Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-11-23 / 47. szám
Thursday, Nov. 2.°,, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ___!2_ ^\/VI/|/VVVI#V^AAAA/\AAAAAAAAAAAAAAAAAA/^#WAAAAAAAAAAAAAAAAA/^AAAAAAAAAAAA/^AAAAAAAAAA/%^ M agyarország >^AW/VVW\WWVWVtfUVVMAMV«A/tVWWVMMAMUU«/«AAIVWUUVV'Jt>VW>An<UW\AA/WIAn/VUWVVtfWV\/VV^ Tanácsülés a Ferencvárosban Irta: Fodor Erna Budapesten egyik reggel a nyár folyamán csöng a telefon és engem keresnek. “Akarod látni, hogyan folyik le nálunk egy kerületi tanácsülés?’’, kérdezi barátnőm, aki a 9-ik kerület Vöröskereszt titkárnője. Igenlő válaszomra csak annyit mondott: “Ülj gyorsan a 15-ös autóbuszra és jöjj végig a Ráday utcán a Bakács térig, ha idejében itt vagy, várlak.” Miután még sohasem vettem részt semmiféle városi tanácsülésen, nagyon érdekelt a dolog és egy-kettőre a 15-ösön ültem, hogy a kijelölt helyre menjek. Hatalmas teremben találtam magamat, ahol már rengetegen ültek, nrind érdeklődök, vagy talán jobban mondva az illetékesek. A kerületi tanács elnöke éppen megnyitotta az ülést és bemondta a napirendet. A legelső valamilyen “Összeférhetetlenségi bizottság” jelentése volt. Feljelentés érkezett ugyanis pár héttel előbb a kerületi tanácshoz Csapó Sándorné tanácstag ellen, akiről egy lakó azt állította, hogy nem volt hajlandó meghallgatni panaszát, ami mint tanácstagnak kötelessége lett volna. Ugv látszott, az előző tanácsülés háromtagú bizottságot küldött ki a vád megvizsgálására és most e bizottság meghallgatásáról volt szó. A bizottság jelentését mindenki a legnagyobb figyelemmel hallgatta, majd ajánlatuk alapján a vádat Csapó Sándorné ellen elvetették, annál is inkább, mert kitűnt, hogy lelkiismeretes és odaadó munkásnőről volt szó, aki mellett a ház minden lakója szivvel-lélek- kel tanúskodott: mindenben segítségükre van, amire csak képes. Ugyancsak elutasítottak egy hasonló vádat Erdős Sándorné ellen, amit a vizsgálat szintén alaptalannak, rosszindulatúnak minősített. E jelentések után viszont az egyik lakótársa vádat emelt Horváth József tanácstag ellen, akiről azt állította, hogy összeférhetetlen és a ház lakóival szemben csúnyán, sőt a legnagyobb türelmetlenséggel viseltetik, ha azok panaszaikkal felkeresik. Újabb háromtagú bizottságot választottak az uj ügy kivizsgálására. E bizottság egy hónapon belül a következő gyűlésen teszi meg jelentését. A köztisztaság kérdése A gyűlés 2-ik pontja a köztisztaság kérdésével foglalkozott. Most kezdtem csupán megérteni, mi az oka annak, hogy Budapesten olyan sokat adnak a város tisztaságára. A tárgyalásokból kiderült, hogy csak a felszabadulás óta tartják ezt olyan fontos kérdésnek és a város egész polgárságát igyekeznek meggyőzni annak fontosságáról. Nem csupán az utcák tisztántartásáról volt itt szó a 9-ik kerületen belül, mert ez a gyülekezet csak saját kerületével foglalkozott részletesén, hanem — miután ez a város régi szegény, illetve iparnegyedét foglalta magában —, szóba került a levegő szennyezése, illetve, hogy bizonyos gyárakból kiáradó szagokat milyen módszerekkel kellene megszüntetni. Szívügyüket képezte a kerületi üzemek korszerűsítése, az állattenyésztés megszüntetése, stb. Bojtos Sándor végrehajtó bizottsági titkár például jelentette, hogy a házakon belül is menynyit javult a helyzet a tisztaság tekintetében. Felmerült a városi szeméthordás kérdése,is. Budapesten a házakban úgynevezett “kukák”, nagy bádog, vagy más fémből készült szemeteskannák vannak. Ezeket állandóan zárva tartják, s gépekkel szívják ki tartalmukat, hogy port ne verjenek fel. Sokan panaszkodtak, hogy egyes helyekről napközben viszik el a szemetet. Az általános vélemény az, hogy amig a város alszik, addig vigyék el a szemetet. Kiderült, hogy ezt tervezik, de egyelőre nincs még elég felszerelés és igy a szeméthordókat több részlegben, nappal is kell dolgoztatni. Panaszt emeltek egy Herbánia nevű gyógynövényt feldolgozó ipari telep ellen, mert rossz szagot, sőt bűzt áraszt a környéken. Arra kérték a tanácsot, hasson oda, hogy e telepet kiköltöztessék a városból, a levegő tisztántartása érdekében. Arról is szó esett, hogy miképpen erősítsék a kerületben a viznyomást, miután egyes helyeken a magas épületek lakói panaszkodtak annak elégtelensége miatt. A nevelés is mindenki ügye A harmadik nagyon fontos kérdés, a nép nevelésének kérdése került ezután tárgyalásra, mert a jelentő — Várady nevű tanácstag — megjegyez te: “igen fontos ez részünkre, hiszen nem vagyunk rendőrállam.” Balogh 11a, a kerületi Vöröskereszt titkárnője, akit ezen a napon tiszteletbeli tanácstagnak választottak meg, jelentett az egészségügyi felvilágosító munkáról, amelyet szervezete vezet a kerületben. Filmekkel heti 3—4-szer is tartanak felvilágosító előadásokat különböző betegségekről, amelyekre főképpen a környékbeli háziasszoA magyar sajtó Nagy József né könnyűipari minisztertől tájékoztatást kért az iparág második ötéves tervéről. Hogyan elégíti ki a köny- nyüipar a lakosság egyre növekvő igényeit textiláruból, cipőből, bútorból stb.? A belföldi és az exportigények kielégítésére a könnyűipar termelése a második ötéves tervben 37 százalékkal növekszik. Az átlagos ütemnél gyorsabban fejlődik a bútor-, a papír-, a kötszövo- és a ruhaipar, valamivel az átlagosnál lassabban- nő a textil- és a cipőipar termelése. A könnyűipar 14 százalékkal ad több árut a belkereskedelemnek, mint eddig — mondotta a miniszter. A mennyiségi növekedéssel legalábbis egyenrangú feladat, hogy javítsuk a termékek minőségét, tetszetősebb és jobb használati tulajdonságú — tehát korszerűbb — árut gyártsunk. Hogyan fejlődnek az egyes iparágak külön- külön? — kérdeztük. A textilipar fejlesztését a közönség öltözködési kultúrájának eddigi növekedése és várható további növekedése szabja meg. Ezért növeljük a többszíne» mintájú, tetszetős, divatos szövetek gyártását és választékát. Az egy főre jutó szövettermelés a múlt évi 83 négyzetméterről 43 négyzetméterre nő. A lakosság megszerette a nemeskikészitésü és műszál- vagy miiszállal kevert szöveteket. Bővül-e az ilyen szövetek termelése? Bővül. A tervidőszakban a korszerű kikészitésü pamut-, gyapjú-, len- és kender sző ve tok termelését kereken megtízszerezzük. Általában elmondhatjuk: minden vonalon a mainál korszerűül) termékek gyártására törekszünk. Mondok példákat: a kötszövőipar bővíti az olcsó, divatjellegii cikkek választékát, szintetikus fonalból készít felső- és alsóruházati cikkeket, növeli a varrás nélküli nylonharisnyák gyártását. Növekszik a modern mintájú bútorszövet és szőnyeg mennyisége. Megkezdjük a szintetikus (műanyag) függönyök gyártását. És jelentős lépésként: a tervidőszakban forgalomba kerülnek a fonás és szövés nélkül készült szövetek. Ennek az uj technológiai eljárásnak legfőbb előnye az olcsóság, s ig.v a lakosság is igen olcsó szövethez jut. A példák sorában kívánom még megemlíteni, hogy természetesen a konfekcióipar is mind több ilyen modern szövetet dolgoz majd fel, ezen belül különös gonddal törekszik a fiatalság valóban fiatalos, üde és modern öltöztetésére. Ha már a modernségnél tartunk: hogyan modernizálódik a textiliparban a technológia, a miiszaki színvonal, tehát a gyártás? A műszaki fejlesztés az ötéves tervben elsősorban a mai üzemek rekonstrukciójával, bővítésével és a régi gépek kicserélésével történik. Az automata pamutszövő gépek részarányát a mai Í0 százalékról 25—26 százalékra; a fésüsfono- dák kapacitását a mainak 135 százalékára növeljük. Vertikális üzemmé — fonoda, szövődé, kikészítő — bővül a Szegedi Textilmüvek, amely az ötéves terv végére évi 33—34 millió négyzetménvok mennek. A nemi betegségektől kezdve a TBC és rákkutatásig mindenről tartanak ismertetést. így aztán a nép szívesebben vizsgáltatja meg magát a betegségek megelőzésére, annál is