Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-11-30 / 48. szám

JEFFERSON ÉS KENNEDY i Lapunk más oldalán három — hazánk legégetőbb problé- [ máját visszatükröző — levél másolatát közöljük. A levelek fényt vetnek arra a veszélyre, amit a McCarran-féle törvény (Internal Security Act) képvisel az Egyesült Államok ha­gyományos demokratikus életformájára és alkotmányos jo­gaira vonatkozóan. A McCarran-törvényt 10 évig tartó pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság jogérvényesnek minősítette. Azonban, ahogyan ez a döntés létrejött, szintén azoknak az álláspont­ját igazolta, akik kezdettől fogva alkotmányos alapon kifo­gásolták a törvény rendelkezéseit. Ugyanis a Főbiróság ki­lenc tagja közül négy a törvény ellen szavazott és kisebb­ségi véleményükben kifejezésre juttatták nemcsak azt a tényt, hogy a törvény összeütközik az alkotmánnyal és a Bill of Rights módosításaival, hanem azon aggodalmaikat is, hogy a törvény érvényesítése az Amerikai Kommunista Párt ellen milyen katasztrofális folyamatot indithat el az ország­ban a demokratikus hagyományok megsemmisítésére, a po­litikai üldözés kiterjesztésére. Az egy szavazattöbbséggel átcsúszott döntés alapján az igazságügyi minisztérium megindította a McCarran-törvény funkcióját. Felszólította a kommunista pártot a regisztrá­lásra. A párt levélben értesítette az igazságügyi minisztéri­umot, hogy — mint azt már előzőleg is jelezte —, nem telje­síti a felhívást, mert ezzel elárulná saját és amerikai polgár­társai alkotmányos jogait. A McCarran-törvényt kifogásoló négy főbirósági tag ki­jelentései alapján az amerikai társadalomban mozgalom in­dult meg a törvény kivitelezésének megakadályozására. A szeptemberben New Yorkban megtartott országos konferen­ciát az ország más részeiben hasonló összejövetelek követték. Kiváló és közismert egyéniségek, különböző társadalmi réte­gek vezetői nyilatkoztak a McCarran-törvény ellen. Hatá­rozottan rá kell mutatni arra, hogy ezek olyan egyének, akiknek semmi összeköttetésük nincsen a kommunista moz­galommal és ezt a tényt nyilvánosságra is hozzák. Harold C. Urey, kaliforniai Nobel-dijas vegyész közvetle­nül Kennedy elnökhöz fordul kérésével, hogy az elnök szemé­lyes intézkedésével vegye elejét a McCarran-törvény veszé­lyes következményeinek. El kell olvasni ezt a levelet figyel­mesen, mert abban egy kiváló, szabadságszerető amerikai jo­gos aggodalmai és józan tanácsa kerül nyilvánosságra. Or­szágunk történelmére hivatkozik, egy a jelenlegihez hason­ló helyzetre, amikor Thomas Jefferson volt az elnök. Jef­ferson az’ alkotmányba és a szabadságjogokba vetett hité­vel felszabadította az akkori elnyomó törvények áldozatait és előljárt abban, hogy az Amerika-ellenes törvényeket a kongresszus megsemmisítse. “Meggyőződésem, hogy mint Jefferson 1798-ban, ön is fontos feladat teljesítésére hivatott a McCarran- és Smith- törvényekkel kapcsolatban”, mutat rá Urey az elnök jogára és felelősségére. Dr. Urey kérése valóban olyan alapvető, hogy megérdemli az amerikai nép tömeges tántogatását. Egy néhány szó Ken­nedy elnökhöz a Fehér Házba címezve a legkevesebb, amit egy alkotmánytisztelő és a demokráciát féltő amerikai polgár megtehet országa és népe tekintélyének és jövőjének érdeké­ben. Azért mondjuk, hogy ez a legkevesebb, mert ez semmi kockázattal nem jár. Ezzel szemben rámutathatunk a másik levélre, amit lapunk közöl. Ebben a levélben Dr. W.E.B. DuBois, nemzetközileg ismert és tisztelt néger vezető egyé­niség bejelenti, hogy belép az Amerikai Kommunista Párt tagjai soi'ába. Ennek az eljárásnak az a legkimagaslóbb jelentősége, hogy dr. DuBois pont akkor hozza nyilvánosságra elhatáro­zását, amikor a kommunista párt és annak tagjai a legna­gyobb üldöztetésnek