuk, hogy mi minden van megtiltva a szegény rádió és televízió állomásoknak, s nincs hatalom, amely be tudná tartatni velük a szabá­lyokat. Mert nagy hatalom az a 38 százalékos évi haszon! Nagyobb, mint a kongresszus, a nőegyle­tek, a papság. A nyereség érdekében félóra alatt C embert is megölnek, pedig nekünk, szegény né­zőknek egy halott, egy sebesült és négy börtönbe juttatott is elég lenne! Ez az ipar a magas haszon érdekében hajlandó arra is, hogy az amerikai ifjúság illúzióit meg- semmisitse. Ugyanakkor az egész “szabad világ”- nak úgy mutatja be az amerikait, mint aki nagy­szerűen tud lőni, állandóan revolverrel jár, stb. Pl. Japánban gyakran megkérdezik a turistáktól, vajon tényleg olyan-e az amerikai élet, mint ahogy azt filmeken, TV programokon bemutat­ják? Még ha tagadná is a turista, nehéz lenne el­hitetni ennek ellenkezőjét. A legjobb válasz pe­dig az lenne, hogy a 38 százalékos haszonért —• ha kell — hajlandók vagyunk megmenteni a vi­lágot a kommunizmustól, hajlandók vagyunk pré­dikálni, szavalni a nagyvilágnak a keresztény er­kölcsökről is, mert a mi gazdasági rendszerünk a profiton alapszik. CHICAGO NMT LAPJAI FÉLNEK A DEMOKRÁCIÁTÓL ÄSSSS sobb Bíróság egyik tag.jat, (lark fobirot idezve: “Ha több demokráciát óhajtunk exportálni, töb­bet kell itthon gyakorolni.” Ugylátszik pontosan ettől féltek Chicago nagy napilapjai. Érdekes csoport jött össze pár héttel ezelőtt a chicagói Pick Congress Hotelben, hogy utat, mó­dot dolgozzon ki arra, miképpen szüntessék meg önkéntes módszerekkel, vagy törvényhozással a város gettóit és ezzel egyenlő alkalmat adjanak a faji és vallási kisebbségeknek, hogy tisztességes lakásokhoz, vagy házakhoz juthassanak. Vagy 12 chicagói külváros volt képviselve, de az állam más területeiről is jöttek a konferenci­ára. Maga a gyűlés az “United Citizens Commit­tee for Freedom of Residence of Illinois” (FOR) égisze alatt jött össze. Egyhangúlag megszavaz­ták, felkérik Kennedy elnököt, hogy— kampány- ígéretéhez híven — rendeletével szüntesse meg a faji megkülönböztetést a szövetségi segítséggel épített házakban. Abban is megegyeztek a konferencia részvevői, hogy Illinois állam törvényhozásától követelni fogják a “Fair Housing” (igazságos lakás) tör- vényt-a legközelebbi ülésen. Ezt alapvető szükség­letnek látják munkájuk eredményéhez. Fontos munkájukként elfogadták, hogy “petíció­kat” köröznek, amelyben egyéni nyilatkozatokat kérnek a lakhatás szabadságára vonatkozólag, amit az aláírók magukévá is tesznek és ezzel já­rulnak az állami törvényhozó testület elé. Majd külön csoportokban tárgyalták ajánlatai­kat a velük együttműködésre kész csoportok ré­szére. Vallási szervezeteket arra kértek, hogy többet foglalkozzanak a polgári jogok kérdésévé tagjaik körében, templomaikban, úgyszintén a vallást tanitó iskoláikban. Különösen a kiilkerü- letpk olyan vallási csoportjaihoz fordultak, ame­lyeknek nem igen van alkalmuk rendszeres össze­köttetésre a néger néppel. Egyes vallásos csoportokat megkritizáltak, mert nem foglaltak állást az “Open Oecupancy”- törvény tárgyalása alkalmával, a tavasz folya­mán. Az egyik törvényhozó megjegyezte, hogy a vallásos csoportoknak igen nagy befolyásuk van Springfielden, de csak egy maroknyi emelte fel szavát a fenti kérdésben. A “Friends Service Committee” (kvékerek szer vezete) Philadelphiából a házak vásárlását tár­gyaló csoportnak tudomására adta. hogy az. FHA a házakra adott kölcsönök visszavonásánál, illet­ve a jelzálog érvényesítésénél a házakat faji meg különböztetés nélkül bármilyen: eladó cégnek át­adja és ilyen alapon kell azokat áruba is bocsá­tani. A kvékerek nemcsak' eladtak házakat néger családoknak, hanem-direkt befektetést is eszkö­zöltek ilyen üzletek létrehozására. A bankárok is