Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-11-30 / 48. szám
Thursday, November 30, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ FOKOZÓDIK A NÉP ELLENÁLLASA A ZSARNOK DÉL-VIETNAMI KORMÁNY ELLEN Minden reformot megakadályoz a zsarnok Ngo Dinh Diem, az ország diktátora. — Szaigon szállodái amerikai katonákkal zsúfoltak. Másfél hónappal ezelőtt, Kennedy elnök Maxwell Taylor táboniokot küldte Dél-Vietnamba, hogy vizsgálja meg miért vesziti el a szaigoni kormány a Viet Cong ellen vívott háborút. Az utóbbi időben ugyanis egyre-másra érkeztek a hírek árról, hogy a kommunista vezetés alatt működő dél-vietnami partizánok mozgalmát milyen lelkesedéssel támogatja a lakosság és ezek igy hatalmas területre terjesztették ki befolyásukat. Taylor tál>ornok jelentéséből kormányunk azt emelte ki, hogy a jelenlegi dél-vietnami rendszer- nek még fokozottabb katonai támogatásra van szüksége és ezt meg is ígérték a számára. Dean Rusk külügyminiszter úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy az Egyesült Államok “meggyorsit- ja” a katonai felszexelések szállítását Dél-Vietnamba és “bizonyos változásokat is” végrehajtanak a dél-vietnami csapatok kiképzése terén. Kennedy elnök tehát tisztán katonai szempontul ítélte meg a dél-vietnami helyzetet és teljes bizalmát továbbra is ennek a délkelet-ázsiai országnak a diktatúrájába vetette. Mig kormányunk vakon támogatja Ngo Dinh Diem egyszemélyes diktatúráját, addig a polgái’i ujságix*ók és tudósítók a lakosság fokozódó elkeseredéséről számolnak be. Még haladónak a legjobb jóakarattal sem nevezhető Wall Street Journal is nagy cikkben leplezi le azt, hogy mennyire elidegeníti magától a népet a reakciós szaigoni diktátor és családja. A diktátor és környezete ki sem mer mozdulni a fővárosból, Szaigonból, de állandóan arról tárgyal és beszél, hogy a népet közelebb hozza magához. Ezt természetesen meg sem kísérli személyes kapcsolat utján elérni, hanem azt állítja, hogy a televízió bekapcsolásával valósítja meg. Jelenleg az ország jelentős részén még rádió sincs, nemhogy televízió. Ez azonban nem zavarja abban a törekvésében a despotát, hogy hatalmas összeget kérjen Washingtonból tex-ve megvalósítására. A polgárháború következtébeix az ország szűkölködik építőipari nxunkásokbaix. De még azt a keveset is ami maradt Ngo Dinh foglalja le magának, hogy Dalatbaxx lévő kéjlakához építsék az összekötő utat és kertjét gondozzák. Hatalmas arcképei ott függnek mindenütt a középületeken. Alantasaitól feltétlen engedelmességet követel és ’ a kritikát csirájában elfojtja. Egy vietnami szerkesztőt például akinek újságját két évvel ezelőtt betiltották, mert kritizálni merte a kormányt, most legutóbb azért börtöxxözték be, mert amerikai tudósítók idézték a véleményét, ami xxem volt éppen hízelgő a rendszer számára. A diktátor testvére, Nhu, a feje egy nagy befolyású titkos pártnak, amelynek Can Lao a neve és. leginkább az a feladata, hogy az elégedetlenek után szimatoljon és beárulja őket a hatóságoknak. Ennek a pártnak az embex'ei kapják a légjobb kormánypozíciókat és a legtöbb juttatást. A lakosság elkeseredése és ellenállása teljesexx érthető a Ngo Dinh Diem kormánnyal szemben, mert a gazdasági helyzet kritikus. Ezt Frank C. Child, a Michigan State University közgazdásza is kénytelen volt megállapítani dél-vietnami látogatása után. A zsarnok rendszer gátat vet az ország fejlődésének, amitcsak fokoz az, hogy teljesen elhanyagolta, a Mekong folyó szabályozását és gátak építését. így a folyó delta-vidékén még az árviz is pusztítja az ország vagyonát. A kulturális fejlődést is visszatartja. Az egyetemisták összejöveteleit állandóan kémleli, hogy elfojtsa az ellenvélemény kifejlődését. Nagyszámú dolgozó sínylődik a börtönökben, amit “átnevelés- nek” neveznek Ngo Dinh Diem emberei. A szaigoni uralkodó klikk konzervatív, elavult törvények felélesztésével próbálja uralmát megerősíteni. Nhu felesége például támogatta egy olyan törvénycikk létrehozását ,amely a válást törvénytelennek mondja ki és a törvénytelen gye- í-ekek társadalmi nevelését Írja elő ,még akkor is ha, a szülők akarják a gyereket. A diktátor mindent ellenőrizni akar, mert nem bízik semmiben és senkiben. A highwayt épitő vállalkozóknak hónapokig kellett várni arra, hogy a legfelsőbb körök eldöntsék milyen messze ültessék a fákat egy xij ut mentén. Ngo Dinh maga ellenőrizte egész mostanáig az összes - útlevelek kibocsátást és személyesen irta alá ezeket az okmányokat. Ugyancsak maga ellenőrzi az összes tiszti előléptetéseket. Az amerikai kormány 1954 óta, tehát Vietnam kettéosztása után, 2 milliárd dollárt fektetett bele ebbe a nép által tiszta szívből gyűlölt szaigoni diktatúrába. Ngo Dinh Diem támogatását még ma sem szüntették be. Sőt amióta ezek- a lehangoló jelentések a dél-vietnami helyzetről köztudomásúak lettek, még nagyobb segélyt helyeztek a kilátásba a számára. Az újabb hírek szerint, már számos amerikai katoixai “tanácsadó” és rengeteg “kiképző tiszt” tartózkodik a dél-vietnami fővárosban. Minden szállodai szobát lefoglaltak a A közelmúltban háborús bűnös, ma a A Krupp vállalatot az egész világoix a háború szimbólumának tekintik. Nevük mindenütt az öldöklés és gyilkolás emlékét idézi fel az emberek képzeletében. Ezt a gondolattársítást annak köszönhetik, hogy másfél évszázada szolgálják a német militarizmust. A Krupp cég ágyúi szórták a halált Európa harcmezőin a különböző népek fiaira a napóleoni háborúk óta, íxem csoda tehát, hogy mindenütt gyűlölettel gondolnak az egész családra. Működésükre a koronát a második világháborúban tették fel. Fegyverekkel látták el a világtörténelem legkegyetlenebb és leggyilkosabb rablóbandáját, a. hitlerista hadsereget. De nem elégedtek meg evvel az aljas cselekedetükkel, hanem odáig süllyedtek, hogy a .német SS által rabszolgaságba döntött külföldi kényszermunkásokat is felhasználták profitjuk növelésére. Az olcsó, csaknem ingyenes munkaerő, hatalmas összegek megtakarítását jelentette a vállalatnak. Az persze egyáltalán nem indította meg a Krupp család lelkiismeretét, hogy a kiéhezett munkások hatalmas tömege pusztul el gyáraikban és üzemeikben, amelyek most már kettős halált hoztak az emberiség számára. Fegyvereik nemcsak a harcmezö- kön, hanem már készítésük közben is gyilkoltak és pusztítottak. Olyan súlyos bűnök terhelték Kruppék lelkiismeretét, hogy a nürnbergi nemzetközi bíróság tárgyalta ügyüket. Alfred Krupp, aki jelenleg egyetlen tulajdonosa a hatalmas vagyonnak, 1951- ben szabadult ki a szövetséges hatalmak egyik börtönéből, ahol hat évet ült a második világháború alatt elkövetett gazságai miatt. Az a hat év, amit a rács mögött töltött ez a német nagyiparos, egyáltalán nem volt arányban azokkal a szörnyű tettekkel, amelyeket az egész emberiség elleix elkövetett. De “priusza” sem állta útját annak, hogy egész rövid idő alatt Németország, sőt az egész világ egyik leggazdagabb embere legyen ismét. 1951-ben a szövetséges megszálló hatalmak határozatot hoztak Krupp ellen, hogy köteles eladni szén és acél részvényeit. Ezt a rendelkezést azonban soha nem hajtották végre: Nyugat-Német- ország mai urai pedig “idejétmúlt ügynek” tekintik — ahogy dr. Erhai-d gazdaságügyi miniszter nyíltan megmoxxdta, A nagytőkés Német Ipari Szövetség elnöke, Fritz Bex’g, pedig már arra hivatkozott, hogy a Krupp ellen hozott 1951-es határozat “összeegyeztethetetlen a nyugati világ egyenlő jogokban való hitével.” A bonni politikusok tehát odáig süllyedtek, hogy nagy nemzeti ünnepséget rendeztek legutóbb a Krupp-ház 150 éves évfordulója alkalmából. Az Éssenben megtax-tott ünnepségen megjelent dr. Theodore Heuss, Nyugat-Németország volt államelnöke, dr. Ludwig Erhard, alkancellár és gazdaságügyi miniszter és még számos magasállásu kormánytisztviselő. Az ünnepség minden szónokának csak kedves szavai voltak a Krupp-házzal kapcsolatban — Írják a tudósítók. Heiműch Luebke, az állam elnöke üzenetet küldött, amelyben védi a vállalatot azok ellen a ‘‘helytelen klisék” ellen, amelyek vele kapcsolatban még ma is fennállnak. Az elnök szerint semmi Iáin nincs abban, hogy Krupp fegyvereket gyártott a múltban. “Csak a háború által felkorbácsolt gyűlölet”— mondta Luebke — idézrészükx-e. Civilek már nem is találhatnak helyet a városban.' Rusk külügyminiszter valószínűleg az amerikai tisztek szaigoni tömeges megjelenésére célzott, amikor “bizonyos változásokat” helyezett kilátásba a dél-vietnami csapatok kiképzése terén. “Harci egységek” küldéséről egyelőre nincs szó. De már ezt is latolgatják Washingtonban. Nox-odom Sihanuk hax*ceg, aki Kambodzsa semleges ál lám feje, ugv nyilatkozott a napokban, hogy Dél-Vietnam már elveszett a Nyugat számára. A szaigoni kormány “egy vagy két éven belül összeomlik” — mondotta a semleges herceg — az Egyesült Államok növekvő támogatása ellenéi'e is. Minden jel arra mutat, hogy Ngo Dinh Diem nem lesz képes saját erejéből fenntartani zsar- xiok uralmát. Lehetséges, hogy ebben az esetben kormányunk arra is elhatározza magát, hogy amerikai katonák bevetésével és feláldozásával hosszabbítsa meg a délkelet-ázsiai népek által bukásra Ítélt max'adi rendszer hatalmát. . . ? világ egyik leggazdagabb embere te elő azt az elképzelést, hogy a vállalat a “pokol tornáca”, mialatt a hasonló külföldi vállalkozásokat úgy ábrázolták mintha “égi angyalok tulajdonában lennének.” A fegyvergyáros ma sokkal gazdagabb, mint a múltban volt. Ez évben a kex-esete legalább 1,250,000,000 dollárt tesz ki előreláthatólag. A háborús bűnös Krupp részére rendezett ünnepség, melyet a ny.-német állam vezetői készítet tok elő, ismét bebizonyította azt, amit már régen hirdettünk, hogy a németek semmit xxem tanultak és semmit nem felejtettek. Vériéi borított történelmük tanulságai sem térítették észre őket. Továbbra is a fegyverekbe vetik hitüket és semmibe veszik az emberi érzéseket. Az elmúlt világháború 20 millió halottja kisért még a népek emlékezetében! 20 millió család gyászolja szeretteit! A népek százmilliói átkozzák a fegyvergyárosokat, akik bajt és szerencsétlenséget, halált és megnyomoritást hoztak rájuk! ... És Nyugat-Németországban a háború és pusztulás megszemélyesítőjét ünnepük. ..! A dokkmunkások sok időt vesztettek A newyorki dokmunkások az elmúlt év folyamán, szept. 30-ig, két és félmillió órával kevesebbet dolgoztak, mint az ezt megelőző évben, a “New York Shipping Association” jelentése szerint. Alexander P. Chopin, a fenti intézmény elnöke szerint 1,300,000 órát sztrájk következtében vesztettek el. Tavaly januárban ugyanis 13 napon át sztrájkoltak a vontató hajók dolgozói. Junius elején viszoxxt az Americaix Flag társaság tengerészei sztrájkoltak 18 napon keresztül. A dokkmunkások ezek szerint 5.5 százalékkal kevesebb időt dolgoztak, mint az előző évben, csupán a Staten Island-i és a Newark-i kikötőkben emelkedett 3 százalékosan a teherforgalom. Mr. Chopin mindazonáltal elismerte, hogy nem csupán a sztxxxjkok okozták a munka leesését, hanem más gazdasági okok is hozzájárultak. Például a Panama Lixxe és Luckenbach Steamship teljesen kivonta hajóit a newyorki kikötőkből, mert tulmagashak tartja a dokkmunkások darabszámos fizetését, annak ellenére, hogy egy ember 7/10 tonna árut kezel óránként. Nagyon érezhető a Kubával való áruforgalom megszüntetése, mert azelőtt havonként legalább 12 hajórakomány indult oda New Yorkból. A teherárnforgalom 3 százalékát a St. - Lawrence Seaway vette el. A newyorki dokkmunkások tavalyelőtt 43,270,227 munkaórát dolgoztak, míg tavaly ez 40,782,901 munkaórára esett le. Mr. Chopin nem említette meg az automáció következtében elvesztett munkaórákat, pedig egész biztosan az is jócskán hozzájárult a munkaórák leszállításához. ÓRIÁSI GYÉMÁNTOT TALÁLTAK az indiai Madhya Pradesh államban. A kő nagyobb, mint a legendás hirü Kohinoor gyémánt. • . .HÚSZ ázsiai és afrikai ország 200 Írójának müveit fordították le kínai nyelvre és adták ki Kinában a legutóbbi három évben. IVWlÁÁAÁnmAAAAWWWlÁAnMMÁÁWIMWVMAÁÁMUVWMMWWWWWUVWWMAnMMAAWWMMMVWWAÁAMMAM NY.-NÉMETGRSZÁGBAN MÁR KRUPPOT ÜNNEPÜK ___£_
