Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-11-02 / 44. szám

Thursday, November 2, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZo 13 • 312 X2*=2893407c-r-2309801/3982 + 34050=898' >9472* IA SZÁMOK BESZÉLNEK | * írja Eörsi Béla <= a ° # 312 X2í=2893407c+2309801/3982 +34050=898'i 9472* Az amerikai élet számokban Az 1960-as év népszámlálási adatai lassan nap­világra jutnak a lapok és magazinok hasábjain. Sok érdekes felvilágosítást kapunk ezekből az adatokból. A jövedelem. Habár az amerikai statisztika nem hamisítja meg az adatokat, de nem is adja a való tényeket. Ez főként a jövedelem adataiban mutatkozik meg. Iparkodnak a jövedelem valódi elosztását eltitkolni és a nyilvánosságra hozott adatokat szépíteni. Ezt úgy érik el, hogy átférj és feleség jövedelmét összeadják (jelenleg sok nő rendelkezik külön keresettel) és ezt, mint családi jövedelmet mutatják ki. így a közölt számadatok szebben hangzanak, magasabbak és az általános jólét benyomását keltik. Ugyanakkor nem hozzák nyilvánosságra az igazi, úgynevezett reálbéreket, vagyis nem veszik tekintetbe a dollár vásárló értékét és az általános igények emelkedését. így a statisztika azt mutat ja, hogy mig az átlagos amerikai jövedelme 1960- ban $5,600 volt, addig 1947-ben csak $3,000. De más tényezőket sem vesznek számításba, mint pl. a dollár vásárló erejének-csökkenését. Pl. $5,600-t nem $3,000-rel kellene szembeállíta­ni, hanem $4,000-rel, mert ennyi lett volna a vá­sárló ereje 1947-ben. Nem hozzák nyilvánosságra a statisztikai adatok azt sem, hogy mennyi fele­ség dolgozik, illetve kénytelen dolgozni, s nem veszik számításba a korai házasságok által előál­lott magasabb igényeket sem. Elég. tiszta képet kapunk az egyénre eső jövedelmet illetően, bár ezt is szépítve. A legmagasabb jövedelm pl. Delaware államban található. Hogyan lett ez a kis állam valóságos földi paradicsom? Úgy, hogy Delaware a korporációk (nagyüzlet) eldorádója. Ez az állam nyújtja a legkedvezőbb helyzetet a részvénytársaságoknak. Városainak nagy épületeiben megtaláljuk az üvégigjárató ajtókon Amerika legnagyobb korporációinak a nevét, s hivatalosan itt fizetik adójukat. Az egy főre eső jövedelem $3,013. Ezután következik Washington, D. C., ahol a lakosság fele jól fize tett államhivatalnok, másik fele pedig nyomorgó néger polgár. Itt 1960-ban $3,008 volt az egy főre eső jövedelem. New York és Kalifornia majdnem egyforma jövedelmet mutat ki. Connecticut jövedelme vi­szont — a gazdag és el őke 1(7 kisvárosok révén — kissé magasabb, mint e vezető két államé. A legalacsonyabb jövedelmet a déli államok mutatják ki, s ezek között is természetesen Mis­sissippi vezet ($1,173), azután jön Alabama, Ar- konsas, So. Carolina. Ahol a szegénység a legna­gyobb, ott van a legnagyobb jogfosztás. Vannak természetesen kivételek. Ilyen pl. Alas­ka, ahol a jövedelem majdnem annyi, mint New Yorkban, viszont a megélhetés jóval többe kerül, mint a 48 régi állam bármelyikében. Hawaii-ban is az átlagnál kissé magasabb a jövedelem, ami meglepő. Ugylátszik erre vezethető vissza, hogy ott nincs háborúskodás a fajok között. A-nők helyzete. Az utolsó félszázadban ezen a téren sok javulás észlelhető. Az eladó leánynak, vagy elvált asszonynak Alaskában van a legjobb esélye. Ha viszont kínai leányról van sző, az men­jen San Franciscoija, mert ott állítólag 5 kínai férfi jutna eg.v kínai leányra. De Washingtonba ne menjen olyan fehér nő, aki férjhez kivan menni, mert ott a nőknek több mint fele férjezet­ten. A nők uj életét a családi statisztika világítja meg a legjobban. Száz év előtt a családfő eb ár­totta szüleit, feleségét, felesége szüleit, leány- testvéreit, unokatestvéreit és nagynénjét. Vagyis a középosztály asszonyainak fő életforrása, volt a rokonoknál szegény rokonnak lenni. Ma a hely­zet ezen a téren is megváltozott, még az özvegy anyák sem szívesen élnek gyermekeiknél, igy az átlagos család ma 3.7 személyből áll : apa, anya, egy gyermek, s minden tiz család közül hétnél már két gyermek van'. A U. S. News & World Report röviden a követ­kezőkben állította össze a statisztika