faji megkülönböztetést alkalmaznak A legtöbb bank és kölcsönt folyósító intézmény faji megkülönböztetést gyakorol a négerek ellen a házak eladásával kapcsolatban. Ezért azt ajánlották, hogy csoportok együttesen szervezzék meg az anyagi kérdések intézését és kölcsönöket folyósítsanak az otthont vásárló négereknek. Chi­cagóban a bankok kölcsönt csak akkor folyósíta­nak részükre, ha a környéken már legalább 25 százalékban négerek laknak. Felmerült az a kér­dés is, hogy nézzenek olyan fehérek után, akik hajlandók az ilyen kevert városrészekbe költözni, hogy igy stabilizálják a helyzetet és megakadá­lyozzák a gettók kiterjesztését. Közös gyűlések tartására hívták fel a szerveze­teket és arra, hogy ahelyett, hogy állandóan csak a szervezet belső érdekeivel foglalkoznának, szé­lesítsék ki aktivitásaikat és tegyék magukévá az integrált házak kérdését. Ezáltal politikailag is hatásos munkát végezhetnek az állam területén. 10,000 aláírás szerzésére hívták fel a részvevő­ket; olyanok aláírását szerezzék meg, akik haj­landók a néger néppel együtt lakni. Az aláíráso­kat a polgármesterhez küldenek. (Ez utóbbit az “Erőszakot kerülők” csoportja ajánlotta.) Az újságok nem vettek tudomást a konferenciáról Röviden, AZ AMERICAN CAN CO. uj gépet állított üzembe, amely képes percenként 2,000 konzerv­dobozt elkészíteni. Eddig a leggyorsabb gép 600- at készített percenként. * A WASHINGTON EGYETEM két tanára, Charles C. Junge és .felesége dr. Josephine Junge, Prágából telefonált Seattle-be, hogy ne várják őket vissza európai kőrútjukról, mert Prágában telepedtek le. Az egyetem eltávolította őket al­kalmazottai sorából. • KUTATÁS FOLYIK a radioaktiv kisugárzás következményeit gyógyító orvosságért. A hadse­reg szakértői szereket kotyvasztanak a kisugár­zási ellenállás megerősitésére. Az eddigi találmá­nyoknak mérgező mellékhatásuk van, ezt próbál­ják leszállítani. Az Atomenergia Bizottság tudó­sai a vérátömlesztés olyan módszerét kutatják, amely megszüntetné a kisugárzás hatásából ke­letkező veszélyes vérzést. Érdekes, vagy talán inkább szomorú, hogy Chicago nagy napilapjai, amelyek ökölnvi betűk­kel játszák fel a hidegháborút, a gyilkosságokat, nem találtak időt arra, hogy riportert küldjenek erre a fontos konferenciára. Holott az állam 22 részlegéből 114 csoport jött itt össze, beleértve a néger szervezeteket is. Ugylátszik a négy hatal­mas napilapnak nem volt kedvére, hogy egy ban­kár, egy birtokeladó szervezet képviselője, a né­ger szervezetek képviselője és a kvékerek kikül­döttje együtt tárgyalt az egvütt-lakhatóság (“Open Housing”) kérdéséről. Különösen meg­lepte volna őket, ha látták volna, hogy egy néger ügyvédnő elnökölt a ‘lunch’-on aki a közönségnek bemutatott egy bírót, az NA AGP (National As­sociation for the Advancement of Colored Peo­ple) tisztviselőjét, a chicagói templomok szövet­ségének egyik igazgatóját, Illinois állam törvény­hozó testületének egyik tagját és a húsipari szak- szervezetek országos elnökét. ■'~x ' :­EGÉSZSÉGES négyes ikreket hozott világra egy lengyel asszony Gdanskban. Az anyának már eddig is négy gyermeke volt. m HAYDN egy olyan müvének kéziratát találták meg Prágában, amelynek létezéséről eddig csak utalásokból tudtak. Egy C-dur gordonkaverseny ez, melynek előadására jövőre kerül sor Prágá­ban. A TEEESCUOLA. az olasz televízió hároméves tanfolyma véget ért. A hallgatók egyharmada eredményesen vizsgázott és megkapta a középis­kolai végzettségről szóló bizonyítványt. A többi tanulót — ismétlésre utasították. • GRÍGORIJ CSUHRAJ szovjet filmrendező kap­ta a San Franciscóban-megtartott .5, nemzetközi filmfesztiválon a legiobb rendezés diját a “Tiszta -égbolt” chnü filmjéért. ? ---1 ?- • * (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents