Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-11-23 / 47. szám

OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A MAfi’fB SZÓ SZOLGÁLATA Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act oi March 2, 1879, at the P. O. of N. Y... N. Y Vol. X. No. 47. Thursday, November 23, 1961 NEW YORK, N. Y. Kennedy külföldi látogatói A “megingott bizalom” helyreállítása, Kongó problémája képezik a beszélgetések tárgyát ft HELYES REGLÁTÁS pi grsi A mi társadalmunkban az alkotmány által biztosított pol­gári és politikai jogokat is csak állandó éberséggel és küzde­lemmel lehet felszínen tartani, nem beszélve a 20 millió né­ger polgártársunk jogairól, akiknek alkotmányos elismerése csak papírra vetett betű, gyakorlati érték nélkül. A hideg­háború nagyobb teret és lehetőséget nyújt a szélsőjobbol­dali reakciónak a demokratikus jogok megtámadására és, aláásására és ezt a lehetőséget roppant mértékben felhasz­nálták a támadások kiélezésére az utóbbi hónapokban. Kétségtelen', hogy a Legfelsőbb Bircság döntése a Kom­munista Párt ellen hathatós bátorítással szolgált ezeknek a demokrácia-ellenes elemeknek a vakmerőbb fellépésükhöz. Olyannyira, hogy még a leggyengébb liberális színezetet is kommunista veszedelemnek tüntetik fel a közvélemény meg­félemlítésére és a kormány politikájának befolyásolására. Olyan társadalmi rétegek, amelyek távolról sem nevezhe­tők kommunistáknak, sőt még szimpatizálóknak sem, felszó­laltak a Legfelsőbb Biróság döntése ellen. A Főbiróság négy tagjával együtt, akik a döntés ellen szavaztak, mások is felismerték alkotmányellenes voltát és demokrácia-romboló hatását. A szeptemberben megtartott országos konferencia a döntés visszavonásának támogatására, több ilyen réteg részvételével folyt le. Legújabban dr. Harold C. Urey, a Kalifornia Egyetem No- beldij-nyertes fizikusa, egyenesen Kennedy elnökhöz for­dult személyes levelével, hogy szüntesse meg az eljárást a Kommunista Párt ellen, amiért nem hajlandó regisztrálni. Az International Security Act (McCarran-törvény) végrehaj­tása aláássa “a gondolatszabadságot, a szólás- és szabad tár­sulás szabadságát”, Írja dr. Urey. “Ha nem védjük meg azoknak a jogait, akikkel nem ér­tünk egyet, eljöhet az az idő, amikor a velünk megegyezők, sőt, talán a sajátmagunk védelmére kell kelnünk”. Amire dr. Urey figyelmeztetett, az hamar bekövetkezett. Az az idő már itt van. Az ultra-reakció szertelensége ellen a római katolikus püspöki kar is felemelte szavát és Kennedy elnök pedig személyesen verte vissza az adminisztrációja tagjai ellen emelt vádaskodásokat. William E. Cousins érsek Milwaukee-ből a püspöki karhoz benyújtott évi jelentésében “az anti-kommunista ultrákat” vádolja azzal, hogy félreve­zetik az amerikai népet. Az érsek, nem védte a kommuniz­must, hanem rámutatott arra, hogv a demokrácia ellenségei “kommunizmusnak tüntetnek fel olyan álláspontokat és vé­leményeket, amelveket a legtöbb amerikai vitás, de tör­vényes álláspontnak ismer el.” Továbbá ezek az antikommunista ultrák “kommunistának vagy kommunista barátnak bélyegeznek meg egyéneket, akiket azután bántalmaznak és üldöznek”, mondja az érsek jelentése és bár neveket nem említett, félreérthetetlenül a John Birch Society ellen irányultak szavai. Tőlük eredt az a gyanúsítás, hogy úgy a katolikus papság, mint a protestáns lelkészek a kommunizmus eszméjével vannak megfertőzve. A különbség csak az, hogy az egyik jobban, mint a másik — Robert Welch Jr., a bircherek vezetőjének véleménye szerint. Kennedy elnök Los Angelesben mondott beszédet múlt hé­ten és leleplezte politikai ellenfeleinek taktikáját, akik kom­munizmusnak bélyegeznek meg mindent, ha az nem fedi (Folytatás a második oldalon) zás nélküli kezdeményezés­nek” minősitették Bonnban, de később Adenauer védelmé­be vette a követet és vélemé­nyét leszűkítette arra, hogy nem minden pontban egyezik meg Kroll ajánlataival, amit Kruscsevnek megtett a Ber­lin megközelítésére vonatkozó megegyezés tekint?.vében. Washingtoni jel-ntés sze­rint Kennedy ír : akarja nyugtatni Adenaug i. hogy továbbra is változatlanul ra­gaszkodik a nyugati hatalmak berlini jogaihoz és katonai erejét fenntartja azok meg­védésére. Hogy továbbra is ellenzi a Német Demokrati­Az elmúlt hét végén vált bizonyossá, hogy a ’a olasz repülőt megölték Kivu tarto­mányban a fellázadt kongói katonák. Az ENS részéről intézkedéseket fogaiaü ifot- tak a tettesek kézrc’-erítésé- re. ENSz harci egysége .zár­ták le a Kivu tartományba vezető utakat, hogy megaka­dályozzák a gyilkosok elmene­külését a helyszínről. Az Egyesült Nemzetek new yorki székházában a Bizton­sági Tanács tárgyalta a kon­gói eseményeket. A diai E. Stevenson, az Egyesült Álla­mok megbízottja, légierőt kö­vetelt a központi kormány ré­szére, hogy fegyveresen te­remthesse meg Kongó egysé­gét. Valerian A. Zorin, a Szov jetunió megbízottja viszont arra mutatott rá, hogy Ste­venson ezzel a javaslattal csak el akarja terelni a fi­gyelmet a lényegről, “Belgi­um és más gyarmati hatalom intervenciójáról Kata ngá- ban.” A Biztonsági Tanácsban fo­lyó vita folyamán Stevenson a központi kongói kormány Konrad Adenauer kancel­lár, akit a legutóbbi nyugat­német választás majdnem ki­buktatott vezető pociziójából, jelenleg háromnapos látoga­tást végez Washingtonban, i Kennedy elnök, a szokásától eltérően, négyszemközt foly­tatott megbeszélést Adenauer rel (tolmácsok jelenlétében), amit a sajtó jelentés úgy jel­lemez, hogy “a bizalom válsá­gának eloszlatását” célozta. A két kormányvezető még talál­kozni fog, mielőtt Adenauer szerda este elhagyja az or­szágot. A magántalálkozást hiva­talosan azzal magyarázzák, hogy szükség volt tisztázni a tények félremagyarázásán ala puló gyanakvást, ami a né­met kérdés körül a két ország kormányköreiben kialakult. Amióta a nyár folyamán a szovjet kormány felvetette a német békeszerződés és Nyu- gat-Berlin szabad várossá té­telének szükségességét, a nyu gáti szövetségesek még nem voltak képesek megegyezni egy közös álláspontban a kér­dés megközelítését illetően. Nyugat-Németország azon fé­lelmének adott kifejezést, hogy az Egyesült Államok­nak megalkuvó szándékai van nak. Ezt Kennedy elnöknek egy kijelentésére alapozta, amely úgy szólt, hogy “mi nem vagyunk merev formu­lához kötve” és ugyanakkor elismerte “mások történelmi és jogos érdekeit Európa bé­kéjének biztosítására” vonat­kozóan. Washingtont viszont nyug­talanítóan érintette dr. Hans Kroll nyugatnémet moszkvai követnek Kruscsevnél tett lá­togatásáról szóló jelentés, amely szerint Kroll a két or­szág közötti “nagymérvű ki­békülésre” tett ajánlatot és hogy Kruscsev “megtárgya­lásra érdemesnek” értékelte a felvetett pontokat. Kroll el­járását először “meghatalma­hadseresrének további erősí­tését kérte a világszervezet­től, hogy a leopoldvilM kor­mány kifejlesztett had '-regé­vel végi -hajthassa “a ■ at a feladn' r>],-it, amelyekéi -rém­be i ■; mié.” Az ' sült Álla i a megbízott j a nem’ egy ' meg az Eg 'sült Arab Köztársaság, Libéria és Cevlo,. határozati jav tatá­val. «mH a múlt héten nyúj­tottak be elfogadásra a Biz­tonsági "hnácsban. A három semleges nemzet K^anea tartomány különállását tör­vénytelennek Ítéli és ezért azonnali megszüntetését java­solja. Hivatkoznak az ENffo ez év február 21-én hozott határozatára, amely mindén katonai vagy katonai jellegű személy vagy politikai tanács adó eltávolitását Írja elő, aki nem az ENSz-hez tartozik. A Biztonsági Tanács vitá­ja még folyik. A politikai szakértők szerint egyik javas­lat sem kaphatja meg az elő­irt