eredmé­nyeit : Az átlagos amerikai ma fiatalabb, mint ezelőtt, vagyis 30 éves, mivel a háború óta sok gyermek született. Miagyarok A merikában A magyar menekülteknek volt hová menni és rövidesen több mint 70 telepese volt Uj Budának. UJ BUDA Iowa állam Decatur megyéjében volt. A terület, amit a telepeseknek kihasitottak, 7,680 holdnyi volt, a magyarországihoz hasonló növényzettel, éghajlattal. Az Újházi csoport megalakította a várost, amit először Uj Budapestnek akartak elnevezni, de mégis az UJ BUDA elnevezésnél maradtak. Kitervezték a várost, a város közepét Kossuth tér-nek nevezték el és abba szaladtak be a Wash­ington, Jefferson, Damjanics, Petőfi és Garibaldi körutak. A többi utcákat is a szabadság nemzet­közi és magyar hőseiről nevezték el. Minden utcát széles sugárútnak terveztek. A város-tervezők kitűnő képzett mérnökök vol­tak, akik remekül kitervezett épületeket emeltek a Kossuth téren. Az épületeken kivid kitervezték, kijelölték a népkerteket, gyermekjátszó helyeket. Terveztek egyetemet, hangversenytermet, képki- állitásra alkalmas termet, úgy ahogyan az Pes­ten volt. Megkezdték a szőlőtermelést, a Grand River völgyében célul tűzve ki a tokaji nemes bort; építettek szeszfőzdét, borospincéket. Meghonosították a lótenyésztést. A lovak egy- részét munkára használták, de kitűnő versenylo­vakat is neveltek. • "A Grand River völgy szebbnél-szebb erdői tele voltak százados hatalmas fákkal, ezekből építet­ték a házakat. Egymásután emelkedtek a terje­delmes tornácos házak, kényelmesen berendezve. Újházi csoportja tehetséges, szorgalmas ernbé- rekbőí állott. Ott volt Pomutz György, a volt ko­máromi 48-as rendőrfőnök, aki Újházival együtt érkezett UJ BUDÁ-ra. Nem restelve a legnehe­zebb munkát sem, segített fákat kidönteni. felfü- részelni és házakat építeni. Az épületek elkészí­tése után Pomutz, Takács és Kovács gazdálkodni kezdtek hat kilométerre Újházi földjétől. Pomutz a telepeseket mindenben segítette; ha betegek Voltak, ápolta őket; főzött jó magyaros ételeket, megszervezte a mosodát, biztatta a csüggedőket. Otthont akart teremteni a kivándorolt magyarok­nak, hajtotta az úttörői lelkesedés. Be is bizonyí­totta; hogy habár a katonai kiképzésen kívül nem volt szakmai kiképzése, erős akaraterővel, kitartó munkával tudott alkotni, egy uj várost alapítani. Pomutz 1861-ben, a polgárháború kitörésekor otthagyta békés foglalkozását, beállt Lincoln had­nnMw\Ann/wv«Movuvwwv<An/evvvt/tinAAAn/uw^n Amerika lakosságának 70 százaléka városok­ban lakik, tiz év múlva ez a szám talán már 80 százalék lesz. A farmerek fele az utolsó évtizedben otthagy­ta a földet. Az úgynevezett amerikai középosztály (a .jöve­delmet figyelembe véve) majdnem i/á részét te­szi ki a lakosságnak. Ezeknek a családoknak a jövedelme $7,000-1 ől $15,000-ig terjed, ami elég­séges az úgynevezett középosztály életnívójának fenntartásához. Az Egyesült Államok lakossága 184 millió, tiz év múlva 214 miihó lesz. A fiatalok korábban há­zasodnak. mint tiz, vagy húsz évvel ezelőtt. Az idegenszármazásu lakosság eltűnőben van. A mai második, vagy harmadik generációnál majdnem teljesen lehetetlen megállapítani, hogy őseik idegenszármazásuak-e, vagy már a May- flowerrel jöttek ide? Az amerikai még mindig gyakran változtatja. lakóhelyét; minden öt ember közül egy más he­lyen lakik, mint egy évvel ezelőtt. A déli államok lassanként elveszítik az olcsó néger munkaerőt. 1900 körül a négerek 90 száza­léka élt a déli államokban, ma ez a szám 60 szá­zalékra csökkent. Milyen a tipikus amerikai család? A külföld részére szépített kép szerint apa, anya és két gyermek képezi a családot; ezek 5 szobás házban élnek, rendszerint az uj külváros­ban (a házra még tartoznak), autójuk, televízió­juk, rádiójuk, sok-sok kis “appliance”-uk van, valamint kutyájuk, macskájuk; maguk vágják a pázsitot és a gyermekeiket college-ba akarják küldeni. A. T4UDAT VÁRPALOTA nyersvakolását meg­kezdték. A jövő év végéig végeznek a Duna felőli homlokzat befdésével. seregébe és újból fegyverrel kezében harcolt a szabadság eszméiért. UJ BUDÁN volt Dobozi Imre, aki 