inkább, mert bármilyen vizsgálaton díjmentesen mehetnek át. Egyik érdekes munka az egészségörök kiképezése. A kerületben 614 egészségőr működik, akik együtt dolgoznak a házfelügyelőkkel a tisztaság érdekében. Külön munkát végeznek az ifjúság nevelése terén és az iskolákban már a legkisebbeket is rászoktatják a rendszeres kézmosásra. Az ifjúsági szervezeteket, mint a KISZ és az úttörőket is felhasználják, hogy ezek jó példát mutassanak a még szervezetlen ifjúság, illetve gyermekek részére. így lassanként kezdtem megérteni, miért van, hogy bár minden villamoson, minden autóbuszon jegyeket adnak ki Budapesten, leszállás után a legtöbben a fali tartályokhoz viszik jegyüket és csak nagyon ritka az, aki ledobja azokat a földre. Körzeteik tanítása lassan, de biztosan hatással lesz e még ellentálló? illetve felvilágosulatlan kevesekre is. Budapest a füstös, régi iparváros nem csupán a világ egyik legszebb fekvésű városa, de rövidesen egyik legtisztább városa is lesz. tér szövetet termel majd. A kikészitőiizemekben alkalmazzuk az úgynevezett rövidített fehéritési, és festési eljárást. A könnyű gyapjú- és műszál- szövetek mosását, szárítását és nemeskikészité- sét automata gépsorokon végezzük. Törekvésünk, hogy amennyire csak lehet, kiszorítsuk a nehéz testi munkát s ezzel is növeljük a termelékenységet. A ruhaiparban például a vasalást teljesen gépesítjük. Kutatásokat végzünk a ruhaipar teljes automatizálására, s első lépésként automatizáljuk az egyes műveleteket. A textilipar műszaki fejlesztésére a terv a könnyűipar összes beruházásának egy harmadát: kétmilliárd forintot biztosit. Emellett törekedni kell minden iparágban és üzemben a gyártási műveletek saját erőből történő korszerűsítésére, a korszerűsítés szubjektív feltételeinek biztosítására, ami nem más, mint a vezetési színvonal javítása, a tervezés realitásának biztosítása, a szakképzettség növelése stb. Minden üzem mérje fal pontosan kapacitását, dolgozza ki műszaki, fejlesztési és szervezési intézkedési tervét, biztosítsa a beruházások natár-' időre történő befejezését, tartsa valóban törvénynek a tervtörvényt. Csak szükségletekre szabad termelnünk. Minden olyan tervtulteljesités, melynek eredményeképpen elfekvő áru, felesleges raktárkészlet, nem igényelt árucikk jön létre — káros és megengedhetetlen. Eddig csak a textiliparról hallottunk. Hogyan fejlődik az ötéves tervben a cipő-, a hűtor- és a papíripar? A cipőipar termelése 22—-24 százalékkal növekszik. Ezzel egy időben kedvezően változik a választék: az átlagosnál nagyobb mértékben fokozzuk a keresett, divatos, könnyű, hajlékony cipők gyártását. Fejlesztjük cipőgyáraink műszaki színvonalát: uj, kqrszavü alapanyagokat — pasztell és különleges szinti bőröket, műanyagokat — biztosítunk számukra. Korszerűsítjük a.r gépparkot. Ami a bútoripart illeti — itt hatalmas fejlődés várható. Az állami nagyipar termelése 84 százalékkal nő. A bútorgyárakat a legkorszerűbb bútorfajták termelésére ösztönözzük. Ezért bővítjük a mai gyárakat, 10 gyárban pedig teljesen korszerűsítjük a technológiát. Általánosan bevezetjük a korszerű ragasztási és felületkezelési (fényezési) eljárásokat, amelyek néhány gyárban már eddig is nagyszerűen beváltak. Lesz-e elég alapanyag a majdnem kétszeresre növekvő bútorgyártáshoz? A korszerű bútorgyártás döntő feltétele, hogy mind több hazai gyártmányú fahelyettesitő — de a fával egyenértékű, sőt, jobb — anyagot:: használjunk fel. A második ötéves tervben jelentősen fejlesztjük a pozdorjalapokat, a forgácslapokat és a farostlemezeket gyártó üzemeket. Nem a könnyűipari tárca felügyelete alá tartózik, de megemlítem, hogy jelentős mértékben tovább, bővítjük a Mohácsi Farostlemezgyárat is, és elérjük, hogy 1965-ben a bútoripar már 87 százalék- (Folytatás a 14-ik oldalon) HOGYAN ELÉGÍTI KI A LAKOSSÁG IGÉNYEIT A KÖNNYŰIPAR A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN?