és fenyítésnek vannak kitéve. Erre a tényx*e a N. Y. Times is tiszteletteljesen rámutatott. Dr. DuBois életének minden tevékenységét az elnyomott kisebb­ségek és különösen az amerikai néger nép jogf osztottsága el­len irányította, s ezzel a bátor fellépésével a McCarran-tör­vény jog- és szabadságfosztó rendelkezései elleni szemben­állást fejezi ki. A harmadik levelet Elizabeth Gurley Flynn irta a N. Y. Times szerkesztőjének. Ebben támogatást kér ahhoz a küz­delemhez, amit a McCarran-törvény ellen folytat az alkot­mányosság és az amerikai nép szabadságjogainak megvédé­sére. Legalább olyan megértésre tart igényt, amennyit a Times szerkesztője Molotovval szemben kifejtett, aki szintén “visszatért hazájába, hogy szembenézzen vádlóival.” Miss Flynn, dr. DuBois, dr. Urey és a Legfelsőbb Bíróság négy tagja, akik a McCarran-törvény alkotmányossága ellen szavaztak, számíthatnak az amerikai nép elismerésére és tá­mogatására, amiért erőteljesen felhívják a közvélemény fi­gyelmét az országot fenyegető veszélyre. Senki sem lehet közömbös ezzel a veszéllyel szemben. Az első jeleket máris élesen kidomborítja a legrakciósabb, legjobboldalibb ele­meknek vakmerő előretörése, amelyek különböző szerveze­teken keresztül szélsőséges követelésekkel, rágalmakkal, egyének bemocskolásával, az ország fasizálására törekednek. Az ország liberális rétegének, a szakszervezeteknek, a kis­polgárságnak, nemzeti kisebbségeknek, szellemi vezetőknek, meg kell érteniük, hogy a McCarran-törvény alapján nem­csak a kommunista pártot lehet megtámadni, hanem min­den demokratikus intézményt és elgondolást üldözőbe vehet­nek és ez a veszély az egész népet közelről érinti. Csak meg (Folytatás a 2-ik oldalon) Ént. aa 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. X. No. 48. Thursday, November 30, 1961 NEW YORK, N. Y. Folytatják a tárgyalást a kísérleti robbantások Genfben e héten a három atomhatalom — az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjet­unió — továbbfolytatja a szeptember elején megszakí­tott tárgyalásokat az atom- fegyverkisérletek beszünteté­sére. A nyugati hatalmak, ame­lyek az egyezkedés ujraf el vé­telét ajánlották, nem hoztak uj feltételeket magukkal és azt várják, hogy a Szovjet­unió tegyen lépéseket a holt­pontra jutott kérdés riiegol- dására. A Szovjetunió benyuj tóttá javaslatait, de az ame­rikai és angol szószólók eze­ket elfogadhatatlanoknak ta­lálták. A szovjet javaslat szerint a tárgyaló felek az atomki- sérletek beszüntetését az ál­beszüntetésére talános és teljes leszerelés szerves részének tekintenék, amely véget vetne mindenféle f e g y verkezési versenynek, fegyvergyártásnak és fegy­verkísérletnek. A tárgyaló felek megfogad­nák, hogy nem végeznek atomfegyverkisérletet a lég­körben, sem az űrben vagy a viz alatt s e fogadalom tel­jesítését saját meglevő mód­szereikkel ellenőriznék. Tar­tózkodnának a földalatti kí­sérletektől is, mindaddig mig ennek ellenőrzési módszerét kidolgoznák az általános le­szerelési egyezmény részlete­ként. A Szovjetunió azt ajánlja, hogy a három nagyhatalom mellett Franciaország és Észak-Irország is vegyen 'részt az atomfegyverkisérlet besziintetési egyezmény meg­tárgyalásában és aláírásában. A nyugati hatalmak nem hajlandók az ellenőrzés nél­küli atomrobbantási morató­riumot elfogadni. Legutóbbi ajánlatuk 12—20 vizsgálatot követelt évente annak megál­lapítására, hogy egyes szeiz­mográf jelzései földrengésre vagy atomrobbantásra vonat­koznak-e. A Szovjetunió az ilyen kivizsgálásokat kémke­dési kísérletnek minősítette, de előzőleg már beleegyezett abba, hogy évente három ilyen ellenőrző csoport végez­zen vizsgálatot a Szovjetunió­ban. A tárgyaló felek egyelőre nem látnak reményt arra, hogy a tárgyalások eredmény re vezessenek. HIT INTÉZETT ABENAUER WASMTONBAN Adenauer nyugatnémet kan­cellárnak Kennedynél tett lá­togatásáról szóló hivatalos nyilatkozat távolról sem fedi teljes egészében azokat a meg állapodásokat, amelyek létre­jöttek a két államfő négy- szemközt folytatott összesen 13 órás beszélgetéséből. A lá­togatás befejeztével kiadott közös nyilatkozat azt a lát- j szatot akarja kelteni, mintha | a vizitnek az lett volna a fő I célja, hogy megoldja a NATO j szövetségeseknek nézeteltéré­seit, amelyek a német kérdés megközelítésében fennállanak. Viszont megállapítható, hogy a német kancellár látogatásá- I nak eredményei: 1. A NÁTO szövetségesek | merev álláspontja a Szovjet- í unióval szemben a német bé- . kegzerződés és a berlini kér­déssel kapcsolatban megerő- I södött. 2. Megállapodás jött létre i a NATO hadierejének meg- í erősítésére, mégpedig a nyu- | gatnémet hadseregnek, légi- ! erőnek és tengerészeinek ki- ' bővítésével, nagyobb fegyver ellátásával és nukleáris lőve- gekkel való felszerelésével. Tehát a Szovjetunió állan­dó figyelmeztetésével szem­ben, hogy Nyugat-Németor- szág növekvő militarista ere­je veszélyezteti a világ béké­jét, Adenauer Washingtonban megkapta mindazt a támoga­tást és Ígéretet, amire igényt tart és amit többizben nyil­vánosan követelt a német mi- litarizmus erejének még na­gyobb növelésére. (Folytatás a 3-ik oldalon) fWWWWWWISWX/WWWWWWXA/WWWMWWWWIA/WWWWWVXA/WWX/V/WWWtAA Megtalálták a volt iparbáró páratlan fajansz- és porcelángyiijteményéf Esztergomban rejtegette a műkincseket.a volt horthysta alispán i 399 tételt, mintegy 450, jó­részt felbecsülhetetlen értékű, a maga nemében páratlan i kincset érő porcelán és fa-1 i jansztárgy került arra a lis- 5 tára, amelyet egy muzeológu- | sokból álló bizottság néhány napja vett fel Esztergomban. A lista azokról a műkincsek­ről készült, amelyeket báró Ullmann György, a Hitelbank egykori ügyvezető elnöke, a magyar finánctőke koronázat- ; lan császára rejtett el 1948- ban, mielőtt Nyugaton kere- í sett volna menedéket és ame- j lyek most kalandos körülmé- j nvek között kerültek elő. Lőszert kerestek ... Néhány héttel ezelőtt egy féltucatnyi esztergomi gyerek a második világháborúból származó lőszerekkel, rob­banóanyagokkal játszott. A szülők többsége megelégedett azzal, hogy eltiltotta gyerme­két a veszélyes “játékszertől” de az egyik édesapa — hogy eleve elejét vegye minden szerencsétlenségnek — beje­lentést tett a rendőrségen. Megindult a nyomozás,, s a gyerekektől hamarosan sike­rült megtudni, hogy a lősze­reket, a robbanóanyagot a 1 Bajcsy-Zsilinszky ut 30. szám I alatti ház egyik eldugott zu- j gában találták. Ezt a házat jól ismerik az esztergomiak. Egykori tulajdonosa — aki ma is ott lakik az épületben — ismert ember, Reviczky Elemér, Esztergom vármegye egykori alispánja. (Folytatás a 6-ik oldalon) Stevenson Délamerikában Adlai Stevenson rövid látoga- : tása Artur Frondizi argentínai j j elnöknél a hírek szerint nem [ i járt sikerrel, amennyiben hiva- j j'talos kijelentés történt arravo-) : natkozólag, hogy Argentina nem hajlandó résztvenni olyan meg­mozdulásban, amely Kuba el­itélését tűzte ki céljául. Steven­son a januárra összehívott ame- rikaközi konferencia támogatá­sára igyekszik felsorakoztatni a latinamerikai államokat. Ezen a konferencián egységfrontot akar nak létesíteni “a nemzetközi fel- forgatás” megakadályozására. A konferencia iránt más latiname­rikai államok sem mutatnak lel­kesedést. Chester Bowles uj kinevezése Chester Bowlest, aki a Ken- nedy-kormánynál a külügyi ál­lamtitkári funkciót töltötte be, váratlanul leváltották H.elyére George Wildman Ball-t nevez­ték ki, akit külkereskedelmi szakértőnek ismernek.

Next

/
Thumbnails
Contents