többséget és igy gyors ha­tározat nem várható Kongó kérdésében. KÖZSEGÉLYEN NYOMORGÓ MILLIÓK Nyujthat-e rendes életet mindenkinek a “gazdag” társadalom? Társadalmunk kivetettjei, a kereset nélkül maradt és közsegélyre szoruló öregek, gyámoltalan betegek és gye­rekek az utóbbi hetekben egy szervezett gyülöletkampány áldozataivá váltak. A kam­pány alapja az úgynevezett “Newburgh Plan”, arról a városról elnevezve, ahonnan Hinduit. A lényege pedig az, hogy a közsegélyben részesü­lők nem mások, mint csavar­gó munkakerülők, akik be­csapják a jóléti hivatalt; hogy a közsegély előmozdítja a törvénytelen gyermekek szaporodását és bátorítja azo kát, akik a társadalom nya­kán kívánnak élősködni. A következtetés ebből támogatói szerint az a terv, hogy szi­gorú megszorításokat kell al­kalmazni a segélyezettek meg rostálására, kényszermunkára kell őket fogni és anyáktól, akiknek több törvénytelen gyermekük van, meg kell vonni a segélyt. Miután ez az embertelen, barbár irányzat az ország több részében talajra talált és kisebb-nagyobb politikai sáfárok önérdekből országos veszéllyé fújták fel a segély­nyújtást, megszólaltak a hig­gadtabb hangok és védelmé­re keltek az önhibájukon kí­vül szükséget szenvedőknek. ! Abraham A. Ribikoff jóléti j miniszter nyilvánosságra hoz- j ta, hogy tervbe vette a köz­jóléti program átszervezését és meg akarja szüntetni azt az ellenszenvet, amit a köz­véleményben mesterségesen felidéztek a segélyre szorul­tak ellen. (Folytatás a 2-ik oldalon) A maga borzalmasságában is lenyűgözően érdekfeszitő cikk jelent meg a “The Nation” (333 6th Ave., New York 14, N. Y.) liberális folyóiratban, amelyről azt a véleményt alkottuk, hogy minden amerikainak el kell olvasnia. Borzal­mas a cikk, mert kertelés nélkül olyan részleteket tár fel egy esetleges atomháború mindent elpusztító következményei­ről, hogy elolvasása a lidércnyomás hatását kelti. De el kell olvasni mindenkinek. Szükségesek ezek a felvilágosítások azért, hogy az amerikai nép lássa meg, milyen csúf játékot űznek vele a hidegháború apostolai, a meleg — nem — a tüzes atomháború tervezői. A cikket eredeti formájában, angol nyelven, közöljük mai lapszámunkban. Azért tesszük ezt, mert ezzel nemcsak olva­sóinkat, hanem azok angol nyelvű gyermekeit, családtagjait, rokonait és barátait is szolgálni akarjuk. Járjon kézről-kéz- re ez a cikk, olvassák minél többen. Vegyék iudomásul, hogy milyen irtózatos szörnyűségbe akarják taszítani az amerikai népet és az egész emberiséget a fegyvergyártáshoz ragasz­kodó érdekeltségek és a polgári védelemnek, az óvóhelyek építésének ilyen félrevezető rákényszeritésével hogyan akar­ják a népet is eszközül használni gyalázatos céljaik elérésére. Hajlandók vagyunk a cikket külön kiadásban is megjelen­tetni, ha olvasóink úgy érzik, hogy terjeszthetik ismerőseik között. Ha erre olvasóinktól megfelelő számú értesítést, il­letve megrendelést kapunk, akkor a különszámot kinyom­tatjuk és 15 példányt 1 dollárért küldünk a cikk terjesztői­nek. Olvasóink egyelőre ne küldjenek pénzt, amikor a meg­rendelést küldik. Majd utólag számlázzuk, ha a megrende­lések száma jogossá teszi a különkiadás elkészítését. kus Köztársaság tényleges elismerését, úgy szí; az Oder-Neisse határvon; ! vég­leges elfogadását, amit a 11. világháború befejezés • ’tán a szövetségesek közös leg- állapodással a német 1 .gyei országhatárnak fektet1 rí le. K nnedy elnök Paul -.! fmri Spank, belga külüp\;; /lisz­tért is fogadta, akivel Kongó problémájáról tárgyalt. - aak lehetőm/ tartja a 1 ! oonti kormány és Katang’ közti kiegyezést. Berlin kérdésében azt ajánlotta, hogy az érde­kelt nagyhatalmak tartsanak maga* színvonalú egvezkedő tárgyalásokat a Szovjetunió­val. A KQM® ESEMÉNYEI OTáJA

Next

/
Thumbnails
Contents