1848-ban a forradalmi hadseregben harcolt és osztrák fog­ságba esett. Onnan megszökve Londonba került, ahol 6 hónapig élt, várta, hogy megváltozik a helyzet Magyarországon és visszamegy. De az osztrák terror egyre erősebb lett és igy társaival, Varga Ferenccel, Madarásszal, Radnich-al és Maj- tényi-val Amerika felé indult. A Manchester ne­vű angol hajóval 22 napi utazás után New.York­ba érkeztek, ahol azt se tudták, mihez kezdjenek. A nyelvet nem tudták, ügynökök vették körül őket mindenféle ajánlatokkal. Végre elhatároz­ták, hogy az ismert Újházi településre, UJ BU­DÁRA mennek. Nagvnehezen elkerültek Burlington, Iowa-ig, ahol lovakat, szekereket vásároltak és igy tovább menve, kalandos utazás után megérkeztek UJ Budára, ahol Újházi melegen fogadta őket. Dobozi a földeken dolgozott hűséges odaadás­sal. Mindent elkövetett, hogy az uj-budai vállal­kozás sikeres legyen. Amikor Újházi Texasba ment, Dobozi akkor is kitartott a többiekkel Uj Burán. A polgárháború is ott érte, Mint volt 48-as honvéd, kötelességének tartotta, hogy azon nal belépjen Lincoln hadseregébe. Az iowa-i ti­zedik lovasezredhez csatlakozott. Végigharcolta a háborút anélkül, hogy megsebesült volna. Háború után visszament Uj Budára, 1876-ban földet vásárolt, azon gazdálkodott. 1885-ben, 58 éves korában halt meg, maga után hagyvva 215 akernyi birtokot, melyet 9 gyermeke vett át. A gyermekek felnőttek, az uj budai 215 acre föld kevésnek bizonyult számukra és igy legtöbb­jük a közeli Davis City-ben telepedett le. Dobozi Imre három gyermeke Uj Budán ma­radt, Dobozi István, Dobozi Ferenc és nővérük Mrs. J. L. Priest, akiknek a földjük ott van, ahol az eredeti Uj Buda volt. A Dobozi család még mindig ott él. Tiz évvel ezelőtt újságírók felke­resték az akkor 84 éves Dobozi Ferencet, aki el­mondta a történeteket, amiket apjától hallott. Elmondta, hogy apja és barátai hogyan veszi tét-' lék el hazájukat és az óhazához hasonló uj hazát akartak megalapítani. Az cresses, tornácos háza­kat, istállókat, szőlőlugasokat épen úgy megépí­tették, mint Magyarországon. Búzát, burgonyát és mindenféle zöldséget termesztettek, óriási szőlő-ültetvényük Volt és a legjobb borokat ter­melték. Lovaik egész Iowa-ban hivesek voltak. A régi iowaiak a legnagyobb tisztelettel voltak a magyarok iránt, mondta a 84 éves Dobozi Fe­renc. Egv másik uj-budai telepes Kompolti 48-as had seregbeli őrnagy volt, aki nemcsak, mint katona, de mint lelkes forradalmár is harcolt az osztrá­kok ellen. Ezzel ki is érdemelte a különleges el­bánást, amikor hadifogságba esett. Hét éven ke­resztül lábai rövid láncra voltak verve, úgyhogy amikor kiszabadult csak kis lépésekkel tudott járni. Kikerült Amerikába és Uj Budán telepedett le. Ott barátságot kötött Pomutz György-gyel. Kompolti utászmérnök volt és Pomutz-zal együtt tervezték UJ Buda továbbfejlesztését. A konstruktiv munkába beleszólt a polgárhá­ború, de Kompolti testi fogyatékossága miatt nem lehetett katona és igy polgári tanácsadója lett a 15-ik iowai ezrednek és mint utászmérnök kitűnő szolgálatot tett az ezrednek. Egy vissza­vonulás alkalmával nem tudott elég gyorsan me­netelni, igy a déliek elfogták, kegyetlenül elver­ték és kidobták az országúira. Ez Tennessee államban történt, ahonnan Kom­polti gyalog indult az iowai Uj Buda felé, mert ott remélt megnyugvást és otthont találni. Rossz lábaival rótta az országutat, ha valakitől kérde­zett valamit, szóba sem álltak vele, hiszen ango­lul nem tudott. Egy Bechtold nevű német keres­kedővel jött össze az utón, akinek elmondta, hogy útjában a négerek voltak a legszívesebbek hozzá, megengedték, hogy kunyhóikban éjszakára meg­húzódjon, megosztották falatjukat vele. Az öreg Kompolti sose érkezett vissza az ígéret földjére, Uj Budára. Coloradoba került, ahol mér- nökösködött. Egy alkalommal kinn járt a hegyek között, a sziklákat mászta, elvesztette az egyen­súlyát és belezuhant a szakadékba. A 48-as öreg harcos, messze a magyar hazától, de messze az uj hazától. Uj Budától is, a coloradói hegyekben lelte halálát. E. S. * (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents